Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-17 / 89. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 17. »Hidrogeodéziai napok« — könyvalakban „Hidrogeodéziai napokat” ren­dez évek óta Baján a Műszaki ' és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Szervezete. Az esemény- sorozat a Budapesti Műszaki Egyetem helyi vízgazdálkodási fő­iskolai karának oktatói tevékeny­ségéhez kapcsolódik. Az 1965 óta rendszeresen meg­tartott eszmecserék célja a víz- gazdálkodással kapcsolatos geodé­ziai munkák korszerűsítésével függ össze, illetve a fejlődés útjá­nak kijelölését, a végrehajtás megkönnyítését segíti elő. A ba­jai főiskolának igen nagy érde­me, hogy — az Országos Vízügyi Hivatal támogatásával — egyér­telműen az ügy szolgálatába állt. Hazánkban döntő jelentősége van a vízgazdálkodás fejlesztésé­nek. Feladatot jelent az alapada­tok;' széles körű gyűjtése, el kell készíteni a vízkészletek országos kataszterét, s időarányosan végre kell hajtani a kutatási feladato­kat. A Baján megalakult műszaki csoport elhatározta, hogy közre­működik a hidrogeodézia fejlesz­tésében, amely a külföldi szak- irodalomban már elterjedt, jól körülhatárolt tartalmú műszaki fogalom. Lényegében az általános alsógeodéziára épül, és egyesíti a vízügyi szolgálat valamennyi té­makörét tartalmazó geodéziai munkákat. Ezt a tevékenységet a vízgazdálkodás, vízellátás és csa­tornázás. valamint a vízügyi ma­gas- és mélyépítés igényei hatá­rolják be. A munkát szigorú előírások és végrehajtási utasítások szabályoz­zák. A bajai vízgazdálkodási tár­sulat tevékenységébe tartozik, hogy belvízcsatornákat terveznek, víztározókat építenek, öntözéssel, talajvédelemmel, vízrendezéssel foglalkoznak. Ennek megfelelően a bajai fő­iskolai kar általános és mezőgaz­dasági szakának elsőrendű felada­ta a mederfelvételek és nyilván­tartások. s á térképezési eljárá­sok kidolgozása, illetve a hallga­tók ilyen jellegű felkészítése. Kü­lön foglalkoznak a 20 méternél szélesebb folyók, illetve a táro­zók mederfelvételével. Ugyancsak jelentős a vízellátá­si és csatornázási szak hidrogeo­déziai igénye. A tervek rögzítése előtt az szükséges, hogy elké­szítsék a település helyszíni raj­zának térképeit. A csatornák nyomvonalának kitűzése például a vonalas szintezést, részletmé­rést és a szennyvíztisztító telepek műtárgyainak helyszínrajzi el­rendezését tételezi fel. A vízügyi magas- és mélyépítéseknél, a vas­betonszerkezetek beépítésénél pe­dig a mérnökgeodézia szabályait kell szem előtt tartani. Ahhoz, hogy a csoport tagjai a célkitűzéseknek megfelelően dol­gozzanak. rendszeresen foglalkoz­nak az ide vonatkozó témákkal. Az ismeretek és tapasztalatok megszerzését szolgálják a „Hidro­geodéziai napok” is. A rendezvé­nyeken számos vízügyi és geo­déziai intézmény szakemberei ad­nak számot évről évre munkás­ságuk legújabb eredményeiről. A „Hirdogeodéziaí rapok, 1971” előadásainak gazdag anyagát az MTESZ Bács-Kiskun megyei Szer­vezete a közelmúltban jelentette meg dr. Babós Károly szerkeszté­sében. Dr. Bendefy László ÖT TENGER KIKÖTŐJE MOSZKVÁBAN Kevesen tudják, hogy Moszk­vát joggal nevezik öt tenger ki­kötőjének, annak ellenére, hogy a legközelebbi tenger 600 kilo­méterre van. Folyó- és csatorna- rendszereken, többek között a 35 éves Volga—Moszkva-csator- nán keresztül, a szovjet főváros közvetlen víziösszeköttetésben van az Északi-Jeges-tengerrel, a Balti-tengerrel, a Fekete-tenger­rel, az Azovi-tengerrel és a Kas- pi-tengerrel. A három moszkvai kikötő — az északi, a nyugati és a déli naponta több millió tonna árut fogad. Viziúton érkezik a fővá­rosba sok építőanyag, fa, papír, kőszén, gabona, gyümölcs. A ha­jók gépipari berendezéseket, vas­betonelemeket, közszükségleti cikkeket és ezernyi más termé­ket visznek innen a világ min­den tájára. Naponta több száz utat tesznek meg a személyszál­lító hajópark egységei, beleért­ve a gyorsjáratú szárnyashajó­kat is. A szovjet főváros nem termé­szeti adottságai révén, hanem céltudatos fejlesztés eredménye­ként vált öt tenger kikötőjévé. Közvéleménykutató automata A képen lát- i ható elektro­nikus beren­dezés sikerrel helyettesítheti bármilyen fel­mérés kérdő­íveit. Míg egy öt személyes közvélemény­kutató csoport hagyományos módon egy év alatt 2—3 ki­terjedt vizsgá­latot végezhet el, addig e gép típusprogra­mok alapján negyvenet is. A közvéleménykutató-automa- ta igen egyszerűen kezelhető: az ember bedob egy zsetont (amely „feljogosítja” őt a közvélemény­kutatásban való részvételre), s feltárcsázza a véleményének megfelelő kódjelzésű számot. A gép pillanatok alatt elraktározza a feleletet. A készülék kívánság­ra kijelzi, hogy hányán adták szavazatukat egy-egy feleletre. A „jó memóriájú” kis szovjet készülék sokféle célra használ­ható. Szociológiai felmérések ké­szítésére éppúgy alkalmas, mint például kereskedelmi, kiállítási véleményfelmérésre. Érdemes tanulmányozni A bácskai termelési körzet kö­zös gazdaságaiban az utóbbi években számottevően fejlődött a kukoricatermesztés. A körzet termelőszövetkezetei az elmúlt esztendőben rekorderedményt értek el. Hektáronként 6,4 má­zsával többet termeltek az előző évinél, 1,8 mázsával szárnyalták túl az 1969. évi rekordtermése­ket. A Bácskai Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Területi Szö­vetsége megalakulása óta rend­szeresen foglalkozik a kukorica- termesztés főbb kérdéseivel. Ez a fontos takarmánynövény általá­ban 25 százalékát foglalja el a gazdaságok közös szántóterüle­tének. Tavaly a növénytermesz­tés halmozott termelési értéké­nek mintegy 20 százalékát tette ki, amellett döntő szerepe van az állattenyésztés takarmánybá­zisának megteremtésében. Az egységnyi területre jutó termés- eredmények növelésével, vala­mint a vetésszerkezeten belül a kukorica területének bővítésével az elmúlt esztendőben sikerült elérni, hogy takarmányhiánnyal küzdő közös gazdaság nem volt, annak ellenére, hogy az állatte­nyésztés létszámban és áruter­melés tekintetében egyaránt je­lentősen fejlődött. A tengeri termelése egyre in­kább korszerűvé válik. Teljesen gépesíthető, a legújabb termelési rendszerek kialakulása, alkalma­zása nyomán. Ily módon csök­kenthető az élőmunka-ráfordítás és kedvezőbben alakul a jöve­delmezőség. A területi szövetség értékelte az elmúlt esztendei kukoricater­mesztési eredményeket és megál­lapította, hogy jelentős különb­ségek mutatkoztak a termés- eredményekben. A nyolc arany­korona kataszteri tiszta jövede­lem alatti földeken gazdálkodó érsekcsanádi Búzakalász Terme­lőszövetkezet például csaknem 60 mázsa hektáronkénti eredményt ért el. Másutt, jobb földeken, ki­sebb átlaggal fizettek a növé­nyek. Általános tapasztalat, hogy az agrotechnikai tényezők, a táp­anyag-visszapótlás mértéke, a növényápolás, a növényvédelem, a fajta, a vetés időpontja rend­kívül befolyásolja a termésered­ményeket. Tavaly a körzet 34 termelő- szövetkezetéből 22-ben magasabb volt a termésátlag, mint az el­múlt 12 év alatt bármikor. A legjobb eredményt 90 hektáron 67,9 mázsa átlaggal a katymári Uj Élet Termelőszövetkezet érte el. A terméseredmények értékelé­se során, indokolt foglalkozni a termelési költségekkel. A körzet­ben tavaly 1 mázsa kukorica elő­állításának szűkített önköltsége kereken 153 forint volt. A ter­méseredményekhez hasonlóan na­gyok a különbségek az önköltsé­get tekintve is. A kimutatások szerint 1 mázsa kukoricának a termelési költsége 113—241 forint között van. A tavalyi termésátlagokat hely­telen vr -na túlértékelni. Nem lenne indokolt csak az elmúlt évi tapasztalatokra hagyatkozni. Az üzemek most a kukoricave­tés idején számolnak az időjárás­sal, a talajerő állapotával, a technikai bázissal, vagyis, hogy milyen gépek, berendezések áll­nak rendelkezésükre. Ezenkívül milyen fajtákat tudnak vetni és így tovább. Mindezeket együtt kell figye­lembe venni, mert jelentősen be­folyásolhatják az idei termésered­ményeket. A tavaly mérsékelt eredményt felmutató termelőszö­vetkezetekben indokolt megvizs­gálni a kukoricatermesztés üte­mesebb fejlesztésének feltételeit, lehetőségeit. A területi szövetség részletes ajánlást bocsátott a körzet gaz­daságai részére amelyet a terme­lésfejlesztési és műszaki bizott­ság állított össze. K. S. Bács megyében 620 Bírósági népi ülnökök választása Miután a bírósági népi ülnö­kök megbízatása június 30-án le­jár, új választásra ez év tava­szán kerül sor. A megyei bíróság és a járás- bíróságok népi ülnökeit a bíró­ságok illetékességi területén mű­ködő vállalatok, állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek, tár­sadalmi szervek és állami intéz­mények dolgozói jelölik maguk közül. A munkaügyi bíróság ül­nökeit, továbbá a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa jelöli. A jelölteket a megyei, városi és a községi tanácsok választják. Az ülnökök jelölése gyűléseken történik, ahol a javaslatot tevő kollektíva megvitatja: kit tart érdemesnek arra, hogy közvetle­nül is részt vegyen a bírásko­dásban. Ez biztosítéka egyúttal annak is, hogy az ülnökök kellő élettapasztalattal rendelkező, feddhetetlen erkölcsű, a munká­ban élenjáró, öntudatos dolgo­zók legyenek. Az üzemekből, termelőszövet­kezetekből, vállalatoktól kike­rülő népi ülnökeink helyi isme­rettel, a munkában szerzett ta­pasztalatokkal, természetes igaz­ságérzetükkel egészítik ki és 'se­gítik a hivatásos bíró munkáját. Ily módon a bíróságok döntései egyre inkább összhangban van­nak a társadalmi felfogással. Nagy szerepük van a népi ül- nökönek a tömegek felvilágosí­tásában, az ismeretterjesztő és jogpropaganda tevékenységben, a bűnözés elleni társadalmi küz­delemben és nem utolsósorban a szocialista embertípus formá­lásában. Négy év tapasztalatainak bir­tokában elmondhatjuk: az 1969. évi ülnökválasztás sikeres volt. Annak köszönhető ez, hogy a jól előkészített jelölő gyűléseken a kollektívák felelősségteljesen igyekeztek a leginkább alkal­mas személyeket kiválasztani. Emellett a népi' ülnökök foglal­koztatása tervszerűen, a rendel­kezéseknek megfelelően történik,x s figyelemmel vannak bírósága­ink arra is, hogy azokat az ül­nököket, akiket a munkahelyek nem tudnak egy hónapig nélkü­lözni — mint pl. a pedagóguso­kat — egy-egy tárgyalási napra hívják be. Ezt a helyes gyakor­latot kívánjuk tovább folytatni a más foglalkozásúak, például mérnökök, orvos népi ülnökök esetében is. A négy évvel ezelőtt megvá­lasztott ülnökeink nagy többsé­ge becsülettel látja el feladatát. Felkészülnek a tárgyalásokra, s ott egyre többen tesznek fel az ügyet előbbre vivő kérdéseket és á tanácskozás során megala­pozott véleménynyilvání lássál segítik áz igazság felderítését, a színvonalas ítélkezést. Ülnökeink részt vesznek a magánvádas ügyek előkészítése keretében a felek békéltetésében is. Ezt a munkát önállóan vég­zik, méghozzá kiemelkedő ered­ménnyel, hiszen nem egy járás­ban a kibékítettek száma eléri . a 80—90 százalékot. Annak ered­ménye ez, hogy a nagy életta­pasztalattal rendelkező ülnökök megfelelő felvilágosító munkát végeznek a tárgyaláson abból a célból, hogy a szemben álló fe­lek a bűnvádi eljárás helyett ki­béküljenek. Eleinte nehezen vál­lalkoztak népi ülnökeink az ilyen önálló bírói eljárás végzésére. Ma azonban már megtisztelte­tésnek tekintik és legjobb tudá­suk, lelkiismeretük szerint igye­keznek az általuk tárgyalt ügyek­ben megnyugtató megoldást ta­lálni. A bíróságon kapott rendszeres oktatás mellett népi ülnökeink a TXT-tel közösen szervezett ül­nökakadémia előadásain vesznek részt — országos viszonylatban is a legnagyobb létszámban —, s ezek az előadások nagymér­tékben segítik őket feladataik minél eredményesebb ellátásá­ban. A soron következő választások alkalmával — amikor Bács-Kis­kun megyében 620 ülnököt vá­lasztanak — erősíteni kell a népi ülnöki intézmény továbbfejlődé­sét, s ezzel nemcsak a X. párt- kongresszus — szocialista de­mokratizmus szélesítésére irá­nyuló — határozatát hajtjuk végre, hanem államunkat is erő­sítjük. Az igazságszolgáltatás színvonalának emelése ugyanis fokozza a dolgozók bizalmát, s szilárdítja a szocialista törvé­nyességet. Dr. Bodőczky László, a megyei bíróság elnöke Ll»!:!:LteaV.^Sr.;iHS!9!»&1a”»»KK8Ll|j|lS SZEGŐLÁNYOK DUNAVECSÉN A FNYV Textilfestőgyár dunavecsei szegőüzemének Tye- reskova ifjúsági szocialista brigádja, naponta 3000 darab asz­talterítőt és'törlőruhát ad át a csomagoló részlegnek. De ez csak egy dolog, amiért megbecsülés övezi a 16 tagú kollektí­vát. Majer Jmréné művezető, alap­szervezeti párttitkár jól ismeri a lányokat, számontartja a mun­kájukat, sikereiket, gondjaikat is. Könnyen teheti — hiszen tag­ja a brigádnak, sőt nemrég Né­meth Évával és Müller Zsuzsá­val együtt ő is elnyerte a kiváló dolgozó kitüntetést. Ezúttal még­sem vállalkozik a közösség mun­kájának értékelésére. Tréfálkoz­va mondja: Nem szeretném, ha elfogultsággal illetnének. Amíg mindezt megbeszéljük — megérkeznek a lányok, s egy­kettőre megoldódik a probléma. Mert így együtt, ők a legilelté- kesebbek, hogy elmondják: mi­ként vélekednek a szocialista cím elnyeréséről, önmaguk mun­kájáról. Németh Éva brigádvezető a társadalmi munkát említi első­ként. Joggal, mert a brigádnap­lóból is kitűnik, hogy az új sporttelep építésekor, a parkban levő padok festésekor, üzemta­karítással, a napközi otthon szá­mára térítők, függönyök készí­tésével, összesen mintegy 350 társadalmi munkaórát teljesítet­tek. Nagy Gizella közbeszól — szerinte még ettől is többet dol­goztak, csakhát a kisebb akció­kat fel sem jegyezték. A társadalmi tevékenység más területe kerül szóba, a mozgalmi munka. Müller Zsuzsa gyorsan ősszeszámlálja, hogy ki hol „ér­dekelt”. íme a brigád tagjai ál­tal viselt tisztségek: párttitkár, szakszervezeti műhelytitkár, fő­bizalmi, községi tanácstag, szak- szervezeti vezetőségi tag. És még két adat — öten a párt, 14-en pedig a KISZ-szervezetnek is tagjai. A felsorolt tisztségeket nemcsak „viselik”, hanem eleget is tesz­nek a követelményeknek. De nézzük mire futja még a kollektíva erejéből. Például a sportolásra. Németh Éva, Müll- ner Zsuzsa, Farkas Márta, Sze­gedi Ibolya és még néhányan aktív tagjai a községi kézilabda­csapatnak. Csak címszavakban a többi közös akcióról: munka az ifjúsá­gi klubban, színházlátogatás, kö­zös politikai foglalkozások, ki­rándulások. Segítették az üze­men belüli brigádmozgalom meg­szervezését. Megannyi lehetőség a közösség formálódásához, ösz- szekovácsolásához. „Kényes” témát érintünk. Volt- e fegyelmi ügy a brigádban? Többen is bólintanak, — hogy igen. Egyik társuktól 3 hónapi próbaidőre megváltak. Szükséges volt, és az ő érdekében történt a döntés. De visszavárják. — Talán, lágyszívűbbek is le­hettünk volna ennél az esetnél, viszont a mércét mindenkinek „vinni” kell — mondja Németh Éva. Visszakanyarodunk az első számú hivatásukhoz, a térítők készítéséhez. Ki mennyire elége­dett? A munkakörülmények jók — igaz kicsit szűkösen vannak. Az üzem 1970-ben 26 dolgozóval alakult, s jelenleg már csaknem háromszázan vannak. Fizetés? Az átlag 1600—1700 Ft. Győrfi Julianna és Németh Éva 2400 Ft-nál tart. Két évvel ezelőtt aligha gondolták volna, hogy Dunavecsén ennyit keres­hetnek. Akkor csak két lehető­ség volt: budapesti, vagy duna­újvárosi munkahely, napi utaz­gatással és valamivel kevesebb bérért. Ezért is érthető, hogy vala­mennyien ragaszkodnak munká­jukhoz, az üzemhez. Az 1973. év­re vonatkozó vállalásaik is ezt a szándékot tükrözik. Belelapo­zunk a géppel írott több oldalas vállalási jegyzőkönyvbe, de fe­leslegesen, mert a lányok kívül­ről tudják, hogy mi áll benné. És sorolják: 4 %-kal növelik a termelékenységet, szebben varr­nak, takarékoskodnak az anyag­gal és a munkaidővel is. Ketten MEO-tanfolyamot végeznek, egy társuk pedig a közgazdasági technikum sikeres befejezésére készül. Az egyéb címszó alatt pedig ilyen pontok szerepelnek: rész­vétel író—olvasó találkozón, vala­mennyien beiratkoznak a könyv­tárba, népi tánccsöportot alakí­tanak, előfizetnek 5—6 féle na­pilapra, folyóiratra, a Textilélet című üzemi lapra — mindannyi­an. Egy vállalási pont arról szól, hogy segítik majd a Ljszt Ferenc téri gyermekjátszótér megépíté­sét. A legközelebbi kirándulási program: májusban Pécsre és környékére látogatnak. A túra anyagi alapját saját maguk te­remtik elő úgy, hogy szabad ide­jükben munkát vállalnak a hely­beli Virágzó Tsz-ben. A műszakváltás közben meg­indult beszélgetést be kell fejez­nünk. A brigád fizikai munkás tagjai visszaindulnak varrógépe­ikhez, Bús Máriáék az „kodások’’ • Németh Éva brigádvezető. pedig az íróasztalhoz. Apropó, — irodások. Ez a brigádban csak foglalkozásbeli különbséget je­lent. Mert a szocialista cím elé- érése mindannyiuk egyforma ér­deme. Vajon nem túl sok-e mindaz, amit magukra vállalnak ezek a munkáslányok? Németh Éva fe­lelet helyett visszakérdez: érde­mes-e kevesebbet? Szabó Attila • Mi van a brigádnaplóban? (Malinák Árpád (elvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom