Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
4 • PETŐFI NftPE • im április S. A közös munka rangja AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL • • Üzemi baleset - kártérítés • A ház, amelyet a brigád Samu Bálintnak épített. A dunavecsei Oj Élet Termelőszövetkezet majorjában több frissen készült épület látható: kuikoricatároló, egy százvagonos magtár, borjúistálló és a korszerűsített csibenevelő telep. Mindez egyetlen esztendő „termése". Dicséretes gyorsaság, joggal illeti elismerés a közös gazdaság építési részlegének dolgozóit. Némedi Miklós tsz-elnök és Németh János párttitkár társaságában a Petőfi nevét viselő kőműves szocialista brigádhoz látogatunk. E kis létszámú közösségnek különösen jelentős szerepe volt az említett létesítmények megvalósításában Balázs Mihály brigádvezetővel a naplóban lapozgatunk. Néhány oldal még üres ugyan, de így is nyomon követhető a brigád rövid krónikája. — Ügy tudjuk, hogy csak egy év óta dolgoznak együtt? — Igen, tavaly február óta. Ennek] ellenére úgy érezzük, mintha már éveket tudnánk magunk mögött. Hatan kezdtük, de közben egy munkatársunk elköltözött, egy pedig másik munka- területre került. A szövetkezet vezetőségével egyetértésben, most öt új tagot keresünk. — Milyen feltételeket állítanak az újak elé? — A mérce: becsületes, kitartó munka és a ráadások. Hogy miféle ráadások? Társadalmi munka. önképzés és emberség. Ezek• Balázs Mihály brigádvezető. (Malinák Árpád felvételei) • Idős Andriska János. 25. AGGÓDIK A HIVATAL Miután több példán láttuk, hogy meglehetősen elszaporodtak a bűnözők, paráznák, házasságtörők, istenkáromlók. rablók, tolvajok Kecskeméten és a környékén, tekintsünk meg egy olyan előterjesztést, amelyet a Fiskalisi Hivatal küldött 1823- ban a cúríához, s amelyből — mintha csak valamiféle korabeli filmet látnánk — világosan kitűnnek a közállapotok az 1800-as évek Kecskemétjét illetően. „Felvéttetvén a Fiskálisi Hivatalnak folyó esztendei április tői lehet egy brigád több mint a másik. — Egy év alatt teljesítették a szocialista cím elnyerésének feltételeit. Melyik akció „hozta" a legtöbb pontot? Balázs Mihály kiemel egy fényképet a brigádnaplóból. Kis lakóházat ábrázol — egyszerű, takaros épület. Lakója Samu Bálint, a szövetkezet nyugdíjasa. Őrajta segített a brigád. — Ennek a kis háznak a megépítésére a szövetkezet társadalmi szerveinek javaslata nyomán vállalkoztunk. Először csak felújításról volt szó. Nézegettük a házat, hogy mit is kellene csinálni. Bizony, elég rozzant állapotban volt. Amikor a tsz vezetősége bejelentette, hogy előteremtik a szükséges építőanyagot — mi is döntöttünk: nem javítást végzünk, hanem Samu Bálintnak új lakást építünk. A legtöbb pontot eredményező házat egy hónap alatt felépítették Balázs Mihályék — munkaidőn kívül, s egyénenként mintegy 45—50 társadalmi munkaórát teljesítettek. Ez volt a brigád igazi főpróbája. Idős Andriska János brigádtag egyszerűen fogalmaz: — Szerintem az a legfontosabb, hogy valamennyien érezzük — szocialista brigád vagyunk. És ebben a többlet is benne van, az, hogy nem is vegyünk akármilyen munkásemberek. A párttitkártól megtudjuk, • Bósza Mihály. hava 7-dikén tartott Uriszéknek meghagyásából a Criminális Jurisdictio (büntetőbírói joggyakorlat — G.S.) körül a jelenvaló időkben található hiányosságoktól, s rövidségekről való tudósítása és véleménye, melyben a következők terjesztettek elő: 1. Minekutánna a gonosztévők és gonoszságok egyáltaljában és felette szaporodónak, különösen pedig a rablások és tolvajlások kitanult mesterséggel gyakorol- tatának, de nem különben a fajtalan élet is majdnem közönségessé kezdene lenni, hogy a szabad személyek bérelt házakban folytatják buja mesterségö- ket, erre nézve oda járulna a hogy a brigád tagjai öt előadásból álló sorozaton vettek részt. A téma: a korszerű anyagok alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdasági építkezéseknél. Érdekes, új ismeretekkel gazdagodtak. Egyik-másik elgondolást már a következő munkánál, a gyakorlatban is kipróbálják. A beszélgetés végén szóba kerül az anyagi és erkölcsi elismerés. Elégedettek. Az évi 30 ezer forintos átlagjövedelem mellett figyelemre méltó kiegészítést jelentenek a szövetkezet által patronált és ajánlott ingyenes kulturális rendezvények, kül- és belföldi kirándulások is. A brigádvezető éppen most mehetne egyhetes jugoszláviai jutalom- kirándulásra, de az időpont'nem jó, mert egy sokkal fontosabb dolog előtt áll: felesége kisbabát vár. Erkölcsi megbecsülés? Balázs Mihály, idős Andriska János, Bósza Mihály és Sebestyén Gyula számára ezt a szocialista cím birtoklása jelenti. E sorok írója arra keresett választ, hogy el tud-e jutni egy kőművesbrigád egy év alatt a szocialista címig? Balázs Mihályék példája bizonyosság rá, hogy — igen. Mert nem az együtt dolgozás időtartama, hanem az emberek akarata, s az őket segítő és ösztönző feltételek adják az igazi lehetőséget. > Szabó Attila • Sebestyén Gyula. Fiskálisi Hivatalnak véleménye, hogy: a) A legczégéresebb zsiványok és gonosztevők többnyire pásztoremberek lévén, akik a pusztaságon mintegy gyakorolják magukat a gonosz tettekben. Ha ezek egyszer bífói ítélet által a pásztorsagtól eltilttatva voltak, más nemű szolgálatra és munkára szoííttassanak. Aki pedig az ilyes gazembert szolgálatjába fogadja, büntetésre szoríttasson. b) Minthogy a pusztákon minden cserénynél öt, sőt hat serény és kiválogatott nyerges lovakat találhatunk, melyeken a pásztorok a rablásokat és lopásokat rendkívül való sebességgel véghezvivén, tetteiknek kinyomozását csaknem lehetetlenné tevék. Ezen oknál fogva csak egyedül egy taligás lónak tartása engedődne meg, melyen a pásztorok eleséget hordanának maguknak. 2. A fajtalah élet meggátlásá- ra pedig, minthogy Kecskeméten majdnem minden bormérő helyen két, s három szabad személyek tarttatnak, akik testekkel kereskednek, sőt ezek a fajtalan élet folytatására házakat bérelnek és szolgálat nélkül élnek, gyakran ragadó nyavalyába esvén, másokat is megrontanak Azok pedig, akik vélek gyönyörködnek, többnyire gazdáiktól lopott holmikkal tartják A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat vétkességére tekintet nélkül felel a dolgozót munkaviszonya keretében ért balesetért. Ez azt jelenti, hogy köteles megtéríteni azt a kárt, amely a dolgozó életének, testi épségének a munkaviszony keretében történt megsértésével keletkezett. A vállalatnak, munkáltatónak az üzemi balesetért való felelőssége vétkességre tekintet nélkül fenn áll azon az alapon, hogy a baleset a munkaviszony keretében történt. E felelősség alóli mentesülésnek csak igen szűk körben van helye, s ez a körülmény arra serkenti a munkáltatókat, hogy a munka biztonságosabb végzéséhez szükséges feltételeket megteremtse, a dolgozókat viszont arra, hogy bizonyos, az alábbiakban ismertetendő esetekben a kárt egészben vagy részben maguk viseljék. A megyei főügyészség a közelmúltban egy év adatai alapjáj) elemezte az üzemi balesetből eredő munkaügyi kártérítési perekben folytatott gyakorlatot. Szembetűnő, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságok által hozott határozatok túlnyomó többségét a dolgozók támadták meg, az ellen fellebbéztek. Az így járásbíróságok elé került határozatok kétharmadát viszont a bíróság a dolgozók javára megváltoztatta. Miből fakad a vállalati döntőbizottságok és a bíróságok gyakorlata közötti eltérés? Elsősorban annak megítélése okoz gondot, hogy a kártérítési felelősség alól mikor mentesül a vállalat? A Munka Törvény- könyve szerint a munkáltató csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a balesetet működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult dolgozó magatartása okozta. Ezzel szemben a vállalati döntőbizottságok gyakran azzal utasították el a panaszt, hogy a vállalatot felelősség nem terheli, mert vétlen. A bíróságok viszont helyesen érvényesítették azt a szabályt, hogy a felelősség objektív jellegű, tehát mindegy, hogy a vállalat vétkes volt- e vagy sem. Mielőtt megvizsgálnánk, hogy mikor mentesül a vállalat a felelősség alól, tisztázzuk „a munkaviszony kerete” kifejezés tartalmát. Ez mindenekelőtt azt fít>l!íj JlílUtjhn fc>II ..ITiK.sn. JifTi fejezi ki, hogy érvényes munka- viszony szükséges, továbbá, hogy a tevékenység, amelynek során a dolgozót baleset érte, ebből a munkaviszonyból eredő kötelesAtadt&k a sarkkörön túűi Taj- mir-félszigeten épülő Uszty- Hantajkai vízierőmű hetedik, már ipari méretekben termelő aggre- gátját. Ezzel a világ legészakibb fekvésű vizierőművének összteljesítménye elérte a 441 ezer kilowattot. Az új erőmű több mint 2 milliárd kilowattóra energiát termel majd. A Hantajka folyó partjánál termelt elektromos áram ércbányákat és a norilszki bányászatikohászati kombinátot, a Jenyiszej torokolatvidékén épült északi kiés ruházzák azokat. Ezen tárgyra nézve oda jönne a Fiskálisi Hivatal véleménye, hogy: a) Mindazok, akik a fajtalan személyeknek lakást adnak házaiknál, különösen olyan kocs- márosok, akik szükségeken fejül ilyen személyeket tartanak, büntetés alá vétessenek. b) Minthogy sok cselédek mo- sónék színe alatt tarttatnak ágyasokat, minden gazda mosasson önnön szolgáira házainál. c) A fajtalan személy utcaseprésre. vagy közönséges szégyennel járó közmunkára szo- ríttasson. sége teljesítése során történjen. Értelemszerűen tehát, ha a dolgozó bizonyítja, hogy sérülését a munkaviszony keretében szenvedte, a vállalat kártérítési felelőssége megállapítható. Mikor mentesül a munkáltató a felelősség alól? Erre csak akkor kerülhet sor, ha a vállalat bizonyítja, hogy működési körén kívüli elháríthatatlan ok, vagy a dolgozó magatartása okozta a balesetet. Mindenre kiterjedő iránymutatást nem lehet adni arra, hogy a balesetet előidéző ok mikor esik a vállalat működési körén kívül, ezért ezt minden esetben vizsgálni kell. Gyakori, hogy a munka- viszony keretét és a működési kört a vállalati munkajogi ügyintézés során helytelenül értelmezik. Előfordult például, hogy annak a dolgozónak, aki az öregségi nyugdíj intézéséhez Szükséges it-atokért a vállalati irodába ment, a lépcsőn megcsúszva eltört a lába. Kártérítési igényét azzal utasították el, hogy ez a baleset nem a munkaviszonyból eredő kötelessége teljesítése közben érte. A Legfelsőbb Bíróság viszont leszögezte, hogy a dolgozó igénye jogos, mert a munkaviszonyán alapuló jogok érvényesítése végett járt el, amikor balesetet szenvedett. Más esetben viszont a döntő- bizottság helyt adott a dolgozó kártérítési igényének, noha az illető a város más területén, egy másik vállalat telephelye előtt csúszott el és szenvedett lábtörést. Igaz, hogy ebben az esetben az illető a munkaviszony keretében járt el, de a baleset a vállalat működési körén kívül történt és elháríthatatlan ok játszott közre. Így a munkáltató felelősségét helytelenül állapították meg. (Meg kell jegyezni, hogy a működési kör nem korlátozódik kizárólag a vállalat telephelyére, mert az azon kívül végzett munka — például gépkocsivezetés — során történt balesetért is felelhet a vállalat). Amint említettük, a munkáltató teljes mértékben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a balesetet kizárólag a dolgozó magatartása okozta. De a vállalat mentesülésének feltétele ebben az esetben is. hogy a magatartás, illetve az abból eredő baleset a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. Például: teljesen mentesül a munkáltató, ha a dolgozó hirtelen megszédül a gép mellett és így szenved balesetet, s az illetőnek korábban ilyen panaszai nem kötőt, Dugyinkát, a talnahi gazdag réz- és nikkelbányákat, valamint a Tajmir-félszigeten épült geológus-, bányász-, halász-, és rénszarvas-tenyésztő települések szükségleteit látja el. A vízierőmű-építők és az energetikusok tundrán nőtt települése — Sznyezsnogorszk — főutcáját emlékeztetőül „68-dik szélességi fok” névre keresztelték Márpedig ez több napos hóviharokat, dühöngő szeleket, 60 fokot is elérő fagyot, nyáron pedig 30 fokos hőséget jelent. Ez az első d) A fonyás színe alatt béjövő tót lányok, akik többnyire fajtalanságra adják magukat, elvégezvén munkájokat, hazájok- ba vissza utasíttassanak. e) S végezetül, hogy az esmér- lebb fajtalan személyek a helybéli chyrurgus által több ízben megvizsgáltassanak.” A rendkívül érdekes dokumentum sok tekintetben elgondolkoztató megállapításokat, javaslatokat tesz. Mert igaz, hogy már Mária Teréziának (1740— 1780) volt egy rendelete, amelyben megtiltotta juhásznak, gulyásnak a hátasló tartását, s voltak. Gyakori azonban, hogy a dolgozók figyelmetlensége, ügyetlensége, az óvórendszabályok megszegése okoz balesetet. De ez nem jelenti, hogy itt kizárólag a dolgozó vétkes. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása alapján kialakult ítélkezési gyakorlat szerint nem mentesül a munkáltató akkor sem, ha a dolgozó megszegi ugyan az óvórendszabályokat, de ez a vállalat tudtával, hallgatólagos belenyugvásával történik. Olyan esetben, Ma a vállalat nem tudja magát menteni a felelősség alól, de megállapítható, hogy a baleset bekövetkezésében a dolgozó is vétkes — kár- megosztásra kerülhet sor. Ilyenkor a kárviselés arányát az dönti el, hogy a sérült közrehatása milyen mérvű volt. Vizsgálni kell azonban azt is, hogy a baleset bekövetkezésében a vállalat maga is vétkesen közrehaJ,ott-e? Ugyanis, ha a munkáltató az óvórendszabályok elhanyagolásával, az ellenőrzés elmulasztásával, a munka szervezetlenségével stb. maga is közrehatott a baleset megtörténésében, akkor a dolgozó vétkes magatartásának súlya lényegesen csökken, s ez kihat a kármegosztás arányára is. Ha kizárólag a munkáltató a felelős — a dolgozó halála esetén a hozzátartozóknak — köteles megtéríteni a teljes vagyoni kárt, az elmaradt jövedelmet, a dolgokban keletkezett károkat, továbbá a balesettel kapcsolatos költségeket. Gyakori, hogy az elmaradt munkabér megállapításánál az átlagjövedelmet helytelenül állapítják meg. Az átlagkereset — a jogszabály szerint — a bérköltség és a részesedési alap terhére kifizetett minden juttatás, kivéve a szociális juttatásokat. Ameny- nyiben a jövedelemkiesés tartós — havi járadékot kell megállapítani. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozó kártérítési igényét a vállalat, üzem igazgatójához történő bejelentéssel érvényesítheti. Ha a megállapított kártérítéssel nem ért egyet, a vállalat munkaügyi döntőbizottságához fordulhat. Ennek határozata ellen mind a munkáltató, mind pedig a dolgozó a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A munkaügyi bíróság ítélete ellen további fellebbezésnek van hejye, amelyet a megyei bíróság bírál el. Dr. Kerék Lajos a megyei főügyészség csoportvezető ügyésze vízierőmű az örök fagy birodalmában ! ' Létrehozásához rendkívüli mérnöki megoldásokra volt szükség. A szórt kövekből emelt zárógátat alagutak kötik össze a 40 méter mélyen a sziklába vájt gépteremmel. Speciális fagyálló betonfajtákat dolgoztak ki és alkalmaztak. Nem véletlen, hogy az amerikai kollégák elismeréssel adóznak az örök fagy birodalmában elért szovjet építőipari sikereknek, s mint mondják: a szovjet mérnökök náluk is előbbre tartanak ezen a területen! lova egyedül a csikósnak lehetett. Ez azonban csak írott szabályzat maradt, soha nem tartották be. Hiszen a juhásznak ló kellett ahhoz, hogy ha viszik a birkáikat, utolérje, vagy legalább üldözze a tolvajt. Szamárral ezt képtelenség és nevetség lett volna. A gulyásnak szintén ilyen célból kellett a nyerges ló, amit éppen a gazdájától kapott, hogy jobban ügyelhessen a marhákra. A „fajtalan élet” pedig csak akkor volt bűn a kocsmárosok esetében, ha „szükségeken fejül” tartottak ilyen személyeket. A cseléd azonban, aki mósóné színe alatt vett magához valakit, már vétkes volt, s a felterjesztés után vagy feleségül vette az illetőt, vagy ha ezt nem tehette, mert más volt asszonya, kénytelen volt ura mosónéjával mosatni. Az is furcsa, hogy a tót lányokat, miután elvégezték munkájukat, hazatoloncolták, de az „esmértebb fajtalan személyek” folytathatták mesterségüket, csupán a chyrurgusnak akadt velük dolga. A közállapotokhoz hozzá tartozik még — meglehetősen ismert tény. — hogy Kecskeméten gyakori volt a tűzvész. A gyújtogatót pedig — ha elfogták — kivégezték. Következik: Ostobául pipázván. • Mozgó deres. GÁL SÁNDOR: ERŐMŰ A 68-IK SZÉLESSÉGI FOKNÁL
