Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1173. fefcfuár 8. ESEMÉNYEK SOROKBAN VtaAti sztrájk Japánban Tegnap ak egész országra kiterje­dő munkalafisítási sztrájkot kez­dett a japán államvasutak 270 000 dolgozója. A háromnapos sztrájk egyik fő követelése a vasúti je­gyek árának emelését célzó kor­mányhatározat visszavonása, va­lamint a múlt évi, tavaszi bérof­­fenzívában részt vett vasutasok büntetésének megsemmisítése. Zimmermann nyilatkozata Airnin Zimmermann tenger­nagy, a Bundeswehr főfelügyelő­je a nyugatnémet hadügyminisz­térium főhadiszállásán adott in­terjújában kijelentette: az euró­pai biztonság fenntartásához el­engedhetetlenül szükséges az Egyesült Államok „erős katonai jelenléte” Európában. A nyugat­német tengernagy támogatta a Bundeswehrnek azt az óhaját, hogy Phantom típusú hadirepü­lőgépeket vásároljon Nyugat-Né­­metország az Egyesült Államok­tól. Náci háborús bűnös A bolíviai igazságügyi minisz­térium szerdán La Pazban beje­lentette, hogy a háborús bűntet­teiért Franciaországban halálra ítélt Klaus Altmann ügyének ki­vizsgálásával kapcsolatban a bel­ügyminisztériumhoz fordult. Mint ismeretes, a Klaus Barbie álnév alatt Bolíviában élő Altmann la­poknak adott interjúiban már fel­fedte személyazonosságát, a ható­ságok előtt azonban még nem. Franciaország Altmann Barbie kiadatását kérte Bolíviától. „Tolvaj” lett a „kémből” Az úgynevezett Pentagon-doku­mentumok nyilvánosságra hoza­talával kapcsolatban folyó pert vezető szövetségi bíró egy vád­ponttal kapcsolatban úgy döntött, hogy elejti a kémkedés vádját Dániel Ellsberggel szemben. A bíróság előtt álló Ellsbergnek még így is tizenegy vádponttal, közöttük a „tolvajlás” és az „ösz­­szeesküvés” vádjával kell szem­benéznie. Környezetünk szennyezettsége. •. ... a karikaturista szemével. (Le Courrier) Befut a „Midway” Február 20-án fut be Yokosu­ka kikötőjébe az amerikai hete­dik flotta Midway nevű zászlós­hajója. Mint ismeretes, a Tana­­ka-lcormány „erőteljes amerikai kérésre” hozzájárult, hogy a ki­kötő a hetedik flotta, s minde­nekelőtt a Midway repülőgép­­anyahajó állandó bázisává vál­jék. A kikötőváros lakossága, amely kezdettől fogva tiltakozott a kor­mány döntése ellen, elhatározta, hogy nagyszabású tüntetéssoro­zattal fejezi ki felháborodását . Kivonulnak az idegen csapatok Gandhi terrorcselekménynek nevezte az indokínai háborút A Tonkini-öböl egy részét már megtisztították az aknáktól. — Még mindig kérdéses a Dél-Vietnamban fogságba esett ame­rikai katonák szabadon bocsátásának helyszíne. — A Fülöp­­szigeteken nem sok reményt fűznek Agnew amerikai alelnök látogatásához. — Az Egyesült Államok „nehezen érthetőnek” minősítette Indira Gandhi kijelentését. — Hazatér a „Tigris”, a „Kék sárkány” és a „Fehér ló”. A tonkini-öbölben működő négy amerikai aknaszedő hajó már háromnegyed részben meg­tisztította az aknáktól azt a víz­területet, amely támaszpontul szolgál majd a VDK vizeinek tel­jes aknátlanítását végző hajók számára. * Még nem dőlt el véglegesen, hol, mikor és milyen létszámban kerül sor a Dél-Vietnamban fog­ságba esett amerikai katonák el­ső csoportjának szabadon bocsá­tására. Michel Gauvin, a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság kanadai elnöke szerdán utalt ugyan arra, hogy az amerikai foglyok közül 27-et a Saigontól mintegy 25 kilométerrel nyugatra fekvő Phu Hoa településen szom­baton engedik szabadon, a Pen­tagon szóvivője azonban Wa­shingtonban cáfolta az értesülést, mondván, hogy az amerikai ha­tóságok semmilyen hivatalos ér­tesítést nem kaptak a hét végi akcióra vonatkozóan. Tokióból származó jelentések szerint a Patet Lao a laoszi kor­mány 51 katonáját bocsátotta szabadon és elősegítette hazaté­résüket. Az akció a Laoszi Haza­fias Front fennállásának 17., a felszabadító erők hadserege meg­alakulásának 20. évfordulója al­kalmából került sor. * Miközben Agnew amerikai al­elnök a malaysiai vezetőknek ígé­retet tesz kormánya további jó­indulatáról, útjának utolsó állo­másán a Fülöp-szigeteken nem éppen barátságos hangulatban készülnek fogadtatására. Teodoro Valencia újságíró, aki Marcos fülöp-szigeti köztársasági elnök közeli barátja, csütörtökön arról ír, hogy Agnew délkelet­ázsiai kőrútján igyekezett meg­nyugtatni az érintett országok ál­lamfőit, hogy az Egyesült Álla­mok nem hagyja őket cserben. Nixon elnök ugyanakkor — foly­tatódik ä cikk — arra tett ígére­tet honfitársainak, hogy az Egye­sült Államok soha többé nem ve­szi magára más államok problé­máinak terhét. Az ázsiaiak most tanácstalanok — nem úgy a fü­­löp-szigetiek, akik már hozzá­szoktak az amerikaiak kétszínű­ségéhez — hangoztatja Valencia. * Az amerikai külügyminiszté­rium csütörtökön „nehezen ért­hetőnek és kellemetlennek” mi­nősítette Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony keddi be­szédének azt a részét, amely az Egyesült Államok délkelet-ázsiai politikáját bírálta, és hangot adott meggyőződésének, hogy az indokínai terrorcselekmények nem tarthattak volna ilyen so­káig, ha nem ázsiaiak lettek vol­na a szenvedő alanyai. Bray amerikai külügyi szóvivő szerint Joseph Sisco amerikai külügyi államtitkár találkozót kért India washingtoni nagykö­vetétől, hogy magyarázatot kap­jon Gandhi kijelentéseire. A szó­vivő utalt arra is, hogy az Egye­sült Államok indiai nagykövete egyelőre nem tér vissza állomás­helyére. A szöuli sajtó „dicső hazatérés” és hasonló című írásokban üd­vözli azokat a dél-koreai egysé­geket, amelyek a vietnami tűz­szüneti egyezmény értelmében visszatérnek Dél-Vietnamból. A „Tigris”, a „Kék sárkány” a „Fe­hér ló” és több más „romantikus” elnevezésű dél-koreai hadosztály összesen 38 000 katonája fejezi be az agresszív háborút, amelyet nyolc éven át vívott Dél-Viet­namban az Egyesült Államok ol­dalán, a vietnami nép ellen. A hazatérő dél-koreai katonák­ra a „dicsőséges” jelzőn kívül kevés jó vár. A szöuli kormány döntése értelmében a 38 000 ka­tona felét azonnal elbocsátják. Nincs többé szükség rájuk. A mesterségesen felduzzasztott dél­koreai hadsereg mellett ugyanis az Egyesült Államok negyvenezer katonája állomásozik Dél-Koreá­­ban. • Kissinger elindult Délkelet-Ázsiába. Henry Kissinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója tíznapos délke­let-ázsiai körútra indult. Kis­singer tárgyal majd Bangkok­ban, Vientianeban, Hanoiban és Pekingben. Képünkön: Kissin­ger a washingtoni Andrews katonai repülőtéren elindulása előtt. (Telefoto — AP—MTI—KS) Husszein „rugalmas álláspontja” Dajan elismeréssel nyilatkozott A „félhivatalos” látogatáson az Egyesült Államokban tartóz­kodó Husszein jordániai király Washingtonba érkezése óta meg­beszéléseket folytatott Nixon el­nökkel, Rogers külügyminiszter­rel és Richardson hadügyminisz­terrel. A tárgyalásokon az ame­rikai fél további anyagi és ka­tonai támogatást ígért az ural­kodónak. Husszein a Washington Eve­ning Star-News című lapnak adott interjúban elmondotta, hogy kész különtárgyalásokat folytatni Izraellel, amennyiben a rendezés „fő elveit” diplomá­ciai csatornákon keresztül már korábban mindkét fél elfogadja. A jordániai király ezzel ösz­­szefüggésben célzott arra, hogy az Egyesült Államok szerinte közvetítő szerepet játszhat a közel-keleti konfliktus politikai rendezésében. Azt mondotta, hogy Jordánia „rugalmas álláspontot” foglalna el az Izraellel folyó tárgyalásokon Jeruzsálem és a Jordán-folyó izraeliek által meg­szállt nyugati partvidéke kérdé­sében. Végül kijelentette, mie­lőbb szeretne találkozni Szadat egyiptomi elnökkel, hogy megvi­tassák az izraeli—arab konflik­tus tárgyalásos rendezésének kilátásait. Mose Dajan izraeli hadügy­miniszter Jeruzsálemben a zsi­dó ügynökségele képviselőinek találkozóján mondott beszédé­ben elismerő szavakkal szólt mind Husszein király elgondolá­sairól, mind az Egyesült Álla­mokról. Alkotó szellemben folyik a bécsi tárgyalás Alekszandr Urban, a TASZSZ hírügynökség bécsi tudósítója csütörtökön- átfogóan elemzi a Bécsben folyó európai kölcsönös haderő-csökkentési tárgyalások, helyzetét. Mint írja, az osztrák fővárosban tartózkodó küldött­ségek immár egy hete folytat­nak aktív kétoldalú, illetve sok­oldalú megbeszéléseket. Ezeken kell eldönteni, a haderő-csök­kentési tárgyalásokkal kapcso­latos szervezeti és eljárási kér­déseket. A konzultációk — írja a tudó­sító — tárgyilagos és alkotó szellemben folynak. Az eddig megtartott eszmecseréken meg­vitatták a plenáris ülések meg­tartásának néhány eljárási kér­dését és más problémákat. A szovjot félnek az az állás­pontja hogy az’ előkészítő kon­zultációkon egyenlő jogokkal részt „vehet az összes érdekelt európai állam, valamint az Egyesült Államok és, Kanada. A Bécsien folyó konzultációk előkészítő; jellegűek. Ezért az e megbeszéléseken való részvétel természetesen nem határozza meg előre, hogy mely államok lesznek részesei annak a meg­állapodásnak, illetve megállapo­dásoknak, amelyeket majd az európai fegyveres erők illetve fegyverzet csökkentéséről köt­nek. A szovjet küldöttség és a szocialista országok küldöttségei értékes módon járulnak hozzá a megbeszélésekhez. Sztrájk - emberáldozatokkal Öt halott, több mint húsz se­besült, véres összetűzések a brit katonák és protestánsok, protes­tánsok és katolikusok között, gyújtogatások, a normális élet teljes megbénítása — ezek jelle­mezték a szélsőséges protestáns szervezetek kezdeményezésére szerdán lezajlott 24 órás általános sztrájkot. Belfastban protestáns fiatalok csoportjai erőszakkal akadályoz­ták meg a munkásokat, hogy munkahelyükre jussanak, az or­szágos méretű energiahiány le­hetetlenné tette az üzemek, kór­házak és iskolák többségének működését. A tüntetést megszervező szél­sőséges protestáns terroristák automata fegyverekből lövéseket adtak le három meggyilkolt kato­likus fiatal temetési menetére, házalhat, éttermeket gyújtottak fel Belfast katolikus lakta kör­zeteiben. A szerdai áldozatokkal — kö­zölte a brit szóvivő — 21-re emelkedett az észak-írországi za­vargások februári veszteséglistá­ja, az elmúlt négy év során pe­dig összesen 717-en vesztették életüket hasonló incidensek al­kalmával. Makariosz harmadszor is elnök Grivasz nem jelentkezett Több tizezeres tömeggy ülésen köszöntötte csütörtökön délben a ciprusi főváros lakosai Müri­­artosz Makariosz elnököt har­madik újraválasztása alkalmá­ból. Makariosz érsek az alkot­mány értelmében — minthogy csütörtök déli fél egy óráig, a jelölési határidő lejártáig ellen­jelöltet nem állították — újabb öt évre a Ciprusi Köztársaság elnöke lett. Ez év januárjában az elnök­­választási kampány hivatalos bejelentésekor ciprusi hazafiak nagyszabású mozgalmat kezde­ményeztek Makariosz támogatá­sára, aki a szigetország függet­lenné válása — i960, augusztu­sa — óta áll az ország élén. A Görögországhoz való csat­lakozást követelő Grivasz tábor­nok hívei az elnökválasztási kampány idején különböző pro­vokációkat szerveztek; azzal a szándékkal, hogy megfélemlítsék Cipruä lakosait, akik az ország függetlenségét Területi 'egységét kívánják, s nem akarják, hogy Ciprus külföldi hatalmak kato­nai bázisává váljék. Makariosz újjáválasztása min­den bizonnyal elő fogja segíteni a görög , és török közösségek képviselői közti tárgyalások si­kerét, a ciprusi probléma békés megoldását. Szükségállapot Dominikában Finnország és a KGST Balaguer dominikai elnök ki­hirdette az országban a szükség­­állapotot. Az intézkedésre a va­sárnap partraszállt tíz gerilla elleni haj tó vadászattal kapcso­latban került sor. Az elnök szerint a gerillák vezetője a holtnak hitt egykori ideiglenes elnök, Caamano ezre-A Szovjetszkaja Rosszija kom­mentárt fűz azokhoz a kijelenté­sekhez, amelyeket Csou En-laj tett a japán parlamenti képvise­lőknek adott nyilatkozatában. Csou En-laj ugyanis kijelentette, hogy a Szovjetunió „az ázsiai biztonsági rendszer eszméjével akar leigázni bennünket.” A lap ezzel kapcsolatban meg­állapítja: Peking sötét machiná­ciókat folytat egy olyan pillanat­ban, amikor a béke és haladás erőinek maximális összefogására des. Balaguer televízió- és rá­dióbeszédében ismét Juan Bosch volt elnököt, a Dominikai For­radalmi Párt vezetőjét, vádolta a gerillaakció szervezésével. A santo domingói lapok érte­sülései szerint a gerillák ki­csúsztak a kormánycsapatók gyűrűjéből. lenne szükség, hogy meg lehessen erősíteni a pozitív változásokat a vietnami kérdés megoldásában és segítséget kellene nyújtani ahhoz, hogy Ázsia más részeiben is nor­malizálódjék a helyzet.” Mint a Szovjetszkaja Rosszija írja, a kínai vezetők nagyhatalmi hegemonisztikus célkitűzéseinek eléréséért nemcsak arra készek, hogy fenntartsák Ázsiában mind­azt, ami az agresszió és a fegy­veres konfliktusok okát képezte, hanem arra is, hogy örökkévaló­vá tegyék ezeket az okokat. Találóan értékelte országának helyzetét a finn külkereskedel­mi miniszter, amikor nemrégen Moszkvában történelmi jelentő­ségűnek nevezte Finnország és a KGST kapcsolatainak legu­tóbbi fejleményét. Arra az egyezménytervezetre utalt, ame­lyet az általa vezetett delegáció nyújtott át a KGST moszkvai üvegpalotájában Fagyejevnek, a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezete főtitkárá­nak. Ugyanebben az időben tett látogatást Moszkvában Kekko­­nen finn államfő is. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásai szorosan érintették Finnország és a KGST kapcsolatainak jövő­jét is. A szorosabb együttműkö­dést érintő megbeszélések tehát új szakaszba értek és a meg­figyelők szerint hamarosan konk­rét tárgyalások kezdődnek. Finnország a Közös Piac ki­lenc tagállamával bonyolítja kül­kereskedelmének ötven százalé­kát. A többi nyugat-európai or­szág együttvéve további húsz százalékkal szerepel a finn ex­port- .illetve importlistán. Leg­fontosabb iparágai, különösen pedig a fafeldolgozó és papíri­par — vagyis az ország kivite­lének gerince — alapvetően a nyugat-európai piacoktól függ. Joggal várták emiatt a Közös Piac brüsszeli központjában, hogy az elmúlt év nyarán má­sik három volt EFTA-tagország­gal együtt Finnország is aláírja a szabadkereskedelmi megálla­podást. Helsinki küldötte azon­ban nem jelent meg az aláírási ceremónián. Néhány nappal később pedig Helsinki bejelentette, hogy tár­gyalásokat kezd a KGST-vel, és az .együttműködés új formájára törekszik a szocialista integrá­ciós szervezettel, és ezt szerző­désbe kívánja foglalni. Mi mo­tiválta ezt az álláspontot? Finnország külkereskedelmé­nek 20 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja. Ezen be­lül döntő a Szovjetunió részará­nya: 17 százalék. Ez a kereske­delem rendkívül kedvező a finn gazdaság számára. Ha ugyanis a kőolaj, a földgáz és a nyers­anyagok nagy részét nem a Szovjetunióból, hanem más or­szágokból szerezné be, a finn külkereskedelmi mérleg jelentős hiánnyal zárulna. A szovjet ex­porttermékekért ugyanis Finn­országnak nem kell kemény va­lutával fizetnie,‘hanem kész ter­mékek, mindenekelőtt fémipari cikkek exportjával fedezheti szocialista importját — tehát olyan árukkal, amelyek elhelye­zése nyugaton egyébként proble­matikus lenne. Ezek az okok indokolták, hogy Finnország brüsszeli tárgyalásai­val párhuzamosan ugyanolyan szintű kapcsolatokra törekszik a KGST-vel is; Finnország nem kíván csatlakozni a KGST-hez, de az együttműködési szerződés­ben jó néhány területen hosszú­távra kívánja rögzíteni a kap­csolatokat. Helsinki érdeklődik például az információk és a sta­tisztika kölcsönös cseréje iránt és együttműködésre törekszik bizonyos pénzügyi-hitelkérdé­­sekben is. A jelek szerint részt kíván venni a KGST kéttucatnyi állandó bizottságának körülbelül a felében Mindazokat a tapasz­talatokat, amelyeket a szovjet— finn együttműködésben szerez­tek, most KGST-szinten pró­bálják kamatoztatni. Finnország tárgyalási szándé­ka — különösen pedig a várható konkrét szerződés — jól tükrözi azt a tekintélyt, amelyet az 1971-ben elfogadott Komplex Program szerzett a KGST hatá­rain kívül is. G. L. LAPSZEMLE A béke ellenzői A belkereskedelem a fiatalokért A belkereskedelmi miniszter rendeletet adott ki az ifjúsági törvény végrehajtásáról. A ren­delet meghatározza a belkeres­kedelmi vállalatok kötelezettsé­geit mind saját fiatal dolgozó­ikkal, mind az ország ifjúságá­val szemben. A kereskedelmi ágazatban dol­gozó fiatalok alapvető szakmai tennivalója az, hogy példámul tatóan működjenek közre a la­kosság jobb áruellátásában és kulturáltabb kiszolgálásában. A vállalatok szakmai, gazdasági vezetői fokozottabban működje­pek együtt a KlSZ-szervezetek­­kel, törődjenek a pályakezdő fiatalokkal, valamint a fiatalok körében szervezendő munkaver­­seny-mozgelmakkal. Az előírás szerint a minisztérium két éven­ként átfogóan értékeli a fiatal­ság helyzetét, a tapasztalatok alapján meghatározza a további teendőket. A vállalatoknak ugyancsak két évenként össze kell hívniuk az ifjúsági parla­mentet. A rendelet kívánatosnak tart­ja, hogy a vállalatok a fiatalok kulturált és a divatos öltözkö­désének elősegítésére Ifjúsági boltokat, a nagyobb üzletekben ifjúsági árusítóhelyeket, osztá­lyokat hozzanak létre. Az ipari vállalatokkal együttműködve bővítsék az olcsó és korszerű sportruházati tfermékek, az if­júsági turizmust szolgáló kem­­pingcikekk választékát. Az if­júsági lakásépítkezésekhez kis­gépek kölcsönzésével, szakta­nácsadással járuljanak hozzá a kereskedelmi vállalatok, az áru­sító- és a kölcsönző szaküzletek hálózatának bővítésével segítsék elő a barkácsmozgalom elter­jesztését. A rendelet külön fel­hívja a figyelmet a korszerű és olcsó bútorok forgalomba hoza­talára. A rendelet szerint az ifjúsági turizmus elősegítésére a kemping-helyfoglalási és sátor­bérleti díjakból kedvezménye­ket nyújthatnak az idegenfor­galmi vállalatok és szervezetek. Az ifjúságpolitikai feladatok összehangolására a minisztérium más szervekkel együtt belke­reskedelmi ifjúsági bizottságot hoz létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom