Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 22. HÍREK • HÍREK naí>tájr 1973. március 22., csütörtök Névnap: Izolda Napkelte: 5 óra 44 perc. Napnyugta: 17 óra 19 perc. Holdkelte: 22 óra 17 perc. Holdnyugta: 6 óra 40 perc. Időjárás Várható időjárás csütörtök estig: változó mennyiségű felhőzet, valószínűleg eső nélkül. Mérsékelt. időnként átmenetileg erős északnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 2, mínusz 3 fok. legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 9—13 fok között. A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: március 20-án a középhömérséklet 4,7, (az ötvenéves átlag 6.8), a legmagasabb hőmérséklet 10,5 Celsius-fok volt. A Nap 7,2 órán át sütött. Március 21-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 4,5, a délben 1 órakor mért 9,5 a legalacsonyabb 1.2 Celsius-fok volt. Csapadék nem hullott. A KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ MŰSORA — ELŐADÁS. Ma délután 5 órakor Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Központ nyugdíjas klubjában a nemzetközi helyzetről tart előadást Os- váih Sándor. — Ma, Baján a KlSZ-vezető- képző iskolában tartja soronkö- vetkező ülését a Dolgozó Fiatalok Tanácsa. Megvitatják, milyen módon kapcsolódjon a megye fiatalsága a húsprogram megvalósítására irányuló KlSZ-alapszerve- zeti védnökségi tevékenységbe, Foglalkoznak az ifjúsági törvény végrehajtási utasításából adódó megyei feladatokkal és az ÁFÉSZ KISZ-szervezetek munkájával. — AGRÁRTUDOMÁNYI SZABADEGYETEM. A TIT kalocsai értelmiségi klubja mezőgazdasági témájú ismeretterjesztő előadást rendez március 23-án. pénteken délután 2 órai kezdettel a Nagy Lajos KönyiHárban. A szántóföldi zöldségnövények és a cukorrépa kemizálásáról dr. Sándor Ferenc MEM-osztályvezető tájékoztatja az érdeklődőket. Március 22. csütörtök este 7 óra A SZTÁR is meztelen Bérletszünet MOZIMŰSOR Március 22: KECSKEMÉT VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! 25 év magyar filmsikerei sorozat1 KÖRHINTA KECSKEMÉT ÁRPÁD fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! A MAGYAR UGARON — Idegenforgalom. Április 1-én újra megnyitják a megye egyik idegenforgalmi nevezetességét, a Bugaci Csárdát. Ezzel egyidejűleg — az előrejelzések szerint — több külföldi turistacsoport érkezik Kecskemétre, illetve Bugacra. — Húsboltot nyitott a csávolyi Egyesülés Tsz a kalocsai piactéren. Az új üzlet már a megnyitás hónapjában több mint 300 ezer forint -értékű füstölt húsárut értékesített. • Panoráma-autóbuszok exportra. Az Ikarus Karosszéria és Járműgyár székesfehérvári üzemében az idén 2000 IK—255-ös típusú panoráma-ablakos autóbusz készül.' A modern vonuló járművek iránt, külföldről is érdeklődnek. A Szovjetunió, Irak és az NDK vásárol belőlük. (MTI-foto; Jászai Csaba felvétele — KS.) — A Kecskeméti Katona József Színházban közkívánatra ma ismét bemutatják Padisák—Darvas nagysikerű zenés játékát, A sztár is meztelen című darabot. A bemutató elé azonban váratlan akadályok magasodtak: megbetegedett a darabban játszó két színész. Sárosi Gábor, aki jelenleg Frankfurtban vendégszerepei, vállalta, hogy hazajön, eljátssza dr. L>áz-t, Tüncsi szerepét pedig a Békéscsabai Jókai Színház művésze. Felkai Eszter vette át. — Űj filmstúdió. A Bács- film Stúdió 200 négyzetméter alapterületű új stúdióba költözik. A megyei tanács régi székházában megkezdték az építkezést. Hangsúdió, laboratórium, audió-vizuális oktatáshoz szükséges filmek készítésére alkalmas helyiség, vágószoba és iroda készül részükre. A tervek szerint a stúdió munkatársai a harmadik negyedévben költöznek az új helyre. — Talajerőgazdálkodás. Kiskőrösön tegnap a talajerőgazdálkodásról hallgattak előadásokat a körzet szakszövetkezeteinek vezetői, valamint a területi szövetségnél működő agrokémiai laboratórium partnergazdaságainak képviselői. Az előadók a növénytermesztés fejlesztésének a Korszerű talajerőgazdálkodásban rejlő lehetőségeivel és az e téren szerzett tapasztalatokkal, a megoldásra váró feladatokkal foglalkoztak. — KEDDEN DÉLUTÁN, a Kiskőrösi Állami Gazdaság Soltvadkert galántai tanyáján avarégetés közben kigyulladt 300 kéve nád. A kiterjedt tűzhöz a kiskunhalasi, a soltvadkertl és a kiskörös! önkéntes tűzoltók vonultak ki, akik fáradságos munkával lokalizálták a lángokat. A keletkezett anyagi kár mintegy 1300 forint. A megyei tfizoltóparancsnokság felhívja a lakosság figyelmét — tekintettel a száraz tavaszi Időjárásra —, hogy az avarégetést szélcsendes időben végezzék, s a lángokat ne hagyják felügyelet nélkül. Avarégetést csak besötéte- déslg lehet végezni, s azt a helyi tanácsnál vagy a tűzoltóságnál be kell Jelenteni. — , A Szegedi Ruhagyárnak 50 ezer numka&öoeny öss/,»állítását vállalta el a iánoshalmi Bácska Épülő, és Vegyesipari Szövetkezet ruházati részlege. A munka értéke meghaladja a 2 millió forin• tot. — Tanyavillamositás. Szánk környékén az elmúlt hónapokban 23 tanvát villamosítottak. A továbbiakban a Szőlősor villamosításához fognak. Elöljáróban mintegy 250 ezer forintot szánnak egy magasfeszültségű távvezeték és egy transzformátorház kiépítésére. Ez további 30 családnak teszi lehetővé a villany bevezetését. — Bélyeg. A csehszlovák posta kedden a „Nácizmus ellen küzdő harcosok a megszállás idejéből” címmel hat bélyegből álló sorozatot adott ki. Az idén júniusban immár harmadszor rendezik majd meg Pozsonyban „Ju- niorfila Bratislava 73” néven a fiatal bélyeggyűjtők szlovákiai kiállítását. ŰJ SZOBROT kap Dunapataj. A község nagy szülöttének, Újhelyi Imrének, a magyar szarvasmarha-tenyésztés kiváló tudósának emléket állít a község. Nagy Géza szobrászművész készíti el az 1866—1923 között élt szakember portréját. Ismeretes, hogy főiskolai tanárként, szervezőként a gümőkór elleríi küzdelem kezdeményezőjeként a pataji származású professzor múlhatatlan érdemeket szerzett. — Mai finn költők műveiből összeállított műsorral készül az áprilisban megrendezésre kerülő finnn-magyar barátsági estre a kalocsai művelődési központ irodalmi színpada. — Nagy teljesítményű kiszolgáló darut vásároltak a Kiskun- majsai Drótfonatgyártó Vállalatnál az anyagmozgatás megköny- nyítésére. A továbbiakban elektromos targoncák beszerzését is tervezik. BESZÁMOLÓ A KORMÁNY MUNKÁJÁRÓL (Folytatás az 1, oldalról.) két évben lezajlott gazdasági fo lyamatokat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő irányvonalait is. A határozatot népünk egyetértéssel fogadta. A kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. Erre azért voüt mód, mert 4 Minisztertanács a határozatot megelőző hónapok során nem a hiányosságok puszta összegyűjtésével készült az állami irányításban a Központi Bizottság novemberi ülésére, hanem aktív és folyamatos cselekvéssel. A viták során előkészületeket tettünk, -változatokat dolgoztunk ki a várható feladatok végrehajtására. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonaíá- nak rendszeres növelését, életkö- körülményeinek és kulturális ellátottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a némzeti vagyon jelentős gyarapítását. A kormány egyik legfontosabb feladatának a beruházási műn- ka megjavítását tekintette, és intézkedéseink hatására javulás következett be. A beruházások egeszsegtelenül gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlítható áron számítva 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk űgyan valamelyest csökkent, de a beruházások kivitelezése nem eléggé javult, nagyok a többletköltségek, a befejezési határidőknél késések mutatkoznak, elsősorban ezen okok következtében a befejezetlen beruházások száma, aranya még mindig igen magas. A szocialista országokkal 1970 71-ben kialakult külkereskedelmi passzívum 1972-ben megszűnt, a tőkés országokkal lebonyolított forgalmunkban pedig a tervezettnél jobban csökkent, együttesen számítva némi kiviteli többletünk keletkezett. Ez a kedvező változás szorosan összefügg az 1972, évi terv keretén belül tett — a gazdasági egyensúly, ezen belül a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítására vonatkozó — intézkedésekkel. 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költségvetés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációból eredő ar- emelkedésekoől, részben a beruházási toobletköltségekből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből, vagy támogatásúnak növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is, s az elmúlt évet a tervezett 3,2 milli- árddal szemben 2,6—2,7 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. Az országgyűlés által jóváhagyót t 1973-as költségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban, hogy mind a bevételek, mind a kiadások mint-- ecv 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A hiány további csökkentését segíteni kell ésszerű takarékossággal is. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még további évek feladata. Ennek fő útja gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Ésszerűen és törvényes úton — tehát nem indokolatlan áremelésekkel — fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, a költségvetési bevétel növelését. Az egyensúlyi helyzet áttekintése után a gazdaságos termelés fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről szeretnék szólni. Noha valamelyest sikerült visszaszorítani a gazdaságtalan termelést, még korántsem értünk el kielégítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén a központi beavatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése mellett ne veszítsük szem elől a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzés nélkülözhetetlen fontosságát. Az embereknek a szocializmusért, hazájukért, üzemükért, szövetkezetükért érzett felelősségére az eddiginél is sokkalta bátrabban, építsünk. Nem lehét feledni, hogy az ideológiai .munka is termelési kérdés és az embereknek mondott okos, közvetlen szó nélkül a nyereségrészesedés vagy egyéb ösztönzés sem igazi érték. A hatékonyság növelésének kulcskérdése, hogy a termelés szerkezetét mind az iparban, mind a mezőgazdaságban fokozatosan oly módon alakítsuk át, hogy a hatékonyabb termelő- ágazatok gyorsabban fejlődjenek, a gazdaságtalan termelés pedig visszaszoruljon. Az ipar kedvező irányú szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemet lényegesen meghaladó fejlesztése. Így például az 1971-es és 1972-es tényszámok, valamint az 1973-as terv alapján, e három év alatt az ipari termelés mintegy 18 százalékos növekedésén belül a kőoilajfel- dolgozás . 27 százalékkal, a föld- gáztermelés 29 százalékkal, a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágyatermelés 29 százalékkal, a cementtermelés 23 százalékkal emelkedik. Az előrehaladás azonban — különösen, ha nemcsak az ágazatok egymáshoz viszonyított fejlődési arányát, hanem az üzemeken belüli gyártmányösz- szetételt is vizsgáljuk — a kívánatosnál és a lehetségesnél lassúbb. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére irányuló munka gyorsítása érdekében széles körű összefogásra van szükség. Mind az Irányító szerveknél, mind a vállalatoknál az eddiginél több kezdeményezésre, nagyobb határozottságra és következetességre számítunk. A népgazdaság termelési, szerkezetének átalakításában jelentős szerepet töltenek be a központi fejlesztési programok, amelyek több gazdasági ágazat, igen sok üzem tevékenységét követelik meg. E programok kedvező hatása már a negyedik ötéves tervidőszakban jelentkezik. Megváltozott a mezőgazdasági termelés feltétele Jelentős változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a termelés szerkezete. Gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki ellátottságot, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A műtrágyaellátás jelentős fokozásával erőfeszítéseket tettünk a talajerő utánpótlására, nagy gondot fordítottunk a vízgazdálkodás kiterjesztésére. Üjszerű szervezeti formákat hoztunk létre, amelyekben a gazdaságok egyesíthetik erőforrásaikat, termelési tapasztalataikat és egyre inkább iparszerű módszerekkel oldják meg feladataikat. A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékkal nőtt. A szántóföldi növények összes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmarad a számítottól. A gabonaprobléma után megoldottuk a korszerű kukoricatermelés egyáltalán nem könnyű gondjait is. A tervezettnél valamelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A túlteljesítést elsősorban a sertés- és a baromfitartás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A számítottnál kedvezőbb sertéshelyzet a lakosság húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az elért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. A korrhány biztosította annak feltételeit, hogy a termelés minél hamarabb újra elérje a tervezett, szintet. A szarvasmarha-tenyésztés általános fellendítését szolgáló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a szarvasmarha-állomány, számottevően javulnak majd a hozamok és a belső ellátás javítása mellett az export növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak. A következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fejlettebb módszerek alkalmazásában szerzett termelési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növénytermesztésben megoldjuk a cukorrépa-, a dohány-, a* zöldségtermelés problémáit, továbbá a modem nagvüzemi szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe vevő feladatait. A kormány mindenre kidolgozta munkaprogramját. Tovább fejlesztjük a tervszerűséget A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotó munka. A távlati tudományos terv tudó-' mánypolitikai céljaink megvalósításának alapját jelenti. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek keretei között minden eszközzel és módon segítjük hazánkban a tudományos és a műszaki fejlődés kibontakoztatását, a jelentősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerű módszereket. Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek teljesen, ha megfelelő termelési feltétel és gyakorlat alakul ki. Meg kell becsülnünk azokat a vezetőket, akik ebben a szellemben felelősségteljesen dolgoznak. Emellett azonban gondot kell fordítanunk arra, hogy az állámigazgatás és a gazdasági élet vezető posztjain a természetes cserélődés folyamatában fennakadások ne legyenek. Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői munkánkat. Különösképpen elő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműködést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését. A kormányzati munka fontos része az ágazati irányító tevékenység sokoldalú továbbfejlesztése. Sokkal több segítséget kell nyújtani a vállalatok szervezési munkájának javításához. Minden szinten javítani kell az ágazati és funkcionális szervezetek együttműködését. Megkezdtük az előkészületeket az Állami Tervbizoltság létrehozására, mely a Minisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz, hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező munkáját. Miközben folyamatosan dolgozunk távlati népgazdasági tervünkön, máris megkezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves tervünk kimunkálását. A kormány még a múlt év őszén úgy határozott, hogy az ötödik ötéves terv két szakaszban készüljön el. Az elsőben a tervkoncepció, a másodikban pedig a végleges terv kerül kidolgozásra, a KGST keretében történő egyeztetés Étlapján. A szocialista építés törvényeinek általánosított tapasztalataira támaszkodva, sajátosságainknak megfelelő gazdaságirányítási rendszert alkalmazunk és azt a szükségleteknek megfelelően fejlesztjük. A felelős vezető szervek határozottságával és egyben rugal- masságával párosulva ez járulhat hozzá ahhoz, hogy népgazdaságunkban tovább javuljon a terv- szerűség, munkánk minden területen hatékonyabb legyen. A szocialista országokkal való kapcsolataink továbbfejlesztésének céljait a KGST-országok integrációs programjának soron következő feladatai határozzák meg. Különösen fontosnak tartjuk a KGST-tagállamok ötéves népgazdaságfejlcsztési terveinek egyeztetését és a fejlesztés f6 területeinek mind jobb összehangolását. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakosítás, a kooperáció fejlesztésére, a lehetőségek jobb kihasználására. A munka* és életkörülmények javítása állandó célunk és feladatunk Gazdasági építőmunkánk célja és értelme, hogy a lakosság szükségleteit egyre jobban elégítsük ki, szabad, . boldog életet, jó munka- és életkörülményeket biztosítsunk a szocializmust építő ember számára. Az ötéves terv első két évében az átlagkeresetek 9,4 százalékkal nőttek. A reálbér 4,3 százalékkal, reáljövedelem pedig 8 százalékkal nőtt. A fogyasztói árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedése ellenére 1973-ban a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig 2—2,5 százalékkal növekszik 1972-höz viszonyítva. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került ágazatok és vállalatok bérfeszültségeinek feloldására kormányunk intézkedéseket tett. Két esztendő alatt több ■ mint egymilliárd forintot fordítottunk e célra. Ez jelentősen enyhítette azt. az eltérést, amely elsősorban az ipari nagyvállalatok hátrányára volt tapasztalható. A költségvetési szervek dolgozói közül emeltük az egészségügyi, oktatási, igazságügyi dolgozók, egyes kulturális intézmények alkalmazottai- * nak fizetését. A negyedik ötéves tervben számításba vett szociálpolitikai intézkedések közül sor került a három- és - többgyermekes’ családok családi pótlékának emelésére. Ebben az évben az állami költségvetésből gondoskodtunk a kórházak, a szociális otthonok, az oktatási és gyermekintézmények étkezési normáinak felemeléséről. Részben a reálbérek növekedésének meggyorsítására, részben a bérarányok indokolt változtatása céljából határozta el a párt és a kormány az ipari és építőipari munkások március 1- én életbelépett központi béremelését. Az intézkedés több mint egymillió 300 ezer dolgozóra terjed ki, s 1973-ban tíz hónap alatt mintegy 2,3 milliárd forinttal növeli a munkások jövedelmét. Az intézkedés pénzügyi kereteinek elosztásánál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak és vállalatok, a nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoznak több műszakos, vagy folytonos munkarendben. Ma jelenlegi béremelés, mint ismeretes, csak az állami ipar és az építőipar fizikai munkásaira és művezetőire terjedt ki. Ez természetesen vitát és nemtetszést váltott ki az állami ipar más munkaköreiben foglalkoztatottak között és a népgazdaság más, szektoraiban alkalmazott dolgozóknál. Ügy gondolom, nem kell hosszan bizonygatnom, hogy a párt és a kormány vezetői ugyanúgy megbecsülik a műszaki, az adminisztratív munkakörben, valamint a gazdagság más területein tevékenykedők munkáját, mint azokét, akik jelenleg béremelésben részesültek. Most azonban ezt kellett tennünk, mert itt maradtak e! a bérek másokhoz viszonyítva, és ez már alapvető politikai kérdésként jelentkezett. A bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében az idén is több intézkedést léptettünk életbe. A szénbányászatban és a villamosenergia-iparban a sajátosságokat jobban figyelembe véve, megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alakulásától függjenek. Néhány vállalatnál és szövetkezetnél bérezési rendszerünk fejlesztésének kísérleteként bértömeg-gazdálkodást ' vezettünk be. Elősegítjük, hogy azok a vállalatok, amelyek az üzem- és munkaszervezés segítségével létszámtartalékaikat feltárják és átcsoportosítják, anyagilag is érezzék annak előnyeit. Az illetékes állami szervek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve a bértarifa-rendszer kiegészítéseként kidolgozzák a szakmai bérek országos táblázatát. Ennek az lesz a feladata, hogy az eddigieknél jobban irányítsa és befolyásolja a vállalatok bérezési gyakorlatait, elősegítse, hogy az azonos munkát végző munkások azonos skálájú alapbért kapjanak a népgazdaság valamennyi ágazatában és szektorában. A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését. 1972. második felében a tervező és szervező intézetekben, beruházó vállalatoknál és ipari kutatóintézeteknél vezettük be a csökkentett munkaidőt, 1973. június elsejével sor kerül az államigazgatásban dolgozók munkaidő csökkentésére is, A kormány még ez évben kidolgozza és jóváhagyja a további területeken történő munkaidő-csökkentés alapelveit, feltételeit és ütemezését. A nyugdíjasok helyzetét javította és egyben munkaerő-gondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra ösztönző nyugdíjrendszer 1972. januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás időtartamának bővítése. A korábbi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelentősén elmarad a jelenleg megállapított nyugdíjak ősz- szegétől. Arra törekszünk, hogy a különböző időpontban nyugalomba vonultak nyugdíja közötti különbség mérséklődjék. Az ötéves tervidőszak hátralevő részében a régi nyugdijak emelésével együtt felemeljük a saját jogú és özvegyi nyugdíj együttes összegét, valamint a házastársi pótlék felső határát.
