Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
mi április 3. • FETO« NÉPE • • Távolabb a tűztől EGY NAP A SZÍNHÁZBAN 9 »Az egyes iskolák közötti feltételben különbségeket a vidéki és a városi külső kerületi iskolák feltételeinek, felszereltségének javításával csökkenteni kell” — mondja ki az oktatás fejlesztéséről szóló tavaly júniusi központi bizottsági határozat. Az idézett gondolat szándéka nyilvánvaló, és gyökeréig igazságos: a demokratikus, egységes alapfokú képzés csak úgy érheti el célját, ha azonos feltételeket teremtünk a tanuló gyermekek számára az általános iskolákban. A körülmények egyenlőségén értjük, hogy mind a városi, mind a községi és tanyai iskolákban jól képzett pedagógusok megfelelő felszereléssel, oktatási eszközök segítségével tanítsák-ne- veljék a jövő nemzedékét. Ez lenne a megfelelő, az „ideális”. De: Bács-Kiskun megyéin — mint másutt az országban — az utóbbi években nőtt a képesítés nélküli nevelők száma, többségük a külterületi iskolákban dolgozik. (1969-ben a szemléltető eszközök hiánya 60 százalékos volt a megyében, akkori áron ez a hiány mintegy 100 millió forintot tett ki.) A leghiányosabban ellátott, tehát a külterületi iskolákban tanul megyénk általános iskolásainak közel ötödrésze, szám szerint mintegy tízezer gyermek. Érdemes megemlíteni — bár kissé „szívszorító” erre gondolni — a közelmúltban lezajlott tanulmányi verseny megyei győztesei közül egyetlenegy (!) kislány jár községi (kiskunmajsai) iskolába, a többi első helyezett Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason tanul. A kisebb falvak és tanyák gyermekei, jó. ha a városi, járási döntőig eljutottak. És ma 1973-at írunk. • 1973. március 23-án a jakabszáliási Hajtó úti iskolában, amely harminchat alsó és * felső tagozatos gyermek „munkahely^’» a meglevő egyetlen diavetítő is használhatatlan állapotban van. Az iskolában tanító pedagógus-házaspár szerint ezt a gépet a központi iskolában nem akarták tovább használni (korára és állapotára való tekintettel), így került hozzájuk. Egyébként már bejelentették selejtezésre. Lemezjátszó nincs a Hajtó úton. viszont van a most folyó programozott oktatási kísérlethez (csak ahhoz) használt magnetofon; televízió, hordozható rádió. Történelmi szemléltető sorozat nincs a felsősök számára. A nevelők szerint ez az iskola „hosz- szabb távon” megmarad, a környék gyermekeinek száma örvendetesen növekszik. A kiskunfélegyházi út mentén fekvő másik jakabszállási tanyai iskolában öt elsőst írattak be a szülők a következő tanévre. Diavetítő —még rossz sincs, viszont néhány esztendeje kaptak egy 16 mm-es mozgófilmvetítőt, amit film híján azóta sem használnak. A gép a megyei tanács ajándéka, akárcsak a televízió, míg a táskarádiót a Művelődésügyi Minisztériumtól kapták, a magnetofont a Népfront Szakszövetkezet vásárolta. Hanglemezeket itt sem hallgathatnak a tanulók. • Jakabszállás központi iskolájában az elmúlt tanévben vettek egy Aspectomat típusú automata diavetítőt (árából három jó minőségű, egyszerűbb készülékre futotta volna). Az igazgató szerint a tanulólétszám arányában (a községben 224, a külterületen 130 gyermek jár iskolába) jól vannak felszerelve a tanyai iskolák. Ha ez a kijelentés a látottak alapján kétségeket is támaszt bennem, azt is el kell mondanom, hogy a központi iskola is csak a tagiskolákhoz viszonyítva van megfelelően ellátva. A lemezjátszó, a két diavetítő. a hangosfilmvetítő, a két televízió, a magnetofon, a rádió, a fizikai Elektro-Varia kísérleti eszköz nem feledteti a hiányos hanglemeztárat, a magnószalagok szűkösségét. a hetediknyolcadik osztályos történelmi applikációs sorozat hiányát. A járási hivataltól kapott hatvanezres ..szintfejlesztési” összeget fizikai—kémiai eszközökre költik az idén. mindegyikből kapnak a tagiskolák is. örvendetes az is. hogy például a városföldi iskolák közül a Mindszenti úti az ötvenezres szintfejlesztési keretből negyvenezer értékű eszközt kap ebben az évben, vannak tehát biztató lelek, hogy ezek a „tűztől” távolabb eső kisiskolák is előbbre lépjenek. És mennyire szükség van erre: az egyik kilencszázas létszámú kecskeméti általános iskola igazgatója szerint az episzkóp, a képeket, rajzokat vetítő igen sokoldalú gép már elavult, minél több tízezer forintos írásvetítő kellene — ugyanakkor egy tanyai iskolában szinte elképzelhetetlen fényűzés a vetítővászon. vagy a sötétítő függöny. De néhol még a használható diavetítő is ... Van tehát még tennivaló az egyenlő feltételek megteremtésében. • Am legyünk teljesen igazságosak. A feltételbeli különbségek megszüntetése nemcsak az anyagi erők kérdése. Az ésszerű, megtervezett beszerzéstől a rádió műsorszámainak magnószalagra való felvételén, a filmek, applikációs képek tagiskolák közötti cseréjéig sok járható, de még járatlan út van. A pénz mellett érdemes csatasorba állítani a szellemi erőket is. Kontra György NYELVŐR A kiszivárgó hírek Sokszor halljuk, olvassuk, hogy hírek szivárognak ki valamilyen tárgyalásról. Vagyis titkolt dolog tudódik ki. Hétfőn este hallottam a rádió esti krónikájának hírmagyarázójától, hogy az egyiptomi politika irányításában bekövetkezett személyi változásokról tudatosan szivárogtattak ki híreket. Az ige eredeti jelentését ismerjük: a hordó szokott szivárogni. Amikor a hordó szivárgását visz- szük át hírekre, nagyon szemléletes kifejezéssel élünk. Ha már a hordóról van szó, ebben a' témakörben maradva, megemlíthetünk egy másik kifejezést: ki vagy le lehet szűrni valaminek a lényegét. Itt is az ige eredeti jelentése ((a folyadékból szűrve kiválasztunk valamit) vittük át más területre. A szűr ige a szőlővel kapcsolatos ótörök jövevényszó. A szó átvétele népünk honfoglalás előtti vándorlásáról ad pontos felvilágosítást. A szüretel ige eredeti jelentését kiszélesítve vonatkozhat a gyümölcsszedésre is, sőt azt is jelentheti, hogy valaki busás haszonra tesz szert. Ez a két példa jól mutatja, hogy jelentésük kiszélesítésével a szavak új fogalmakat is ki tudnak fejezni. Nyelvünk nemcsak új szavak alkotásával, vagy idegen nyelvekből való szóátvétellel gazdagodik, hanem a meglevő szavak^ jelentésének bővülésével is. Erről bárki meggyőződhet, aki figyeli a szavak jelentését. Ismerjük ezt a szólást: kiteregetjük valakinek a szennyesét. Pedig eredetileg mosott ruhát szoktak kiteregetni. A szennyes kiteregetése rosszallóan azt jelenti, hogy fűnek-fának elmondjuk valakinek a hibáját. Vagy itt van az ül ige. Ha valakitől kedves papájáról érdeklődünk, és azt a választ kapjuk, hogy ül, mindjárt gondoljuk, hogy nem kényelmes karosszékben. Hasonlóképpen nagy különbség van a vendég és a csaló leültetése között. Tudjuk, mi a jelentése a belép, kilép igének, de kifejlődött egy másik jelentésük is, hogy pl. valamilyen egyesületbe lépünk be, vagy ki. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy nem is lépünk be az egyesület épületébe, hanem csak levélben közöljük szándékunkat. Ugyanez vonatkozik a kilépésre is. Valamit valahonnan kiemelhetünk, kivehetünk, de átvitt értelemben a kiemelés magasabb beosztásba helyezés is lehet. Amikor valamilyen kérdést feszegetünk, nem is gondolunk már arra, hogy a feszegetés eredetileg rögzített tárgy kimozdítását, vagy bezárt dolog fölfeszítésének szándékát is jelenti. Ugyanígy fel lehet borítani valaminek a programját, vagy valakinek a terveit is, nemcsak az asztalt. Sokan mosakodnak elkövetett vétségük miatt, másokkal takaróznak, másokra kenik a felelősséget. Ilyenkor igazán örülhetnek, hogy csak kisebb büntetéssel ússzák meg a dolgot. Ezeket az igéket (mosakodnak, takaróznak, kenik, megússzák) ilyen esetekben nem eredeti jelentésükben használjuk. ((Folytatjuk.) Kiss István A születő új nap első perceiben mutatkozom be Kovács Ferencnek, a kecskeméti színház éjszakai portásának. Készségesen tájékoztat munkájáról. Tegnap 23 órakor vette át tisztét. Megvárta, amíg a Denevér szereplői megfürödnek, felöltöznek, hazamennek, azután nézett szét az épületben. Kívülről is szemrevételezte; bezárták-e az ablakokat, ajtókat. A nézőtéren, a színpadon, az irodákban, a műhelyekben közben négytagú takarítóbrigád szorgoskodik. „Kellemetlen az állandó éjszakai beosztás — mondja Kiss Jánosné —, még az a szerencse, hogy gyorsan szalad az idő. Igyekeznünk kell, ha hajnalra végezni akarunk.” Mi a hiba a 3000-cs reflektornál? Gyovai István fővilágosító, Molnár János és Bencsik Pál világositok. A büféből jókedvű hangok szűrődnek ki. A tájról jövet néhányan bekukkantottak, hogy leöblítsék az út porát, harapjanak néhány falatot. Lassan ők is veszik a kabátjukat. Elcsendesedik a társalgó, magára marad az éjszakai portás. Nyugodt műszakra számít. A legközelebbi bemutató még három hét, olyankor szokott feje tetejére állni a ház,... Kilenc kazán gazdája Autók hosszú sora a színház mellett második, tíz órai látogatásomkor. Boda Mária portás szerint szinte mindenki bent van. Kezdjük a pincében a sétát, azt tanácsolja. Az alvilágban Kolenics Rezső az útikalauzunk. Kilenc kazán parancsnoka. Télen már hajnalban bedurrantanak és 15—20 mázsa lengyel daráltat elfűtenek. „Benedek meghozta a meleget. Mára csak három-négy mázsát irányoztunk elő és csak három kazánban rakunk tüzet. 20—22 foknak kell lenni a nézőtéren.” Ráérek, a salakot már kitalics- káztam. A társalgóban Petőfi Sándor beszélget az egyik sarokban Vargáné asszonysággal, odébb a csinos De Cau Mimi fogyasztja szokásos feketéjét. (A Borostyán, a vándorszínész próbájára készülnek, délután tv-közvetí- tés.) Félrehúzódva az egyik segédszínész olvas elmerülten. Ugyan mit? A legközelebbi szerepet? Elkérem a könyvet: „Szemelvénygyűjtemény a politikai gazdaságtan tanulmányozásához.” Török Sarolta — mint megtudom — az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika-filozófia szakára jár, az esti tagozatra. Fél évem van hátra — mondja. — Eddig legtöbbször jelesre vizsgáztam. A próbák közti szünetben is tanulok. Férjem is itt világosító. Visza- megyünk Pestre, ha kapunk állást. Kecskemétben csalódtam. Ügy gondoltam, hogy élénkebb itt a szellemi élet. Búcsúzunk, és Sarolta újra a könyvbe temetkezik. Szorgos szabók Hamarosan ötezredik munkanapját tölti el Molnár Jánosné főszabász a Katona József Színházban. A mairól így számol be: „8-kor jöttem be. Kiadtam a munkát. Csoportom a női ruhákat készíti, most egyszerre két darabhoz. A korona aranyból van című Kocsis István-dráma nem okoz számunkra gondot, ehhez néhány ruhát csinálunk. Kopetty Lia — Mária, Skócia királynője — 11-kor próbált. Csak kisebb igazításokra volt szükség, elégedett volt a művésznő is. A piros jersey anyagból tervezett ruhát Laczai Imréné hamarosan befejezi. Jól jött a kellemes próba, mert bosszúság is ért. Nem hagyták jóvá a Bel ami ruháihoz készített tervet. Néhány tízezer forintot le kell faragnunk. A zenés játékhoz egyébként 70 ruha készül. A ceruzát szinte egy pillanatra sem teszem le kezeimből, mert be kell adnom a Denevér elszámolását. Gyólay Viktória magyar ruhájához — például — 13 méter anyagot és 60 munkaórát használtunk fel.” A szűk szobában négyen dolgoznak. Hat vasalót és négy varrógépet számoltam meg. Az ajtóban kollégája, Laczai Imre, a férfiszabóság vezetője odasúgja: azt is írja meg, hogy Molnámé maga is szokott tervezni és tavaly kapta meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. A bajai program Nagy halom boríték a titkárságon. Kétszázhatvanszor írtam alá a nevemet — újságolja tréfásan Radó Vilmos igazgató. Ma küldjük ki az új évadra a szerződtetési ajánlatokat. A művészeknek április 30-ig kell nyilatkozni, hogy elfogadják-e feltételeinket. Mint minden évben, most sem újítunk meg néhány szerződést. Az igazgató, Nagy János gazdasági igazgató, Szászfay György műszaki vezető, Takács László szervező titkár közben bevonul a „főnöki” irodába. A bajai programot véglegesítik. Eszerint június 13-án kezdődik az idény a Sugovica partján és július 13-án fejeződik be. Radó Vilmos ezen a napon egy percig sem unatkozott, mert egy fegyelmi tárgyalás után — valaki egykét pohárral többet ivott a megengedettnél — egy másik értekezletet vezetett. A színház műsort ad az április 2-i választói nagygyűlésen és az április 20-i Lenin- emlékünnepségen. A szükséges teendőket beszélték meg. Csapiár Vilmos általános titkár érdekes levelet mutat. Kikérte a televízió, illetve a filmgyár Koós Olgát, Sárosi Gábort és Szalma Sándort. Remélhetően találkozunk velük hamarosan a képernyőn, vagy a moziban. „A mérőhangot szúrd Ie„ A televízió kék, angol gyártmányú EMI kocsija csütörtök óta a színház mellett parkol, tulajdonképpen a szombati délutánra készülve, várva. 13.50 perckor köszöntőm Bolacsek Zoltán műszaki vezetőt. Nyugodtan válaszol kérdéseimre, a közvetítést szalagra rögzítik, nem „egyenesbe megy”. „Csupán a színházi világítás okozott némi gondot, nincs elég fény, négy darab 5000-es lámpával megjavítottuk. Huszonnégyen jöttünk, Váradi György vezeti a Borostyán, a vándorszínész közvetítését.” Kattogás, üzenetváltás hallatszik. Megtudom, hogy a vezérlőasztalnál várakozó Czuczi István hangmérnök a központi kapcsolóteremmel tárgyal. Czuczi mérnök egy ' fiatal technikusnak szól: „a mérőhangot szúrd le”, majd továbbítja a Pestről kapott utasítást: „nyomj ki (ha jól hallottam dialógusukat) egy kameraképet”. A kocsiban a 2-es monitor mellett felgyullad a piros lámpa és feltűnik a bedíszletezett színpad. 14.08-kor megkezdődik a terven felüli előadás. A nézőtéren ötszáz közép-, illetve főiskolás diák, a színpadon Bajza József és Vörösmarty Mihály. Mi újság a szervezőknél? A tenyérnyi szervezőirodában a következő kép fogad: Tompos Vilma májusi tájplakátokat címez. A sztár is meztelen című zenés játékkal Sárbogárdra, Kiskunmajsá- ra, Császártöltésre, Bácsalmásra látogatnak — többek között. Takács László Mozsár Andrással, a lajosmizsei művelődési ház igazgatójával egyezteti terveiket. Nem tartom fel, mért fárasztó órák állnak mögötte: egyik felelőse a Lenin-emlékünnepségnek és ő szervezte a délutáni közönséget. Annyi ideje maradt, hogy expressz gyorsasággal bekapjon egy ebédet a közeli Expressz étteremben. Kilencven százalékos ház Marinkovics József díszletmes- ter türelmetlenül nézi az óráját: a Borostyán befejezése után mennyi idejük marad a Denevér, az esti előadás előkészítésére. Semmi baj, gyakorlott munkatársaival gyorsan haladnak, s 18 órára minden rendben, átadhatják a tűzoltóknak a terepet, akik Balla József százados vezetésével alaposan „átnézik” az épületet és 18.30-koy megadják az engedélyt — a fővilágosítóval közösen — Tóth Istvánnak a főkapu kinyitására. Gyűlnek a nézők, de még 18.45- kor is hosszú sor áll Piróth Gyulá- né pénztárfülkéje előtt. „Gyönyörű házunk van.” A nézőtéren 628 bérletes vagy szólójeggyel rendelkező színházbarát foglal helyet, mindössze 68 szék maradt üresen. A napi készpénzbevétel több mint 2000 Ft. Horváth Ferenc figyelő 19.10-kor jelt ad a vezérlőpultnál a függöny széthúzására, Kerny Kálmán intésére felcsendül Strauss muzsikája. A második emeleten Még nem jártunk a második emeleten. A próbatermek ma a televíziós közvetítés miatt kivételesen üresen szomorkodtak, csak az énekesek siettek ide előadás előtt skálázni. Az elsők között most is Gyólay Viktória, mindig gondosan készül a fellépésre. Amíg lent pereg az előadás, a gazdasági hivatalban összesítik az adatokat. Külön jegyzék tünteti fel az 1972-es év „mutatóit”. Nagyon érdekes. Kiderült hogy tavaly a legtöbb néző a Cigányprímásra volt kíváncsi a megyében (40 előadás, 21 880 néző). A Hamlet — csupán Kecskeméten 7670 érdeklődőt vonzott, az Élet álom (tájon) 7800-at. A legtöbbet Áts Gyula volt színpadon, 179 alkalommal játszott, a hölgyek közül Ribár Évára hárult a legtöbb feladat: 143-szor lépett a közönség elé. • Marinkovics Józsefné, a délutáni portás egyre újabb kulcscsomókat vesz át. Kiürül a fodrásztár, a bútorraktár, már régen hazatértek a díszletfestő műhelyben dolgozók, átöltöznek a szereplők. A fűtők eloltják a parázsló, a kazánokban pislákoló lángokat, megérkezik az éjszakai műszak. A portás szokott mozdulattal kiemeli a március 24-re érvényes próbarendet. Gondosan összehajtja és elteszi a többi közé. Két-három hétig őrzi és utána eldobja. Vajon meddig emlékezik az itt látottakra a szombati előadások 1200 nézője? Heltai Nándor • Oravecz Gyula festőművész egy régi díszlettervet tanulmányoz. Wéber László és Dugár János díszletfalat alapoznak. • A férfi „szabótárban”. Szemben Laczai Imre főszabász, balról Csurgó Szilveszter, jobbról Molnár István szabászok. (Tóth Sándor felvételei) A »KOPERNIKUSZI ÚTVONALON« Szovjet filmek - 1973 A Szovjet Filmszövet,ség titkársága megvitatta 1973-as évi munkatervét. Az év legnagyobb eseménye a júliusban megrendezendő moszkvai nemzetközi filmfesztivál lesz. A legutóbbi 1971-es moszkvai fesztiválon 70 ország filmszakemberei és az UNESCO képviselői vettek részt. Júliusban a szovjet fővárosban tartja tanácskozását a Nemzetközi Gyermekfilm Központ. A munkásosztályról szóló filmek össz-szöv>etségi szemléjét Karagandában, a Ka- zah SZSZK ipari központjában rendezik meg. (APN) Torun, a nagy lengyel csillagász szülővárosa a Kopernikusz- évben fokozott idegenforgalomra számit. A város gazdái szerint több mint egymillió — ezen belül kb. 100 000 külföldi — látogató fog megfordulni Torunban. Hogyan készült fel Kopernikusz városa a vendégek fogadására? A legfontosabb: a szállodabázis jelentős gyarapodása. Az utóbbi évek során két szállodát korszerűsítettek és két újonnan épült szállót adtak át rendeltetésének. Megkezdődött két I. osztályú, összesen 600 férőhelyes kemping építése, amelyek — ígérik az illetékesek — még a nyári turistaszezon beköszöntése előtt megnyílnak. Ha mindehhez hozzászámítjuk a kb. 300 fizetővendég-szolgálati szálláshelyet, kiderül, hogy Torun mintegy 1500 ágyat bocsát vendégei rendelkezésére. A nyári idény fokozott turistaforgalmára számítva az iskolák és in- ternátusok zömét diák-turistaszállónak rendezik be a nyári szünidő alatt. Az utóbbi években növekedett a vendéglátóipari üzemek száma is. Az idei, jubileumi esztendőben a normális vendéglátóipari bázison túlmenően 600 fogyasztó számára biztosítanak étkezési lehetőséget. Torun attrakciói közé tartoznak a népi stílusban berendezett, helyi ételkülönlegességeket kínáló éttermek és vendéglők. Az információ is jelentősen javult. Nemrégiben nyitották meg Torunban az Idegenforgalmi Tájékoztató mintairodáját. A városnéző turistákat a PTTK turistaszövetség 190 idegenvezetője fogja kalauzolni.