Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 1. Hétszázezer ingatlant érint A vonatkozó rendeletek sze­rint folyamatosan ki kell alakí­tani az új, egységes földnyilván­tartási rendszert. Ez hosszabb ideig tartó igen bonyolult fel­adat. A munka jelentőségét bi­zonyítja, hogy az országban 7 millió ingatlan — földrészlet, épület, öröklakás, szövetkezeti lakás stb. — adatait, valamint a rájuk vonatkozó jogokat és té­nyeket kell megvizsgálni. A me­gyében 700 ezer ingatlant érint a rendelkezés, amelynek végre­hajtását az idén megkezdik. Miről is van voltaképpen szó?. Az ingatlanok nyilvántartására jelenleg két különböző rendszer szolgál: az állami földnyilván­tartás és a telekkönyv. Mindkét intézmény a múlt század köze­pén jött létre. A felszabadulás után jellegük és tartalmuk meg­változott. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével össz­hangban az állami földnyilván­tartásnál előtérbe lépett a ter­vezési, a termelési és a jövede­lemszabályozási célokat szolgáló adatok nyilvántartása, a telek­könyvben pedig a szocialista tu­lajdon. és használati viszonyok védelme kapott nagyobb jelen­tőséget. A szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában már egyik nyilván­tartás sem tudja kielégíteni az igényeket. Ezért kell az egysé­ges rendszert kialakítani. A cél kettős: egyrészt a szoci­alista társadalmi és személyi tu­lajdon érdekében az ingatlanok és a hozzájuk fűződő jogok, va­lamint” a fontosabb tények nyil­vántartása — ilyenek többek kö­zött az építési, elidegenítési ti­lalom — másrészt a népgazdasá­gi tervezéshez és termeléshez valamint a mezőgazdasági jöve­delemszabályozáshoz szükséges adatok szolgáltatása. Az ingatlan-nyilvántartás ve­zetésénél néhány főbb alapelvet határoztak meg. A nyilvántar­tás teljes, vagyis kiterjed az or­szág egész földterületére és az épületekre, a valóságos állapot­nak megfelelően tartalmazza az adatokat, hitelesen tanúsítja azokat, valamint a jogokat! A szerződésen alapuló jogok csak az ingatlan-nyilvántartásba tör­ténő feljegyzéssel jöhetnek lét­re. Az új rendszer csak akkor fe­lelhet meg rendeltetésének, ha az adatokban, valamint a jogok­ban és a tényekben bekövetke­zett változásokat folyamatosan tükrözi. Ehhez azonban szüksé­ges, hogy az ingatlan-nyilván­tartást vezető járási földhivatal mindenről rendszeresen értesül­jön, ezért írja elő a törvény a változások általános bejelentési kötelezetségét. Az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyek intézése első fokon az ingatlan fekvése sze­rint illetékes járási földhivatal, másodfokon a megyei földhiva­tal hatáskörébe tartozik. Az egységes nyilvántartás lét­rehozása a jelenlegi két nyilván­tartásból szerkesztési eljárással történik, amit a földhivatal a helyszínen hajt végre. A Minisz­tertanács úgy döntött, hogy a szerkesztést ez évben kell elkez­deni, és lehetőleg 1980 végéig szükséges befejezni. A végrehajtás nagy mértékben függ az ingatlantulajdonosok segítő közreműködésétől. Fontos, hogy a szerkesztési eljárás során az érdekeltek tegyenek eleget a hivatal felhívásának. Enélkül ugyanis a több éve — eseten^ ként évtizedek óta t— rendezet­len adatok, jogok és tények he­lyes nyilvántartásba vétele nem lehetséges. A szerkesztés meg­kezdése előtt a földhivatalok gondoskodnak majd a lakosság megfelelő tájékoztatásáról. K. S. IRTÓHADJARAT HÁZIÁLLATOK ellen Tanuló felnőttek A Bács-Kiskun megyei Építő­ipari Vállalatnál örvendetesen nagy a szakmai továbbképzés iránti érdeklődés, méghozzá a vállalat szükségleteinek megfelelő szakmákban. Mintegy százhetven dolgozó kötött — anyagilag is ösztönözve — szerződést a válla­latával valamilyen szakirányú közép-, illetve főiskolán való to­vábbtanulásra. Közülük való F. Kiss J&zsef vállalkozási csoportvezető és Ká­vai Endre laboratóriumvezető is, akik az Ybl Miklós Műszaki Fő­iskola levelező tagozatának má­sod-. illetve első éves hallgatói. Az építők^széchenyivárosi szállá­sán, kis szobájukban, jegyzetek és szakkönyvek sokaságába me­­rülten találkoztunk velük. Itt a félévi vizsgaidőszak, ki kell hasz­nálni minden percet! Annyi bizo­nyos: ha az elszívott cigaretták arányában gyarapodik a tudomá­nyuk, simán veszik majd a vizs­­gakanyart. Addig is: szorítunk nekik! (Pásztor Zoltán felvétele) A Műkertváros I. utca 11. számú épületben lakom. Nem­csak én vagyok állatbarát, de szomszédaim is, akik macskákat, kutyákat, tyúkokat, galambokat és nyulakat tenyésztenek. Állo­mányainkat régóta méreggel ti­zedelik. Az irtóhadjárat kiagya­lóinak és végrehajtóinak kilétét ez ideig nem sikerült felfedni. Csak azt tudjuk, ravasz módon tevékenykednek, hiszen gyorsan ölő mérget használnak. A közel­múltban egyik lakótársunk 22 TISZTA VIZET KÉRÜNK! Sokak nevében panaszkodom amiatt, hogy a kecskeméti Nyíl utcában levő lakások vízcsap­jaiból gyakran sárga színű, za­varos, vagyis ihatatlan víz fo­lyik. Csak akkor válik fo­gyaszthatóvá, ha előzőleg köb­méternyi mennyiséget enge­dünk kifolyni. Ez a módszer pazarlással egyenlő. Megszün­tetése, illetve a feltehető cső­hálózati hiba kijavítása érdeké­ben sürgősen tenniük kellene DÖCÖGŐ BUSZ Utas társaim nevében teszem szóvá a KALOCSA környéki buszközlekedés visszásságait. Vidéken dolgozunk, s a járato­kon naponta utazunk a városból a községekbe és vissza. Csak­nem 200 forintot fizetünk a havi bérletért. Túl magas összeg ez ahhoz viszonyítva, hogy kis be­fogadó-képességű, fütetlen és darab vágnivaló csirkéje a be­zárt ólban pusztult el, mert oda juttatott be valaki nagy mennyi­ségű arvalint. Az említettekre az illetékes szer­vek figyelmét ezúton hívjuk fel. Reméljük nem kerülik el méltó büntetésüket azok, akik nemcsak jelentős anyagi kárt és bosszú­ságot okoznak, de egészségünket is veszélyeztetik. Könyves Aurél Kecskemét valamit az illetékeseknek. De van más gondunk is. Ut­cánk egyik — nemrég közmű­vesített — háza előtt föld- és építőanyag-halom éktelenkedik, s akadályozza a közlekedést. Ideje fenne már érvényt sze­rezni a városi tanács közterület­elfoglalással kapcsolatos rendel­kezésének, s eltakarítani a mes­terséges dombot. Szabó Imre Kecskemét, Nyíl u. 7. döcögős kocsiban vagyunk kény­telenek állandóan utazni. A zsú­foltság is elviselhetetlen és mindezt csak tetézi a gyakori késésekből adódó bosszúság. A MAVAUT városi irodájában jónéhányszor reklamáltunk, de máig sem történt intézkedés. Horváth Mária Kalocsa A valóság közelről Zárszámadás előtt all a csátaljai Üj Tavasz Tsz. A fiatal üzemgazdász, Nercz Ferenc — tavaly október óta áll a közös gazdaság alkalmazásában — ar­ról beszél, most zárják az el­ső olyan évet, amikor a ter­vezés szinkronba kerül a zár­számadással. Az adottságokról beszél: — ' Par éve hajtották végre a szarvasmarha-állomány tbc­­mentesitését. A további fejlő­déshez ez jó kiindulási alap. Itt két-három év múlva el le­het érni az 50 milliós termelési értéket. Oly módon, hogy ez fe­lerészben az állattenyésztés ho­zamából származzék. E fő ága­zatnak a részesedési aránya ma még 30 százalék. — Ezenkívül mi biztat még jelentősebb előrelépéssel? — A közvetlen értékesítés. Elsősorban a borra gondolok. A csátaljai borok keresettek és az Üj Tavasz Tsz-nek 400 hold újtelepítésű, jól termő szőlője van. Nem mintha e te­kintetben a gazdaság már nem tett volna eredményes lépése­ket. De még következetesebbé lehet tenni ezt a tevékenységet is. „Jó, jó, ezt enélkül is tud­juk” — lehetne minderre' a kézlegyintő válasz. Ám a fel­ismeréseknél csak elkezdődik a közgazdász munkája; rá há­rul az aprólékos, a gyakorlati kivitelezésre is alkalmas meg­tervezés. S ez a munka koránt­sem „légüres” térben folyik, minden lépésnél a közgazdászi­­pénzügvi szabályozók tömegé­vel kell számolni. S Nercz Ferenc itt támasz­kodhat sikerrel nemcsak a képzettségére — jó két éve vé­gezte el Budapesten a Pénzü­gyi és Számviteli Főiskolát —, hanem az előző munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban szerzett tapasztalataira is. Két éven át volt ott alkalmazásban. Erről így vall: — A munkaköröm vonzó, vagy ha úgy tetszik, érdekes volt, egészen közelről volt alkalmam belelátni a népgazdaság pénz­ügyi szabályozó rendszerébe, annak alakulásába. Sok-sok várható intézkedésről jó előre informálódtam... Tavaly ta­vasszal pedig a mechanizmus­bizottsági munkában vettem részt, s közeli kapcsolatba ke­rültem a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával. Lehető­ségként rajzolódott ki előttem, hogy vagy a szekszárdi, vagy a bajai területi szövetség érde­keltségi területére jöjjek. Az utóbbi látszott a rokonszenve­sebbnek. Így került a Duna—Tisza köz déli csücskébe a bátaszéki származású Nercz Ferenc. Ba­ján lakik a budapestinél ol­csóbb albérletben. Ez nem any­­nyira a városhoz való kötődés miatt van így, hanem azért, mert. egyúttal a területi szövet­ségnél is aktív közgazdasági munkát végez. A bácskai adott­ságok tóbbé-kevésbé hasonlóak a csátaljaihoz, s így a széle­sebb körben szerzett tapaszta­latok az Új Tavasz Tsz-ben is jól hasznosíthatók. S ez termé­szetesen fordítva is igaz. Szabad ideje? Budapesten különböző tanfolyamokat veze­tett. Baján és környékén ugyanez tölti ki maradék óráit. Számára a tájékozódás és a tájékoztatás — másképp meg­fogalmazva: a gyakorlati tudni­valók és a tudományos ismere­tek szembesítése — szorosan összefügg egymással. Elfoglaltsága tehát eléggé sű­rű ahhoz, hogy ne legyen ideje a vidéki élet állítólagos „sivár­ságáról” dilemmáznia. A na­gyobb közösséghez, a tsz-tag­­sághoz köti az a felelősségtu­dat. hogy munkájától közvetle­nül függ ötszáz család megél­hetése. De szellemi partnerek­nek sincs híjával sem. Baja, sem Csátalja. A tsz szakgárdá­ja fiatal, többnyire harminc éven aluli. Percig sem sajnálta, hogy a minisztériumot a szövetkezettel cserélte fel. Sőt ezt a lépését annyira természetesnek tartja, hogy különösebb magyarázatot sem lát hozzáfűzni érdemes­nek. Legfeljebb csak annyit: — Tudja, az én korosztályom számára a minisztérium már nem a „magas hivatal”, ha­nem egy munkahely, a többi között. Ez az egyik igazság. A má­sik pedig az, hogy a kezdemé­nyezéseivel országosan is fi­gyelmet keltő bácskai mező­­gazdasági körzet t z-ei még a mai napig is csak összesen há­rom közgazdászt alkalmaznak. '"Nercz Ferenccel együtt... H. D. GAZDASÁGPOLITIKA • GAZDASÁ G POLITIKA EGY ÚJ SZERVEZET ELSŐ LÉPÉSEI Közgazdászok a megye életében Bács-Kiskun megye gazdasági élete az elmúlt másfél évtized alatt gyors fejlődésnek indult. Városaiba, nagyobb községeibe jelentős ipart telepítettek, s köz­ben megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a kor­szerű nagyüzemi gazdálkodás alapjainak lerakása. Mindez sok gonddal járt, számos nehézséget kellett leküzdeni. A megyei párt- és állami szervek azonban lépés­ről lépésre gondoskodtak a szak­munkásképzés lehetőségeinek bő­vítéséről, az ipari és mezőgazda­­sági szakembergárda létrehozásá­ról. A gazdaságirányítási rendszer­ben bekövetkezett változtatások óta a műszaki és technikai mű­szaki kapacitás mellett egyre fon­tosabbá vált, és növekedett a gazdaságpolitikához jól értő szak­emberek szerepe. A vállalatok­nál, gazdaságokban, szövetkeze­tekben dolgozó közgazdászok, pénzügyi szakemberek korábban a MTESZ megyei szervezetében igyekeztek kifejteni gazdaságpoli­tikai tevékenységet, s több sike­res rendezvénnyel igazolták, hogy erre képesek. A gazdasági élet fejlődése azonban megkövetelte, hogy a megyében is létrehozzák a Magyar Közgazdasági Társaság szervezeteit. Erre a megyei párt­bizottság és tanács támogatásával tavaly december 15-én került sor. Az MKT megyei szervezetébe több mint háromszáz közgazdász tömörült, s mintegy félszáz válla­lat. intézmény és szövetkezet oár­­toló jogi személvként kérte felvé­telét. Ezzel a szervezőmunka ko­rántsem ért véget, mert most fo­lyik a különböző (vállalatgazdál­kodási, tervezési-statisztikai, szo­ciálpolitikai, foglalkoztatáspoliti­kai, területfejlesztési, beruházási) szakosztályok megalakítása, ame­lyek keretében a tagság konkrét tevékenységet fejthet majd ki. A program máris biztatónak tűnik, hiszen a megyei szervezet nem kisebb dologra vállalkozott, mint arra, hogy májusban Kecskemé­ten rendezze meg az országos sta­tisztikai vándorgyűlést — az In­fo ’73-at. őszre pedig azt terve­zik, hogy gazdaságpolitikai vita­fórumot szerveznek, amelyen a megye vezetői és közgazdászai ta­lálkoznak, s tárgyalják meg a leg­időszerűbb kérdéseket. Ezek csak a legfontosabb prog­rampontok, hiszen ezenkívül min­den szakosztálynak önálló ren­dezvénysorozatai lesznek. Emel­lett a helyi csoportok — amelyek Kalocsán, Baján, Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán működnek — gondoskodnak arról, hogy a me­­gve különböző részeiben lakó MKT-tagok bekapcsolódhassanak a társaság tevékenységébe. A megyében tehát kialakulóban van egy olyan szervezet, amely a kebelében tömörült szakemberek tevéken "ségét céltudatosabbá té­­' ve a jövőben meghatványozhatja az eredményeket. A közgazdá­szok ugyanis nagy szerepet vál­lalhatnak nemcsak a népgazda­sági tervek előkészítésében, ha­nem — a változó helvzetet figye­lembe véve — a szükséges kor­rekciók elvépzésében is. A feladatok között az is igen fontos, hogy a megye gazdasági fejlődése során megfelelő össz­hang legyen a területfejlesztés és településfejlesztés, vagy az élel­miszer-gazdaság különböző szek­torai közt. Szinte természetesnek tűnik,, hogy a közgazdászok legnagyobb számban a vállalatgazdálkodási szakosztályba kérték felvételüket. Egyben örvendetes is ez, hiszen a legfőbb mindennapi feladat még­iscsak elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának növelése a kü­lönböző gazdasági egységeknél. A szakosztályi élet pedig etekintet­­ben a tapasztalatok bőséges cse­réjére nyújt lehetőséget. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy bármely más szak­osztály kevésbé fontos szerepet tölt majd be. A megye vezetése például nem nélkülözheti a sta­tisztikai szakosztály gazdasági eredményeket elemző munkáját, vagy a területfejlesztési szakosz­tály tanácsait a távlati fejlesztés előkészítésében. A közgazdász szakma politikai foglalkozás is, és ennek tudatában kell a szak­osztályoknak nemcsak tagjaikkal foglalkozni, hanem a szélesebb közvélemény számára is informá­ciókat nyújtani. A szakosztályok munkája szo­ros összhangban kapcsolódik egy­máshoz. Tevékenységüktől azt várjuk, hogy az MKT megyei szervezete minél hatékonyabban működjék, s ezáltal megyénk gaz­dasági életének további felvirá­goztatásához nyújtsanak hathatós segítséget. N. O. Az iparban dolgozó munkásnők keresete Bács-Kiskunban hetvenkilenc szocialista szektorhoz tartozó, megyei székhelyű vállalat, szö­vetkezet működik, amelyeknek 408 telepén az elmúlt év szep­temberi állapotot figyelembe vé­ve 24 261 szak-, segéd- és beta­nított munkás dolgozik. EbBől 10 585 a női munkavállaló, va­gyis a munkások 43,2 százaléka. Mint a fentiekből is kitűnik a megyei székhelyű ipar munká­sainak csaknem a feléről van szó. A munkásnők 33,7 százaléka a minisztériumi és tanácsi ipar­ban dolgozik, ahol az egy főre jutó havi jövedelmük 1903 fo­rint, míg a férfiaké 2500 fo-f rint. A szövetkezeti iparban dolgozó nők havi munkabére és személyi jövedelme 1622 forint, a férfiaké 2478. A számadato­kat összehasonlítva azt a követ­keztetést vonhatjuk le, hogy a munkásnők egy főre jutó havi jövedelme az állami iparban jóval magasabb, mint a szövet­kezetiben. Miután a férfiak egy főre jutó jövedelme a két szek­torban csaknem megegyezik, azt is megállapíthatjuk, hogy az állami iparban közelíti meg jobban a nők jövedelme a fér­fiakét. Amennyiben az előbbi vizs­gálatot a szocialista szektor egé­szét tekintve végezzük, arra az eredményre jutunk, hogy az állami- és szövetkezeti iparban együttvéve a női szak-, beta­nított- és segédmunkások egy főre jutó havi bére az 1972. szeptemberi állapotnak megfe­lelően 1842 forint volt, míg a férfiaké 2493 forint. Ha a szak-, segéd- és betanított női mun­kások átlagos bérét hasonlítjuk össze az azonos képesítéssel rendelkező férfi munkavállaló­kéval, akkor a következő ered­ményre jutunk: A női szakmunkások átlagos havi jövedelme 1991, míg a léniáké 2696 forint. A betaní­tót munkásoknál a nők fizetése 1865, míg a férfiaké 2381 forint. A segédmunkásoknál a nők át­lagos jövedelme 1694, a férfiaké 2119 forint , Az utóbbi években a--külön­böző, nők helyzetét javító intéz­kedések következtében már csökkent megyénkben is a nők és férfiak, átligkeresete körötti különbség. Természetesen továb­bi hathatós intézkedésekre van szükség. Az iparban dolgozó nők átlagkeresetét szakmai kép­zésük emelésével is növelni le­hetne. Megyénkben a munkás­­nők 19, a férfiak 53,5 száza­léka rendelkezik szakmunkás-bi­zonyítvánnyal. Sajnos a munkás­nők otthoni elfoglaltsága nehezí­ti nemcsak a szakkk'épzettség megszerzését, hanem a szakmai továbbképzés lehetőségeit is. El­sősorban a többgyermekes anyáknál áll fenn ez a helyzet, akikre — köznapi nyelven szól­va — a második műszak nagy terhet ró. A munkásnők átlagkeresetét fizikai, biológiai adottságaik is nagyban befolyásolják. Ezeket az adottságokat ajánlatos lenne figyelembe venni már a gépek tervezésénél, s a gyáron belüli munkaszervezésnél is. Hazánk­ban már vannak ilyen kezdemé­nyezések. Budapesten a Beloi­annisz Gyárban például tudomá­nyos alapokon dolgozták ki azt, hogy forrasztó nők számára mi­lyen asztalok és széktípusok a legalkalmasabbak. Az ilyen jel­legű kezdeményezéseket me­gyénk ipari üzemeiben is meg kellene honosítani, hiszen ezzel is meggyorsíthatnánk a női és férfi munkavállalók átlagkerese­te közötti különbség csökkené­sét. Fazekas Zoltán Gyorsan megtérült a beruházás Általános gond, hogy a beruházások csak lassan valósulnak meg és hosszú idő alatt ad­ják vissza a befektetett összeget. Szerencsére ma már egyre gyakrabban találunk példát az ellenkezőjére is. A Bajai Háziipari Szövetkezet rekonstrukci­ójára fordított 1,2 millió iorint nagyon gyorsan térült meg. Az összeget az új épület kialakításá­ra valamint a kötöde és a konfekciórészleg korszerűsítésére költötték. Nem hiába, az év vé­gén 14 millió forint termelési értéket produkált a szövetkezet, míg 1971-ben csupán tizenegvet. A tényleges eredmény meghaladta ai várakozást: a remélt 5—6 százalékos növekedési ütemet közel 30 százalékkal múlták felül azonos létszám mellett. A kötöde régi berendezéseit új félautomata kö­tőgépekkel cserélték ki, s ezeket tavaly január­tól folyamatosan állítottak munkába A befekte­tések gyors kamatozása nemcsak a termeléke­nyebb, gépeknek köszönhető, hanem a választék kialakításának is. Mindig változatos kollekciót kínálnak, tavaly a férfi és női pulóverekből mintegy 70 különböző modell került az üzletek­be. Egy-egy fazonból keveset — úgynevezett rö­vid szériákat — kötnek. Ha új pulóvert tervez­nek, akkor a várható érdeklődést előre felmérik az üzletek vezetőinek segítségével. Ezeknek az elveknek az életrevalósága igazo­lódott a konfekció üzemben is. A gyermekru­hákból — az előző évi 50 ezerrel szemben — több mint 70 ezer darabot készítettek tavaly. Itt is könnyebb lett az asszonyok munkája, gyara­podott a felszerelés. Mindenekelőtt az aprólékos, kézzel végzett műveleteket — gomblyukvarrást, lefűzést stb. — száműzték termelékeny célgépek beállításával. Ezek lehetővé telték a munka át­szervezését is, s a kettő együttes hatása a terme­lés mintegy 20 ezres emelkedése. P. M. EXPORT — IMPORT Óránként egy vagon üveges vagy dobozolt zöldségkon­zerv sterilizálására alkalmas berendezést készít szovjet, megrendelésre a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. « Paprikaolajból tavaly 250 mázsát szállított külföldre a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat. A tő­késországokon kívül Csehszlovákia és az NDK vásárolt a ,.Paprlkol"-ból. * Újabb négy. lengyel gyártmányú gépsort állítanak üzembe a Kecskeméti Parkettagyárban, hogy teljesíthes­sék az idei tervet: 700 ezer négyzetméter normál parketta gyártását. Tavaly az üzemben 570 ezer négyzetméter normál parketta készült. * A Férfi Fehérnemügyár bajai gyáregységében 400 ezer darab inget varrnak bérmunkában az angol Nicoline cég­nek. Nyolc darab olasz gyártmányú szövőgépet állítanak üzembe a Bajai Finomposztó Vállalatnál. • Ifjúsági munkacsoport tasakolja a leveszöldsegcl az NDK megrendelésére a Magyar Hűtöipar bajai gyárában. (Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom