Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-18 / 65. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 18. A VÁROS VONZÁSÁBAN ¥ egalább húszán várakoznak a helvéciai tanács mellett a buszmegállónál: 1 óra van. A kecskeméti üzemekben, gyárakban kettőkor műszakváltás. A tanácselnök szobájának ajtaján kopogok — belépek. Vágó Béla egy írógépen jelentést pötyögtet. — Sajnos, a gépírónő szülési szabadságra ment, így kénytelen vagyok magamnak diktálni. — Mosolyog. A községfejlesztési gondokról, tervekről és eredményekről beszélgetünk. Négy év nagy idő, de mégsem az. Hogy Helvécián mi minden épült annak ellenére, hogy eltakarják a távolságok, s a faluarc is még gyermekdeden tükrözi csak az eredményeket; egy felsorolás érzékelteti: Megoldódott az összefüggő tanyabokrok villamosítása: négyszázhúsz tanyában ég a villany. Az elmúlt két évben kétszáz helyet kötöttek be a hálózatba. (Belterületen Helvécia lakosságának mindössze 3 százaléka lakik.) Tavaly óta az embereknek már nem kell bejárni Kecskemétre, hogy kicseréljék a gázpalackokat, cseretelepet építettek, összesen 220 ezer forintba került 1200 méter járda. Az UNIVER Szövetkezet ABC-áruházában 1971 óta vár sárolhat a lakosság. A családok és a helyi gazdaságok társadalmi segítése a községpolitikai célok megvalósításában több mint 600 ezer forint értéket tesz ki. A lakosság kérésére óránként indul buszjárat Kecskemétre stb. — Általában a lakosság által szóvá tett községfejlesztési hiányokat igyekeztünk a legsürgősebben pótolni-. Az igényeket, a kívánságokat a tanácstagok közvetítették. Ha a tanácstaggal akar beszélni — folytatja a tanácselnök — javaslom, hogy feltétlen keresse meg Tohai bácsit. 'T'ohai László hatvannégy éves. Kezdettől fogva tagja a tanácsnak. Takaros portájával majdnem átellenben van a gyümölcsöse, ahol az öntözőkét káváját, a súlyos betongyűrűt gurítjuk le egy lovas kocsiról, hogy azután nyugodtan beszélgethessünk. A konyhaszekrény tetejéről leveszi a legutóbbi tanácsülés elé terjesztett írásbeli javaslatot, ha már a tanácstagi dolgok iránt érdeklődöm. A bonyolult kimutatások, a költségvetési kiadások és bevételek alakulását elemző szöveges értékelések lapozásakor megkérdezem: — Eligazodik a kimutatásokban? — Hát, őszintén szólva, nem mindent értek belőlük, de azt tudom, hogy mit akarnak az emberek és mit akar a tanács. Ez azért kiolvasható belőle. — Például — folytatja — a külterület villamosításához már nem nyújt anyagi segítséget a tanács, mert ahova indokolt volt; oda már bevezették az áramot. Ezt helyeslem, mert Köncsög, meg Görbemajor környékén sok, egymástól nagyon távol eső tanya van, arra már az istennek sem lenne elég pénze, hogy azokat is bekössék a hálózatba. Meg az öregek pár év múlva kihalnak és akkor ott marad üresen a villamosított tanya, mert a fiatalok nem maradnak kint a világ kincséért sem, ez biztos. — Két központja van a községnek, erről mi a véleménye? — Tényleg így van, mert az állami gazdaságé az egyik, meg ez a -környék a vasúton túl, ahol a kul- túrház és a tanács is van. Lehet, hogy valamikor majd összeépül a kettő, de addig még jó pár év eltelik. Ha végigment a kövesúton, láthatta, hogy jobbra is, balra is zsákutca. Néhány ház miatt nem kellett volna utcákat nyitni, mert az út mellett is van elég házhely, de nyitottak. Akit nem visz el a város a tanyaiak közül, azok beköltöznek ide. Sokan igényelnek házhelyet, tudtommal vagy százat megint kimérnek. — Az ilyen közérdekű dolgokat megbeszélik egymás között? — Meg. Engem már mindenki ismer. Tudja hogy van? Naponta találkozom a szomszédokkal, az erre lakókkal, és minden szóba jön. Én ebben az utcában vagyok tanácstag. — Tohai bácsi szerint mi a legnagyobb gond a faluban? — Az eljárás. Amióta óránként közlekedik a busz Kecskemétre, szerintem nagy változás történt a faluban. Most még többen járnak a városba dolgozni, mint azelőtt. Ha így nézzük, ez a község inkább Kecskemét külterülete, mint önálló település. Később a gazdálkodásról beszélgetünk, az almáskertről, a szőlőről és a szakszövetkezetről, amelynek Tohai László is tagja. Azt vallja, hogy a? ültetvények jól jövedelmeznek, de a napszám nagyon drága: 150 forint. — Szép lakása van, talán a gyerekek is itt laknak? — kérdezem. — Nem. A legkisebb fiam kivételével mind az öt gyerekemnek van családja, de ők a városban laknak. — Akkor ki folytatja majd a szőlő- és az almatermesztést ? — Senki — válaszolja határozottan Tohai László és kezével önkéntelenül mutatja, hogy nem tudja mi lesz. A tanácselnökkel és a tanácstaggal folytatott beszélgetés elevenedik fel bennem hazafelé motorozva a Kecskemétig kanyargó műúton. A községben dolgozó hetven értelmiségi közül Helvécián mindössze húsz lakik. A gazdasági és a kulturális életet tehát városlakók irányítják. , — A közigazgatási terület központtól legtávolabb eső szélein olvad a tanyavilág, itt benn meg új házak épülnek sorra, utcák születnek: a tanyai emberekből községlakó lesz. Az önálló munkát közösségi munka váltja fel, az állami gazdaságban vagy a szak- szövetkezetben. Az átalakulás második lépcsőfoka, hogy a város vonzásában a felnövekvő generáció a vállalatok üzemeiben leli meg a számára legmegfelelőbb életteret. A szélesen elterülő utcák, a kertes házak otthont, nyugalmat adnak kétlaki gazdájuknak is, és minden bizonnyal új lehetőségek teremtődnek az életforma-egyvelegben a homok jobb megműveléséért. Tohai László az egyik legrégibb tanácstag Helvécián. Idős kora ellenére érzi a város vonzása okozta változásokat, és ismeri az emberek új igényeit is. Csató Károly ahogyan a filozófusok látják Forintokra váltott pontok Bérrendezés után Kiskőrösön — Már megint elment az a Jancsi? Hogy kerülje el a kenyér a száját — cifrázta ki bosszúságát az egyik szaki, mintán be kellett látnia, hogy a szereidéből is hiába ballagott át kollégája után ebbe a műhelybe. Jancsi nincs, az idő pedig megy. • Hát lényegében erről van szó. A kenyérkereseti források március 1- től bővebbek lettek minden munkásember számára. A kötelező mérték feletti határok megállapításánál viszont már különböző szempontok játszottak szerepet. S a csellengésért például sehol sem adtak külön filléreket az órabérekre. Korunk embere, A világ filozófusai a század- forduló óta rendszeresen tartanak kongresszusokat, de a művelt közvélemény soha nem látott érdeklődéssel fordul a soron következő, a XV Filozófus Világkongresszus felé. Házigazdája: Várna lesz — környezete tehát a tengerpart —, védnöke Todor Zsivkov, a bolgár államtanács vezetője. Az előkészületeket a Filozófiai Társaságok Nemzetközi Szövetsége Ausztriában és Svájcban székelő elnöksége és a bolgár rendező bizottság együttes erővel végzi. Jellemző hogy az év szeptemberében nyíló kongresszusra márts több száz dolgozat érkezett. Az előadók kiválasztásakor két szempontot érvényesítettek. Mindenekelőtt, hogy a nemzetközi élmezőnyből válasszák őket; lesz köztük Nobel-dijas is. Ezenkívül, hogy minden szekcióban a legkülönbözőbb irányzatokat és iskolákat képviseljék; ilyenformán a központi témát rendkívül sokoldalúan tárgyalhatják. Valamennyien a tudomány, a technika és az ember kapcsolatáról beszélnek majd; arról a rohamos változásról, amely századunkat jellemzi. De lesz, aki etikai szempontból, vagy a személyiség szabadsága jegyében; mások az ismereteink és az értékekről alkotott fogalmak közti összefüggésen keresztül; megint mások kórunk művészete szempontjából próbálják áttekinteni a kérdést: milyen — és milyen legyen — korunk embere? ... — Íme. itt van az alapbéremelések előkészítésének, az üzemi demokratizmusnak Írásos lecsapódása — mutat egy vaskos dosz- sziéra Pető János, az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi igazgatója. — A feldolgozó munkát a Központi Bizottság ismert novemberi határozata után megkezdtük az alapszervezetekben. Az ismertetés a kormányrendelet megjelenése után vett erősebb lendületet az üzemegységi és szakszervezeti gyűléseken. Az irányelvek szövegével - szinte röplapszerűen elárasztottuk a műhelyeket. Az egyéni fizetésemelések három döntési szintet jártak be, s mindig csak a rendkívüli problémák jutottak tovább. Elsőnek a szocialista brigádvezetők, párt- és KISZ-csoportvezetők, s a szak- szervezeti bizalmiak javaslata született meg. amely a társadalmi szervezetek és a termelés magasabb szintű irányítói elé került, majd végül a három üzemi titkár és a három gazdasági vezető tette rá a pecsétet az elhatározásokra. — A differenciálás mértékére pontrendszert dolgoztunk ki, ami a társadalmi munka, szakmai hozzáértés, a munkatársi kapcsolat és végül az irányítási tevékenység szempontjai alapján minősítette a dolgozókat — teszi hoz• Sinkovicz István: Helyükre kerültek a dolgok. zá magyarázatul Kruzniarski Viktor szb-titkár. — Központi és vállalati erővel átlagosan 9,2 százalékkal emelkedtek a munkásbérek. ami havi keresetben kifejezve 40-től 360 forintot jelent. Az órabérek középarányosa 10,50-nél állt meg. • A legtöbb pontot Sinkovitz István, a tmk csoportvezetője gyűjtötte össze, ami 2 forintos órabéremelést hozott a 28 éves géplakatosnak. — A műhelyben én vagyok itt a leghosszabb ideje, a gépipari technikum 4. osztályát végzem, négy éve dolgozom csoportvezetőként — mondja magáról, majd rátér a 2 forint más előzményeire. — Be kell vallani, hogy korábban bérfeszültség alakult ki nálunk. De most helyükre kerültek a dolgok. Elég nagy a géppark és korszerű, komplikált berendezések karbantartásával, javításával foglalkozunk. A társadalmi munkák közül pedig elég, ha azt említem, hogy legutóbb a műhelyt hoztuk rendbe, lefestettük, minden új lett itt. Az egyik előírt differenciálási szempont, a nők helyzetének javítása úgy érvényesült a kiskőrösi gyáregységben, hogy a rendelkezésre álló külön keretnek több mint egyharmadát osztották • Rohoska Pálné: 13# forinttal többet viszek haza a borítékban. fel a lányok és asszonyok között, akik ugyanakkor csupán 28 százalékát alkotják a teljes létszámnak. — A festőműhelyben a nők, bár csak betanított munkások vagyunk, 7—8 százalékos fizetésnövekedéshez jutottak, tani így kétszerese a kötelezően megszabott összegnek — fogalmazza meg a helyzetet Rohoska Pálné. — Magam 70 fillér többletet kaptam óránként, de azt meg kell hagyni, hogy veszélyes területen, állandó erős festékszagban dolgozunk, piszkos, poros munkát végzünk, Április 11-én lesz az elszámolás, ekkor már 130 forinttal többet viszek haza a borítékban. — Az a helyzet, tudja — kezdi egy műhellyel arrébb a 23 éves Megyeri István géplakatos — hogy mindig több kellene. >^kad köztünk a szereidében, aki megkapta a 12 százalékot, nekem a kötelező 8 jutott. Szakszervezeti bizalmi és párttag vagyok, a brigádunk elérte a szocialista címet. Igaz, tavaly szépen felugrott az órabérem, s így — ezzel együtt — 2300—2400 forintos keresetre számítok a hónap végén. Családi házra gyűjtünk, a telek már megvan. * Ügy hisszük, mindehhez különösebb kommentár nem szükséges. A kiskőrösi gyárban azért félév múlva újra visszatérnek a bérek kérdéséhez, amire egy bizonyos összeget tartalékoltak, hiszen nem lehet mindenki egyformán elégedett. A tények mégis magukért beszélnek. Halász Ferenc • Megyeri István: a telek mór megvan. (Pásztor Zoltán felvételei) Szolgál. haiáhugír Gyermekotthon Felsőszentivánon Már tavaly novemberben megkezdte működését a felső- szentiváni gyermekotthon, noha még csak azután avatják — ünnepélyes külsőségek közepette. Tágas, modern, világos, lehellet- tiszta intézmény ez, e „műfajban” a rpegyében a legkorszerűbb. Hat, legfeljebb nyolc ágyas hálószobákkal, tanulótermekkel, egymástól harmonikafalakkal elválasztott klubhelyiségekkel, s minden tárgyi feltétellel, amely egy ilyen intézmény működéséhez szükséges. Igaz, mosókonyhát nem terveztek az épülethez — azzal a meggondolással, hogy a mosnivalót Bajára szállítják majd be —, de a nyáron pótlólag ez is megépül majd az udvaron, mert helyben a mosás olcsóbb is, gyorsabb is, tehát célszerűbb. Az intézményt 120 gyermek részére tervezték. A mostani létszám : nyolcvanhét. Rövidesen eléri majd a százat, ennél azonban tovább nem növelik, mert a két tanulóterem a nyolc tanuló- csoport számára így is kevésnek bizonyul, vagyis a délutáni foglalkozás csak úgy oldható meg, ha a nagy előteret is igénybe veszik, s több csoportót összevonnak. A tanulás szempontjából, tehát mégsem eléggé tágas ez az otthon. Zömmel alsó lagozatos gyermekek érkeztek, avégett, hogy az új intézmény jó néhány évre előre kialakíthassa a maga „lörzsközösségét". Akad néhány óvodáskorú is, blvanok akik nagyobb testvéreikkel együtt érkeztek. A 87 gyermek közül 65 az állami gondozott. A kartonra felvezetett, elvonttú és semlegessé sterilizált formula ez: „Veszélyeztetett környezet.” Zilált családi élet, válás, alkoholizmus, erkölcsön-, sőt törvényenkívüli- ség,. vagyis bűnözés, esetleg mindez együtt — íme a „szülői” (tehát a társadalmi) háttér. A hatóságok számára a következtetés mindig egy és ugyanaz: a gyermeket az ilyen környezetből ki kell emelni. Amíg nem késő. .. Ezért volt szükség erre az otthonra. A meglevőek már nem képesek kielégíteni az „igényeket”. Mármint a megyeieket. Mert Bács-Kiskun megyei falvakból, városokból valóak ezek a gyermekek. Hogy pontosabban honnart? A „fertőzöttség” — legalábbis egy másik környékhez képest — egyik vidékre sem jellemző. Kecskemétről jó néhányan vannak, de hát tudvalevő, hogy megyénkben átlag minden hetedik ember a kecskeméti. Néhány hete, amikor még csak 80 volt a létszám, s közülük 60 az állami gondozott, a szülők foglalkozási megoszlását külön is tanulmányozták. Egy kisebb részüknél egyszerűen lehetetlen volt a kiderítés, mert a válások és az összeházasodások folytán a gyermekek öt-hatszoros láncolat közvetítésével jutottak ide, s az eredeti szülőket már nem lehetett fellelni. Az „ismerteknél” ez volt az arány: 8—9 a mező- gazdasági, 32 az ipari dolgozó. Szellemi foglalkozású szülők környezete a legritkább esetben minősül „veszélyeztetettnek”. A mostaniak közül 22 az ún. „térítésesek” közé tartozik ezekért tehát a szülőknek valamelyes térítést kell fizetni. A szociális mező azonban itt is hasonló az állami gondozottakéhoz. Itt az iskola, vagy a tanács tesz javaslatot. Ez a csoport különben teljesen a bajai járás területéről adó’dik. A gyermekek lelkivilágában tehát már ott vannak a méltatlan, sivár környezet lenyomatai. Mit lehet tenni, hogy ezek minél jobban elhalványuljanak? — A nevelés mindegyik húrján kell itt játszanunk — feleli a fiatal igazgatóhelyettes, a helybeli születésű Pataricza Máté. — Egyszerre van szükség a szigorra, a szülői szeretet pótlására, a játékra. Mielőtt visszajöttem volna, Tataházán tanítottam hat évig, s mondhatom, itt pár hónap alatt több gonddal kellett megküzdenem, több kérdésre kellett választ találnom, mint ott jó fél évtized alatt. Hivatását tíz pedagógus és két gyermekfelügyelő gyakorolja az otthonban. Felvetődhet a kérdés: miért éppen Felsőszentivánra települt az otthon? Nos, azért, mert az iskolai feltételek leginkább itt biztosítottak. Az 50-es évek közepén épült "iskola kihasználtsága kezd alábbszálni. Ez jórészt demográfiai viszonyokkal függ össze, Szentiván természetes szaporodási mutatói „mínuszosak” a lélekszám — és főleg a gyermeklétszám — csökkenőben van. Épp ezért felvetődhet az aggály — e sorok írójában is felvetődött —, nem idegenkedik-e a falu népe az intézménytől. De szerencsére ennek az ellenkezője következett be. Még a pedagógusok körében is meglepetésként hatott, amikor a téli szünetben itt maradó 30—40 gyermeket helybeli iskolás pajtásaik elvitták magukhoz — nem órákra, hanem napokra, sőt hetekre, a szünidő teljes időtartamára. De gyermektelen idősebb házaspárok is voltak, akik az otthon tanulói közül láttak néhányat vendégül. Sőt néhányan már az örökbefogadás lehetőségei felől is tájékozódnak... Ügy látszik, csakugyan jó helyre települt a gyermekotthon. H. D. LÉZER A SZEMÉSZ SZOLGÁLATÁBAN A lézersugár alkalmazása lehetővé teszi, hogy olyan korrekciós szemüveget Írjanak fel a betegnek, amely tökéletesen alkalmazkodik a szeméhez. Ezzel a módszerrel semmiféle szubjektív tévedés nem fordulhat elő. A páciensnek ezentúl nem kell megmondania, melyik üveggel lát jobban, vagy rosszabbul. Éppen ezért a lézersugaras megoldás elsősorban a gyermekszemészek nélkülözhetetlen segítőtársa lesz. A LÉZER ÉS A SEBÉSZET A lézer alkalmáza alapvetően módosítja a sebészek munkáját. Nem károsítja meg a vágás melletti szöveteket, ugyanakkor ösz- szeszorítja az érvégződéseket. A LÉZER, MINT MEROMUSZEK A lézer ideális mérőeszköznek bizonyul, ugyanis a sugár szigorúan egyenes irányban terjed, tehát tekinthetjük rendkívül pontos vonalzónak is. Franciaországban utak. autóutak és alagutak építésénél alkalmazzák elsősorban. Mérési tartománya — tiszta idő esetén — elérheti a 10 kilométert. A LÉZER ÉS A CSILLAGOK A Föld és a Hold távolságának legpontosabb mérése lézersugár segítségével valósítható meg. • Az Apollo-programban részt vevő űrhajósok a Hold felületén olyan speciális tükröt helyeztek ' el, amelyek a lézersugárnyalábok felfogására és visszatükrözésére alkalmasak. Ezzel a módszerrel a Föld és Hold távolsága a holdhónap minden pillanatában mérhető.
