Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-06 / 30. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 6. A H-ROZS ÉS TÁRSAI Kutatómunka télen Sült galamb nincs tazó munkásokkal beszél­gettünk a vasútállomáson, mellőz, ve minden formaságot, bemutat­kozást, — a megbecsülést fesze­gettük, közben szinte észrevétle­nül a közgondolkodás vizeire fcveztünk. Hogy mi benne a fo­nák, hol, milyen helyzetekben ne­vezhetjük egészségtelennek, a közre nézve éppenséggel káros­nak. Gyakran feltesszük egymás­nak például a kérdést: megbe­csülnek. elismernek? Az újságok a rádió, a tévé sarkkérdése is ez, megközelítő, felfedező igény­nyel. ■ A munkáshatalom lényegé­re utalva hozzátartozik ez a napi politizáláshoz. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet növénytermesztési osztá­lyának kutatói, munkatársai fog­lalkoznak a Duna—Tisza közén, a homokterületeken termeszthe­tő növények nemesítésével. Dr. Bauer Ferenc kandidátus állí­totta elő az 1970-ben államilag elismert Kecskeméti h. rozsot, mely jól bevált a Duda—Tisza közi homokhátságon. Megyénk­ben már teljesen áttértek ennek a fajtának a termesztésére, mert bebizonyosodott, hogy a gyenge, homoktalajokat a Kecskeméti h. rozs bírja legjobban. Ennek kö­szönhető, hogy míg a rozs vetés­zalékkal csökkent, addig a kecs­keméti fajtáé az elmúlt évihez mérten is 11 százalékkal nőtt és jelenleg 45 ezer hektáron ter­mesztik a homokon megyénk­ben. A nemesítök azonban a jó eredményektől ösztönözve to­vább dolgoznak és igyekeznek az újabb igényeknek megfelelő fajtákat előállítani. Sok éves munkával sikerült is a kecske­méti törpe rozsot létrehozni, en­nek előnye, hogy rövid szárú és nem dől meg. A kutatók most azon munkálkodnak, hogy a tör­perozs termőképessége növeked­jen. tenyészkertekben az ősszel sok­féle rozstörzs magvait vetették el. Amikor a szántókon befeje­ződött a kísérletek ellenőrzése, a növénytermesztési osztály munkatársai hozzáfogtak a nyá­ron betakarított termés feldol­gozásához, rendszerezéséhez. Sok sok számításból, elemzésből áll ez a munka és eltart egészen a tavaszig. A növénytermesztési osztály Parasztfőiskolán levő irodáiban hónapokon át kattognak a szá­mológépek, készülnek a grafi­konok, jelentések, de ellenőrzik a tartalékmagvak minőségét is. Kérdéseinkről szólva általában elmondhatjuk, hogy azok nem mindig nevezhetők végigg indo'.t — fogalmazzuk így — politikus kérdéseknek. Túl gyakran kerül el. ső helyre „kötelesség” helyett a „követelés”, az „adok” helyett, az „adjatok” igénye. Hol burkoltan, hol nyíltan. Nem csoda tehát, hogy vannak emberek, akiknek a fejében hovatovább már meg se fordul, hogy mivel tartozik a társadalomnak, szűkebb értelem­ben a munkahelyének. Egyedül azzal foglalkozik, ami jár neki forintban, juttatásban, erkölcsi, anyagi elismerésben. S nincs an­nál rosszabb, ha az ilyen felfo­gás eluralkodik. A közgondolkodás általában jo. területe országosan 15—16 szá­­gosnak tartja a kérdés napiren­den tartását, holott olykor bi­zony sokkal helyénvalóbb lenne arról érdeklődni: ki miben, meny­nyiben szolgál rá ez elismerésre, egyáltalán rászolgál-e arra, amit kap, élvez és elfogad. A több ezer parcellából álló Nyugtalanító lehet egy-egy munkahelyen az olyan elképze­lés, hogy a nagyobb nyereség reményében növelik az árakat. A nyereség talán valóban több, de egy dologról mégis megfeledkez­nek. Arról, hogy az ember nem­csak kereső, hanem egyúttal fo­gyasztó is. Ilyenformán éppen a hibás közgondolkodás követkéz­­(ében: amit megszereznek a ré­ven, elvesztik a vámon. Naponta találkozunk panaszko. dókkal, társaságban, munkahe­lyen, a hivatalok, az érdekvédel­mi szervek folyosóin olyanokkal, akik sérelmezik, hogy a főnök goromba, részrehajló, „a dolgo­zónak nincs becsülete”. Ilyenkor rendszerint nyomban hajlamosak vagyunk a panaszkodóval együtt, érezni. Arra ritkán gondolunk: talán azért nincs becsülete, mert nem szolgált rá, hogy legyen, s a gorombaság talán annyi csupán, hogy nem nézik el kötelességmu­lasztásait. Szeretünk jól, akarunk jobban élni. Természetes emberi tö­rekvés. Nagyon sokan tudják, megtanulták, hogy az óhaj ke­vés. Sült galamb nincs. Ahhoz, hogy több jusson, többet kell termelni, s ez nem szólam: job­bam kell dolgozni. Első tehát a munka. Mégis sokan még mindig fordítva gondolják, valahogy úgy, hogy először jól élni. De miből, ha nincs hozzá bőség, bőséget produkáló termelékenység, tehát: munka. Ez a közgondolkodás egyik fo­nákja, s eredete talán oda vezet­hető vissza, hogy azt már meg­kérdezzük egymástól a gondosko. dás jogán és jegyében, „hogyan becsülnek?” De azt még ritkán: „rászolgálsz a megbecsülésre?” Nem árt ezúttal is idézni a X. kongresszus határozatából: „A munka szerinti elosztás szocialis­ta elvét következetesen kell ér­vényesíteni. Elkerülhetetlen, hogy az egyes ágazatok, munkaterüle­tek dolgozóinak átlagos keresete között eltérések legyenek. Min­den ágazaton belül is szükségsze­rű a különbség az egyes dolgozó kategóriák kereseti szintje között a szakképzettségük színvonalától, fizikai igénybevételüktől és más tényezőktől Is függően. A szak­mákon belül pedig jelentős kere­seti szintkülönbségnek kell lennie az egyes dolgozók jövedelmében, begyakorlottságuk, tehetségük, szorgalmuk, munkafegyelmük, teljesítményük szerint. Ennek az eddigieknél következetesebben kell megvalósulnia.” Szp. Az építőiparban ma már nélkü­lözhetetlen szakemberek a vízve­zetékszerelők. Még azokat a fa­lusi családi házakat is fürdőszo­bával. s vízvezetékre köthetően építik, ahol egyelőre nincs is meg a hálózat. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezeknek a szakembereknek a munkája novembertől február vé­géig általában attól függ, hogy az építkezésen milyen gondosan ké­szítették elő a téliesítést. Rövid látogatást tettünk a Bács-Kiskun megyei ÉPSZER Vállalat egyik kiskunfélegyházi építkezésén, ahol jelenleg is dolgoznak a vízveze­tékszerelők. A Petőfi Gimnázium udvarán kétszintes, mintegy 2 ezer 200 négyzetméteres alapterületű mű­helycsarnok épül az Acélgyártó és Vasszerkezeti Szakközépiskola részére. A jövő vasipari szakem­bereinek képzését megfelelő mű­helyek, anyagvizsgáló laborató­riumok- és előadótermek szolgál­ják majd, s tisztálkodási igényeik kielégítésére öltöző, illetve tisz­tálkodóhelyiségeket létesítenek. A szabadban a fagypont körül mozog a hőmérő higanyszála, de benn az épületben kellemes a hő­mérséklet. Ezüstösre festett gáz­kályhákban lobog a tűz, s négy olajtüzelésű kályhából is áram­lik a meleg levegő. Az egyik te­remben habarcskeverő csikorog, a másikban kőművesek válasz­falakat építenek, a harmadikban pedig már vakolnak. • Szabó János vízvezeték-szerelő alig két hóftapja szerezte meg a szakmunkás képesítést. Gon­dosan illeszti össze az egyik jövendő fürdőszobában a csö­veket. Ismerünk örökké elégedetlen, állandóan panaszkodó embereket, akik éppen a közmorál hibás értelmezésétől megzava. vj a mar­kukat mindig tartják, de ahol pluszt kellene nyújtaniuk, onnét rendszerint elódalognak. A mun­kások többségétől ez a tartás idegen, ez a viselkedés számukra ellenszenves. Erről győződhettünk meg (törzsgárda-, szocialista b i­­gádtagokkal beszélgetve. S éppen értük, miattuk látszik helyénva­lónak a közgondolkodás torzulá­saira irányítani a figyelmet, hi­szen érdemekhez jutni, érdemek nélkül, előnyöket élvezni hangerő árán nem más. mint a csendben dolgozó többség megrövidítése, megkárosítása. • Kállai Ferencné technikus matematikai módsze­rekkel elemzi a kísérletek eredményeit. Dr. Bau­er Ferenc kandidátus pedig rendszeresen fel­használja az adatokat, amelyek a rozsuepaesí­­tésről készülő jelentéséhez szükségesek. Szunyogh Károly technikus ihár húsz esztendeje dolgozik a kutatókkal együtt. Télen legfontosabb feladata a tartalékmagvak rendezése, ellenőrzé­se. (Tóth Sándor felvételei.) Villamos autó Franciaországban A J. A. Grégorie mérnök ter­vezte villamos meghajtású autó néhány hónapja közlekedik Franciaország különböző váro­saiban. A Párizsban és Dijonban kö­rülbelül 100 kilométeres körzet­ben közlekedő gépkocsi kétsze­mélyes furgon típus, amelynek hátsó részét legnagyobb részt ? z akkumulátor-telepek foglalják el, de lehetőség van arra is, hogy 125 kilogramm súlyú cso­magot helyezzenek el benne. A gépkocsi átlagos óránkénti sebessége 30 kilométer körül van, sima terepen maximális sebessége 55 kilométer/óra. Leg­főbb jellemzői a következők: — teljes külső hosszúság: 3,31 méter; — teljes külső szélesség: 1,40 méter; — magasság:' 1,42 méter; — alacsony nyomású pneuma­tikus függesztés; — súlya üresen (akkumulátor telepek nélkül): 525 kiló. A 400 kilogramm összsúlyú akkumulátortelepek 96 voltos névleges feszültséget adnak az egyenáramú motornak, amely­nek maximális teljesítménye el­éri a 14,6 kilowattot 2400 per­cenkénti fordulatszám mellett. Űj lemezek Sok új, nagy érdeklődésre szá­­mottartó komolyzenei lemez ke­rült az utóbbi időben a boltok­ba. A Hanglemezgyártó Vállalat „Zene mindenkinek” sorozatá­ban jelent meg az a három le­mezből álló album, amelyeken Kodály saját műveit vezényli. Ugyanebben sorozatban jelent meg Cziffra György zongoramű­vész előadásában néhány Liszt Ferenc-mű. Két Beethoven zon­goraszonátát játszik Gabos Gá­bor. Ojabb lemezzel bővült a be­fejezéséhez közeledő Bartók-össz­­kladás. A fából faragott királyfi balettzene teljes felvétele a Bu­dapesti Filharmóniai Társaság zenekarával — Kórodi András vezényletével — készült. Érté­kes lemez A magyar népzene cí­mű kiadványsorozat most meg­jelent második albuma. Az ere­deti folklór felvételekből össze­válogatott négy lemezt részletes, a dalok kottáját is tartalmazó kísérőfüzet magyarázza. Y í zvezetékszerelők Nagy figyelmet Igényel a pon­tos menetvágás, de Lakatos Jó zsef brigádvezető keze alól ritkán kerül ki ,„selejt” (Kovács János felvételei) Lakatos Józsefet, a vízveze­tékszerelők brigádvezetőjét éppen menetvágás közben találjuk. — Nyolcadik éve dolgozom a vállalatnál — mondja elégedet­ten —, de télidében még nem dolgoztunk ilyen zavartalanul. Mondhatnám azt, hogy szinte véletlenül van rajtam éppen me­leg kabát, most jöttem kintről. — Mit csinálnak? — Az épület belsejében az alapcsövezést és a szerelvénye­zést — csapok, mosdókagylók stb. — felszerelését végezzük. Általában kiskabátban dolgo­zunk, hiszen a hőmérséklet itt 15 fok. — Azelőtt? — Bizony, volt tél, amikor igen sokat íagyoskodtunk, s mégis alig haladtunk előre. Most nem lesz lemaradás, és ami számum­ra megnyugtató, a mi munkánk nem hátráltatja a többiekét. — A brigád? — Fiatalok, jó szakemberek, jó velük dolgozni. Én is itt vol­tam tanuló a vállalatnál, a szak­munkásbizonyítvány megszerzé­se után itt maradtam és egy éve csoportvezető vagyok. Részt ve­szünk a munkaversenyben, de szeretnénk megszerezni a szo­cialista brigád címet is. Én kü­lönben ősszel „nagy fába vágom a fejszém” —, bízom abban, hogy sikerül megkezdeni tanul­mányaimat a Gépipari Techni­kum esti tagozatán ... Opauszky László JÍ Meteorológiai előrejelzés -A magaslégköri áramlatok se­bessége, iránya ismeretének hiá­nyában nem lehetséges pontos meteorológiai előrejelzés. A Föl­dünk felett 12 000 méter magas­ságban uralkodó légáramlatok feltérképezését szolgálja a fran­cia űrkutatás eddig legnagyobb programja, az EOLE-terv végre­hajtása. Az EOLE-program 1971. augusztus 18-án indult be. Ezen a napon az amerikai Wallops Is­land bázisról Scout rakéta segít­ségével fellőtték az EOLE jelzésű francia gyártmányú mesterséges holdat. Ugyanezen a napon meg­kezdték a meteorológiai léggöm­bök felbocsátását három argentin bázisról (Mendoza, Nenguen, és Lago Fagnáno). Általában napi 10 ballont bocsátanak fel. Az a cél, hogy ennyi léggömb sodród­jék Földünk déli féltekéje felett 12 000 méteres magasságban, a 20-ik és a 70-ik szélességi körök közötti sávban. A léggömb beáll a szélirányba és sodródik a ma­gaslégköri áramlatokkal, ame­lyeknek egyébként a polgári re­pülés pilótái nem örülnek. Az EOLE mesterséges hold 100 perc alatt kerüli meg a Földet, az Egyenlítőhöz viszonyított 50 fokos hajlásszög mellett. A mes­terséges hold tehát 5 perc alatt 500 ballont tud „kikérdezni”. A ballonok kosarába ugyanis rádió­adó-berendezéseket telepítettek. Az EOLE mesterséges hold az UHF-sávon lokalizálja a lég­gömböket, a VHF-sávon pedig ezek sebességét, irányát tovább jelenti a földi állomások f^lé. Az EOLE memóriakapacitása egyébként 897 ballon adatait ké­pes felvenni. Az adatokat a földi állomásokon összegezik. Az EOLE-terv földi számító központ­ja és vezérkara a franciaországi Brétigny-ben települt. A ballonok keringési sebessége és haladási iránya egyébként a 12 000 méter magasságban ural­kodó széláramlatok sebességével és irányával azonos. Ezek tehát a széljelzök. Az EOLE-program az űrkutatás első olyan vállalko­zása, amelynek során folyamato­san adnak adatokat az atmosz­féra felső rétegében uralkodó légkör*-* mozgásáról. Ez nélkülöz­hetetlen előfeltétele az egész Földre kiterjedő, megbízható me­teorológiai előrejelzéseknek. A francia—amerikai—argentin közös űrkutatási programba 1971 októberében kis hiba csúszott. A léggömbökkel • Francia meteorológiai ballon feltöltése franciák ugyanis minden egyes ballont kisebb robbanótöltettel láttak el. A léggömböket földi parancsra fel lehet robbantani a magaslégkörben, amennyiben ve­szélyeztetik a polgári légiforga­lom gépeit. Október elején össze­sen 141 ballon végezte munkáját a magaslégkörben, amikor az egyik központból emberi tévedés folytán robbantási jel futott ki az EOLE-hoz. A mesterséges hold 72 ballont parancsra felrobban­tott. Mihelyt vette az ellenparan­csot, azonnal leállította a robban­tást és így 69 ballon megmenekült a megsemmisüléstől. A ballono­kat azóta természetesen pótol­ták. Egyik-másik már 9 ezer kilométert is megtett. Sok eset­ben a magaslégköri áramlatok­ban elérték a 160 km'óra sod­ródási sebességet. Az EOLE-program kivitelezése 1972-ben tovább folyt. A ballo­nok számát először 500-ra, majd 750-re emelték. A kikérdezést az EOLE hold végzi tovább. A le­sugárzott adatok feldolgozását a Brétigny-i központban elektro­nikus számítógépekkel végzik. A francia és az amerikai űrkutatók remélik, hogy az EOLE-program sikeres végrehajtása a jövőben lehetővé tesz a pontosabb me­teorológiai előrejelzések készí­tését. H. I. MINI-TENGERAL ATT JÁ RÓ A tengeralattjárók ma már nemcsak hadászati célokat szol­gálnak, a tudományos kutatá­soknál is igénybe veszik, őket. A búvárgömbök nem sorolha­tók ebbe a kategóriába, azok nem rendelkeznek a helyváltoz­tatáshoz szükséges motorikus rendszerrel, így működési te­rületük is sokkal korlátozottabb. Nem így a képen látható kétsze­mélyes amerikai mini-tenger­alattjáró, mely körülbelül egy órát tartózkodhat a víz alatt, s villamos hajtású pro­pellerje tekintélyes sebességet kölcsönöz neki. Rendszerint ha­jóról bocsátják a vízbe, s olyan mélyre kell merülnie, ahová a békaemberek már nem juthat­nak le. A kutatóhajók műsze­rei sokszor csak tájékoztató adatokkal szolgálnak. Ezért me­rül le az ember irányította. mozgékony vízalalti jármű, a vízalatti világ titkainak pontos feltárására. Az „aquanautúk” helyzete kö­zel sem mondható kényelmes­nek a szűk kis tengeralattjáró­ban. Fejük búbját érintve csu­kódnak le a zárófedelek, a kö­­rülpillantásra a szemük magas­ságában levő keskeny ablakon át van lehetőségük. A vízalatti jármű orrán levő szárny a ten­geralattjáró helyzetének stabili­zálására szolgál és irányváltoz­tatási feladatokat lát el. A Nemzetközi Biológiai Prog­ram keretében egyelőre a hal­vonulások tanulmányozására, a tengervíz áramlatainak, szeny­­nyeződéseinek vizsgálatára hasz­nálják a mini-tengeralattjárót. A szovjet vasút Hamarosan új, 3 ezer lóerős Diesel-mozdonyok jelennek meg a szovjet vasutakon. Az új gé­pek a mostaniakénál kisebb fogyasztás mellett, szükség ese­tén óránként 100 kilométeres sebességgel vontatnak tehersze­­relvényeket. Sok új hűtővagont, és új típusú, kényelmes, 26 mé­újdonsága tér hosszú utasszállító kocsikat is kap a szovjet vasút. Megváltozik a pályaépítések technikája is. A vasútépítők új, 18 tonnás teherbírású sínrakó darukat kapnak. Az új daruk segítségével 25 méter hosszú, talpfákra szerelt pályaelemek is lerakhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom