Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1973. április 19. llllllilliiliiil Példamutató úttörők A tavasz beköszöntése óta se­rény munka folyik az apostagi házikertekben. Gyakori látvány, hogy a családok apraja-nagyja együtt szorgoskodik: metszik a gyümölcsfát, égetik a gazt, vagy éppen porhanyosítják a földet. Megannyi a tennivaló, amelynek elvégzése nem tűr halasztást. Mindezt jól tudja a helyi álta­lános iskola 8. osztályának két tanulója, Kovács Imre és ifi. Nyári István, is. Javaslat tanyaügyben Tanyasi szomszédaim nevében is írom e sorokat. Valamennyien a Hetény egyházához tartozó Külsőnyírben lakunk. Mezőgaz­daságban dolgozunk és baromfit, szarvasmarhát, sertést tenyész­tünk A háztájiban termelt áru­inkat a piacon, illetve a felvá­sárló szervek közbejöttével érté­kesítjük. A jövedelem kellő meg­élhetést ad számunkra. Mind­ezek ellenére okunk van a pa­naszra: semmi kilátás arra, hogy valaha is bevezessék házainkba a villanyt. Távol vagyunk nem­csak a falu központjától, de egy­mástól is, s emiatt megoldhatat­lan errefelé a villamosítás. Az tagadhatatlan, hogy a köz­ség belterülete örvendetesen gya­Köszönet az MHSZ-nek Műszaki érdeklődésű fiatal va­gyok, így már az általános isko­la elvégzése után rendszeres lá­togatója illetve tagja lettem a Magyar Honvédelmi Szövetség kiskőrösi járási vezetősége irá­nyításával működő egyik techni­kai klubnak. Az ott tanultakat kitűnően hasznosítottam a mű­szerészszakma elsajátisásánál, majd a sikeres szakmunkásvizs­gát követően jelentkeztem az úgynevezett katonai előképzésre. őszintén bevallom, nemritkán alaposan kifárasztottak a gya­korlatok, de azért igyekeztem jól megfelelni a követelmények­nek. Aztán bevonultam. A szol­gálat a vártnál könnyebb volt számomra, s e tény meggyőzően bizonyítja, hogy a szövetség ala­Kártérítés — papíron? Az eset tavaly július második felében történt. Hirtelen meg­betegedett a tehenem, s az állat­orvos azonnali kényszervágást rendelt el. A csaknem 7 mázsás állatot a kecskeméti vágóhídra szállítottam, ahol megnyugtattak, hogy a hús laboratóriumi vizs­gálatának eredményéről s a kár­térítés összegéről három napon belül tájékoztatnak. Sajnos, a ha­táridőig nem kaptam meg a várt értesítést, amellyel a mai napig adósak az illetékesek. Azóta töbször felkerestem sze­mélyesen a vágóhidat, de hiába. Vezetői legutóbb azt mondták: a hús sorsát és a kérteritési összeg hollétét nem ismerik. Ezután írásbeli panasszal for­Fonnyadt alma borsos áron Megelégedéssel olvastam a Pe­tőfi Népe március 15-i számá­ban közölt „Az ötösét nyolcért?" című írást, amely kendőzetlenül tette szóvá a MEZŐTERMÉK Vállalat egyik kecskeméti boltjá­ban tapasztalt visszásságot, azt, hogy a gyengébb minőségű al­mát is borsos áron értékesítik. Most arról számolhatok be, hogy sajnos, nem egyedi problémáról van szó. Velem a következő eset történt. A Rákóczi úti MEZŐTERMÉK üzlet kirakatában nagyon szép jonatán alma kínálta magát. En­gedtem csábításának, s betérvén a boltba, két kilónyit kértem be­lőle. Az eladó a pulton belüli sarokban elhelyezett ládához ment, s onnan rakta papírzacs­Válaszol az illetékes Nagy Imre kecskeméti lakos sorait Villamosítás huzavonával címmel március 15-i lapszámunk­ban közöltük. Olvasónk nyolc család nevében írta meg, hogy külső kerületi lakásaikban a sa­ját költségükön vezettetik be a villanyt, a kivitelező, a DÉMÁSZ városi kirendeltsége azonban na­gyon vontatottan végzi a háló­zatkiépítést, s már többször mó­dosította a munka befejezésének határidejét. A panaszra a szerkesztőségünk­be küldött levélben válaszolt i Dél-magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat nagykőrösi üzem- igazgatóságának vezetője, Mo­nostori József. Közlése szerint, a hálózatkibővítés során derült ki, hogy a tervezettnél nagyobb tel­Szerkesztői üzenetek Macska Pálné, Bocsa: Panaszát továbbítottuk a Kiskőrösi• Állami Gazdaság vezetőinek, akik — a szerkesztőségünkhöz küldött tá­jékoztatásuk alapján — intéz­kedtek annak érdekében, hogy ezentúl könnyebb, vagyis az egészségi állapotának megfelelő munkát végezhessen a gazdaság bócsai pincészetében. Itt ez év harmadik negyedében már dol­gozni fog a modem palackozó Társadalmi munkában, szabad­idejüket felhasználva rendbehoz­ták egy idős néni, a magányosan élő Boldog Sándorné kiskertjét. A kertet megtisztították a gaz­tól, földjét felásták, elgereblyéz­ték. Példamutató cselekedetük- kért hadd illesse őket dicséret a sajtó nyilvánossága előtt is. E pajtásokra méltán lehetnek büszkék a szüleik és tanáraik. Bánrévi János Apostag, Ady Endre u. 20. rapodik, a lakosság általános el­látottságának színvonala pedig fokozatosan emelkedik. De hát ml haszna van ebből a tanyasi em­bernek? Sérelmünket csakis gyö­keres változással lehetne orvo­solni. Érdekünkben teszek most egy javaslatot: ha már a külső­nyíri iskoláig korszerű utat épí­tenek, annak két oldalán jelöl­jenek ki házépítésre alkalmas parcellákat. Mi szívesen áttele­pülnénk a szétszórt tanyákról az iskola környékére, amelynek villamosítása talán nem ütközne akadályba. E program — véle­ményem szerint — szervesen be­diene a tanyapolitikai koncep­cióba. L. P. Hetényegyháza posan felkészített a katonaéletre. Itt közlöm azt, hogy kétszer ré­szesültem a Magyar Népköztár­saság Kiváló Katonája kitünte­tésben, s megkaptam az őrmes­teri rendfokozatot. Ez utóbbia­kért köszönettel tartozom az MHSZ kiskőrösi járási vezető­ségének is. Végezetül hadd adjak tanácsot a sorköteleseknek: amennyiben lehetőségük van, feltétlen vegye­nek részt a honvédelmi szövet­ség "klubjainak foglalkozásain, előképzésein, mert az ott szer­zett elméleti és gyakorlati isme­retek gyümölcsözően hasznosít­hatók a katonai szolgálat idején! Flajsz Tibor Kecel, Móricz Zs. u. 26. dúltam a Kecskeméti Városi Ta­nácshoz, amely kivizsgálta ügye­met és választ is adott. Ebből végre megtudtam, hogy a megye- székhelyen levő UNIVER Szö­vetkezet vágóhídja által a K— 233. szám alatt nyilvántartásba vett állat fogyasztásra alkalmat­lan húsát teljes mennyiségben elkobozták, s az eladott bőr el­lenértékét pedig kiutalták cí­memre. A megállapítás ez utóbbi ré­sze sajnos nem felel meg a va­lóságnak. A papíron szereplő kártérítést máig sem kaptam meg. De hát akkor hol lehet a pénzem? Abonyi Ferenc Kerekegyháza, Engels u. 44. kóba a kívánt mennyiségi molcsöt, amiért első os arat számolt. Odahaza tan kiderült, hogy csupa fonnyadt almát kaptam, szos levelemre csak magya dó választ adott a vállala pontja, amely egyáltalán vizsgába az ügyet. Erre kö rájöttem, hiszen röviddé előtt ugyanott megismétlőd eset. Ezúton kérem az illetékeseket, figyeljenek fel a vevők érdekejf sértő gyakorlatra, s intézkedje­nek, hogy a szövetkezeti keres­kedelem alapvető normáit a jö­vőben maradéktalanul tartsák be a szóban forgó vállalat üzletei. Dr. Bánó György Kecskemét, Rákóczi út 22. jesítményű áramátalakító beren­dezésre van szükség, ezért szer­kezetileg is stabilizálni kellett a transzformátorállomásokat. A je­lentős többletköltséggel járó — ennek fedezését az üzemigazga­tóság vállalta magára — plusz feladat teljesítése hosszabb időt vett igénybe, s így elkerülhetet­lenné vált a kivitelezési határ­idő módosítása. Nemrégen feje­ződött be a hálózatkiépítési mun­ka és lezajlott a műszaki átadás, amelynek során hibát nem álla­pították meg, s már nincs tech­nikai akadálya az árambekap­csolásnak. Ez utóbbi viszont csak azután történhet meg, ha a be­kapcsolási díj összegét már befi­zették a leendő fogyasztók. gépsor, amely lehetővé teszi az ön állandó foglalkoztatását. Nagy József, Kecskemét: Levelére vá­laszolva közöljük, hogy a kecs­keméti Szabadság téren levő gyógyszertárat — az elköltöző KERAVILL-szaküzlet helyének igénybevételével — rövidesen bővítik, s ennek eredményeként megszűnik a jelenlegi zsúfolt­összeállította: Veiket Árpid A tárgyalóteremből SIKKASZTOK A KŰTNÁL Zöldell a kukorica • A Magyar Tudományos Aka­démia Martonvásári Növény­nemesítő Kutató Intézetben már kibontotta címerét a ku­korica. A melegházakban nagy körültekintéssel készítik elő a nagy terméshozamú szá­razságot tűrő fajtákat a be­porzásra, illetve a további szelektálásra. (MTI-foto — Fényes Tamás —KS.) A zselici faragó múzeuma • Kevés embernek adatik meg, hogy még életében múzeu­mot neveznek el róla és ott alkotásait helyezik el. A zse­lici Boldogasszonyfán élő Hoffer János nyugalmazott számadógulyás, múzeumot ka­pott az államtól. A 83 éves neves faragóművész több mint fél évszázada készíti remekeit és tíz eszendeje kapta meg a Népművészet Mestere címet. 1969-ben termelőszövetkezeti pásztorként vonult nyugalom­ba. Ma is kitűnő egészségnek örvend, friss alkotókedvvel dolgozik minden nap. (MTI-foto — Bajkor József —KS.) Gépjárművezetőknek nem szük­séges bizonygatni, hogy Kecske­méten az egyik legforgalmasabb benzinkút az I/60-as, közismer­tebb nevén a Budai úton levő üzemanyagtöltő-állomás. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy néhány hónappal ezelőtt a kút személyzetét — egy-két em­ber kivételével — leváltották és bíróság elé állították őket: sik­kasztottak. A kilenc ember közül ötnek mindössze nyolc általános iskolai végzettsége volt, a többiek érett­ségivel rendelkeztek. Amikor el­küldték őket az ÁFOR kecske­méti kirendeltségétől, természete­sen nem maradtak munka nélkül, s ma már autószerelők, segéd­munkások, gépkocsivezetők. Ho­gyan és mennyit sikkasztottak ezek az emberek? A bírósági íté­let meglehetősen részletesen tár­gyalja az elkövetett cselekménye­ket, nemcsak a sikkasztást, hanem az okirathamisítást is. Arra nincs összesített adat, hogy mennyit sikkasztottak a két év alatt, vagyis 1968 decembere és 1971. január 27. között, amikor a kútnál dolgoz­tak. Annyi azonban kétségtelen, hogy több tízezer forintról van szó. Határozott összeget csupán azért nem tudunk közölni, mert a bűnszövetség tagjainak cselek­ményei annyira összefonódtak, hogy már-már képtelenség meg­állapítani kinek mennyi pénz ván­dorolt a zsebébe. A már említett benzinkútnál a kilenc pmber három műszakban dolgozott, s a műszak összes üzleti eseményét egy erre a célra rend­szeresített kútátadási jelentésben írták le. Ebben ki kellett mutatni, hogy a műszak alatt hogyan vál­tozott a készlet, s el kellett szá­molniuk az utalványra (jegyre) és a készpénzre történt vásárlásokat is. Csakhogy Korom Péter (Kecs­kemét, Hoffman János u. 10.) Végh József (Kecskemét, Széche- nyiváros, IX. épület) és Pintér Já­nos (Kecskemét, Eszperantó u. 7.) hamarosan rájött, hogy nem min­den jegy ellenében tudják kiadni a megfelelő üzemanyagot, mert az nem fér bele a tartályba. A jegyet azonban nem adták vissza, hanem borravalónak tekintve megtartot­ták maguknak, Hogyan lett ebből pénz? Viszonylag egyszerűen. Számtalan olyan vevő fordult meg a kútnál, aki nem jeggyel, ha­nem készpénzzel fizetett. De a ke­zelők az elszámolást úgy vezették, mintha az jegyet adott volna le, s a pénzt pedig zsebre tették. Pél­dául 1969. július 10-én a ladány- benei Hunyadi Szakszövetkezet gépkocsivezetője 2400 liter gázola­jat vásárolt 5280,— forintért. Ezt a vásárlást Korom Péter úgy tüntet­te fel, mintha az illető szövetkezet jegyet adott volna le. A jegy azon­ban az ő zsebében volt, s ezt szá­molta el, a pénzt pedig megtartot­ta magának, s azon Végh József­fel fele-fele arányban megosztoz­tak. Hasonlóképpen járt el akkor is, amikor 1970 novemberében a kecskeméti Alkotmány Termelő- szövetkezet 900 forint értékű MDA-olajat és 2200 forint értékű gázolajat vásárolt. Föltehetné valaki a kérdést, hogy hol itt a sikkasztás, hiszen a vállalatnak mindegy mivel szá­molnak el, mert a jegynek is pénz­értéke var.? Ez eddig igaz, csak­hogy a szóban forgó kútkezelők a jegyhez is úgy jutottak hozzá — amint említettük —, hogy azokért nem adtak üzemanyagot, jogtala­nul került a kezükbe. A jegyeket azonban ők be nem válthatták, azokkal el kellett volna számol­niuk,_ még akkor is, ha olyan je­gyekről volt szó, amelyekre azért nem tudtak üzemanyagot kiadni, mert az nem fért a gépkocsi tar­tályába. Az elszámolás csakis úgy történhetett volna, hogy a meg­maradt jegyet, vagy ha az nem le­hetséges, mert töredék mennyi­ségről volt, szó, annak ellenérté­két visszaadják az illető gépkocsi- vezetőnek. Ezzel természetesen ők is tisztában voltak, de éppen azért, mert tudták, hogy a jegy egyben pénzt is jelent, azokat megtartották, s alkalmadtán pénzt csináltak belőle. Amint tapasztal­tuk, nem is keveset. Csupán Ko­rom Péter és Végh József 1969 vé­ge és 1970 eleje között, néhány hó­nap alatt több, mint 14 ezer forin­ton osztozkodtak. Ügy látszik azonban, hogy ke­vésnek találták ezt a pénzt. Szük­ségét látták annak, hogy más esz­közökhöz, módszerekhez folya­modjanak. így aztán hamarosan az oki aratokat, az elszámolási bi­zonylatokat kezdték hamisítani. Megtörtént az például, hogy 1970. decemberében, amikor a kecske­méti Alkotmány Termelőszövetke­zet a szóban forgó kútnál 200 liter benzint, 100 liter MDA-olajat, 1200 liter gázolajat és 800 liter háztar­tási fűtőolajat vásárolt összesen 5940 forintért, Pintér János az ere­deti példányon jól számolt el, de a másodpéldányra — amely náluk maradt — mindössze 20 liter szu­per benzin készpénzes eladását ír­ta fel, a többit jegyes eladásnak minősítette. Az így megmaradt 4821 forintot Végh Józseffel elosz­tották. Ebben az osztozkodó bűnszövet­ségben azonban a már említett három személyen kívül benne volt Muhi András (Kecskemét, Tizedes u. 6.), Géczi István (Kecskemét, Kőhíd utca 34/a.), valamint Zel­ler István (Kecskemét Hoffman János u. 10.) is. A többiek, apróbb egyéni akciókat bonyolítottak le, sőt volt közöttük, aki noha tudott társai üzelmeiről, de abban csak hallgatólagosan vettek részt, bele­gabalyodott a kimutatásokba, s így követett el okirathamisítást. Ez a belegabalyodás azt jelentette, hogy látta az eredeti és a másolati pél­dányok közötti különbséget, s ezt kijavította, hogy egyezzenek. A kútkezelők borravalót is kap­tak. Nemcsak azért, amit ők a vissza nem adott jegyekben lát­tak, hanem gyakran készpénzt is. Hogy kitől, mikor, mennyit, azt nem vizsgálta, nem is vizsgálhatta a bíróság. Előfordult azonban — amint látni fogjuk elég gyakran — hogy nem forintot, hanem külön­féle külföldi fizetőeszközt kaptak borravalóként a benzinkutasok, pontosabban Korom Péter. Nála a nyomozás során jugoszláv dinárt, nyugatnémet márkát, schillinget, koronát, parat, zlotyit, lírát is ta­láltak. Ósszeségében ez nem nagy érték, átszámítva 734 forintot tesz ki, de ezzel megsértette Korom Péter a devizagazdálkodást szabá­lyozó 1950. évi 30. törvényerejű rendeletet. A bíróság Korom Pétert és Végh Józsefet 1—1 évi szabadságvesz­tésre ítélte, egy évre eltiltotta őket a közügyekben való részvé­teltől, s fejenként ezer forint pénz- büntetés megfizetésére kötelezte. A többiek 4—9 hónap közötti sza­badságvesztést, felfüggesztett bör­tönt, illetve javító-nevelő munkát kaptak. Géczi István, aki az egész ügyet — még mielőtt arra a ható­ságok felfigyeltek volna — jelen­tette, öthónapi, háromévi próba­időre felfüggesztett szabadság- vesztést kapott és 600 forint pénz- büntetésre ítélték. G. S. ÚJ GYÓGYSZEREK: A BROMALGIN ÉS TÁRSAI Bulgária gyógyszeripara a szocialista országokon kívül sok tőkés országba exportál gyógyszereket. A „Made in Bulgária” feliratú, luxus csomagolású kis üvegek megtalálhatók Spanyolországban éppenúgy, mint Indiában, Irakban, vagy Tuniszban, Marokkó­ban, a távoli tengerentúli országokban, Peruban, Ve­nezuelában és több más latin-amerikai és afrikai or­szágban. Az utóbbi tíz évben igen sok új orvosság gyártását kezdték meg; ezek sikeresen pótolták a ko­rábbi behozatalt. A „Nivalin anticorare” nevű új or­vosság például — a sebészetben műtét után alkal­mazzák — népszerű lett külföldön is. Új készítmény a „Bromalgin” is a gyomorfekély, epe- és vesebán- talmak gyógyítására szolgál. A „Sempidon” idegcsil­lapítót a félelemérzés, szorongás leküzdésére és ál­matlanság ellen írják fel. A „Sinopein”-t eredmé­nyesen használják a szemidegsorvadás ellen. A leg­újabb világsikerű készítmény az „lndometazin” ne­vű reumaellenes gyógyszer. SZANÁLÁS UTÁN Kudarcok — A bajai Duna Tsz — függet­lenül a hivatalos besorolástól — rossz adottságú gazdaság. Bár 800 hold olyan szántója van, ahol az aranykorona értéke 3 és 9 között van, elsősorban még­sem a talaj humusztartalmának a hiánya indokolja a minősítést. Hanem az egészen különleges területi elhelyezkedés. A táblá­kat öt műút és 3 vasútvonal szabdalja össze nem illeszthető darabokra, s szinte a csapadék­tól függetlenül állandósul a bel­vízveszély. A 25 aranykoronával számí­tott 117 holdas parcellás szőlő túlnyomó része parlag; 35 hold az, amely úgy, ahogy, még ter­mőnek nevezhető. A gazdaság­A költséges gombatelep A munkaigényes kertészet csődöt mondott. A dolgozó tag­ság létszáma 110 körül van, a nyugdíjasok és a járadékosok száma viszont megközelíti a két­százat. A tsz kénytelen volt ta­valy is időszaki munkásokat fel­fogadni — Szeremléről, Vaskút- ról, Bátmonostorról. (E közsé­gek gazdaságaival határos a Duna Tsz.) A naponkénti sze­mélyszállítás — oda és vissza — egész évben, szűkített önköltség alapján számítva is, megközelí­tette a félmilliót. Ez eleve lehe­tetlenné tette a nyereséges mű­ködést. A gombatermesztés volt az, amely inkább felkeltette a gaz­daság vezetőinek érdeklődését. Már évekkel ezelőtt... Megkap­ták a szükséges hitelt, ám a te­lep egy évvel később készült el, jó földeken nak arra nem volt ereje, hogy a hasznavehetetlen tőkéket ki­forgassa a földből, s kiszedje az ugyancsak terméketlenné silá­nyult szórvány gyümölcsfákat. Mégis, inkább azt lehet mon­dani, hogy az utóbbi három év­ben teljesen kicserélődött veze­tés figyelme nem erre irányult. Hanem a gazdaságosabb terme­lés feltételeinek a megteremté­sére. Bár hagyományos módon történik a sertéshizlalás, régi épületekben, eredményeik nem rosszak, vetekszenek a szakosí­tott telepekével, a további fej­lesztésnek a beruházási lehető­ségek szűkös volta állja az út­ját. mint ahogy tervezték, s a bevé­tel elmaradásából már eleve veszteség származott. Abból is. hogy a tervezett öt és fél millió helyett 9 millióba került a léte­sítmény. S a hitel törlesztése már az elmúlt évben esedékes volt. De a vállalkozás hosszabb táv­ra szólóan is balul ütött ki. A számítások szerint optimális eredmények esetén is 800 ezer forintos nyereséget érhetnek el egy évben, ugyanakkor az éven­kénti hiteltörlesztés ennek épp a duplája. Nem szólva arról, hogy a tsz összes hiteltartozásainak a ka­mata egymillió forint. A tavalyi év 2 millió 700 ezer forintos mérlegveszteséget ho­zott, amely a fejlesztési alap­hiánnyal több mint négymilliós összegre rúg. Ez, ha az iménti pénzügyi abszurditást nem is számítjuk, önmagában is súlyos helyzetet teremt. Olyannyira, hogy itt a szaná­lási hitel sem nyújt biztató meg­oldást. Sőt talán még az sem, ha a szövetkezetét a mostaninál alacsonyabb adottságú kategóri­ába sorolják. Hosszabb távon a végleges rendezést csak egyesü­lés jelentené valamelyik szom­szédos gazdasággal. Sokmilliós terhével azonban a Duna Tsz nem bizonyul „kelendőnek”... Szigorú intézkedések Úgy tűnik, a tavalyi válságos helyzetet már most kezdi kihe­verni a dunapataji Petőfi Tsz. Természetesen szó sincsen lát­ványos eredményekről. Csak ar­ról, hogy mérleg szerinti veszte­ség nincs, fejlesztési alaphiány­ként mutatkozik csaknem más­fél millió forint, továbbá tavaly­előttről halmozódó nem egészen 200 ezer forintos részesedési alaphiány mutatható ki. Ez kevesebb annál, amit vár­tak. — Való igaz — vélekedik Vin- cze Károly elnök, aki tisztségét tavaly augusztus óta látja el. .=■ A költséggazdálkodást nagymér­tékben sikerült javítani, szigorú takarékossági intézkedéseket ve­zettünk be, s csak a legszüksé­gesebb kiadásokra költöttünk. S csalás elnöki aláírással. Mind­ez a munkadíjazásra is vonatko­zott. Az elmúlt év szeptemberé­től a teljes részesedés helyett 80 százalékot fizettünk. Még így sem tudtunk a „behatárolt” ke­retek között maradni. Kétségtelen, hogy ez utóbbi intézkedés nem volt egyértel­műen népszerű a tagság köré­ben, A tagság több, mint egyti- zed része maradozott el — és maradozik el jelenleg is — a kö­zös munkából. A nagyobb baj az, hogy épp azok — traktoro­sok, tehenészek —, akiknek rendszeres munkája nélkül nem lehet meg a szövetkezet. E hely­zet kialakulásában közrejátszik az alapszabályban rögzített ama megállapodás is, amely szerint 150 tízórás munkanap teljesítése elegendő a háztáji juttatásához. Munkaszervezés — új alapokon Az viszont nem lehet tartós állapot, hogy a főmezőgazdász fejje meg a teheneket. A dolgozó tagsággal differenciáltan kell szerződést kötni, s a kötelezően ledolgozandó munkanapok szá­mát a munka jellegétől függően ajánlatos megállapítani. Azzal nyilván számolni kell, hogy né­hány taggal nem jut dűlőre a vezetés, ám ha ezek válnak meg a szövetkezettől, talán nem is lesz nagy kár értük. A jó talaj- adottságú Petőfi Tsz-ben olyan helyzet alakult ki, amikor az előremozdulásnak nemcsak a ve­zetői, de a tagsági szelekció is feltétele. Természetesen feltétele az is, hogy — akár a hagyományos kertészeti növények rovására —, a szakosított, gépi technikával végezhető szántóföldi növényter­mesztést honosítsák meg. Mert távlatokra ható fejlesztésről is csak akkor lehet szó, miután si­került megteremteni a gazdálko­dás belső összhangját. A Petőfi Tsz-ben fez utóbbi lesz az idei . év legfontosabb feladata. Hatvani Dániel (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom