Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-28 / 98. szám

4 • PETŐFI NÉrE • 1973. április 28. Egy évvel az egyesítés után Mint a felbolygatott méhkas, olyan volt 1971. december végén a Kiskunfélegyházi Építőipari Vál­lalat. A felsőbb szervek kimond­ták a legsúlyosabb határozatot, ami egy vállalatot érhet: ered­ménytelen gazdálkodás miatt sza­nálni kell. Hogyan jutott el idáig a Kis­kunfélegyházi Építőipari Válla­lat? A vezetésben ió néhány olya» szakember volt. aki mini építőipari műszaki ember közvet­len a szakmájával iáró feladato­kat meg tudta oldani, de a gaz­daságos. jövedelmező vállalkozás ábécéjét nem ismerte. Gyakran vállaltak olyan — erejüket meg­haladó munkát —. amely a me­gye határán túlra szólította őket, s itt nem vették figyelembe a költséges szállítást, a kihelyezett munkásszállásokat, s általában a távoli építkezéssel járó hatványo­zott költségeket. Ez nemegyszer oda vezetett, hogy drágább volt az építkezés, mint amennyit érte hivatalosan elszámolhattak. A kevéssé jövedelmező gazdál­kodás mellett ráadásul ahelyett, hogy takarékoskodtak volna, igen sok pénzt költöttek az irodaház kialakítására. A meglevő Warsza- va személygépkocsi mellé Polski Fiat-ot is vásároltak, s — a nem éppen rászoruló — dolgozóiknak 20—30 ezer forintos lakásépítési kölcsönöket adtak 10 évre kamat­mentesen. Az egész vállalatnál la­za volt a belső ellenőrzés. Éve­kig nem volt fegyelmi felelősség- revonás, holott ez nagyon indo­kolt lett volna, s csak 1971-ben — amikor egymást követték a fe­gyelmi határozatok — kaptak ész­be, de ez már a gazdasági egyen­súlyt nem tudta helyreállítani. 1971 végén 7,8 millió forint volt az elszámolható veszteség és 8,5 millió forint a bankhitel. Ilyen előzmények után került sor a szanálásra, illetve a felső szervek határozata után a vállalat beol­vadt a Kiskunhalasi Építőipari Vállalatba, annak vezetése alatt. Csapó István, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat igazgatója ha­tározott intézkedésekkel kezdte meg a munkát a Kiskunfélegyhá­zi Építőipari Vállalatnál. A szak­emberek megfelelő munkaterület­re állításánál a gazdasági szabá­lyozók alkalmazásánál az egyesült vállalat minden területen egysé­ges elveket érvényesített. A me­gyén kívüli építkezések befejezé­se után hasonló vállalkozásba nem fogtak. Egyes munkaterüle­teken leépítette az igazgató az in­dokolatlanul magas létszámot. A következő lépés az anyagellátás, a gépgazdálkodás jobb megszer­vezése volt. Ennek főbb elveit Kiskunfélegyházán is. a halasihoz hasonlóan kötelezővé tették. Csak a legszükségesebb gépeket sze­rezték be. A jó szervezés követ­kezményeként meg tudták gyorsí­tani a munkálatokat. így többek között Kecskeméten egy 21 laká­sos házat fél évvel a határidő előtt építettek fel. Jól átgondolt irányítással a szo­cialista brigádok kiváló eredmé­nyeket értek el. Kiskunfélegyhá­zán 1972 előtt nem igen nézték, milyen teljesítményért adják a brigádoknak a szocialista elneve­zést. 1972-ben 6 szocialista brigád nevezett be a versenybe, ebből 5 valóban megérdemelten nyerte el a címet. Kiskunhalason 1968-ban indult a szocialista brigádmozga­lom, s jelenleg 11 többszörös szo­cialista brigád fémjelzi a vállalat jó munkáját. Kiskunfélegyházán az eltelt egy év alatt több mint felére csökkent a munkásván­dorlás. Az ottani dolgozók is meg­találják számításukat, érzik az egységes irányítás kedvező hatá­sát. 1972-ben az összevont válla­latnál már 2.6 millió forint ered­ményjavulást értek el. ami igen jó hatással volt elsősorban a kis­kunfélegyházi dolgozókra. Kiskunhalason az összevont vállalatra egységesen érvényes középtávú tervvariánsokat készí­tenek. s ezek közül a legmegfe­lelőbbet alkalmazzák. Kidolgoz­zák a gépek kihasználásának leg­kedvezőbb feltételeit, és ez ked- venően befolyásolja az önköltség alakulását. A Kiskunfélegyházi Építőipari Vállalat szanálása és az egyesülés óta eltelt több mint egy esztendő után ma ott tartanak, hogy a vál­lalat 1973-ra 7 millió forint nye­reséget tervez 103 millió forintos árbevétel mellett. A gazdasági mutatók kedvező alakulása, a rendszeresebb belső ellenőrzés, s nem utolsósorban a munkafegye­lem megsértését nem tűrő vezetés biztosíték arra. hogy a kiskun- halasi és kiskunfélegyházi egye­sült Építőipari Vállalat népgaz­daságunk egyik stabil vállalata­ként illeszkedjen az építő mun­kánkba. Szabó Ferenc EZT ÍRJA A KRIMSZKAJA PRAVDA Az UKP területi bizottsága és a területi szovjet végrehajtó bizottsága megvitatta a Krím szőlőtermelésének helyzetét. Meg­állapította, hogy csökkent a ter­mőterület, elsősorban az utóbbi telek fagyai tettek jelentős kárt az ültetvényekben. A filoxéra is tekintélyes területtel csökkentet­te a félsziget szőlészetét. A te­rület irányító szervei határozatot hoztak a hiányosságok felszámo­lására. A határozat kimondja, hogy 1974. január 1-ig rekonst­rukciókkal és új telepítésekkel 109,6 ezer hektárra kell növelni a félsziget szőlőültetvényeinek területét, 1976-ig pedig 117,1 ezer hektárra. A határozat minden érdekelt szervezet feladatát megjelöli és felhívja a kommunisták figyel­mét, hogy a szőlőtermelés ál­landó növelését tekintsék első­rangú feladatuknak. * Tíz érvel ezelőtt a köves fenn­síkon, melynek homokos lankái a Donüzlavszkij tó kék vizéig nyúltak, néhány kalyiba állott. A pásztortanyáktól északkeletre dimbes-dombos, napégette sztyep­pe terült el... Azóta alaposan megváltozott e táj: A „Priberezsnij” szovhoz szőlő- és gyümölcskertjei két­ezer hektárnyi területen virágoz­nak. Ott, ahol nem is olyan régen éhes juhnyájak kószáltakj, ma emeletes, fehér falú házak sora­koznak az utcákon. A városka központjában művelődési ház. ét­terem, 950 személyes iskola, ze­neiskola, bábszínház épült. Topo­lyákkal szegélyezett út vezet a tengerparton levő pionirtáborhoz. Medvegyevo — így nevezik a Krím egyik legfiatalabb telepü­lését —, a „Priberezsnij” szov­hoz központja is egyúttal. A na­pokban is gazdagodott a városka: új ABC-áruházat avattak. Elakadt az építés Még 1969-ben elkezdték építeni a tompái művelődési házat. A helybeliek azt remélték, hogy már az elmúlt esztendőben kelle­mes otthonra lelhetnek a lassan készülő épületben. Ám másként alakult: a kivitelező (Mélykúti Költségvetési Üzem) elakadt a munkálatokkal. Legutóbb pél­dául a tetőtartók biztonságával volt baj. A mostani, a legfrissebb ígéret: még ez év végére átadják az új intézményt a művelődésnek. Egyes tompái emberek ebben az új ígéretben is kételkednek. Ne­kik lesz igazuk? A fentiekhez azt tennénk még hozzá, hogy az ötezer-négyszáz la­kosú nagyközség nem nélkülöz­heti már sokáig a közművelődés fontos intézményét. Ideje lenne hát, ha meghallgatva a helybe­liek jogos kérését, mielőbb elké­szülnének a munkával azok, akik ezt évekkel ezelőtt magukra vál­lalták. Képünk (Szabó Ferenc felvéte­le) a készülő kulturális intézmény egyik részét ábrázolja. V. M. s s Imre László: Két Rév íny didi Hónap » - - - -éji ™ r (4.) Bereczkit hallgatva Ka­pelláró tisztulni érezte a gondo­latait, hetek óta először. Igen, igen, föl kellene ébredni, tiszta fejjel körülnézni, hogyan is ál­lunk? Mi veszett el, mi az, ami megmaradt? — A bíró járt odakinn. ná­lunk. Megkeresett, hogy azt mondja, nekem tudnom kell, mi­lyen ember vagy, elvégre a ke­zem alatt dolgoztál. Ne félj semmit, elmondtam neki a kés­ügyet. Azt felelte, tudja, de ar­ra nincs tanú. És, hogy azt iga­zán megfigyelhettem volna már, eleget éltem ahhoz, hogy a vi­lágban sokmindenre nem akad tanú. Fontos dolgokra. Nahát mondom, itt arra sok tanú volt és van, hogy az a gyerek nem vétett senkinek. Dolgozott, rá le­hetett bízni akármit, megcsinál­ta rendesen, többet ért, mint há­rom másik, annak fát lehetett vágni a hátán. Hát csak azért mondom. Ügy bánjanak vele odabenn. Mert annak az ember­nek nálunk helye van. Ha kisza­badul. várjuk. Én is várom, ha megérem. Hallod, fiú? A szüleid meg olyanok, amilyenek. Azon te úgysem tudsz változtatni, azon hiába töröd magad. Szólj, miben van hiányod? Csomagot azt majd küldünk. De arra vi­gyázz, nehogy valami hiba le­gyen a kréta körül, mert akkor nem kaphatsz csomagot, meg­vonják az ilyesfajta kedvezmé­nyeket. Mert ez kedvezmény, érted ? Kapelláró nem válaszolt sem­mit, mert egy szót sem tudott volna szólni, félt, hogy a hangja elakad. Most oldódott benne az elmúlt időszak minden feszült­ségcsomója, görcse, néha már azt gondolta, hogy ezt az idő­szakot egész eddigi életére érti. Hallgatta az öreget, ki gondolta volna, amilyen morcos, morgó embernek ismerte meg, aki egy hét alatt alig szól hozzá két siót, hogy ilyen is tud lenni. Fele­ennyit sem beszéltek két évig, mint most, tíz perc alatt. — Azt pedig elintéztük, hogy a tankönyveket megkaphasd. Tudod ugye ... nem szabad el­maradni a matematikával. Nem kapod meg a segédlevelet, ha az iskolában megbuksz. Na csak azért mondom. Persze, nem aka­rok én beleavatkozni a dolgod­ba, csak úgy a magam feje után, ahogy el tudom gondolni... — Vége a beszélőnek. — Csak egy perc még. — A beszélőnek vége. — Zoli bátyám, csak azt még... — Valamelyik vasárnap jövök — mondta búcsúzóul Bereczki Zoltán és fölemelte nagy, súlyos kezét — Vigyázz magadra fiam. Jól viselkedj fiam, ne halljunk rosszat felőled. Az utolsó tárgyaláson Kapel­láró Ferenccel közölték, hogy a bíróság helyt adott a védő fel­lebbezésének és tekintettel az enyhítő körülményekre, bünteté­sét két év nyolc hónapra szállí­totta le. Az ítélet jogerős. Néhány nap múlva több, fi­atalkorú társával együtt vidék­re. az N.-i büntetőintézetbe szál­lították, szürke rabszállítókocsi­ban, amelyben tilos volt a be­széd, a dohányzás, nézni is csak lopva nézték egymást az egye­düli változatosságot a forgalom beszűrődő zaja jelentette, Ka- pelláró — teljesen reménytele­nül — ebből igyekezett egy ide­ig kitalálni, merre járhatnak. Motorzajok fölé piros bukósisa- kú fiúkat képzelt, amint hátul­ról fogja a vállukat, hozzájuk bújik egész testmelegével egy lány, a bukósisak alól kitürem­kedett hosszú szőke hajával, úszik ez a szőkeség, szikrázó hullám az utcák, terek, kanyaru­latok óceánján akik látják utá­na néznek, jó utat szőke csaj, bár csak te várnál ott az út vé­gén, ahol kinyílik az ajtó, hogy aztán becsapódhasson, nehéz zu­hanással, amelynek a végén a zár kattanása a pont, és befo­gad a szürke fal, a fal mentén a szürke fűvel, a szürke fák szürke leveleikkel, a szürke vi­rágok, szürke illatukkal, amint a szürke napsugaraknak kínál­ják magukat. Behunyta a sze­mét, így mintha rohanásnak tűnt volna a forgalom döccenőin ne­hezen átvergődő rabomobil ván- szorgása, de rászóltak, ne alud­jon, nézett hát előre, maga elé, gondolattalanul, olyan érzések­kel, mintha ő lenne a lassított felvétel egy végenincs filmelő­adáson, amit máris mindenki el­unt, pedig még messzi a vége. Roppanásra rezzent fel. Felrez­zentek mindannyian, az őr is. Nézték a kerek acélgolyót, a tompa fényű csillogást nézték a kocsi padlatán, igen, holtbizo­nyos, a Kicsi ejthette el. ugyan hol őrizhette idáig?, most nézi, nincs bátorsága lehajolni érte, hosszú arcán játékos a r eg- szeppenés, na mi lesz most ór- tönőr bácsi, nekem nyolc, le­esett, hát leesett, van mi' nézni szegény bűnösöknek, mindnyájan bűnösök vagyunk, most már az acélgolyó is — ez volt olvasható az arcán — ni, hogy renitens- kedik, amerre billen az autó, ar­ra gurul, hű mi lesz, golyó, go­lyócska erre gurulj felém, úgy, no még egy kicsit legalább a lá­bammal elérnélek, már minden­ki tátott szájjal csak téged néz, hát szabad ezt?, rendőrség, tisz­telt rendőrség tessék leállítani a forgalmat odakinn, ha megál­lunk megáll a golyó is, zsupsz, elkapjuk, nem fog itt gurulgat- ni össze-vissza. — Vegye fel — hallatszott az őr, korán elhízott, fiatal férfi hangsúlytalan felszólítása. — Igenis. — Kicsi lendülettel állt f^l, a fejét beverte a kocsi tetejébe. — Kérem. Tessék ideadni. A zsebek. Mi van a zsebében? Ki­fordítani. Négy—öt ugyanilyen golyó koppant a földön, gurultak sza­naszét. A többiek nevettek. Az őr látta, itt a tekintélye a tét. Amint Kicsi utánahajolt, vissza­parancsolta. Az autó — talán most érhetett ki az országúira — felgyorsult. A golyók megvadult táncba kezdtek, összekoccantak az egyenes deszkán, a lábuk alatt. Szórakoztak rajta. — Hogy került ez magához? — Behozták. — Ki hozta be? — Anyám. — Nem világosították fel az idevonatkozó előírásokról? — De igen. — Akkor miért hozta be? — Csak. — Erre visszatérünk még. — Térjünk. — Ne szájaljon. — Igenis. Hideg lett körülöttünk a leve­gő. A kipukkanni készülő neve­tés abbamaradt, hogy a félho­mállyal eggyé váljon. Eszükbe jutott, hol vannak, ez itt más­milyen világ, mint amiben ed­dig éltek. Mint akik egy pilla­natra nem értik a szigorúságot, de aztán hirtelen visszahullnak abba a tompa érdektelenségbe, amely egyeseknél később, a sza­badulás után sem oldódik fel, talán többé soha. Kicsi, min­denesetre nagy dolgot vitt vég­hez azzal, hogy kizökkentette őket ebből az állapotból, ha csak rövid időre is. Kapelláró nézte a fiút, megpróbálta kitalálni, miért kerülhetett ide, hiszen kö­lyök még, mutál a hangja, ezt egyszavas feleleteiből amiket az őr kérdéseire adott, első pilla­natban hallani lehetett. Most hagyhatta el az iskolát, alighogy növésnek indult, kezei lábai na­gyok, a teste vánnyadt, egészen kisfiús, hosszú sovány arcában csak az orra nőtt meg, ez lát­szik az egészből, meg a bal ar­cán húzódó forradás, hol szerez­hette a kis hülye, ilyen korán? Ki az, aki nem vigyázhatott rá, talán az anyja, aki most acél­golyókat küldözget neki, persze, szegény gyerek mivel játszón a sitten? (Folytatjuk) Szolgáltatás zárt ajtók mögött? Ügy kezdődött minden, hogy vasárnap délután sürgős levelet akartam továbbítani, s ezért fel­kerestem a kecskeméti vasútál- lomás melletti 2-es számú pos­tahivatalt. Utam, sajnos, csak a bejáratig vezetett, mivel az ajtót többszöri próbálkozás után sem tudtam kinyitni. És nem vélet­lenül, hiszen közben rápillantot­tam a falra rögzített kis táblára, amelynek felirata világosan kö­zölte: vasár- és "mnepnap zár­va. Ezután sarkonfordultam és siettem a városközpontban levő főpostához. Ott szintén csukott ajtót találtam. Mivel következe­tes ember vagyok, nem hagytam annyiban a dolgot, s bekopog­tam az épület portásához, aki méltatlankodásomat csodálkozva fogadta, majd határozottan ki­Legelőt a szarvasmarháknak! A mi községünkben. Kelebián hagyománya van a háztáji állat- tenyésztésnek. Nemcsak barom­fiak, sertések, és juhok találha­tók - az egyéni gazdaságok udva­rain, de igen jelentős a szarvas­marha-állomány is. Most az utóbbi miatt ragadtam tollat. Azért fordultam a sajtó nyilvá­nosságához. mert a helyi szervek eddig semmit nem tettek gond­jaink orvoslására. De miről is van szó? Környékünkön, az úgynevezett Vasúttöldön és Vermesjárásban legalább száz család foglalkozik szarvasmarhatartással. A régeb­ben még számottevő nagyságú, legeltetésre használt füves terü­let évek óta fokozatosan csök­kent. Jó részén vályog- és tő­zegkitermelés folyik. Ennek szükségességét megértjük, de nem Mi történt a metszőollóval? Ismeretes, hogy Bács-Kiskun megye mezőgazdasági területei­nek zömén gyümölcs- és szőlő- termesztés folyik. Soron levő munkáinak elvégzéséhez nemcsak a korszerű gépek, de a jó kézi szerszámok is nélkülözhetetlenek. Utóbbiak közül most a met­szőollóval szeretnék foglalkoz­ni. Teszem ezt azért, mert a ru­gós szerkezetű eszköz hibás mű­ködésével kapcsolatban megannyi panasz merült fel használói kö­rében. Magam is számos gyümölcsfa és szőlőtőke fölösleges hajtásait vágtam le a közelmúlt hetek­ben, s így saját bőrömön, pon­tosabban a kezemen tapasztal­hattam, hogy az említett olló minden másra alkalmas, de leg­kevésbé a metszésre. Hogy miért? Mert rugója gyenge, kése tompa, jelentette: vasárnap és egyéb ünnepen a 2-es számú postának kötelessége felvenni a táviratot és egyéb sürgős' küldeményt. Sza­vait igazolni próbálta, de siker­telenül, mert a telefonon hívott szám, vagyis a szóban forgó hi­vatal nem jelentkezett. Summa summárum: a levelet aznap képtelen voltam postázni. A törléntek felett ma sem tu­dok napirendre térni. Vélemé­nyem szerint nagy hiba lehet ab­ban a rendelkezésben, amely le­hetővé teszi, hogy a megyeszék­hely két postahivatalának szol­gáltató munkája vasárnap, vagy más munkaszüneti napon teljes­séggel szüneteljen. Nyúl Pál Kecskemét így a helyi termelőszövetkezet vezetőit, akik szemet hunynak afölött, hogy állataik rendsze­resen látogatják a többszáz fo­rintért bérelt legelőinket, s dézsmálják annak fűtermését. Ha ez a tarthatatlan helyzet sür­gősen nem változik, nincs más hátra, minthogy ■ értékesítenünk kell a körülbelül 60—70 borjút és tejelő, illetve vemhes tehenet mivel nem tudunk nekik adni zöld takarmányt. Ügy tudjuk, országos intézke­dés történt nemrég a háztáji szarvasmarha-tenyésztés segítsé- sére, fellendítésére. Vajon ez a határozat Kelebiára is vonatko­zik? Sok állattartó gazda nevében: Erdősi Istvánná Kelebia, Vasút út 75. nyele pedig könnyen hajlik. Va­laha — akkor még Kecskeméten gyártották — erős, megbízható volt a metszőoiló, ma pedig, ami­kor állítólag több — az ország különböző részén levő — cég is előállítja, szintje árnyéka régi „énjének”. Igaz, lehet kapni im­portból származó metszőollót is, magas ára miatt azonban nem vált keresett cikké. Jó lenne, ha az illetékesek mielőbb kézbe vennék ezt az ügyet, s intézkednének, hogy a jövőben rendeltetésszerűen le­hessen dolgozni a metszőolló­val, a gyümölcs- és szőlőtermő vidékek alapvetően fontos kézi szerszámával. Szabó János Bátmonostor Mátyás király út 22. Nyugdíjas vasutasok egymásért, a közösségért Minden év tavaszán sor kerül Kecskeméten és környékén lakó nyugdíjas vasutasok találkozójá­ra. Az idei összejövetelt a mi­nap rendezték meg a megyeszék­helyen levő MÁV-kultúrotthon nagytermében, ahol több mint 150 idős ember hallgatta nagy fi­gyelemmel a vasút személy- és teherszállító munkájával, tervei­vel, valamint szociális intézke­déseivel kapcsolatos beszámolót. Ezt követően szó volt olyan dol­gokról is, amelyek feltétlen a lapba kívánkoznak. Elsőként kell megemlíteni a vállalást, amelynek értelmében a nyugdíjas vasutasok tevéke­nyen bekapcsolódnak a tisztasági mozgalomba, vagyis lakásuk ud­varát, s utcai részét mindig rend­ben tartják, a virágos kerteket Szerkesztői üzenetek Ágoston Mihály, Jánoshalma: önnek, mint nyugdíjas kisipa­rosnak lehetősége van arra, hogy — működési engedély birtokában — javító-szolgáltató tevékenysé­get végezzen. E munkájából szár­mazó bérét nem korlátozza jog­szabály. Eleget kell tennie vi­szont a keresete alapján megál­lapított adófizetési kötelezettsé­gének, amely a 35/1971. (XII. 17.) P. M. sz. rendelet ír elő. E sze­rint 6 százalék adót az évi 12 ezer, 10 százalék adót pedig az évi 12 és 24 ezer forint közötti jövedelem után kell befizetni. Az ennél magasabb bevétel esetén progresszíven emelkedik az adó összege. Mivel ön rokkantsági nyugállományban van, s már be­töltötte a 65. életévét, a szakmája ismételt gyakorlása során adó- kedvezményt kérhet a lakóhelyi- leg illetékes tanács pénzügyi osz­tályától. Ez ügyben részletesebb információt kaphat a KIOSZ he­lyi alapszervezetétől, annak kis­kunhalasi körzeti csoportjától, il­letve megyei titkárságától. Móczó Tihamér, Lajosmizse: Sérelmét megvizsgálta a Bács- Kiskun megyei Tanács VB Épí­tési, Közlekedési és Vízügyi Osz­tálya, amely — az illetékes szak­minisztérium állásfoglalása alap­ján — méltányosságból hozott kedvező döntést, vagyis önt fel­vette a tervezői névjegyzékbe. A határozat értelmében ezentúl végezhet épülettervezői munkát. Pahor Lajosné, Baja: A pana­pedig szakszerűen gondozzák. Rendszeresen meglátogatják a beteg és egyedül élő nyugdíjas társukat, az otthoni munkájuk­ban segítenek, ügyeiket pedig képviselik a különböző szervek előtt. Döntés született arról is, hogy a szakszervezet minden év­ben jelentős anyagi támogatás­ban részesíti a kevés jövedelem­mel rendelkező vasutas özvegye­ket. Gondoskodás történik a sok- gyermekes vasutas családok ese­tenkénti segélyezéséről is. Az egykori MÁV-dolgozók egy­másért, a közösségért tett kezde­ményezése nemcsak dicséretet ér­demel, de követésre is méltó. Bálint István Kecskemét Tanácsköztársaság tér 3. szávai kapcsolatos hatósági meg­állapításokról, a Bajai Városi Ta­nács elnökhelyettese levélben in­formálta lapunkat. Mint írja, ön két alkalommal — 1970. és 1972. tavaszán — jelent meg a helyi' kórház audiológiai szakrendelé­sén, ahol alapos kivizsgálásban részesült. Az időben megfelelő hallókészülék még sajnos nem volt az egészségügyi intézmény birtokában, s emiatt nem tudták enyhíteni hallászavarait. Később beszerzett több korszerű, nagy teljesítményű hallókészüléket a kórház fül-, orr- és gégeosztálya, amelynek főorvosánál, dr. Bálint Edénél ismételten jelentkezzen vizsgálat céljából. Ón társada­lombiztosított, ezért — szakorvo­si javaslatra és a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatóságának engedélyével — kedvezményes áron kaphat hallókészüléket. Sajgó László, Városföld: „Ké­kes” típusú hibás tv-jének rend- behozatala azért vett hosszabb időt igénybe, mert két fontos al­katrész, a sorváltó és a nagyfe­szültségű tekercs hiánycikk volt heteken át. Beszerzésük után a szerelők azonnal hozzáfogtak ké­szüléke javításához. Értesülésünk szerint a GELKA kecskeméti szervize a minap elvégezte a szükséges munkát, s már kiszál­lította az ön lakására a kifogás­talanul működő televíziókészü­léket. összeállította: Velkei Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom