Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Koszoruzási ünnepségek XVIII. évf., 68. szám Ára: 90 fillér 1973. március 22. csütörtök Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról Szerdán a Parlamentben megkezdődött az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb állam- hatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, _ Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sán­dor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékézett történelmünk ki­magasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az or­szággyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásá­ból dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, be­nyújtotta az országgyűlésnek a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfele­lően arról is tájékoztatta a képviselőket az or­szággyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be in­terpellációt Az országgyűlés ezt követően, elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról; 2. A büntető eljárásról szóló törvényjavaslat; 3. Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasz­tása; 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztét és megnyitotta a vi­tát a miniszterelnöki expozé felett. A vitában fel­szólalt dr. Bodnár Ferenc Borsod megyei és Györ- ke Imréné, Veszprém megyei képviselő, majd ebéd­szünet következett. A szünet után Apró Antal elnökletével folytat­ta a tanácskozást laz országgyűlés. Elsőként dr. Bí­ró József, külkereskedelmi miniszter emelkedett, szólásra. Bíró József beszámolóját követően, délután fel­szólalt Kardos Vilmos budapesti, dr. Novák Pálnó Heves megyei, Győri Imre Csongrád megyei, dr. Schnitzler Ferenc Hajdú-Bihar megyei képviselő. Ezután szünet következett, majd Vajda Gáborné elnökletével folytatódott a tanácskozás. Nánási László Szolnok megyei, Németh István Baranya megyei, és Riss Jenő budapesti képviselő számolt be választókörzetének eredményeiről, gondjairól. A szerdai tanácskozás ezzel befejeződött. Az or­szággyűlés ma délelőtt 10 órai kezdettel a mi­niszterelnöki beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. A beszámolót az alábbiakban közöljük. Fock Jenő expozéja Kormányunk munkájának kö­zéppontjában a Magyar Szocia­lista Munkáspárt X. kongresszu­sa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprog­ram megvalósítása áll. Az 1971- ben jóváhagyott kormányprog­ram időarányos részét végrehaj­tottuk. * Hazánkban szilátrd alapokon, vívmányaink továbbfejlesztésé­vel erősödik rendszerünk. Mun­kásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadal- ' műnk építése tervszerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai helyze­te kiegyensúlyozott. Az államha­talom szilárd, alapvetően min­den területen érvényesül pártunk iránymutatása alapján a mun­kásosztály vezető szerepe. To­vább erősödött államrendszerünk politikai alapja, a munkás-pa­raszt szövetség. Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehető­vé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék a dol­gozók cselekvő részvételére kö­zös, nagy feladataink megoldá­sában. megvitatására és várhatóan elfo­gadására. Az országgyűlés őszi üléssza­kán kívánja a kormány előter­jeszteni a miniszteri felelősségről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatokat. Párthatározat a munkásság megbecsülésének jegyében A nép egyre inkább saját ügyének intézője Társadalmunk lényegétől elvá­laszthatatlan a közéleti demokra­tizmus, a szocialista közgondol­kodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek út­ján, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak keretében egy­re fokozódik a dolgozók részvé­tele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képvise­leti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot for­dít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Megválasz­tása óta olyan törvényjavasla­tokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szövetkezeti mozga­lom erősítését szolgáló, a szö­vetkezetekről szóló, valamint a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebb, megoldását elő­segítő ifjúsági törvény javasla­ta. A kormány részt vállalt a módosított alkotmány egységes szövegének kidolgozásában is. Az állami feladattá vált egész­ségügyi politikánk alapelveit és célkitűzéseit tartalmazza a meg­alkotott új egészségügyi törvény. Az igazságszolgáltatás haté­konyságát, a törvényesség bizto­sításának fokozását szolgálták a bíróságról és az ügyészségről al­kotott térvények. A népgazdasági tervezésről szóló törvény megal­kotása pedig egy negyedszázada meglevő valóságot, tartós, időt­álló gyakorlatot igazolt, amely társadalmi és állami rendsze­rünk egyik alapvető intézménye volt és marad. Még ebben az évben hasonló jelentőségű törvények megalkotá­sa vár legfőbb államhatalmi és államigazgatási szerveinkre. Az országgyűlés jelenlegi ülés­szakán kerül sor a bűntető el­járásról szóló törvényjavaslat Belpolitikai életünk kiemelke­dő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának az elmúlt év novemberében megtar­tott ülése. A Központi Bizottság a politika elsődlegességéből ki­indulva, reális és világos érté­kelést adott a X. pártkongresz- szus határozatainak eddigi vég­rehajtásáról. A határozat legjellemzőbb vo­nása, hogy egyértelműen szol­gálja a munkásság politikai, er­kölcsi ég anyagi megbecsülését. Ez az • egész dolgozó népnek ér­deke és a szocialista társadalom felépítésének elengedhetetlen fel­tétele. A Központi Bizottság meg­vizsgálta azt is, hogyan valósítot­tuk meg a IV. ötéves terv idő­arányos feladatait. Megállapítot­ta, hogy gazdaságpolitikánk meg­felel a kongresszuson elfogadott irányvonalnak, a gazdaságirányí­tás rendszere alkalmas és célra­vezető eszköz az építőmunka szolgálatában, fejlesztése, igazí­tása pedig szakadatlan feladat. Részletesen elemezve az elmúlt (Folytatás a 2. oldalon.) a Magyar Tanácsköztársaság győzelmének 54. évfordulóján A kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak vég­rehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, vala­mint pártunk Közponi Bizottsá­ga időközben kidolgozott útmu­tatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határo­zatot, rendeletet hozott. Országunk gazdasági fejlődé­sét jelzi, hogy a nemzeti jöve­delem évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gazdasági éle­tünkben részben az ötéves ter­vünket megelőző időszakból ere­dő nehézségek is jelentkeztek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a felhalmozás ará­nya, a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlya. Ezeket a kedvezőtlen jelenségeket és a teendő intézkedéseket 1971 de­cemberében megtárgyaltuk a párt Központi Bizottságában, a kormányban, az országos gazda­sági aktívaértekezleten és más fórumokon, végül az 1972. évi terv és költségvetés vitája során az országgyűlésben. Intézkedéseink hatására 1972- ben mindhárom területen javu­lási értünk el. Minden erőpkkel arra törekszünk, hogy ezt a fo­lyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a népgazdaság egyensú­lyát ez év végéig, s méginkább 1974—75-re megerősítsük. Tegnap, a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásának 54. évfor­dulója alkalmából országszerte, s így megyénkben is koszorúzási ünnepségeket tartottak. Ezen a napon — mint ismeretes — is­kolai szünet volt, s így érthető, hogy valamennyi rendezvényen a diákok százai voltak jelen, s nem egy esetben maguk is, mint a KISZ tagjai koszorút, virág­csokrot helyeztek el az emlékmű, a szobor. talapzatára, vagy az emléktáblához. Kecskeméten, a megye székhe­lyén reggel kilenc órakor tar­tották az első ünnepséget a Va- sútkertben, ahol a városi párt- bizottság és a városi tanács, a Hazafias Népfront képviselői mellett ott találtuk a gimná­ziumok, általános iskolások cso­portját is. Az úttörők és a KISZ-fiatalok a város vezetőivel megkoszorúzták Vágó Bélának, a fehérterror egyik kecskeméti áldozatának szobrát. Ezután, tíz órakor került sor a Rákóczi úti tanácsköztársasági emlékmű megkoszorúzására. Itt, a megyei pártbizottság képvisele­tében dr. Greiner József és Er­délyi Ignác, a megyei pártbizott­ság titkárai helyezték el á meg­emlékezés és a tisztelet koszo­rúit. Kalocsán öt helyen is tiszteleg­tek az 1919-es dicső napok hő­seinek emléktáblái,;, illetve em­lékművei előtt. Megkoszorúzták a városi tanács épületében levő emléktáblát, virágot helyeztek el a temetőben nyugvó mártírok sírjain és — a város párt- és tanácsi vezetői, diákok, úttörők, KISZ-fiatalok — megemlékeztek az.I. István Gimnázium díszter­mében elhelyezett emléktáblánál arról, hogy abban a teremben volt székhelye a kalocsai direk­tóriumnak. Ünnepséget tartottak a kalocsai vasútállomáson is, ahol ugyancsak-koszorút és virá­got helyeztek el az épület elő­csarnokában levő emléktáblánál. Katonai tiszteletadás mellett helyezték el tegnap Baján, a Ta­nácsköztársaság téri emlékmű­nél a megemlékezés koszorúit a járási és városi pártbizottság s a tanács képviselői, valamint a munkásmozgalom bajai vete­ránjai. Ezt követően, délelőtt 11 órakor az idős harcosok a fegy­veres erők klubjában találkoztak a város és a járás vezetőivel, majd a tiszteletükre rendezett műsor után közös ebéden vettek részt, ahol felelevenítették a di­csőséges 133 nap emlékeit, ese­ményeit. Kiskunfélegyházán Mártonfi Ernő és Iványi Sándor mártírok emléktábláit koszorúzták meg a város párt- és tanácsi vezetői, a Hazafias Népfront, az úttörők, és a KISZ képviselői, s hasonló megemlékezést tartottak annál az emléktáblánál is, amely a Kis­kun Múzeum falán van elhelyez­ve a Tanácsköztársaság emléké­re. A koszorúzási ünnepséget követően a városi pártbizottság vendégül látta Kiskunfélegyháza veteránjait, köszöntötték őket az úttörők és virággal kedvesked­tek a 16 résztvevőnek. Kiskunhalason mintegy 450— 500 főnyi tömeg gyűlt össze teg­nap délelőtt a Hősök terén, ahol a város párt- és tanácsi vezetői, az üzemek, vállalatok, termelő- szövetkezetek képviselői, diákok, ipari tanulók koszorúzták meg az 1919-es emlékművet. Emelte a kiskunhalasi ünnepség színvona­lát a helyi vasutas zenekar rész­vétele is. Felső képünkön: Dr. Greiner József és Erdélyi Ignác tiszte­leg a kecskeméti tanácsköztár­sasági emlékmű előtt. Vágó Béla szobrának megkoszorúzása. (Pásztor Zoltán felvételei). Saigoni csapatok támadtak a DIFK területeire Több ezer saigoni katona, páncélosok és bombázók támo­gatásával támadást indított a DIFK ellenőrzése alatt álló te­rület elfen Saigontól 45 kilomé­terrel északra. A támadás té­nyét a saigoni katonai parancs­nokság jelentette be azzal, hogy az ellenfél által körülzárt Prach Bap támaszpont felmentésére irányul... A támaszpont — mint a négyoldalú katonai ve- gyesbizotság DIFK-tagozatának Vezetője már korábban közölte — a DIFK ellenőrzése alatt álló területen fekszik. A saigoni támadás bejelenté­sével egyidejűleg adták Saigon­ban hírül, hogy Ellsworth Bun­ker, az Egyesült Államok saigo­ni nagykövete Gilbert Wood­ward tábornoknak, a nemzetkö­zi ellenőrző és felügyelő bizott­ság munkájában részt vevő ame­rikai küldöttség vezetőjének társasagában felkereste Tran Thien Khiem, a saigoni kor­mányzat miniszterelnökét. Fél­órás megbeszélésük részletei nem kerültek napvilágra. A dél-vietnami fővárosban a saigoni kormányzat, illetve a DIFK-delegáció hivatalos körei­ben közölték, hogy a négyolda­lú katonai vegyesbizottság tevé­kenységének esetleges meg­hosszabbítását nem vitatták meg és hogy az ezzel ellentétes ér­telmű híresztelések nélkülöznek minden alapot. Szerdán Saigonban újabb ülést ^ártott a négyoldalú kato­nai vegyesbizottság. Tran Van Tra tábornok, a DIFK és Le Quang Hoa tábornok, a VDK küldött­ségének vezetője felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a párizsi megállapo­dást megsértve lőszert és hadi­anyagot szállít Da Nang-ba. Az amerikai küldöttség helyettes vezetője, John. A. Wickham tá­bornok ugyanakkor a VDK-t vádolta azzal, hogy kiegészítő katonai felszerelést és katonasá­got juttat Dél-Vietnamba. Azt állította, hogy az Egyesült Álla­moknak erre egyértelműen bi­zonyítékai vannak, ezeket azon­ban nem terjesztette elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom