Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-28 / 98. szám

1973. április 28. • PETŐFI NÉPE 9' 3~ Döntések a közösség érdekében Még egyszer az engedély nélküli építkezésekről A közelmúltban a Kecskemét, Szolnoki hegy 6. szám alatt en­gedély nélkül és hatósági tilalom ellenére épített 3 szoba-összkom­fortos családi ház hatósági kény­szerrel való elbontása élénk és vegyes visszhangot váltott ki a közvéleményben. „A példát már évekkel előbb kellett volna sta­tuálni, akkor nem harapódzott volna el ennyire a törvényt sem­mibe vevő, s a városrendezés érdekeit veszélyeztető engedély nélküli építkezés” — így hangzik a vélekedések egyik csoportja. „Felháborító a hatóság eljárása, amellyel súlyos anyagi áldozattal és keserves munkával létrehozott értéket rombol szét, amikor amúgy is kevés a lakás” — ebben tömöríthető a vélemények másik csoportja. Aligha felesleges tehát ismétel­ten leszögezni: a hatóság dolga nem mindig, s főleg nem min­denki számára népszerű. Kivált­képpen nem az, ha bármilyen kényszerintézkedésről hoz dön­tést. Ilyenkor az intézkedés kár­vallottja — lévén érdekeltsége zsebremenő — az esetek nagy részében személyesen, vagy be­advánnyal kétségbeesetten felke­res minden elképzelhető fóru­mot a hatósági döntés megmásí- tása, a saját javára fordítása cél­jából. Csakhogy: a hatóság — minden állampolgár számára kö­telező érvényű — törvényes ren­delkezések szerint jár el. Nincs és nem is akadhat tehát fórum, amely a megalapozottan eljáró hatóság ellenében a szabálysze­gő, az önnön érdekeit a közössé­gével szembe helyező állampol­gárnak adna igazat. Hallgassuk meg azonban mit mond erről az elsőfokú hatóság képviselője, a városi tanács vb • Máriahegy 79. műszaki osztályának vezetője, Leitner László: — Az engedély nélküli épít­kezések és egyéb építésrendészeti szabályszegések elburjánzása Kecskeméten évek óta nyomasztó gondja a városi tanácsnak. Ezt megoldani, illetve megszüntetni csakis a hatóság eljárásainak következetességével lehet. Hadd említsem meg, hogy a rendszeres ellenőrzései során osz­tályunk csupán az elmúlt évben 335 engedély nélkül létesített épületet derített flel. Az esetek döntő többségében építési tila­lom alatti területeken. E tör­vénysértéseknek gátat szabni, il­letve elejét venni elodázhatatlan feladat. Politikánk kettős célt szolgál. Egyfelől még fokozot­tabb ellenőrzéssel megelőzni, te­hát már az alapozáskor leállítani az engedély néküli építkezést. Ha mégis folytatná az illető — ezt hetenkénti ellenőrzéssel fi­gyelemmel kísérjük —, úgy nyomban elrendeljük a bontást. Természetesen a szabályszegő költségére. Másfelől: az olyan engedély nélkül létesült épület esetében, amelyben már laknak, felszólít­juk a szabálysértőt az épület fennmaradásának megkérésére, ha az előírt, szükséges követel­ményeknek eleget tesz, megkap­ja az engedélyt. Nem mentesül­het azonban a beruházás érté­kének 10 százalékát — több tíz­ezer forintot — kitevő bírság megfizetése alól. mint ahogyan az engedély nélküli építés té­nyét és a kártalanítási igény ki­zárását is feljegyzik a telek­könyvbe. Szeretném még megjegyezni: a hatóságot emberek képviselik, akiket érzelmileg is megvisel • Budaihegy 67 e. az önmagát bajba sodort ügyfél helyzete, kétségbeesése. A ható­ság munkáját azonban a nagy közösség érdekében hozott törvé­nyek, rendeletek, szabályok ha­tározzák meg. És ebből a pozí­cióból mérlegelve a szabálysér­tést, s méginkább a döntést, fel­tétlenül indokolt a hatóság „sző- rösszívűsége.” Ezután aktacsomókat és fény­képeket vesz elő Leitner Lász­ló az általa elmondottak érzé- letessé tételére. íme, csak egy-két eset a sajnálatosan gazdag pél­datárból. 1. Ezt a sajátos ízlésről árul­kodó — földszintjén garázsos, az emeletén garzonlakásos — épü­letet Zaliczai József építette en­gedély nélkül, a Máriahegy 79. szám alatti, tavaly nyáron vásá­rolt 217 négyszögöles telkén. Té­ved azonban, aki azt hiszi, hogy a szabálysértésre a lakásgondja vitte. Az épület fennmaradása iránti kérelmében ugyanis így indokol: ........ előzőleg kertes c saládi házban laktam, s a jelen­legi Széchenyi városi (OTP-s) la­kásomban el nem férő holmim, valamint az, autóm tárolására szántam, mivel a telkem közel esik a lakásomhoz ...” A szabály- sértő foglalkozását illetően az aktán mindössze ez az utalás áll: „Korábban a volt Köcsög csárda gebines vezetője”. — A képen látható épület kényszer­lebontására a napokban került sor. 2. Ez a látvány a Budai út mentén, a benzinkút közelségé­ben tárulkozik az ember elé. Története pedig a következő: Gyapjas Ferenc, a Budaihegy 97. szám alatti tanyatulajdonos me­nyecske lányának építette a ké­pen látható családi házat m Má­riahegy 67,/c. szám alatt, a város határán kívüli, s építési tilalom alatt álló jókora telkén. Mint­hogy a fiatalasszony ott lakik, egyidejű bírságolás mellett meg­kapta a ház fennmaradási en­gedélyét. A bírságot megfizették, s el is felejtették. A ház mögé ugyanis melléképület és egy ga­rázs — benne autó — is felépült azóta. Sőt! Ugyanazon a portán, a kétszobás ház szomszédságá­ban egy ikerház falai állnak. Alagsorában garázs (vagy autó­szerelő műhelynek szánt helyi­ség?), mellette pedig — az épü­let lakottságát bizonyítandó — máris egy berendezett szobács- ka. A szabályszegéssel vállalt jó pár százezer forintos kockázatvál­lalás nem érte meg. A hatóság elrendelte az ikerház kényszer­elbontását. Perny Irén Budapesti munkásőrkiildöttség a megyében Pénteken reggel tíz tagú mun- kásőrküldöttség érkezett három­napos látogatásra Budapestről, a VIII. kerületből. A munkásőrök azt a látogatást viszonozták, ame­lyet február 23. és 25-e között a Bács-Kiskun megyei munkásőrök tettek a fővárosban. A delegációt Bálint Sándor a munkásőrség megyei parancsno­kának helyettese fogadta, s a megyei pártbizottságon tájékoz­tatót tartott a megye munkás­őrségének helyzetéről, a kikép­zésről. Dr. Greiner József, a me­gyei pártbizottság titkára a vég­rehajtó bizottság nevében kö­szöntötte a testvérkerület mun­kásőreit Budapest centenáriumá­nak alkalmával, majd átfogó ké­pet adott a megye gazdasági, po­litikai helyzetéről, településszer­kezetéről. termelési körzeteiről, kulturális, oktatási intézményei­ről és a pártmunkáról. A VIII. kerületi munkásőrök a tájékoztatót követően a városi munkásőrség parancsnokságán ismerkedtek meg kecskeméti vendéglátóikkal, majd a kon­zervgyárban, délután pedig Bu­gacon tettek látogatást. Szomba­ton a Hosszúhegyi Állami Gaz­daságba utaznak, ahol a gazdaság hűtőtárolóját tekintik meg. A Bajai Állami Gazdaságban az üzemszerű sertéstenyésztéssel ismerkednek, majd hajókiránduláson vesznek részt. Á háromnapos program méltó befejezéseképpen vasárnap Kiskőrösre látogatnak, ahol Pe­tőfi szülőházában, illetve a járási törzsnél tesznek tisztelgő láto­gatást. G. G. Székely Tibor kiállítása Üj feladatra vállalkozott a Kiskunhalasi Városi Tanács Csa­ládi és Társadalmi Eseményeket Rendező Irodája. A kiskunhalasi Fegyveres Erők Klubjával közö­sen rendezik meg Székely Tibor­nak, városunk szülöttének fest­ményeit bemutató kiállítását. A hétköznapinak tűnőben is a szé­pet, a megkapót, jó szemmel meglátó, és ügyes kézzel vissza­adni szándékozó ember alkotta képeket kívánnak bemutatni az érdeklődőknek. A Fegyveres Erők Klubjában megrendezett kiállítást április 30-án délelőtt 10 órakor dr. Pankovits József az MSZMP megyei bizottságá­nak politikai munkatársa nyitja meg. C. F. Munkások szakmai továbbképzése A munkások iskolázottsága az utóbbi két évtizedben jelentősen növekedett. Az általános iskolai nyolcadik osztályos, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az 1949. és 1968. évek között megháromszo­rozódott. Ennek ellenére a fizi­kai dolgozók 48 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége. Az elmúlt két évben az MSZMP KB június 15-i határo­zatában és a munkások szakmai továbbképzéséről szóló kormány- határozatban foglalt követelmé­nyeknek is eleget téve szerveze­tileg és tartalmilag kidolgozták a munkások szakmai továbbkép­zését és az általános iskolai vég­zettség elvégzését elősegítő tan­folyamok rendszerét. Az új ok­tatási forma azok részére teszi lehetővé a hiányzó általános is­kolai végzettség megszerzését, akik legalább az általános isko- lala negyedik osztályát elvégez­ték. A tanfolyam anyaga a dol­gozók általános iskolája felső ta­gozatának módosított tantervi anyaga. Az oktatás időtartama mindegyik osztályban 16 hét, így a tanfolyamon való részvétel le­hetővé teszi, hogy a munkások tíz hónap , alatt összesen 320 órá­ban — az egyéni tanulásra ké­pesek pedig 160 órás látogatási kötelezettséggel — elvégezhetnek két általános iskolai osztályt, például a hetedik és nyolcadik osztályt. Rendkívül fontos, hogy a vál­lalatok, a területi és vállalati szakszervezetek, valamint az if­júsági szervezetek mind a szak­mai továbbképzéshez kapcsolt, mind a területi tanfolyamon rendszeres részvételre ösztönöz­zék a dolgozókat. Műszaki verseny Kétnapos országos műszaki verseny kezdődött pénteken Szé­kesfehérvárott, a Ságvári Endre Gép- és Híradásipari Technikum­ban és szakközépiskolában. A versenyen 53 negyedéves villa­mos- és gépipari szakközépisko­lás vesz részt. Exportáló szövetkezet A kecskeméti Ezermester Ipa­ri Szövetkezet a múlt évben igen jó eredményt — 47 millió forin­tos termelési értéket — ért el, s ebből 37 millió forint értékű árut exportra szállított. Hagyo­mányos gyártmányuk a külön­böző laboratóriumokban haszná­latos vegyifülke; tavaly az egyik típusból 1200-at, a másikból 120- at gyártottak. A fülkék 70 szá­zalékát exportálták, jórészt a Szovjetunióba. Tavaly először szállítottak Kongóba, egy ottani takarmányvizsgáló intézetbe hét fülkét, egy mintapéldányt pedig Brazíliába. A múlt évben kezdték a her­bárium-szekrények gyártását, s Kijevbe küldtek belőle 200 dara­bot. A szovjet megrendelőnek ebből az idén újabb 200-ra lesz szüksége. Új termékük most az univerzális laboratóriumi áll­vány, ebből Peruba készítenek ebben az évben 1250-et. A meg­rendelés teljesítését már meg­kezdték, április elején 750 áll­ványt indítottak útnak a távoli ország felé. A szövetkezet jelentős sikere­ket elérő gyártmánya az alumí­nium pavilon is, ebből már több százat készítettek az évek folya­mán a Balaton-parti üdülőhe­lyek és az ország több városa részére. A múlt évben a külön­böző méretű és rendeltetésű árusító pavilonból 100-at készí­tettek, s most is ennyire kaptak megrendelést. Képeink ízelítőt adnak a szö­vetkezet életből, munkájából. O. L. 9 Hamarosan Balatonzamárdiban áll majd ez az árusító pavilon, amelyen Csorba László lakatos-csoportvezető irányításával az utol­só simításokat végzik. t1 A szövetkezet tolgozóinaí; munkáját egyre több gép segíti. Ké­pünkön Bari Kaimánné és Szabó Gábor egy nagy teljesítményű él­hajlító gépep dolgozik. (Opauszky László felvételei.) AJÁNDÉKHANGVERSENY AZ ÜZEMEKBEN GYERMEKOPERA BEMUTATÓJA Zenei napok Kiskunhalason Szavazás — »forró drót« mellett Másodszor rendeznek Kiskun­halason zenei napokat. Május 4-én, pénteken este fél 7 órakor az állami zeneiskola koncertjével kezdődik a program. A hangver­senyre a művelődési központban kerül sor. Másnap délután 4 órakor a Kalocsai Népi Együt­tes mutatkozik be a moziban. Va­sárnap 6-án —, délelőtt 10 órakor fúvósmuzsika szórakoztatja a Le­nin téren a lakosságot. Ugyanitt rendezik meg május 13-án, dél­előtt fél 10 órai kezdettel a me­gyében levő úttörőzenekarok kon­certjét. Kitűnő kezdeményezés: a zenét, éneket tanuló diákok több aján­dékműsort adnak. Ellátogatnak a rekettyéi tanyai iskolába, a Pa­píripari Vállalathoz, a MÁV dol­gozóihoz. 14-én este 7 órai kez­dettel a pedagógusokat köszöntik szép összeállítással a fegyveres erők klubjában. A műsorban a Bajai Liszt Ferenc Kórus és a Szűís József Általános Iskola énekkara is fellép. Az ifjú mu­zsikusok bemutatkoznak a leen­dő szakmunkások előtt is a mo­ziban. 10-én. déli 12 órakor. Nagy érdeklődés előzi meg Péter Miklósnak, minisztériumi főelőadónak a vezetésével 11-én, pénteken tartandó megbeszélést, valamint a ..Hét betű” című gyer­mekopera előadását. Csóti György tanár irányításával készültek fel az állami zeneiskola, és a Szűts József Általános Iskola növendé­kei a nagy feladatra. Első alka­lommal jelentkezik — tudomásunk szerint — a Ki nver ma? stábja Halasról. A Nefelejcs presszó he­lyiségei május 18-án. pénteken délben valószínűleg szűknek bi­zonyulnak maid. A zenei napok — vázlatosan is­mertetett, igen gazdag — prog­ramja május 20-án: vasárnap es- te a moziban tartandó Mozart- hangversennyel ér véget. A Bu­dapesti MÁV Szimfonikusokat Szalatsy István vezényli. Örömmel tájékoztattuk olva­sóinkat a kiskunhalasiak nagy vállalkozásáról. Ez az akció va­lóban azt a célt szolgálja, hogy legyen a zene mindenkié. És ha valamennyi kulturális intézmény vállvetve dolgozik e nemes ügy sikere érdekében: az eredmény nem maradhat el. H. N. Bocsa — egy nappal a közsé­gi tanács alakuló ülése után. Annyi az új ház, mintha most települt volna a* kövesút túlol­dalán villogó vadvizek, nádasok mellé a helység. Az ú j varázsát a hetedmagával világító nap is okozza. Fényében mint megany- nyl virágcsokor sütkérezik a bel­jebb eső porták fehérbe öltözött sok gyümölcsfája. A tanácselnök előtt széthaj­tott rózsaszín dosszié. Egymást éppen takaró gépelt jegyzőköny­vekből, jelentésekből diktál. A kerek barna asztalkát beteríti az aláírásokkal gazdagon hitelesí­tett sok dokumentum. Molnár Ferenc tanácselnök a megyének szóló jelentésen dolgozik. — Tegnap alakult a tanács, azon frissiben küldjük a beszá­molót — mutat az iratokra, a tanácselnök. — Volt-e személyi változás a tisztségekben? Milyen volt a részvétel arány? Adódott-e ér­dekes mozzanat? — Mind a harminchat meg­választott tanácstag megjelent. Változás a község vezetésében nem történt... Ellenben a ha­todik napirendi pont — moso­lyog — kicsit ..izgalmasan” ala­kult ... Vázlatosan ismerteti, de csak­ugyan sajátságos eseményrészlet bontakozik ki belőle. A hatodik napirendi pont a megyei tanács­tag jelölését, illetve megválasz­tását jelentette. Minthogy Bó- csának és Tázlárnak közös me­gyei tanácstagja van, úgy kel­lett bonyolítani az alakuló ülés törvényben előírt mozzanatait, hogy a két községben egyidőben zajló esemény egy-egy napiren­di pontját a lehetőségekhez ké­pest szinkronba — egyidőbe — hozzák egymáshoz. — Mondhatni „forró drót” kapcsolatban voltunk Tázlárral — fejezi ki érzékletesen Molnár Ferenc. A Hazafias Népfront nevében ő, már mint újraválasztott ta­nácselnök tett javaslatot dr. Schwarcz László községi orvos megyei tanácstaggá jelölésére, aki az előző ciklusban innen, mint „anyaközségből” szintén mint megyei tanácstag képvi­selte Bocsát és Tázlárt. Harmincöt szavazattal — egy ellenében a bócsaiak dr. Schwarcz László jelölését szavaz­ták meg kézfeltartással. IVßs je­löltre nem tettek javaslatot. Hívták Tázlárt- hát ott mi az eredmény? Némi várakozás után onnan szólt a telefon. Jelentet­ték, hogy Tázláron a teljes szám­ban megjelent harminckét tanács­tag közül harminc Trsztyinszki Pál elnök megyei tanácstagi je­lölésére szavazott, kettő dr. Schwarcz Lászlóéra. Telefonjelentés a megyei vá­lasztási elnökségre: ez a helyzet. Kis idő múlva visszahívják őket, ejtsék meg a választást — tit­kos szavazással. Megtörtént mindkét község­ben. Az eredmények külön-kü- lön. Bocsa: 31 szavazat dr. Schwarcz Lászlóra, öt Trsztyinsz­ki Pálra. Tázlár: mind a 32 sza­vazatot Trsztyinszki Pál kapta. A két község szavazatainak ösz- szesítése alapján tehát 37:31 arányban döntöttek Trsztyinszki Pál megyei tanácstagságára. — Hogy érzik magukat hu­szonnégy órával a nagy nap után? — hangzik a kérdés most- már Szomor Sándor vb-titkár- hoz is, aki csendben letelepedett mellettünk. — Kicsit fáradtan, de most- már megnyugodva — válaszol az elnök... Már április 15-én éreztük a lakosság bizalmát, mi­kor tapasztaltuk, milyen szép tisztességgel jöttek folyvást az urnákhoz. A választási bizott­ság tagjai örömmel mesélték, hogy még reggelezni, ebédelni se volt idejük; állandóban mun­kában voltak. — Mi az első munkájuk a megalakulás utáni napon? — Rögtön a jegyzőkönyvek tisztázásához, elkészítéséhez fog­tunk — int a teli asztalra Mol­nár Ferenc. — Ki volt ma az első ügyfél? —-. Hogy is hívják azt a fia­talembert, aki vízjogi engedély­ért jött? — fordul a vb-titkár- hoz. ö már mondja is. — Kanizsai István. Nemrég szerelt le, s idebent épít a falu­ban. Meg is kapta az engedélyt a vízbekötéshez. — Ügy néz ki a község, olyan új, mintha azelőtt nem lett vol­na itt település ... — Ezerkilencszáznegyvenegyben 41 ONCSA-ház volt itt. Árvíz- károsultaknak, nagycsaládosok­nak építették. Jórészt napszámo­sok voltak. — No meg két tanya is — az ONCSA-házakon kívül — emlé­keztet Szomor Sándor —, az Sz. Tóth Eleké meg Sz. Tóth La­josé. — Igaz. igaz — somolyog szé­leset a tanácselnök. — Hogy az­óta megépült idebent a mintegy 140 új ház, — sokszor elmondo­gatja Lajos bácsi: „Nem én mentem a faluba; a falu jött „énrám”... Tóth István 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom