Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
4 • PETŐFI NÉPE • im április S. Ä közös munka rangja • A ház, amelyet a brigád Samu Bálintnak épített. A dunavecsei Űj Élet Termelőszövetkezet majorjában több frissen készült épület látható: kukoricatároló, egy százvagonos magtár, borjúistálló és a korszerűsített csibenevelő telep. Mindez egyetlen esztendő „termése”. Dicséretes gyorsaság, joggal illeti elismerés a közös gazdaság építési részlegének dolgozóit. Némedi Miklós tsz-elnök és Németh János párttitkár társaságában a Petőfi nevét viselő kőműves szocialista brigádhoz látogatunk. E kis létszámú közösségnek különösen jelentős szerepe volt az említett létesítmények megvalósításában. Balázs Mihály brigádvezetővel a naplóban lapozgatunk. Néhány oldal még üres ugyan, de így is nyomon követhető a brigád rövid krónikája. — Ügy tudjuk, hogy csak egy év óta dolgoznak együtt? — Igen, tavaly február óta. Ennek] ellenére úgy érezzük, mintha már éveket tudnánk magunk mögött. Hatan kezdtük, de közben egy munkatársunk elköltözött, egy pedig másik munka- területre került. A szövetkezet vezetőségével egyetértésben, most öt új tagot keresünk. — Milyen feltételeket állítanak az újak elé? — A mérce: becsületes, kitartó munka és a ráadások. Hogy miféle ráadások? Társadalmi munka. önképzés és emberség. Ezek41 Balázs Mihály brigádvezető. (Malinak Árpád felvételei) • Idős Andriska János. tői lehet egy brigád több mint a másik. — Egy év alatt teljesítették a szocialista cím elnyerésének feltételeit. Melyik akció „hozta” a legtöbb pontot? Balázs Mihály kiemel egy fényképet a brigádnaplóból. Kis lakóházat ábrázol — egyszerű, takaros épület. Lakója Samu Bálint, a szövetkezet nyugdíjasa, őrajta segített a brigád. — Ennek a kis háznak a megépítésére a szövetkezet társadalmi szerveinek javaslata nyomán vállalkoztunk. Először csak felújításról volt szó. Nézegettük a házat, hogy mit is kellene csinálni. Bizony, elég rozzant állapotban volt. Amikor a tsz vezetősége bejelentette, hogy előteremtik a szükséges építőanyagot — mi is döntöttünk: nem javítást végzünk, hanem Samu Bálintnak új lakást építünk. A legtöbb pontot eredményező házat egy hónap alatt felépítették Balázs Mihályék — munkaidőn kívül, s egyénenként mintegy 45—50 társadalmi munkaórát teljesítettek. Ez volt a brigád igazi főpróbája. Idős Andriska János brigádtag egyszerűen fogalmaz: — Szerintem az a legfontosabb, hogy valamennyien érezzük — szocialista brigád vagyunk. És ebben a többlet is benne van, az, hogy nem is vagyunk akármilyen munkásemberek. A párttitkártól megtudjuk, 0 Bősza Mihály. hogy a brigád tagjai öt előadásból álló sorozaton vettek részt. A téma: a korszerű anyagok alkalmazásának lehetőségei a mezőgazdasági építkezéseknél. Érdekes, új ismeretekkel gazdagodtak. Egyik-másik elgondolást már a következő munkánál, a gyakorlatban is kipróbálják. A beszélgetés végén szóba kerül az anyagi és erkölcsi elismerés. Elégedettek. Az évi 30 ezer forintos átlagjövedelem mellett figyelemre méltó kiegészítést jelentenek a szövetkezet által patronált és ajánlott ingyenes kulturális rendezvények, kül- és belföldi kirándulások is. A brigádvezető éppen most mehetne egyhetes jugoszláviai jutalomkirándulásra, de az időpont nem jó, mert egy sokkal fontosabb dolog előtt áll: felesége kisbabát vár. Erkölcsi megbecsülés? Balázs Mihály, idős Andriska János, Bósza Mihály és Sebestyén Gyula számára ezt a szocialista cím birtoklása jelenti. E sorok írója arra keresett választ, hogy el tud-e jutni egy kőművesbrigád egy év alatt a szocialista címig? Balázs Mihályék példája bizonyosság rá, hogy — igen. Mert nem az együtt dolgozás időtartama, hanem az emberek akarata, s az őket segítő és ösztönző feltételek adják az igazi lehetőséget. / Szabó Attila 0 Sebestyén Gyula. f AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Üzemi baleset - kártérítés A Munka Törvénykönyve szerint a vállalat vétkességére tekintet nélkül felel a dolgozót munkaviszonya keretében ért balesetért. Ez azt jelenti, hogy köteles megtéríteni azt a kárt, amely a dolgozó életének, testi épségének a munkaviszony keretében történt megsértésével keletkezett. A vállalatnak, munkáltatónak az üzemi balesetért való felelőssége vétkességre tekintet nélkül fenn áll azon az alapon, hogy a baleset a munkaviszony keretében történt. E felelősség alóli mentesülésnek csak igen szűk körben van helye, s ez a körülmény arra serkenti a munkáltatókat, hogy a munka biztonságosabb végzéséhez szükséges feltételeket megteremtse, a dolgozókat viszont arra, hogy bizonyos, az alábbiakban ismertetendő esetekben a kárt egészben vagy részben maguk viseljék. A megyei főügyészség a közelmúltban egy év adatai alapjáp elemezte az üzemi balesetből eredő munkaügyi kártérítési perekben folytatott gyakorlatot. Szembetűnő, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságok által hozott határozatok túlnyomó többségét a dolgozók támadták meg, az ellen fellebbeztek. Az így járásbíróságok elé került határozatok kétharmadát viszont a bíróság a dolgozók javára megváltoztatta. Miből fakad a vállalati döntőbizottságok és a bíróságok gyakorlata közötti eltérés? Elsősorban annak megítélése okoz gondot, hogy a kártérítési felelősség alól mikor mentesül a vállalat? A Munka Törvény- könyve szerint a munkáltató csak akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a balesetet működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult dolgozó magatartása okozta. Ezzel szemben a vállalati döntőbizottságok gyakran azzal utasították el a panaszt, hogy a vállalatot felelősség nem terheli, mert vétlen. A bíróságok viszont helyesen érvényesítették azt a szabályt, hogy a felelősség objektív jellegű, tehát mindegy, hogy a vállalat vétkes volt- e vagy sem. Mielőtt megvizsgálnánk, hogy mikor mentesül a vállalat a felelősség alól, tisztázzuk „a munkaviszony kerete” kifejezés tartalmát. Ez mindenekelőtt azt fejezi ki, hogy érvényes munka- viszony szükséges, továbbá, hogy a tevékenység, amelynek során a dolgozót baleset érte, ebből a munkaviszonyból eredő kötelessége teljesítése során történjen. Értelemszerűen tehát, ha a dolgozó bizonyítja, hogy sérülését a munkaviszony keretében szenvedte, a vállalat kártérítési felelőssége megállapítható. Mikor mentesül a munkáltató a felelősség alól? Erre csak akkor kerülhet sor, ha a vállalat bizonyítja, hogy működési körén kívüli elháríthatatlan ok, vagy a dolgozó magatartása okozta a balesetet. Mindenre kiterjedő iránymutatást nem lehet adni arra, hogy a balesetet előidéző ok mikor esik a vállalat működési körén kívül, ezért ezt minden esetben vizsgálni kell. Gyakori, hogy a munka- viszony keretét és a működési kört a vállalati munkajogi ügyintézés során helytelenül értelmezik. Előfordult például, hogy annak a dolgozónak, aki az öregségi nyugdíj intézéséhez Szükséges ibatokért a vállalati irodába ment, a lépcsőn megcsúszva eltört a lába. Kártérítési igényét azzal utasították el, hogy ez a baleset nem a munkaviszonyból eredő kötelessége teljesítése közben érte. A Legfelsőbb Bíróság viszont leszögezte, hogy a dolgozó igénye jogos, mert a munkaviszonyán alapuló jogok érvényesítése végett járt el, amikor balesetet szenvedett. Más esetben viszont a döntő- bizottság helyt adott a dolgozó kártérítési igényének, noha az illető a város más területén, egy másik vállalat telephelye előtt csúszott el és szenvedett lábtörést. Igaz, hogy ebben az esetben az illető a munkaviszony keretében járt el, de a baleset a vállalat működési körén kívül történt és elháríthatatlan ok játszott közre. Így a munkáltató felelősségét helytelenül állapították meg. (Meg kell jegyezni, hogy a működési kör nem korlátozódik kizárólag a vállalat telephelyére, mert az azon kívül végzett munka — például gépkocsivezetés — során történt balesetért is felelhet a vállalat). Amint említettük, a munkáltató teljes mértékben mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a balesetet kizárólag a dolgozó magatartása okozta. De a vállalat mentesülésének feltétele ebben az esetben is, hogy a magatartás, illetve az abból eredő baleset a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. Például: teljesen mentesül a munkáltató, ha a dolgozó hirtelen megszédül a gép mellett és így szenved balesetet, s az illetőnek korábban ilyen panaszai nem voltak. Gyakori azonban, hogy a dolgozók figyelmetlensége, ügyetlensége, az óvórendszabályok megszegése okoz balesetet. De ez nem jelenti, hogy itt kizárólag a dolgozó vétkes. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása alapján kialakult ítélkezési gyakorlat szerint nem mentesül a munkáltató akkor sem, ha a dolgozó megszegi ugyan az óvórendszabályokat, de ez a vállalat tudtával, hallgatólagos belenyugvásával történik. Olyan esetben, Ha a vállalat nem tudja magát menteni a felelősség alól, de megállapítható, hogy a baleset bekövetkezésében a dolgozó is vétkes — kár- megosztásra kerülhet sor. Ilyenkor a kárviselés arányát az dönti el, hogy a sérült közrehatása milyen mérvű volt. Vizsgálni kell azonban azt is, hogy a baleset bekövetkezésében a vállalat maga is vétkesen közrehai,ott-e? Ugyanis, ha a munkáltató az óvórendszabályok elhanyagolásával, az ellenőrzés elmulasztásával, a munka szervezetlenségével stb. maga is közrehatott a baleset megtörténésében, akkor a dolgozó vétkes magatartásának súlya lényegesen csökken, s ez kihat a kármegosztás arányára is. Ha kizárólag a munkáltató a felelős — a dolgozó halála esetén a hozzátartozóknak — köteles megtéríteni a teljes vagyoni kárt. az elmaradt jövedelmet, a dolgokban keletkezett károkat, továbbá a balesettel kapcsolatos költségeket. Gyakori, hogy az elmaradt munkabér megállapításánál az átlagjövedelmet helytelenül állapítják meg. Az átlagkereset — a jogszabály szerint — a bérköltség és a részesedési alap terhére kifizetett minden juttatás, kivéve a szociális juttatásokat. Ameny- nyiben a jövedelemkiesés tartós — havi járadékot kell megállapítani. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozó kártérítési igényét a vállalat, üzem igazgatójához történő bejelentéssel érvényesítheti. Ha a megállapított kártérítéssel nem ért egyet, a vállalat munkaügyi döntőbizottságához fordulhat. Ennek határozata ellen mind a munkáltató, mind pedig a dolgozó a munkaügyi bírósághoz fordulhat. A munkaügyi bíróság ítélete ellen további fellebbezésnek van helye, amelyet a megyei bíróság bírál el. Dr. Kerék Lajos a megyei főügyészség csoportvezető ügyésze ERŐMŰ A 68-IK SZÉLESSÉGI FOKNÁL Átadták a sarkkörön túűi Taj- mir-félszigeten épülő Uszty- Hantajkai vízierőmű hetedik, már ipari méretekben termelő aggre- gátját. Ezzel a világ legészakibb fekvésű vizierőművének összteljesítménye elérte a 441 ezer kilowattot. Az új erőmű több mint 2 milliárd kilowattóra energiát termel majd. A Hantajka folyó partjánál termelt elektromos áram ércbányákat és a norilszki bányászatikohászati kombinátot, a Jenyiszej torokolatvidékén épült északi kikötőt, Dugyinkát, a talnahi gazdag réz- és nikkedbányákat, valamint a Tajmir-félszigeten épült geológus-, bányász-, halász-, és rénszarvas-tenyésztő települések szükségleteit látja el. A vízierőmŰ-építők és az energetikusok tundrán nőtt települése — Sznyezsnogorszk — főutcáját emlékeztetőül „68-dik szélességi fok” névre keresztelték. Márpedig ez több napos hóviharokat, dühöngő szeleket, 60 fokot is elérő fagyot, nyáron pedig 30 fokos hőséget jelent. Ez az első vízierőmű az örök fagy birodalmában ! ' Létrehozásához rendkívüli mérnöki megoldásokra volt szükség. A szórt kövekből emelt zárógátat alagutak kötik össze a 40 méter mélyen a sziklába vájt gépteremmel. Speciális fagyálló betonfajtákat dolgoztak ki és alkalmaztak. Nem véletlen, hogy az amerikai kollégák elismeréssel adóznak az örök fagy birodalmában elért szovjet építőipari sikereknek, s mint mondják: a szovjet mérnökök náluk is előbbre tartanak ezen a területen! GÁL SÁNDOR: 25. AGGÓDIK A HIVATAL Miután több példán láttuk, hogy meglehetősen elszaporodtak a bűnözők, paráznák, házasságtörők, istenkáromlók, rablók, tolvajok Kecskeméten és a környékén, tekintsünk meg egy olyan előterjesztést, amelyet a Fiskalisi Hivatal küldött 1823- ban a cúriához, s amelyből — mintha csak valamiféle korabeli filmet látnánk — világosan kitűnnek a közállapotok az 1800-as évek Kecskemétjét illetően. „Felvéttetvén a Fiskálisi Hivatalnak folyó esztendei április hava 7-dikén tartott Uriszéknek meghagyásából a Criminális Jurisdictio (büntetőbírói joggyakorlat — G.S.) körül a jelenvaló időkben található hiányosságokról, s rövidségekről való tudósítása és véleménye, melyben a következők terjesztettek elő: 1. Minekutánna a gonosztévők és gonoszságok egyáltaljában és felette szaporodónak, különösen pedig a rablások és tolvajlások kitanult mesterséggel gyakorol- tatának, de nem különben a fajtalan élet is majdnem közönségessé kezdene lenni, hogy a szabad személyek bérelt házakban folytatják buja mesterségüket, erre nézve oda járulna a Fiskálisi Hivatalnak véleménye, hogy: a) A legczégéresebb zsiványok és gonosztevők többnyire pásztoremberek lévén, akik a pusztaságon mintegy gyakorolják magukat a gonosz tettekben. Ha ezek egyszer bípói ítélet által a pásztorságtól eltilttatva voltak, más nemű szolgálatra és munkára szofíttassanak. Aki pedig az ilyes gazembert szolgálatjába fogadja, büntetésre szoríttasson. b) Minthogy a pusztákon minden cserénynél öt, sőt hat se- rénjr és kiválogatott nyerges lovakat találhatunk, melyeken a pásztorok a rablásokat és lopásokat rendkívül való sebességgel véghezvivén, tetteiknek kinyomozását csaknem lehetetlenné tevék. Ezen oknál fogva csak egyedül egy taligás lónak tartása engedődne meg, melyen a pásztorok eleséget hordanának maguknak. 2. A fajtalah élet meggátlásá- ra pedig, minthogy Kecskeméten majdnem minden bormérő helyen két, s három szabad személyek tarttatnak, akik testekkel kereskednek, sőt ezek a fajtalan élet folytatására házakat bérelnek és szolgálat nélkül élnek, gyakran ragadó nyavalyába esvén, másokat is megrontanak. Azok pedig, akik vélek gyönyörködnek, többnyire gazdáiktól lopott holmikkal tartják és ruházzák azokat. Ezen tárgyra nézve oda jönne a Fiskálisi Hivatal véleménye, hogy: a) Mindazok, akik a fajtalan személyeknek lakást adnak házaiknál, különösen olyan kocs- márosok, akik szükségeken fejül ilyen személyeket tartanak, büntetés alá vétessenek. b) Minthogy sok cselédek mosónők színe alatt tarttatnak ágyasokat, minden gazda mosasson önnön szolgáira házainál. c) A fajtalan személy utcaseprésre. vagy közönséges szégyennel járó közmunkára szoríttasson. d) A fonyás színe alatt béjövő tót lányok, akik többnyire fajtalanságra adják magukat, elvégezvén munkájokat, hazájok- ba vissza utasíttassanak. . e) S végezetül, hogy az esmér- tebb fajtalan személyek a helybéli chyrurgus által több ízben megvizsgáltassanak.” A rendkívül érdekes dokumentum sok tekintetben elgondolkoztató megállapításokat, javaslatokat tesz. Mert igaz, hogy már Mária Teréziának (1740— 1780) volt egy rendelete, amelyben megtiltotta juhásznak, gulyásnak a hátasló tartását, s lova egyedül a csikósnak lehetett. Ez azonban csak írott szabályzat maradt, soha nem tartották be. Hiszen a juhásznak ló kellett ahhoz, hogy ha viszik a birkáikat, utolérje, vagy legalább üldözze a tolvajt. Szamárral ezt képtelenség és nevetség lett volna. A gulyásnak szintén ilyen célból kellett a nyerges ló, amit éppen a gazdájától kapott, hogy jobban ügyelhessen a marhákra. A „fajtalan élet” pedig csak akkor volt bűn a kocsmárosok esetében, ha „szükségeken fejül” tartottak ilyen személyeket. A cseléd azonban, aki mósóné színe alatt vett magához valakit, már vétkes volt, s a felterjesztés után vagy feleségül vette az illetőt, vagy ha ezt nem tehette, mert más volt asszonya, kénytelen volt ura mosónéjával mosatni. Az is furcsa, hogy a tót lányokat, miután elvégezték munkájukat, hazatoloncolták, de az „esrnértebb fajtalan személyek” folytathatták mesterségüket, csupán a chyrurgusnak akadt velük dolga. A közállapotokhoz hozzá tartozik még — meglehetősen ismert tény, — hogy Kecskeméten gyakori volt a tűzvész. A gyújtogatót pedig — ha elfogták — kivégezték. Következik: Ostobául pipázván. 0 Mozgó deres.
