Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

1973. április 19. • PETŐFI NÉPE • 3 ÖRÖMMEL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG A testnevelés: fontos tantárgy Az állategészségügyi állomáson Keddi számunkban jelent meg A diákok testneveléséről írt cik­kem. Amikor az adatokat gyűj­töttem. még nem ismertem a mű­szaki főiskola új sporttelepét. Tegnap délután elmentem és megnéztem a sokirányú testedzé­si lehetőséget nyújtó -„sportkom­binátot”. Ez igen, gondoltam, a remek labdarúgó-pályát, dobókö­röket, a játékteret övező vörös salakot szemlélve. A felsőfokú in­tézmény a Művelődésügyi Mi­nisztériumhoz tartozik, de bizo­nyosra vehető, hogy belátható időn belül több tanácsi oktatási intézmény is büszkélkedhet ha­sonló létesítménnyel. A bizako­dásra, a reményre az a felelős­ségtudattól áthatott segítőkészség jogosít fel. mellyel a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a té­mát megtárgyalta. Lényegében elfogadták a mű­velődésügyi osztály jól előkészí­tett, ,a realitásokra építő, de a fejlesztés minden lehetőségét ki­használó előterjesztését. Csak he­lyeselhető, hogy a szemléletvál­toztatást tekintik elsődlegesnek. „A testedzést és a testmozgást, a sportot és a játékot az iskolában elsősorban az örömmel végzett (a szellemi munkát kiegészítő) tevé­kenységgé kell tenni. Miután az átlagosztályzatok és a készség­tantárgyak érdemjegygyűjtő jelle­ge feltehetően megváltozik, nyil­vánvaló, hogy csökkenni fog a testnevelés alól felmentett ta­nulók száma. Középiskoláinkban a testnevelés heti óraszámának emelése és funkciójának változá­sa kedvező eredményeket ígér.” Valamennyi iskolafenntartó ta­nács a területén működő iskolák­kal együttműködve tervet készít a legalapvetőbb iskolai sportesz­közök pótlására. A vb javasolta, hogy a városok és községek e célra hasznosítható közterein tár­sadalmi összefogással alakítsanak ki játszótereket és kispályákat. Közelítsék az iskolák és a sport­egyesületek tevékenységét, ennek érdekében a helyi tanácsok szak- igazgatási szervei és az MTS ké­szítsenek koordinációs tervet. A tanulók számára rendszereseb­bé kell tenni a tanítási szünetek­ben és a hétvégeken a sporto­lási alkalmakat. A tárgyi feltételek javításához — sporteszközök beszerzése, pót­lása, szabadtéri pályák létesítése —, a megyei tanács tekintélyes támogatást nyújt. Többek között a költségvetési pénzmaradványok és többletbevételek egy százalékát fordítják erre a célra. Ez év nya­ráig olcsó, célszerű tornatermek építését lehetővé tevő terveket készítenek. Mivel nagyon kevés a szak­tanár, a megyei tanács végre­hajtó bizottsága ösztöndíj-szerző- désekkej, letelepedési segéllyel igyekszik javítani, a „szakos el­látottságon”. Javasolják továbbá, hogy a vá­rosi és a községi tanácsok végre­hajtó bizottságai még ez év folya­mán tűzzék napirendre az is­kolai testnevelés és sportmozga­lom helyi feladatainak megtár­gyalását. Bízunk abban, hogy a tanácsok kezdeményezéseit, törekvéseit a sportegyesületek, és mindenek­előtt az érdekelt szülők, gyere­kek messzemenően segítik. A most ismertetett határozatok csak így érhetik el remélt céljaikat. H. N. Milliós kárt okoznak a mező- gazdaságnak az állatbetegségek. Ezek csökkentéséért fáradoznak Bács-Kislkun megyében az állat­egészségügyi állomás irányítása alatt a községi, városi, üzemi állatorvosok és az intézmény kecskeméti központjának a mun­katársai. Nagy jelentősége van ebben annak ia megelőző munkának, amelyet az állatállomány rend­szeres vizsgálataival végeznek az állategészségügyi szakembe­rek. Az intézet szerológiai labo­ratóriumába év eleje óta négy­ezer vérminta érkezett brucel­lózis vizsgálatra a megye szar­vasmarha tartó gazdaságaiból. Korszerű berendezések, nagyér­tékű műszerek segítségével mu­tatják ki'az állomás szakembe­rei, hogy fertőzött-e a tenyészál­lat, és ha igen, megtegyék a szükséges intézkedésit a védeke­zésre. Ugyanitt vizsgálják meg azo­kat a keltetés közben befulladt tenyésztojásiokiat, amelyeket a megye kelitetőállomásairól az-rin- tézetbe küldenek. Így derítik fel a baromfitifuszt és a gazdasá­got kizárják a tenyésztojások to- vábhi szállításából, hogy a be­tegség terjedését meggátolják, majd egyéb intézkedést is foga­natosítanak ellene. Az állategészségügyi állomás parazitológiai osztálya kutatja fel a nagyüzemi, valamint a háztáji gazdaságokbarí az esefle- ' gesen élősdiekikel fertőzött ser­tést, szarvasmarhát, hogy a para­ziták okozta megbetegedést mege­lőzzék, a tenyészálla/tot gyógyke­zeljék s annak a hasznos termelé­sét fokozzák. Akkor nem az élősdi, hanem az értékes te­nyészállat gyarapodik a takar­mánytól. Mindez végsősoron a kormány által meghirdetett húsprogram végrehajtását mozdítja elő. K. A. Jelentkezés, behívás Közelebb Petőfihez A felsőoktatási intézményekbe való felvétel módosított szabályai A felsőoktatási intézmények­be történő felvétel szabályairól, a módosított intézkedésekről tá­jékoztatták a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékesei Szőke Sán­dort, a Magyar Távirati Iroda munkatársát. — Az ismertebb jelentkezési feltételeken kívül melyek a to­vábbi fontos tudnivalók? — Néhány felsőoktatási intéz­mény, illetve szak esti és leve­lező tagozatára csupán a megje­lölt munkakört betöltő dolgozók jelentkezését szabad elfogadni. Az agrár jellegű felsőoktatási intézményekbe a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, a szakokta­tás. a kutatás és igazgatás dol­gozói, valamint a társadalmi szerveknél hasonló munkakör­ben foglalkoztatott dolgozók pá­lyázata jöhet számításba. A ta­nárképző főiskolákra, a testneve­lési főiskola tanári szakára a pedagógus-képesítéssel pedagó­gusi munkakörben dolgozó, a tanítóképzők népművelő-könyv­táros szakára a népművelési vagy könyvtáros munkakörben alkalmazott dolgozók, az óvónő­képző intézetekbe olyan — ké­pesítés nélkül, szerződéssel al­kalmazott — óvónők jelentkezé- zést lehet elfogadni, akiket a ta­nácsok a következő tanévben is alkalmazni .kívánnak. A felsőoktatási intézmény csu­pán a felügyelete szerint illeté­kes miniszter engedélyével fo­gadhatja el más felsőoktatási in­tézmény hallgatójának jelentke­zését. A munkáltató javaslatára a felsőoktatási intézmény esti és levelező tagozatán el kell fogad­ni azoknak a 35 évnél idősebb dolgozóknak a jelentkezését is, akik nem rendelkeznek a szük­séges előképzettséggel. A felső- oktatási intézmények május 15- ig — nappali tagozatokon má­jus 2-‘ig — érkezett felvételi ké­relmeket kötelesek elfogadni. A dékán, igazgató a Vizsganapig elfogadhatja a jelentkezést, ha a kérelmező igazolja, hogy rajta kívül álló okok — például be­tegség, külföldön tartózkodás — miatt késett. — Hogyan történik a jelent­kezők behívása a felvételi vizs­gára? — Valamennyi jelentkező fel­vételi vizsgadíjat fizet, amely mindhárom tagozaton egysége­sen 50 forint. A tanítóképző és óvónőképző intézetekbe jelentke­zőknek a felvételi vizsga előtt alkalmassági vizsgát kell tenni­ük. A KISZ építőtáborában rész­vevő jelentkezőket a felsőokta­tási intézmények olyan időpont­ra hívják be felvételi vizsgára, amely a táborozás időpontjával nem ütközik. A tanárképző főiskolákon, a tanítóképző és óvónőképző inté­zetekben a felvételi vizsgának része a beszédkultúra vizsgálata is. A nemzetiségi iskolákból je­lentkezők a tanítóképző és óvó­nőképző intézetekben anyanyel­vükön is vizsgázhatnak. Mate­matikából az írásbeli vizsga fel­adatait valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozóan a Mű­velődésügyi Minisztérium állítja össze. A matematikán, továbbá a Művelődésügyi Minisztérium által kijelölt intézmények, ka­rok írásbeli vizsgaanyagán kí­vül minden egyéb írásbeli fel­vételi, vizsgaanyagot a dékán (főigazgató, igazgató) által meg­bízott oktatók állítanak össze, úgy, hogy azok a felkészültség lemérésén kívül alkalmasak le­gyenek a rátermettség, a képes­ség vizsgálatára is. A felvételi vizsgabizottság a nappali tagozatokon 3—5, az esti és levelező tagozatokon 2—4 ta­gú. A bizottságok a vizsgázóval tárgyilagosan és nagy körültekin­téssel foglalkoznak. A jelentkező magatartását és rátermettségét egyrészt a középiskola igazga­tójától, illetőleg KlSZ-szervezeté- tól, (a munkaadótól) kapott ja­vaslat, minősítés, másrészt a fel­vételi vizsga alapján kell meg­ítélni. — Hogyan értékelik a felvéte­li vizsgák eredményeit? — A felvételi vizsgán — az öt­fokozatú osztályozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osz­tályzatot nullával jelölve és véve — külön kell osztályozni az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pábÉizó a nappali tagozaton a négy ^osztályzat összegének a felét, az esti és levelező tagoza­tokon a négy osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen a nap­pali tagozaton legfeljebb tíz, az esti és levelező tagozaton húsz pontot érhet el. Az osztályzatok összegének felezése révén kapott fél pontszámot kerekítés nélkül kell figyelembe venni. A nappali tagozatra pályázók­nál a felvételi vizsgán elért pont­számhoz a középiskolai tanulmá­nyi eredmények alapján, az aláb­bi szabályok betartásával kiszá­mított pontszámot hozzá kell ad­ni. A középiskolai tanulmányi eredmények alapján a pályázó legfeljebb tíz pontot kaphat. A pontszám megállapítása az érett­ségi vizsga átlageredményének figyelembevételével vagy anél­kül történik megfelelő táblázat alapján. Minden esetben a pályá­zóra kedvezőbb számítási módot kell alkalmazni. Az 1973. évi felvételi eljárásban a testnevelési főiskolán csak az érettségi vizs­ga átlageredményével kombinált táblázat alkalmazható. A felvéte­li vizsga tantárgyaiból, illetőleg az azokat helyettesítő tantárgyak­ból a tanulmányi eredmények alapján elért pontszám kiszámí­tása a következőképpen történik. Ha a tantárgyat a középiskola második, harmadik és negyedik vagy csak a harmadik és negye­dik osztályában tanították: a harmadik és negyedik; ha a má­sodik és harmadik osztályában tanították: a második és a har­madik; ha pedig csak a második és negyedik osztályban tanítot­ták: a második és negyedik osz­tály év végi osztályzatainak átlaga vehető figyelembe. Ha a pályázó a felvételi vizsga évét közvetle­nül megelőző évben vagy már régebben, illetőleg esti vagy le­velező tagozaton érettségizett (ké­pesítőzött), a számára kedvezőbb módon vagy a nappali ‘ tagozat, vagy az esti, levelező tagozat pontszámítási módszerét kell al­kalmazni. Ezek a jelentkezők matematikából is írásbeli fel­vételi vizsgát a felsőoktatási in­tézményben teszik le. Nem bo­csátható szóbeli vizsgára az a jelentkező, akinek mindkét írás­beli dolgozata elégtelen. — Hogyan történik a felleb­bezés? — A jelentkezőnek az esetle­ges fellebezését az illetékes mi­niszterhez címezve, az elutasítás kézhezvételét követő nyolc na­pon belül a felsőoktatási intéz­mény rektorához (igazgatójához) kell küldeni. A fellebbezések ügyében a felügyeletet gyakorló minisztérium és az érdekelt felső­oktatási intézmény vezetőiből alakult bizottság dönt. A nappali tagozatokon a felvé­teli vizsgákat június 25. és július 15., az esti, levelező tagozatokon június 15. és július 25. között tartják. A felvételre jelentkezés tanévében végző középiskolai ta­nulók matematikai felvételi írás­beli vizsgájának időpontját külön rendelkezés állapítja meg. Dr. Mezősi Károly könyvét is­merteti Fazekas István múze­umigazgató a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Köz­pont honismereti klubjának áp­rilis 20-án, pénteken délután hatkor tartandó összejövetelén. A klubfoglalkozás második ré­szében a félegyházi helytörténeti kutatások eredményeit, felada­tait beszélik meg a résztvevők. • Parazitákat vizsgál mikrosz­kópon dr. Szakáll Szabolcsné, a laboratórium helyettes ve­zetője. Ingyen benzin a turistáknak Fejlődik a magyar—bolgár idegenforgalom Különös formájú öreg házak, vakítóan fehér szállodasorok az áttetszőén kék Fekete-tenger partján, óriási rózsaültetvények és hósipkás hegyek, ar*iyló iko­nok és csokoládébar^ra sült nyaralóvendégek: egy kiállítás fényképei Budapesten, a Liszt Ferenc téri könyvklubban, ahol azonnal kedvet is kap az ember egy Bulgáriában töltendő vaká­cióhoz. Ez a célja a kiállításnak. A képek önmagukban is nagyon csábítóak, de ha melléjük rak­juk azokat a kedvezményeket, amelyekkel az új idegenforgal­mi szezonban várják a magyar turistákat, feltehetően megdup­lázódik az érdeklődés. A bolgár idegenforgalmi bi­zottság képviselői elmondták az újságíróknak, hogy Bulgária ta­valy 55 ezer magyar turistát lá­tott vendégül és az idén 70 ezer látogatóra számítanak. Bulgária nagy jelentőséget tulajdonít a hazánkhoz - fűződő turisztikai kapcsolatok fejlesztésének, ezt szolgálja az a három szerződés is, amelyet az idén írtak alá a két ország idegenforgalmi szer­vei. Mivel nagyon sokan érkeznek saját kocsijukon, úgy határoz­tak, hogy meghatározott idő után bizonyos mennyiségű in­gyenbenzint adnak az autós tu­ristáknak. Gondolnak azokra is, akiknek nincs autójuk: a MA­LÉV az idén különjáratot indít Várnába és Burgaszba, javul a vonatközlekedés is Budapest— Várna között. Szó van arról is, hQgy kölcsö­nösen növelik mindkét ország­ban a megvásárolható áruk és ajándékok mértékét, május else­jétől pedig új szolgáltatásként az egyéni turisták is kaphatnak szállást az ismert üdülőtelepe­ken, bungalowokban, kempin­gekben, továbbá magánlakáson. Lehetőség nyílik a közvetlen bankátutalással történő befize­tésre is. Nem árt számításba venni az elő- és utószezonban igénybeve­hető kedvezményeket: október 1-től június 1-ig 40 százalékkal, szeptember 15-től október 1-ig és június 1-től 15-ig 25 száza­lékkal olcsóbban lehet üdülni és erre az időre az autós turisták 100 literig kapnak ingyen ben­zint, a tartózkodási idő arányá­ban. Bulgáriában őszinte barátság­gal, sok kedvezménnyel, még több .látnivalóval és kifogásta­lan kényelemmel várják a ma­gyarokat. Az idén már 260 000 embert tudnak elhelyezni a szál­lodákban és különböző üdülőte­lepeken. Természetesen nem árt idejében gondoskodni a szállás­ról. Az egyéni turisták előre rendelhetnek szobát az Express fővárosi és megyei irodáiban. V. Zs. AZ IDEI ELSŐ SPÁ RG ASZÁ LLÍTM Á N Y Az idén késve érkezett meg az el­ső spárgaszállítmány a híres kele- biai termőkörzetből. A vitamin­dús, friss tavaszi zöldség szállí­tását már sürgetik a külföldi megrendelők. Az első spárgaszál­lítmány a legnagyobb exportőr­nek, az NSZK-ba irányították. Nagyobb mennyiségű áru ér­kezését a húsvéti ünnepek után várják, amikor már vagonszám­ra fut be a MEZÖTERMÉK kecskeméti telepére két megye Bács-Kiskun és Pest termőkor zeteiből. összesen mintegy 70 va gonnyi árura számítanak, keve sebbre az előző évinél. A téli aszály miatt ugyanis kevesebb „sípot” nevelnek a tőkék. Újab­ban a hazai fogyasztók körében is keresett a vitamindús növény, amelyből az előző évinél jóval többet rendeltek a belföldi ke­reskedelmi cégek. • Vérmintát készít elő, brucel­lózis fertőzés kimutatására Chamelot Giibertné az állat­egészségügyi állomáson. 9 Az egyik Kecskemét környéki tehenészetből érkezett tejmin­tát ellenőrzi Hochmayer Ka­talin. (Pásztor Zoltán felvéte­lei.) Kodály műveltségi verseny Úgy látszik, hagyománnyá vált, hogy a Magyar Rádió minden év tavaszi hónapjaiban zenei mű­veltségi versenyt rendez középis­kolás diákok részére. Az idén a verseny témája — az 1972-es em­lékév szellemében — Kodály Zol­tán életműve volt. A vetélkedő pedagógiai hasznáról — alapos felkészülés az adott témából, ver­sengés az egész ország nyilvános­sága előtt vasárnapi és hétfői fő műsoridőben, a zenei művelődés fontosságára és megbecsülésére nevelés éppen abban az iskolatí­pusban, melyben a zenei nevelés háttérbe szorult az utóbbi évek során stb. — a korábbi versenyek kapcsán már írtunk, akkori meg­állapításaink most is érvényesek. Számos megjegyzés, bírálat, a jövőre vonatkozó javaslat hang­zott el az elmúlt évben. A leg­frappánsabban Lukin László fog­lalta össze ezeket 1972. májusá­ban a rádió „Miért igen, miért nem?” című műsorában. A Ko- dál.v-verseny szerkezete, felépíté­se (írásbeli válogató után kétfor­dulós, páros verseny 3—3 fős csa­patok részére, hármas döntő a legjobb csapatok, majd a legtöbb egyéni pontszámot elért verseny­zők részvételével, az egyes adá­sokon belül különböző terjedelmű és nehézségű, ennek megfelelően különböző értékben pontozott kérdéscsoportok stb.) pontosan a tavalyi, bevált gyakorlatot kö­vette. Tartalmi vonatkozásában viszont bizonyos változást ígér­tek a szerkesztők: kevesebb lesz a lexikális adatokat követelő kér­dés és több olyan, melynek so­rán a versenyzők saját meglátá­saikat mondhatják el. Ez nagy­részt meg is valósult, bár az utóbbira igazában csak a döntők során hallottunk példát, amikor Kodály alkotói, tudósi és peda­gógusi működésének egységét kel­lett a versenyzőknek kifejteni. A zsűrinek — mint mondani szokás — nehéz dolga volt a tel­jesítmények elbírálásában — ösz- szehasonlításában. Munkáját, döntéseit — néhány esettől elte­kintve — korrektnek és igazsá­gosnak éreztük, bár néha — .vé­leményünk szerint — a féleletek érdeménél bőkezűbben osztogatta a pontokat. Végeredményben így is a me­zőny legjobbjai kerültek a dön­tőbe és nyerték meg az első há­rom díjat, rangsorban: 1. a Deb­receni Református Kollégium Gimnáziuma, 2. a Budapesti Veres Pálné Gimnázium és a 3. Bu­dapesti Madách Imre Gimnázium csapata. Egyéni díjat kapott két debreceni (Református Kollé­gium) és egy budapesti (ELTE Ságvári Endre Gyakorló Gimná­ziuma) tanuló. Érdemes név szerint is megemlíteni a verseny „abszolút” győztesét, Arany János debreceni diákot, aki nemcsak imponáló tárgyi tudásával, de fe­leleteinek kitűnő felépítésével és világos, pontos fogalmazásával is példaképül állítható hasonló ver­senyek játékosai elé. A Kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium csapata az elődöntő során 5. helyre ke­rült és így nem szerepelt a dön­tőben. Bár a csapat mindhárom tagja: Benedek Magdolna, Gátay Tibor és K. Szabó Márta meg­alapozott tudással lépett a zsűri és a hallgatók elé. (Ittzés Mihály tanár vezette felkészülésüket), né­hány jól megformált, tartalmá­ban is kifogástalan feleletet hal­lottunk tőlük, összteljesitményük azonban 2 ponttal maradt el attól a minimumtól, ami a továbbju­táshoz szükséges lett volna, ök is, mint a mikrofon előtt versengő csapatok valamennyi játékosa, a KISZ és a Munkaügyi Miniszté­rium ajándékaképpen belföldi ju­talomüdülést és Borsos Miklós er­re a alkalomra készített Ko- dály-emlékplakettjét kapták. Végül hadd szóljunk Czigány György nagyszerű játékvezetői munkájáról, aki ötletes villámin­terjúiban és átvezető szövegeiben közvetlenségével, a versenyző fia­talok és az ügy iránti szereteté- vel megfelelő légkört teremtett és nagyrészt feloldotta az ilyen alkalmakkor elkerülhetetlen fe­szültségeket. Körber Tivadar »Vetkőznek« a juhok Száz vagon gyapjú a kiskunsági juhászatokból Bács-Kiskun megye juhásza- taiban megkezdték a birkanyí­rást. Elsőként Szalkszentmárton- ban, a Juhutód-ellenőrző Állomá­son szabadították meg bundá­juktól a tenyészállatokat. A te­lepen gépesítéssel néhány nap alatt 4500 juhot nyírtak meg. Most a környező termelőszövet­kezeti juhászatokat segítik, a juhnyírógépek kölcsönzésével. A napokban másutt is megnyíltak a „juhfodrászatok”. A becslések I szerint a Kiskunságban mintegy 200 000 birka kerül olló alá. A hústípusok elszaporításával az utóbbi években háttérbe szo­rult a gyapjútermelés, ennek ellenére az idén is mintegy 100 vagon nyersanyaggal számol c vidékről a Gyapjú- és Textilfor­galmi Vállalat* Az első nyers- gyapjú-szállítmány már megér­kezett, s ebből következtetve jó minőségű lesz a textilalapanyag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom