Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-30 / 75. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 30. bé: Az iparfejlesztés további útjai Bács-Kiskun megyében Megyénkben az 1930-es évek végén megkezdett iparosításnak kettős célja volt: a termelőerők tervszerű területi elhelyezése, és a munkaerő-kínálat levezetése. Az ipartelepítés nyomán enyhültek, illetve megoldódtak a foglalkoztatási gondok, a rendelkezésre álló munkaerő nagy mértékben átrétegeződött és jelentősen megerősödött az ipari munkásosztály. Ezzel együtt nagymértékben nőtt a lakosság életszínvonala. (Bács- megyében tíz év alatt kétszeresére emelkedett az iparban foglalkoztatottak száma és a részükre kifizetett bértömeg pedig megháromszorozódott.) A' munkaerő a városokba és a kulturáltabb településekre áramlott, ahol a szociális és kulturális fejlődés további lehetőségeit teremtette meg. Ugyanakkor a létrehozott ipari telepek is jelentősen hozzájárultak a városok és nagyközségek általános fejlődéséhez. Sajátos szerkezet Az eddig elért eredmények azonban nem mondhatók egyértelműen kedvezőnek. A telephelyek kiválasztása során a gazdaságossági szempontok esetenként háttérbe szorultak, ily módon az új üzemek létrehozása nem mindig jelentette a termelő erők hatékonyabb területi elhelyezését. Az ipartelepítés több- helyütt az elavult technika konzerválását mozdította elő (például a Reszelőgyár kecskeméti, és a Finomposztó Vállalat bácsalmási telepénél), ilyen előzmények után a megye iparának viszonylag rossz eszközállománnyal kellett az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között helytállnia és tovább fejlődnie. Az ipartelepítés hatására Bács- Kiskun megyében sajátos ipar- szerkezet jött létre, az ipar sok ré- tűbb, összetettebb lett. A nehézipar szerepe lényegesen megnőtt, míg^ az élelmiszeripar — bár tíz év alatt közel ötezerrel növekedett a foglalkoztatottainak létszáma — arányát tekintve 8 százalékkal csökkent. A könnyű- és egyeb iparágak súlya az ipartelepítés során a megyében változatlan maradt S20CJ j .narn<nrj Hová felépüljön? A nehéz- és élelmiszeripar arányváltozását látva joggal vetődik fel a kérdés, hogy indokolt volt-e a nehézipar ilyetén fejlesztése ebben — az adottságait tekintve alapvetően mezőgazda- sági jellegű — megyében? A kéiaésre nem lehet egyértelmű választ adni. A nehézipari telepek egy részének létesítését — a korábban említett ipartelepítési tényezőkön kívül — a terület kiegyensúlyozottabb fejlődése is kívánatossá tette. Az azonos feltételek' mellett működő iparágak esetében a nehézipar jövedelmezősége jóval meghaladja az élelmiszeriparét. tehát nagyobb mértékben tud hozzájárulni az adott terület infrastruktúrájának és életszínvonalának fejlesztéséhez. Ugyanakkor jó néhány üzem nyersanyagigényes termelőeszközgyártással foglalkozik,, amelyhez a nyersanyag és a fogyasztópiac a megye területén kívül található, ezért magasak a szállítási költségek, ami kérdésessé teszi a termelés gazdaságosságát. A vidéki iparosítás során a létszám növelése volt a központi kérdés, s kissé háttérbe szorult a gombamód szaporodó ipartelepek térbeli elhelyezésének megfigyelése és szabályozása. A rendelkezésre álló adatok birtokában elmondhatjuk, hogy tervszerű szakosodás a különböző területek iparában nem következett be. Egy-egy terület tervszerű, arányos fejlesztése főként abban merült ki, hogy ahol szabad munkaerő volt, oda ipart telepítettek. Ma inár a termelési körzetek kialakításának, az ipari speciali- zációnak az előnyei (más népgazdasági ágakhoz hasonlóan) közismertek. Ezek: ésszerű kooperációs lehetőségek kialakítása; szál- lításiköltség-megtakarítás: szakmunkások olcsóbb és jobb kiképzése (együttműködés, közös tanműhelyek létesítésében stb); az üzemek közötti munkaerő-átcsoportosítás lehetősége (munkaerővándorlás esetén is kisebb a képzési veszteség, többen helyezkednek el hasonló profilú iparágban). A nagyobb ipari körzetekben ezek az előnyök eleve adottak, a decentralizált iparfejlesztésnek sem szükségszerű velejárója azonban ezek hiánya. Kecskemét, és általában a megye ipara túl sokrétűen fejlődött. Jellemző, hogy Kecskeméten a meglevő 24, ötven dolgozónál többet foglalkoztató ipartelep 19 iparcsoportba tartozik. Csak a gépgyártó ágazatba tartozó üzemekből van négy, ezenkívül két fémtömegcikk-ipari és két vegyipari telep létesült. Az utóbbiak is igen eltérő profillal működnek, úgyhogy legfeljebb a gépgyártó telepek esetében jöhet számításba termelési kooperáció. Hasonló a helyzet Baján, ahol 13, és Kalocsán, ahol 11, ötven dolgozónál többet foglalkoztató üzem van, s valamennyi különböző iparágba tartozik. Ezeknek többsége nem — vagy nemcsak — helyi igényeket elégít ki. A nehéz- és köny- nyűipari üzemek nagy részének telepítése csak a rendelkezésre álló munkaerőre épült, pedig az ésszerű szakosítás is mindenképpen indokolt lett volna. . A területi tervezéssel, vidéki ipartelepítéssel kapcsolatos elméleti kutatások az elmúlt években jelentősen fejlődtek. Napjainkban, amikor az ipartelepítés nagyrészt befejeződött, különösen sokat olvashattunk arról, hogy — „hová települjön az ipar”? A kialakult iparszerkezet lényeges módosítására a jövőben sem számíthatunk. Ennek ellenére szükség van az adottságok és a meglevő iparszerkezet összhangjának vizsgálatára, mert a szelektív iparfejlesztéssel elősegíthetjük a termelőerők tervszerűbb területi elhelyezését és hatékonyságuk javítását. A megye adottságai A jelenlegi helyzetből kiindulva, a — mit fejlesszünk inkább? — kérdést kell felvetni, s az adandó válasznál alapvetően a megye adottságait figyelembe venni. Az adottságokra épülő ágazatok termékei ugyanis jól értékesíthetők és ha így van, akkor termelésüknek hatékonynak kell lenniök. (Az más kérdés, hogy ez a hatékonyság nem minden esetben párosul megfelelő jövedelmezőséggel.) Bács-Kiskun megye adottságait .röviden a következőképpen lehet jellemezhi: a mezőgazdaság jelentős nyersanyagbázist képvisel az ipar számára. Lényeges ipartelepítő tényező a víz. Baja, Kalocsa, Solt víznyerési lehetőségei a legjobbak közé tartoznak az országban. A körzet energiaellátottsága azonban kedvezőtlen, a villamosenergia-hálózat főleg a Duna mentén elégtelen. A közlekedési helyzet viszont megfelelő, de jelentősebb méretű, intenzívebb szállítások lebonyolítására csak a nagyobb csomópontok — mint például Kecskemét —'alkalmasak; a munkaerőhelyzet és a képzési lehetőségek jónak mondhatók; a városiasodás pedig közepes színvonalú. Ahhoz, hogy a meglévő adottságokat jobban hasznosíthassuk, az egyes telepítést előmozdító tényezők fejlesztése elengedhetetlenül szükséges. A Duna menti területeken például javítani kell a közlekedést és az energiaellátást, fejleszteni a lakást- út és közműépítést. Céltudatos fejlesztést Bács-Kiskun megyében az alábbi iparágak fejlesztése látszik célszerűnek: — A mezőgazdasági jellegből adódóan a mezőgazdasági termékek nyersanyag- és szállításikölt- ség-megtakarítása szempontjából indokolt az élelmiszeripar és a mezőgazdasági termékek feldolgozására épülő könnyűipar fejlesztése. — A fogyasztópiac közelsége (helyi igények) és a szállítási költségek miatt előnyös a mező- gazdasági termeléssel összefüggő egyéb iparágak támogatása (például mezőgazdasági gépgyártás, műtrágyagyártás, csomagolóesz- eszköz gyártása stb.). — A fogyasztópiac és a termelési hagyományok alapján gazdaságosan fejleszthetők a köny- nyűipar egyes ágazatai, például a cipő- és papírgyártás, Baja körzetében a textilipar stb. — A nehézipari ágazatok közül a munkaigényes műszer-, elektromos és híradástechnikai ipar, valamint a kevésbé anyagigényes gépgyártás, a Duna ■ mentén pedig a vízigényes iparágak fejlesztése látszik jól megalapozhatónak. — Az említetteken kívül a helyi fogyasztási igényeket kielégítő ipar és szolgáltató ipar ésszerű telepítése, fejlesztése ugyancsak kívánatos. Bercsényi Zoltán közgazdász Akit mindig kölcsön adnak Nem vagyok egyedül a kiskunfélegyházi Béke téri kis parkban, velem együtt jó néhányan bámészkodnak itt. Nyugdíjasok élvezik a melegen simogató márciusi napfényt, valamelyik közeli óvoda kicsinyei is itt hancúroz- nak körülöttünk. Az ő figyelmüket csak pillanatokra köti le az a látvány, ami minket felnőtteket gyönyörködtet. Öriásdaru dolgozik itt, rakja össze sok-sok ember jövendő „fészkét”. A karcsú, háromszögletű torony tetején üvegfalú fülke, oda száll fel egy- egy elnyújtott kiáltás, vagy éppen füttyentés. A daru kinyúló karja alatt zördülni kezd a csigasor, s földre ereszkedik a vastag drótkötél. Lenn betonelemeket erősítenek a kötél végére, egy intés, zümmögni kezd a villany- motor, s néhány másodperc múlva már az épület harmadik szintjén levők kapcsolják le a terhet. Fenn, a fülke alján félrecsúszik egy kerek lemez és máris ereszkedik le a létrán a daru kezelője. A munkára vonatkozó dolgokat hamar megbeszéli a művezetővel, s utána kissé meglepődve áll velem szóba. — Nem vagyok már mai gyerek a szakmában, ez az esztendő a tizenkettedik, amit kisebb nagyobb magasságban eltöltők — mondja Lehoczki András, az Építőipari Gépkölcsönző Vállalat dolgozója — Gépeinket különböző vállalatok veszik kölcsön, s -velük együtt természetesen minket is — teszi hozzá mosolyogva. — Így azután már nagyon sok helyen jártam, az ország sok városában építettem. — Hogyan lett darus? — Őszintén szólva, soha sem jutott volna eszembe, ha egykori vállalatomnál, a budapesti 31.- nél fel nem hívják erre a figyelmem. A mostani vállalatom felhívására jelentkeztem iskolára, hat hónapig tanultam, s azóta dolgozom. Jól érzem magam a magasban, ha van egy-egy perc időm, szívesen gyönyörködöm a panorámában, különösen ott, ahol látok olyan épületet is, amit „mi” építettünk. Igen — teszi hozzá —, magam nem sokat érnék a gépemmel. A jól összeszokott brigáddal, ügyes kötözőkkel viszont élvezet dolgozni. — Járt már Félegyházán? •— Innen nem tudom megmutatni, de fentről jól látni a Mártírok útja házait, amelyek építésében két évvel ezelőtt részt vettem. Tíz évvel ezelőtt hosz- szú időt töltöttem Kecskeméten is, a leninvárosi toronyházak, a zeneiskola után a ZIM-ben is dolgoztam. Most már néhány éve általában Szegeden „emelgetek”, csak rövidebb időket töltök Bács megyében. Megnősültem, Kisteleken lakom, s nehéz lenne olyan helyen dolgozni, ahonnan nem tudok naponta hazajárni. Persze, ha szükséges, oda megyek, ahová kell. , A magasból elkapunk néhány tapintatos-^pi Hántást, a tetőn levők befejezték eddigi tevékenységüket, ismét szükség van a darura. Lehoczki András búcsúzik, s fürgén kúszik fel a létrán. Felér a harminc méteres magasságba, figyelmeztető kiáltás hangzik és a motor zümmögni kezd. Tovább épül a Béke téri lakóház .. .- Opauszky László • Fenn a magasban, csöppnyi fűikében dolgozik a daru kezelője. 0 Lehoczki András ellenőrzi munkaeszközét. Opauszky László felvételei Szilárd erkölcsi talajon A párt tagjai is hús-vér emberek, nem élnek elszigetelten. A társadalomban mutatkozó negatív jelenségek őket is érintik, rájuk is hatnak. Így hatnak rájuk azok a „kísértések” is, amelyek a könnyű pénzszerzésre, s ennek nyömán a munkahelyi kötelességek elhanyagolására csábítanak. Ha egyedinek tűnik is a maga nemében, figyelmeztető az az eset, amely egyik üzemünkben történt. Egy csaknem húsz éve párttag, munkásból lett technológus azzal a kéréssel állt felettesei elé, hogy másodállást szeretne vállalni. Két gyermekére, szűkös anyagi körülményeire hivatkozott. A hozzájárulást megkapta. Nem sokkal ezután alapszervezeti titkárától kérte: másfél évre mentsék fel minden pártmegbízatása, s a pártoktatásban való részvétel alól is, mert másodállása miatt erre már nem marad ideje, ereje. Az enyhén szólva furcsa kérést természetesen nem teljesítették, Az illető párttag antihumanizmust emlegetett, régi érdemeire hivatkozott. És arra. ha más megteheti, hogy másodállással szerez magának nagyobb jövedelmet, ő miért ne tehetné meg, s ha megteszi, de nem mentik fel a pártmunka alól, hátrányba kerül a pártonkívü- liekkel szemben. Nem szükséges bizonygatni, mennyire ellentétes az ilyen felfogás pártunk alapvető elveivel, szervezeti szabályzatával. Hiszen a pártmunka végzése, s a tanulás szervezeti szabályzatban előírt kötelesség. Ez alól felmentést csak rendkívüli esetben, például betegség esetén lehet adni. de semmi esetre sem akkor, ha valaki az így felszabadult időt pénzszerzésre akarja felhasználni. Ezért elfogadhatatlan, ha a társadalmunkban tapasztalható kispolgári jelenségek egyes párttagokra úgy hatnak, hogy a szocialista társadalom emberére kötelező normák, sőt a párttagsággal együttjáró kötelező fegyelem lazítására csábítják őket. Régen túl vagyunk azon, hogy a' párttagság valamiféle előnyt jelentsen anyagiakban, pozícióbeli „kiváltságokban”. De nem engedjük meg azt sem. hogy hátrány legyen párttagnak lenni, hogy a kommunistákra kötelező szerénység aszkétizmust jelentsen, vagy a többletterhek vállalása az idegszanatóriumba kényszeresen bárkit is. De hogyan lehetne egyetérteni azzal, aki a „hátrányt,” úgy értelmezi, mint az előbb említett üzem egy másik dolgozója, aki így érvelt: Én jugyanabban a munkakörben ugyanannyit keresek, mint pár- tonkívüli kollégám. Mégis hátrányban vagyok, mert 120 forint tagdíjat kell fizetnem havonta. Akiben elhatalmasodik az ilyen gondolkodásmód, az előbb-utóbb forintban kezdi mérni az ügy iránti elkötelezettségét, az eszme szolgálatát. Egyeseknél ez a felfogás odavezet, hogy szinte „áldozatnak” tekintik magukat, akik íme, „kikaparják a gesztenyét a tűzből másoknak”. / E szemléletből fakad a meg nem értése annak, hogy a kommunisták — amióta csak kommunisták léteznek — mindig is az egész osztály, az egész nép, az egész emberiség sorsának jobbá- tételére vállalkoztak. Ez mindig is kötelezettséget, áldozatot, többletmunkát jelentett és jelent ma is. Hogyan nevezhetnénk kommunistának azt. aki nem hajlandó vállalni a közösség javára végzendő többletmunkát, az esetleges áldozatokat? Sok pártszervezetben a beszámoló taggyűlések előtt a vezetőség tagjai beszélgetést folytattak a kommunistákkal. Ennek során több párttagnak vetették fel: nem tenné-e jobban, ha kilépne a pártból? Olyan párttagokról van szó, akik elhanyagolták pártOLVASTUK Gyermekkorban kell gyógyítani a látási zavarokat Ma már biztosnak látszik, hogy ha a látási zavarokat nem kezelik elég korán, gyermekkorban, az agy látóközpontja végérvényesen sérült marad. Ennek a határozott megállapításnak az alapját állatokon végzett kísérletek szolgáltatják. A legutóbbi időkben azonban kanadai és amerikai tudósok rendkívül érdekes kísérletsorozatot végeztek asztigmatikus személyeken. Az asztigmatizmus a szem sugártörési rendellenessége. amelynek következtében az ember elmosódó képet kap a világról. Ezt a hiányosságot megfelelő kompenzatív lencsékkel javítani lehet, azonban R. D. Freeman, D. F. Mitchell és M. Millodot amerikai kutatók felhívják a figyelmet arra: előfordulhat, hogy az optikai sejtek meghibásodásának észlelésekor ezek a sejtek már visszavonhatatlanul megkárosodtak, így tehát a megfelelő lencsék alkalmazása mellett is fennmaradhat a zavaros látás. Kísérletek során rájöttek, hogy az asztigmatizmus a szemről áttevődik az agy látósejtjeire. Ez a felfedezés tulajdonképpen nem egészen újszerű, tekintettel arra, hogy macskákon és majmokon végzett kísérletek során hasonló eredményre jutottak. Ha macskákat olyan környezetben neveltek, amelyből teljes egészében kiküszöbölték a vertikális vonalakat, azt tapasztalták, hogy a kísérleti alanyok „vaknak” bizonyultak mindennemű függőleges vonallal szemben. Agysejtjeiket megrongálta, hogy szemük folyamatosan torz képet látott. Ez, és ehhez hasonló meggondolások adnak magyarázatot arra, miért mondják szakemberek, hogy a kancsalságot a lehető legyorsabban műtéti úton meg kell szüntetni. A felnőttek kancsalságának megszüntetését célzó műtétek általában nem járnak sikerrel. Macskákon speciális lencsék segítségével előidézett kancsalság vizsgálata során kiderült, hogy bizonyos "agysejtek a mesterséges kancsalságnak megfelelően elmozdultak, így tehát a kancsalság optikai hatása áttevődött az agysejtek- reí Amikor pedig a speciális lencséket eltávolították a kísérleti állatok szeméről, azt tapasztalták. hogy a macskák továbbra is látászavarral küszködnek. Mozgó geológiai laboratórium « Egv chicagói cég mozgó laboratóriumot létesített geológusok számára. A ' kerekeken gördülő, két helyiségből álló laboratórium felszerelése hiánytalan. Van benne elektromosságtermelő blokk, lég- kompresszor, vákuumcső stb. A két helyiséget bárhová el lehet szállítani. Teljes hosszúságuk 16,80 méter. A konstrukció lehetővé teszi, hogy akár teherautóval, akár helikopterrel szállítsák. nmt megbízatásaikat, a tagdíjfizetést, vagy nem jártak el még a taggyűlésekre sem. Vannak közöttük olyanok is. akiknél a mulasztások oka éppen az előbb említett: a több, a magasabb jövedelemért folytatott hajsza. Ez vitte őket alapvető kötelezettségeik elhanyagolásáig. Érdemes felfigyelni arra, hogy a megkérdezettek többsége kérte, hadd maradhasson a párt tagja, kapjon még alkalmat, lehetőséget a bizonyításra, hibái jóvátételére, mulasztásai pótlására. Rendkívül hasznosak az ilyen, elsősorban az alapszervezetekre háruló „lelkiismeret-ébresztők”. Hiszen hol ismerik, látják a legjobban az egyes párttagok munkáját. magatartását, életvitelét, életfelfogását, ha nem a pártszervezetekben. Hogy a kommunisták mentesek legyenek mindazoktól a hibáktól, amelyek ellen küzdeni kötelességük — ez elsősorban alapszervezeti feladat. Ezt esetenként a szervezeti szabályzatban foglalt alapvető kötelességekre figyelmeztetéssel szükséges kezdeni. Még fontosabb azonban a bizonyos alapelvek állandó. következetes hirdetése és megkövetelése. Mert a szerénység, a többletmunka, az áldozat- vállalás nem elavult követelmény a szocialista emberrel és még inkább a kommunistákkal szemben. Csakis ez biztosít számunkra szilárd erkölcsi talajt most is és a jövőben is. F. J.
