Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-06 / 80. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 6. Gazdaságpolitika Fejlesztik a szarvasmarha- és a sertéshizlalást a Homokhátságon Hosszú évekre előre mutató tervet dolgoztak ki az állatte­nyésztés fejlesztésére a homok­hátsági szövetkezetek. Ez hűen tükrözi azt a felismerést, hogy az érintett szövetkezetek az eddigi­nél nagyobb szerepet vállalnak a lakosság ellátásában. A homokhátsági szövetkezetek­ben az utóbbi években 6 és fél ezer. 7 ezer szarvasmarhát hiz­lalnak és értékesítenek. Igen kedvező, hogy a körzetben széles körben elterjedt a kötetlen tar- tásos hizlalás. Ennek eredményét az alábbi számok is jól kifejezik. A körzet szövetkezeteiben 1969- ben 15,9 százalék, 1971-ben 19 százalék, tavaly 38,7 százalék volt az exportminőségü vágó­marha. Az állattenyésztési fel­ügyelőséggel, együttműködve 57 homokhátsági gazdaság készített ,1980-ig szóló fejlesztési tervet, s ezek közül 49 változatlanul ki­tart a szarvasmarha-tenyésztés mellett. Lényegesebb számszerű fejlesztést azok a gazdaságok irá­nyoztak elő, melyekben eddig is a szarvasmarha-ágazat adta a legnagyobb termelési értéket. A létszámfejlesztés nagyobbik há­nyadát a saját tenyésztésű egye- dek adják. Hizlalási tervüket úgy állították össze, hogy az 1972. évi 6,9 ezerrel szemben 1975-ben 8,9 ^izret. 1980-ban 10,8 ezret értéke­síthessenek. A sertéshizlalás a homokhát­sági gazdaságokban is gyökeres átalakuláson megy át. Jelenleg 14 szövetkezet tart anyakocákat és azok szaporulatát hizlalja, 7 pedig vásárolja a süldőket a hiz­laláshoz. A fejlesztési tervek szerint 1975 és 1980 között tizenkét me­zőgazdasági szakszövetkezet to­vábbra is fejleszti sertéstenyész­tését. ennek keretében korszerű, évente 6 ezer hízó kibocsátására alkalmas szakosított telep épül a Homokhátságon. Ebben az évben részlegesen. 1974-ben pedig tel­jesen üzembe helyezik az évente 40 ezer sertést meghizlaló város­földi kombinátot, amelynek fenn­tartására az állami gazdaság és két homokhátsági szövetkezet társult. A körzetben a kiterjedt tanyavilágon igen nagy jelen­tősége van a háztáji állattartás­nak. Ahhoz, hogy a kisüzemi ser­téshizlalás még eredményesebb legyen, a hagyományos fajták he­lyett a húsjellegű sertés tenyész­tését és hizlalását szorgalmazzák a szövetkezetek. K. A. Üjabb öntözőfürtök épülnek A negyedik ötéves terv idősza­kában Bács-Kiskun megyében több olyan beruházás valósul meg, amely a már öntözhető te­rületek biztonságosabb és gazda­ságosabb vízellátását, illetve újabb területek mesterséges csa­padékkal való ellátását teszi le­hetővé. _A tervidőszak egyik legsürge­tőbb feladata volt a füzvölgyi öntöző főcsatorna megépítése a kiskunsági öntözőrendszerben. Ezen a területen kedvező termő­képességű talajon gazdálkodnak a szövetkezetek, itt épült a Har- tát északról és a délről övező öntözőfiírt. A hozzá tartozó gaz­daságok területeik egy részének öntözéséhez csak szivattyús át­emeléssel tudtak vizet szerezni. A 20 millió forintos ráfordítással létesített, április közepén üzem­be helyezendő főcsatorna 17 ezer hektárra juttatja el az öntözővi­zet és egyben lehetőség nyílik belvízlevezetésre és tározásra is. A negyedik ötéves tervben ere­detileg nem szereplő, de tavaly megkezdett beruházás a mátéhá- zi vízpótlórendszer, a kalocsai körzetben épült zsilip, a fülöp- szállási tápcsatorna. A mátéházi rendszer adja majd a bajai Mi­csurin. Lenin, és Vörös Fény ter­melőszövetkezetnek az öntöző­vizet. emellett lehetőséget ad a Bajai Állami Gazdaság szakosí­tott sertéstelepén a keletkező trá­gya hígítására. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság tavaly 5,6 millió forint értékű munkát vég­zett el és az idén 6 millió forin­tos költséggel folytatják a csőve­zetékek építését. A beruházás várhatóan 1975-ben fejeződik be. A/. idén az öntözési idény kez­detére üzembe helyezik a Hajós térségében épült — a sárközi víz­rendszer biztonságos ellátását szolgáló — zsilipet, illetve a fü- löpszállásí tápcsatornát és a hoz­zá tartozó műtárgyat is. A már felsorolt beruházásokon kívül 1975-ig több esőztető ön­tözőfürt üzembe helyezését ter­vezik. A „Harta déli fürt” segít­ségével 1047 hektáros területet tudnak majd öntözni. A felszín feletti berendezéseket a hartai Lenin Tsz szerzi be. Előrelátha­tólag vontatható, szárnyvezetékes, illetve gördülő berendezéseket vásárolnak. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság beruházásában épülő kecskeméti szennyvizes öntöző­fürt programját módosítani kel­lett. A három ütemre bontott építés első szakaszát, mintegy 172 hektár területet tavaly ideig­lenesen üzembe helyeztek. Ugyan­akkor a szennyvízkibocsátó, amelynek 1972-ben kellett vol­na megvalósulnia, nem készült el. így elképzelhető, hogy bár a be­ruházás többi részét átadják — az öntözőművek kihasználatlanok maradnak. Mintegy 29 millió forintba ke­rül az 1036 hektár öntözésére al­kalmas kerekdombi esőztető fürt, amelyet március 26-án ad át a Középtiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság. 1971-ben hagyták jóvá a sza­badszállási öntözőfürt 30 millió forintos költséget igénylő beru­házási programját. Ez idáig táp­csatorna. az elektromos távveze­ték és a transzformátorállomás készült el. A föld alatti csőhá­lózat kivitelezése szünetel, mivel a fürt területén levő gazdaságok eddig nem látták biztosítottnak a korszerű, felszín feletti öntöző- berendezések beszerzését. A Hosszúhegyi Állami Gazda­ság és a nemesnádudvari Kos­suth Tsz területén 1973—75 kö­zött 51 millió forintos költséggel épül áz öntözőfürt. Beruházási programját március végéig hagy­ják jóvá. A kivitelezésre az idén 6 millió forintot fordítanak. Hírek a világ mezőgazdaságából i KORLÁTOZZÁK MARII AIIÜSFOGYASZTAST Argentínában Argentína korlátozza a mar­hahús fogyasztását, hogy növelje a szarvasmarha-állományt. Egy másik intézkedéssel a farmerek érdeklődését kívánják fokozato­san az állattartás intenzív for­mái felé terelni, mindenekelőtt Argentína középső területein. A vágási korlátozás következtében az egy lakosra jutó évi mar­hahúsfogyasztás a korábbi 90 ki­logrammról 1971-ben 63 kilo­grammra csökkent. A tavalyi év átlaga még nem ismeretes, de va­lószínű, hogy ennél még alacso­nyabb. SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI GÉPEXPORT A Traktorexport szovjet külke­reskedelmi vállalat adatokat kö­zölt a szovjet mezőgazdasági gé­pek iránt világszerte megnyil­vánuló érdeklődésről. A vállalat eddig 220 ezer különböző típusú traktort és 55 ezer aratógépet exportált Európa. Ázsia és Ame­rika 62 országába. Ugyanezekre a kontinensekre több százezer szántógépet talajművelő eszközt és mezőgazdasági szállítójármű- veket küldött. fagy.allö almafajta A szovjet kutatóknak sikerült olyan almafajtát, nemesíteniük, amely a rendkívül zord éghajlati feltételek között is termést hoz. Jakutföld közelében tavaly szü­retelték az első termést. Az al­ma kisméretű, de édes és vitami­nokban rendkívül gazdag. Kísér­leti ültetvényeken vizsgáztatták le az új fajtát, amelyről megál­lapították. hogy faggyal szemben igen nagy az ellenállóképessége. A nemesítésnél, kísérleteknél a Micsurin által megjelölt típusok­ból indultak ki. Műszaki fejlesztés a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban OLVASTUK A tanulást szorgalmazza az üzemi pártbizottság A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban másfél hónappal ezelőtt üzemi pártbizottságot válasz­tottak. Korábban egy szűkebb körű testület, a csúcsvezetőség fogta össze a négy alapszerve­zet tevékenységét. A kunfehértói gazdaság be­olvadása óta kctszázhúszra emelkedett az üzem párttagjainak a száma. A szervezeti sza­bályzat adta keretek között február közepén zajlott le a választás. Azóta Pintér Imre tölti be a kiskunhalasi gazdaság üzemi pártbizott­ságának a titkári tisztségét. Az egyetemet végzett fiatal szakember azelőtt a tajói kerületben dolgozott, több esztendős sikeres pártmunka és szakmai gyakorlat van már mögöt­te. — A Kertészeti Egyetemen vettek fel a pártszer­vezetbe. A pártmegbízatásom szerint az egyetemi KISZ-végrehajtóbizottság tagjaként működtem. Az egyetem után a gazdaság tajói területében az if­júság közötti felvilágosító munka és az oktatás irányítása volt a feladatom. A kiskunhalasi gazda­ság már évek óta maga neveli a szakembereit, a különböző beosztású vezetőit. A KISZ és a párt- szervezet/ serkenti a rátermett fiatalokat a tovább­tanulásra. Az üzemi pártbizottsági tagok kéthar­mada negyven éven aluli, a kerületi igazgatók és munkatársaik többsége szintén ebbe a korosztály­ba tartozik. A párt-végrehajtóbizottság terveiről is beszélt Pintér Imre. Elmondotta, hogy részletes tovább­képzési programot dolgoztak ki. Annak megfelelő­en készítik elő a politikai és a szakmai oktatást. A vezető beosztásúak az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja, vagy a MÉM Mérnök és Vezető- továbbképző Intézete tanfolyamain frissítik fel tudásukat. Mások a marxizmus—leninizmus esti egyetemén, középiskoláján vagy az állami oktatás keretében gyarapítják ismereteiket. Télen . szak­munkástanfolyamok voltak a gazdaságban. Gép­szerelő- és növénvterrnesztő gépész végzettséget szereztek jó néhányan. Egyedül a tajói kerületben huszonnégy hallgatója volt a tanfolyamnak. — A műszaki fejlesztés csökkenti a fizikai igénybevételt, de nagyobb tudást, leleményességet követel mindenkitől — folytatja a párttitkár. En­nek a feltételeit teremtjük meg a szervezett to­vábbképzéssel. Akkor a maga munkaterületén min­denki a legtöbbet tudja nyújtani. A párt-végre­hajtóbizottság azon fáradozik, hogy minden dolgo­• Bács György gépészmérnök és Pintér Iijire, a gazdaság pártbizottságának titkára. , (Pásztor Zoltán felvétele.) zó megismerje a gazdaság távlati tervét, s ebből a mindennapi teendőket. Most dolgozzuk ki a szőlő- termesztés zárt technológiai rendszerét. Ez a talaj­műveléstől, a növényvédelmen, a szüreten át a bor készítéséig, forgalmazásáig és a melléktermékek feldolgozásáig minden munkafolyamatot magába foglal. A melléktermék-feldolgozás egyik állomása a kunfehértói borkősavgyár, amelynek szintén egy fiatal kommunista, Bács György gépészmérnök a vezetője. E nagy munkában számosán részt vesznek. Szá­mít rájuk a pártszervezet az új tagok felvételénél is. K. A. Mámorító narancssárga . Szovjet tudósok kutatásaik so­rán, közvetlen kapcsolatot fedez­tek fel a színkép különböző szí­nei és ezeknek az emberre gya­korolt pszichológiai, fiziológiai hatása között. A vörös fokozza például az izmok feszülését, serkenti a szív­dobogást és a légzési ritmust, növeli a vérnyomást. Hangulat- javító hatása a világ dolgai iránt egyre fokozódó figyelemben is megnyilvánul. A vörös színnel történő „kezelés" eredményesnek bizonyult fásult, apatikus vagy vérszegény gyermekek esetében is. Súlygyarapodást értek cl, ak­tivitásuk fokozódott. A spektrum másik végén, a passzív színek — halványkék és sötétkék — világa éppen ellen­tétes hatást gyakorol az ember­re; csökken á vérnyomás, lassul a szívverés és a légzés. Erősza­kosabb természetű egyénekre kedvezően hatott a kékes színű világítás. A kísérletek eredményei még a színeknek az étvágy gerjesztésé­ben, illetve elrontásában játszott szerepéről is tanúskodnak. A fe­hér színű éttermi világítás vi­dámabbá tette az étkezőket, a narancsszínű fény pedig kelle­mes érzéseket, mámoros, enyhén spicces állapotot idézett elő. Megállapították azt is. hogy még a legjobb, legideálisabb szín­összeállítás is zavaró lehet egy­hangúságával és a teljes kikap­csolódást csak a szinhatások vál­toztatásával tudták elérni. Az idegek lecsillapítására és a fá­radtság elűzésére a sötét és a csillogó színek cserélése hatott kedvezően. Az úgynevezett „meleg" és „hideg” színek hőmérsékletvál­toztató hatása, a lakásban ma már eléggé közismert. A sárga „melegít", a kék „hűt". A falak színe befolyásolja például a szo­báról alkotott kép nagyságát' is. A „hideg" színek — a kék, a zöld és az ibolya — tágasabb­nak tüntetik fel ugyanazt az alap- területű szobát, melyet a „me­leg” — vörös, narancs és sárga — árnyalatok „össze szűkíte­nek” ... (APN) DEMOGRÁFIAI RIPORT A sorvadó Pálmonostora Pálmonostora t ma kevesebben lakják, mint száz évvel ezelőtt. Akkor, 1870-ben 3173, egy év­századdal később már csak 2881 volt a- lélekszám. De a lakóiét. - szám — ugyanazon a közigazga­tási területen — századunk 30- as éveiben tetőzött: meghaladta a 4200-at. A sorvadás tehát az utóbbi évtizedek ..terméke”. Il­letve terméketlenségének követ­kezménye. A falut hajdan dohánykertész bérlők alapították. Szívós, élet­erős, a legrosszabb homokon is megkapaszkodni tudó fajta volt ez. Annál izgalmasabb a kérdés, hogy milyen tényezők vezethet­tek el küzdőképességének lany­Egyre kevesebb tanul«) De az iskolai adatok is egyér­telműen a hanyatlás mellett ta­núskodnak. A tanulólétszám a 46—47-es években még ötszáz fe­lett volt. Ma már csak 230... Az esés a beiratkozott elsősök számának fogyásával különösen lemérhető: 1968-ban 32, 69-ben 29, 70-ben 24, 71-ben 23 és 72- b'en szintén 23 beiratkozó volt. Volt idő, amikor csak a belte­rületi iskolába iratközók száma fölözte a 40-et. — Elhelyezési gondunk nincs — vallja be Kordé Antal, isko­laigazgató. — 1969-ben egy új épületrészt toldottunk a régihez. Most egy osztály jár délután. De a következő tanévben mar mindegyik csoport délelőtt jár­hat. Azt csináljuk ugyanis, hogy a legnagyobb tantermet kétfelé osztjuk. Mert az egyre kisebb csoportok így is jól elférnek. A legnagyobb létszámú osztályunk­nak 27 tanulója van. Most... De jövőre már a 23-as lesz a legnépesebb. Az egy-, legfeljebb a két gyer­mek kultusza dívik. A három- gyerekes családokat már „nagyí­tóval” kell keresni. S a szülők, Élet, tartalom m'lkiil „Nem az már a szemléiéi, ké­rem, hogy ha a Jézuska bárány­kát ad, legelőt is ad hozzá. Ma már inkább csak a legelőt igény­lik”. Papp György, a vb-titkár ez­zel a képes beszéddel világít rá, hogy a pálmonostoraiak tudatá­hulásához, a boldogulásért, a jö­vőért való harc feladásához. S hogy mindebből már most mi­lyen következmények származ­nak . .. Az 1960-as évtizedben 56-tal születtek! kevesebben, mint amennyien elhaltak. S így az új évtized kezdetén a 0-tól 14-éves korig számított csoport aránya 16,4 %-os, ellen­ben a 60 évesnél idősebbeké 22,6 °,ros. E számok, kielégítő sza­porodási ütem esetén, fordítva kapcsolódnak a két szélső kor­csoporthoz. A száz háztartásra jutó személyek száma 272 csu­pán, megyei viszonylatban a leg­alacsonyabbak között foglal he­lyet. ha már felnevelték dédelgetett csemetéjüket, annál „különb” sorsot szánnak neki, hogy a me­zőgazdaságban keresse a jövőjét. Még nem akadC Pálmonostorán aki mezőgazdasági szakmunkás- tanulónak jelentkezett volna. A legtöbb itteni szülő azt vallja, inkább kőműves legyen a gye­rekből — ha történetesen fiú —, mint akác agrármérnök. Fiúk esetén az álmok netovábbja az autószerelésig, vagy a szobafes­tésig, lányok esetében a keres­kedelmi elárusítóig terjed. Nem a termelő, inkább a szolgáltató munkakörökben képzelik el az önmegvalósítást. Ám ez az ága­zat Pálmonostorán igen csekély utánpótlásra tart igényt. Ezért a népesség egyensúlyának fenntar­tására hivatott korosztályok zöm­mel elhagyják a falut, s iá vá­rosban — elsősorban Kiskunfél­egyházán — keresik megélheté­süket. Megkérdem az igazgatótól, tíz év múlva mennyire becsüli a tanulólétszámot. ' —1' Úgy százötvenre — hang­zik a válasz, amely lesújtó, de alighanem reális. ban — és gyakorlatában — a kényeleim, a. jómód előteremtése a gyermeksaaporulat rovására történik. A helyben nyilvántartott ta­karékbetét-állomány megközelíti a 6.5 !“nilliót, ám nem tudjuk, mennyi az az összeg, amelyet más OTP- fiókoknál helyeztek el. Van 80 személykocsi-tulajdonos s évente megépül 18—20 családi ház. De nem csak épül — pusztul is. Tavaly novemberben 95 elnépte­lenedett tanyát számláltak össze. A közművelődés hatékonysága szinte a nullával egyenlő. A presszót hiába „költöztették be” a kulturházba, nem használt az sem. Üjabban ORI-rendezvé- nyekkel szeretnének „életet” te­remteni, olcsó helyárakkal, s a költségnél mutatkozó deficitet a tsz fedezné. A KISZ-szervezet talán húsz tagol számlál, eljáró középiskolásokat, ipari tanuló­kat. A patrónusuk a vb-titkár, de még nem volt alkalma a KISZ-tit.kárral beszélni, aki ma­ga is eljáró. Az a csekély sport­élet, ami pár éve még Volt, szin­tén lehanyatlott. Marad az alkohol és a lélek elszigetelődése. Kihalóban a kezdeményezés örökké töprengő, gondolkodó, s meglepően széles látókörű em­ber Takács Ferenc, a Keleti Fény Tsz elnöke. A mezőgazda­ságtól való „elidegenedés” okait egészen az átszervezésig vezeti vissza. — Valójában a földet léptet­ték be, s nem azokat, akik majd hosszú távon is megművelik. Akiknek nevén volt a föld, már akkor idős emberek voltak. Et­től kezdve semmi nem kötötte ide a fiatalokat. S a következmény az, hogy 1972- ben száz dolgozó tagra 97 nyug­díjas és járadékos jutott. Az idén minden bizonnyal „átbillen” az arány, a munkából kiöregedett tagok száma nagyobb lesz, mint a dolgozóké. A járadékkiegészí­tés önmagában is nagy terhet ró a közösre. Es mindez hová ve­zet, amikor a dolgozó tagok át­lagos életkora is ,49 év? Tavaly a több mint nyolcezer holdas területet 430 emberrel művelték meg. A korábbi kony­hakertészetet felszámolták. A néhány év előtt 300 holdas do­hányföld 210 holdra esett visz- sza. Az idén ebből a hagyomá­nyos növényből újból 250 holdat terveznek, de erre már két do­hányszedő kombájnt „állítanak be”. Az átszervezéskor! 500 hold- nyi parcellás szőlőből alig több, mint száz hold maradt. Közben termőre fordult ugyan a 60 hol­Közelítés a temetőhöz Öregedő, sorvadó falu... Dr. Seres Mihály körzeti or­vos rendelőjében a betegforga­lom már 1971-ben elérte a 17 ezret. Reuma, magas vérnyomás, neurózis... Az abortuszbizott­ság Félegyházán működik, erről itt' semmiféle nyilvántartást nem vezetnek. Ott írják receptre a fogamzásgátló szereket is. A doktor a halálozások cikli­kus alakulását a frontátvonulá­sokkal hozza összefüggésbe. Évek óta jegyzi megfigyeléseit. Ez év január elején fordult elő, hogy das üzemi szőlő, ez azonban ta­valy is alig hozott nyereséget. Évente 4—5 traktoros-utánpót­lásra volna szükség. Nagy rá­beszélésre az idén sikerült be­iskolázni kettőt. Iszonyú erőfeszítésre van szük­ség, hogy a tsz az intenzív kul­túrákat, ha csak töredékében is, a felszínen tartsa, s többszörö­sen rákényszerül a gépesítésre, noha azzal kell számolnia, hogy lassan az sem lesz, akit a gépre ültessen. A pálmonostori föld többre volna képes, hiszen a do­hány a legjövedelmezőbb cikk­féleségek egyike. Az itt dolgo­zóknak az egy órára jutó része­sedése tavaly is meghaladta a tíz forintot. Pedig még a kom­bájn sem érkezett meg. Melléküzemág vagy ipartele­pítés iránt nincs igény, nincs követelés. A kezdeményező erő is kihalóban van itt. A félegy­házi ruhaipar telajánlotta, hogy a volt tanácsháza épületében be­rendezkedne. De a lakosságnak nem kellett. A tanyavilágban még prospe­rál a háztáji. Az állattartás, sőt a zöldségtermesztés is. Becslé­sek szerint a háztáji jövedelem 10 %-kal haladja meg a közös­ből eredő részesedést. A pálmo- nostorai szövetkezeti parasztság ezzel berendezkedett az egykére és az egyholdas perspektívára. 46 óra alatt négyen haltak meg Pálmonostorán. És február 23-ig történt összesen két szülés. Évente történik 5—6 óngyil­kosság. Volt már rá példa, hogy az elhalálozók egyötöde önkezé­vel vetett véget az életének. De tíz százalék alá még egyetlen évben sem esett ez az arány! íme egy falu, amely az utódok feláldozása árán teremt magá­nak komfortot. Olyat, amely egyre inkább a temetőhöz köze­lít. Hatvani Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom