Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-17 / 89. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 17. »Hidrogeodéziai napok« — könyvalakban „Hidrogeodéziai napokat” rendez évek óta Baján a Műszaki ' és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun megyei Szervezete. Az esemény- sorozat a Budapesti Műszaki Egyetem helyi vízgazdálkodási főiskolai karának oktatói tevékenységéhez kapcsolódik. Az 1965 óta rendszeresen megtartott eszmecserék célja a víz- gazdálkodással kapcsolatos geodéziai munkák korszerűsítésével függ össze, illetve a fejlődés útjának kijelölését, a végrehajtás megkönnyítését segíti elő. A bajai főiskolának igen nagy érdeme, hogy — az Országos Vízügyi Hivatal támogatásával — egyértelműen az ügy szolgálatába állt. Hazánkban döntő jelentősége van a vízgazdálkodás fejlesztésének. Feladatot jelent az alapadatok;' széles körű gyűjtése, el kell készíteni a vízkészletek országos kataszterét, s időarányosan végre kell hajtani a kutatási feladatokat. A Baján megalakult műszaki csoport elhatározta, hogy közreműködik a hidrogeodézia fejlesztésében, amely a külföldi szak- irodalomban már elterjedt, jól körülhatárolt tartalmú műszaki fogalom. Lényegében az általános alsógeodéziára épül, és egyesíti a vízügyi szolgálat valamennyi témakörét tartalmazó geodéziai munkákat. Ezt a tevékenységet a vízgazdálkodás, vízellátás és csatornázás. valamint a vízügyi magas- és mélyépítés igényei határolják be. A munkát szigorú előírások és végrehajtási utasítások szabályozzák. A bajai vízgazdálkodási társulat tevékenységébe tartozik, hogy belvízcsatornákat terveznek, víztározókat építenek, öntözéssel, talajvédelemmel, vízrendezéssel foglalkoznak. Ennek megfelelően a bajai főiskolai kar általános és mezőgazdasági szakának elsőrendű feladata a mederfelvételek és nyilvántartások. s á térképezési eljárások kidolgozása, illetve a hallgatók ilyen jellegű felkészítése. Külön foglalkoznak a 20 méternél szélesebb folyók, illetve a tározók mederfelvételével. Ugyancsak jelentős a vízellátási és csatornázási szak hidrogeodéziai igénye. A tervek rögzítése előtt az szükséges, hogy elkészítsék a település helyszíni rajzának térképeit. A csatornák nyomvonalának kitűzése például a vonalas szintezést, részletmérést és a szennyvíztisztító telepek műtárgyainak helyszínrajzi elrendezését tételezi fel. A vízügyi magas- és mélyépítéseknél, a vasbetonszerkezetek beépítésénél pedig a mérnökgeodézia szabályait kell szem előtt tartani. Ahhoz, hogy a csoport tagjai a célkitűzéseknek megfelelően dolgozzanak. rendszeresen foglalkoznak az ide vonatkozó témákkal. Az ismeretek és tapasztalatok megszerzését szolgálják a „Hidrogeodéziai napok” is. A rendezvényeken számos vízügyi és geodéziai intézmény szakemberei adnak számot évről évre munkásságuk legújabb eredményeiről. A „Hirdogeodéziaí rapok, 1971” előadásainak gazdag anyagát az MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezete a közelmúltban jelentette meg dr. Babós Károly szerkesztésében. Dr. Bendefy László ÖT TENGER KIKÖTŐJE MOSZKVÁBAN Kevesen tudják, hogy Moszkvát joggal nevezik öt tenger kikötőjének, annak ellenére, hogy a legközelebbi tenger 600 kilométerre van. Folyó- és csatorna- rendszereken, többek között a 35 éves Volga—Moszkva-csator- nán keresztül, a szovjet főváros közvetlen víziösszeköttetésben van az Északi-Jeges-tengerrel, a Balti-tengerrel, a Fekete-tengerrel, az Azovi-tengerrel és a Kas- pi-tengerrel. A három moszkvai kikötő — az északi, a nyugati és a déli naponta több millió tonna árut fogad. Viziúton érkezik a fővárosba sok építőanyag, fa, papír, kőszén, gabona, gyümölcs. A hajók gépipari berendezéseket, vasbetonelemeket, közszükségleti cikkeket és ezernyi más terméket visznek innen a világ minden tájára. Naponta több száz utat tesznek meg a személyszállító hajópark egységei, beleértve a gyorsjáratú szárnyashajókat is. A szovjet főváros nem természeti adottságai révén, hanem céltudatos fejlesztés eredményeként vált öt tenger kikötőjévé. Közvéleménykutató automata A képen lát- i ható elektronikus berendezés sikerrel helyettesítheti bármilyen felmérés kérdőíveit. Míg egy öt személyes közvéleménykutató csoport hagyományos módon egy év alatt 2—3 kiterjedt vizsgálatot végezhet el, addig e gép típusprogramok alapján negyvenet is. A közvéleménykutató-automa- ta igen egyszerűen kezelhető: az ember bedob egy zsetont (amely „feljogosítja” őt a közvéleménykutatásban való részvételre), s feltárcsázza a véleményének megfelelő kódjelzésű számot. A gép pillanatok alatt elraktározza a feleletet. A készülék kívánságra kijelzi, hogy hányán adták szavazatukat egy-egy feleletre. A „jó memóriájú” kis szovjet készülék sokféle célra használható. Szociológiai felmérések készítésére éppúgy alkalmas, mint például kereskedelmi, kiállítási véleményfelmérésre. Érdemes tanulmányozni A bácskai termelési körzet közös gazdaságaiban az utóbbi években számottevően fejlődött a kukoricatermesztés. A körzet termelőszövetkezetei az elmúlt esztendőben rekorderedményt értek el. Hektáronként 6,4 mázsával többet termeltek az előző évinél, 1,8 mázsával szárnyalták túl az 1969. évi rekordterméseket. A Bácskai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége megalakulása óta rendszeresen foglalkozik a kukorica- termesztés főbb kérdéseivel. Ez a fontos takarmánynövény általában 25 százalékát foglalja el a gazdaságok közös szántóterületének. Tavaly a növénytermesztés halmozott termelési értékének mintegy 20 százalékát tette ki, amellett döntő szerepe van az állattenyésztés takarmánybázisának megteremtésében. Az egységnyi területre jutó termés- eredmények növelésével, valamint a vetésszerkezeten belül a kukorica területének bővítésével az elmúlt esztendőben sikerült elérni, hogy takarmányhiánnyal küzdő közös gazdaság nem volt, annak ellenére, hogy az állattenyésztés létszámban és árutermelés tekintetében egyaránt jelentősen fejlődött. A tengeri termelése egyre inkább korszerűvé válik. Teljesen gépesíthető, a legújabb termelési rendszerek kialakulása, alkalmazása nyomán. Ily módon csökkenthető az élőmunka-ráfordítás és kedvezőbben alakul a jövedelmezőség. A területi szövetség értékelte az elmúlt esztendei kukoricatermesztési eredményeket és megállapította, hogy jelentős különbségek mutatkoztak a termés- eredményekben. A nyolc aranykorona kataszteri tiszta jövedelem alatti földeken gazdálkodó érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet például csaknem 60 mázsa hektáronkénti eredményt ért el. Másutt, jobb földeken, kisebb átlaggal fizettek a növények. Általános tapasztalat, hogy az agrotechnikai tényezők, a tápanyag-visszapótlás mértéke, a növényápolás, a növényvédelem, a fajta, a vetés időpontja rendkívül befolyásolja a terméseredményeket. Tavaly a körzet 34 termelő- szövetkezetéből 22-ben magasabb volt a termésátlag, mint az elmúlt 12 év alatt bármikor. A legjobb eredményt 90 hektáron 67,9 mázsa átlaggal a katymári Uj Élet Termelőszövetkezet érte el. A terméseredmények értékelése során, indokolt foglalkozni a termelési költségekkel. A körzetben tavaly 1 mázsa kukorica előállításának szűkített önköltsége kereken 153 forint volt. A terméseredményekhez hasonlóan nagyok a különbségek az önköltséget tekintve is. A kimutatások szerint 1 mázsa kukoricának a termelési költsége 113—241 forint között van. A tavalyi termésátlagokat helytelen vr -na túlértékelni. Nem lenne indokolt csak az elmúlt évi tapasztalatokra hagyatkozni. Az üzemek most a kukoricavetés idején számolnak az időjárással, a talajerő állapotával, a technikai bázissal, vagyis, hogy milyen gépek, berendezések állnak rendelkezésükre. Ezenkívül milyen fajtákat tudnak vetni és így tovább. Mindezeket együtt kell figyelembe venni, mert jelentősen befolyásolhatják az idei terméseredményeket. A tavaly mérsékelt eredményt felmutató termelőszövetkezetekben indokolt megvizsgálni a kukoricatermesztés ütemesebb fejlesztésének feltételeit, lehetőségeit. A területi szövetség részletes ajánlást bocsátott a körzet gazdaságai részére amelyet a termelésfejlesztési és műszaki bizottság állított össze. K. S. Bács megyében 620 Bírósági népi ülnökök választása Miután a bírósági népi ülnökök megbízatása június 30-án lejár, új választásra ez év tavaszán kerül sor. A megyei bíróság és a járás- bíróságok népi ülnökeit a bíróságok illetékességi területén működő vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, társadalmi szervek és állami intézmények dolgozói jelölik maguk közül. A munkaügyi bíróság ülnökeit, továbbá a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a Szakszervezetek Megyei Tanácsa jelöli. A jelölteket a megyei, városi és a községi tanácsok választják. Az ülnökök jelölése gyűléseken történik, ahol a javaslatot tevő kollektíva megvitatja: kit tart érdemesnek arra, hogy közvetlenül is részt vegyen a bíráskodásban. Ez biztosítéka egyúttal annak is, hogy az ülnökök kellő élettapasztalattal rendelkező, feddhetetlen erkölcsű, a munkában élenjáró, öntudatos dolgozók legyenek. Az üzemekből, termelőszövetkezetekből, vállalatoktól kikerülő népi ülnökeink helyi ismerettel, a munkában szerzett tapasztalatokkal, természetes igazságérzetükkel egészítik ki és 'segítik a hivatásos bíró munkáját. Ily módon a bíróságok döntései egyre inkább összhangban vannak a társadalmi felfogással. Nagy szerepük van a népi ül- nökönek a tömegek felvilágosításában, az ismeretterjesztő és jogpropaganda tevékenységben, a bűnözés elleni társadalmi küzdelemben és nem utolsósorban a szocialista embertípus formálásában. Négy év tapasztalatainak birtokában elmondhatjuk: az 1969. évi ülnökválasztás sikeres volt. Annak köszönhető ez, hogy a jól előkészített jelölő gyűléseken a kollektívák felelősségteljesen igyekeztek a leginkább alkalmas személyeket kiválasztani. Emellett a népi' ülnökök foglalkoztatása tervszerűen, a rendelkezéseknek megfelelően történik,x s figyelemmel vannak bíróságaink arra is, hogy azokat az ülnököket, akiket a munkahelyek nem tudnak egy hónapig nélkülözni — mint pl. a pedagógusokat — egy-egy tárgyalási napra hívják be. Ezt a helyes gyakorlatot kívánjuk tovább folytatni a más foglalkozásúak, például mérnökök, orvos népi ülnökök esetében is. A négy évvel ezelőtt megválasztott ülnökeink nagy többsége becsülettel látja el feladatát. Felkészülnek a tárgyalásokra, s ott egyre többen tesznek fel az ügyet előbbre vivő kérdéseket és á tanácskozás során megalapozott véleménynyilvání lássál segítik áz igazság felderítését, a színvonalas ítélkezést. Ülnökeink részt vesznek a magánvádas ügyek előkészítése keretében a felek békéltetésében is. Ezt a munkát önállóan végzik, méghozzá kiemelkedő eredménnyel, hiszen nem egy járásban a kibékítettek száma eléri . a 80—90 százalékot. Annak eredménye ez, hogy a nagy élettapasztalattal rendelkező ülnökök megfelelő felvilágosító munkát végeznek a tárgyaláson abból a célból, hogy a szemben álló felek a bűnvádi eljárás helyett kibéküljenek. Eleinte nehezen vállalkoztak népi ülnökeink az ilyen önálló bírói eljárás végzésére. Ma azonban már megtiszteltetésnek tekintik és legjobb tudásuk, lelkiismeretük szerint igyekeznek az általuk tárgyalt ügyekben megnyugtató megoldást találni. A bíróságon kapott rendszeres oktatás mellett népi ülnökeink a TXT-tel közösen szervezett ülnökakadémia előadásain vesznek részt — országos viszonylatban is a legnagyobb létszámban —, s ezek az előadások nagymértékben segítik őket feladataik minél eredményesebb ellátásában. A soron következő választások alkalmával — amikor Bács-Kiskun megyében 620 ülnököt választanak — erősíteni kell a népi ülnöki intézmény továbbfejlődését, s ezzel nemcsak a X. párt- kongresszus — szocialista demokratizmus szélesítésére irányuló — határozatát hajtjuk végre, hanem államunkat is erősítjük. Az igazságszolgáltatás színvonalának emelése ugyanis fokozza a dolgozók bizalmát, s szilárdítja a szocialista törvényességet. Dr. Bodőczky László, a megyei bíróság elnöke Ll»!:!:LteaV.^Sr.;iHS!9!»&1a”»»KK8Ll|j|lS SZEGŐLÁNYOK DUNAVECSÉN A FNYV Textilfestőgyár dunavecsei szegőüzemének Tye- reskova ifjúsági szocialista brigádja, naponta 3000 darab asztalterítőt és'törlőruhát ad át a csomagoló részlegnek. De ez csak egy dolog, amiért megbecsülés övezi a 16 tagú kollektívát. Majer Jmréné művezető, alapszervezeti párttitkár jól ismeri a lányokat, számontartja a munkájukat, sikereiket, gondjaikat is. Könnyen teheti — hiszen tagja a brigádnak, sőt nemrég Németh Évával és Müller Zsuzsával együtt ő is elnyerte a kiváló dolgozó kitüntetést. Ezúttal mégsem vállalkozik a közösség munkájának értékelésére. Tréfálkozva mondja: Nem szeretném, ha elfogultsággal illetnének. Amíg mindezt megbeszéljük — megérkeznek a lányok, s egykettőre megoldódik a probléma. Mert így együtt, ők a legilelté- kesebbek, hogy elmondják: miként vélekednek a szocialista cím elnyeréséről, önmaguk munkájáról. Németh Éva brigádvezető a társadalmi munkát említi elsőként. Joggal, mert a brigádnaplóból is kitűnik, hogy az új sporttelep építésekor, a parkban levő padok festésekor, üzemtakarítással, a napközi otthon számára térítők, függönyök készítésével, összesen mintegy 350 társadalmi munkaórát teljesítettek. Nagy Gizella közbeszól — szerinte még ettől is többet dolgoztak, csakhát a kisebb akciókat fel sem jegyezték. A társadalmi tevékenység más területe kerül szóba, a mozgalmi munka. Müller Zsuzsa gyorsan ősszeszámlálja, hogy ki hol „érdekelt”. íme a brigád tagjai által viselt tisztségek: párttitkár, szakszervezeti műhelytitkár, főbizalmi, községi tanácstag, szak- szervezeti vezetőségi tag. És még két adat — öten a párt, 14-en pedig a KISZ-szervezetnek is tagjai. A felsorolt tisztségeket nemcsak „viselik”, hanem eleget is tesznek a követelményeknek. De nézzük mire futja még a kollektíva erejéből. Például a sportolásra. Németh Éva, Müll- ner Zsuzsa, Farkas Márta, Szegedi Ibolya és még néhányan aktív tagjai a községi kézilabdacsapatnak. Csak címszavakban a többi közös akcióról: munka az ifjúsági klubban, színházlátogatás, közös politikai foglalkozások, kirándulások. Segítették az üzemen belüli brigádmozgalom megszervezését. Megannyi lehetőség a közösség formálódásához, ösz- szekovácsolásához. „Kényes” témát érintünk. Volt- e fegyelmi ügy a brigádban? Többen is bólintanak, — hogy igen. Egyik társuktól 3 hónapi próbaidőre megváltak. Szükséges volt, és az ő érdekében történt a döntés. De visszavárják. — Talán, lágyszívűbbek is lehettünk volna ennél az esetnél, viszont a mércét mindenkinek „vinni” kell — mondja Németh Éva. Visszakanyarodunk az első számú hivatásukhoz, a térítők készítéséhez. Ki mennyire elégedett? A munkakörülmények jók — igaz kicsit szűkösen vannak. Az üzem 1970-ben 26 dolgozóval alakult, s jelenleg már csaknem háromszázan vannak. Fizetés? Az átlag 1600—1700 Ft. Győrfi Julianna és Németh Éva 2400 Ft-nál tart. Két évvel ezelőtt aligha gondolták volna, hogy Dunavecsén ennyit kereshetnek. Akkor csak két lehetőség volt: budapesti, vagy dunaújvárosi munkahely, napi utazgatással és valamivel kevesebb bérért. Ezért is érthető, hogy valamennyien ragaszkodnak munkájukhoz, az üzemhez. Az 1973. évre vonatkozó vállalásaik is ezt a szándékot tükrözik. Belelapozunk a géppel írott több oldalas vállalási jegyzőkönyvbe, de feleslegesen, mert a lányok kívülről tudják, hogy mi áll benné. És sorolják: 4 %-kal növelik a termelékenységet, szebben varrnak, takarékoskodnak az anyaggal és a munkaidővel is. Ketten MEO-tanfolyamot végeznek, egy társuk pedig a közgazdasági technikum sikeres befejezésére készül. Az egyéb címszó alatt pedig ilyen pontok szerepelnek: részvétel író—olvasó találkozón, valamennyien beiratkoznak a könyvtárba, népi tánccsöportot alakítanak, előfizetnek 5—6 féle napilapra, folyóiratra, a Textilélet című üzemi lapra — mindannyian. Egy vállalási pont arról szól, hogy segítik majd a Ljszt Ferenc téri gyermekjátszótér megépítését. A legközelebbi kirándulási program: májusban Pécsre és környékére látogatnak. A túra anyagi alapját saját maguk teremtik elő úgy, hogy szabad idejükben munkát vállalnak a helybeli Virágzó Tsz-ben. A műszakváltás közben megindult beszélgetést be kell fejeznünk. A brigád fizikai munkás tagjai visszaindulnak varrógépeikhez, Bús Máriáék az „kodások’’ • Németh Éva brigádvezető. pedig az íróasztalhoz. Apropó, — irodások. Ez a brigádban csak foglalkozásbeli különbséget jelent. Mert a szocialista cím elé- érése mindannyiuk egyforma érdeme. Vajon nem túl sok-e mindaz, amit magukra vállalnak ezek a munkáslányok? Németh Éva felelet helyett visszakérdez: érdemes-e kevesebbet? Szabó Attila • Mi van a brigádnaplóban? (Malinák Árpád (elvételei)
