Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. február 1. Hétszázezer ingatlant érint A vonatkozó rendeletek szerint folyamatosan ki kell alakítani az új, egységes földnyilvántartási rendszert. Ez hosszabb ideig tartó igen bonyolult feladat. A munka jelentőségét bizonyítja, hogy az országban 7 millió ingatlan — földrészlet, épület, öröklakás, szövetkezeti lakás stb. — adatait, valamint a rájuk vonatkozó jogokat és tényeket kell megvizsgálni. A megyében 700 ezer ingatlant érint a rendelkezés, amelynek végrehajtását az idén megkezdik. Miről is van voltaképpen szó?. Az ingatlanok nyilvántartására jelenleg két különböző rendszer szolgál: az állami földnyilvántartás és a telekkönyv. Mindkét intézmény a múlt század közepén jött létre. A felszabadulás után jellegük és tartalmuk megváltozott. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével összhangban az állami földnyilvántartásnál előtérbe lépett a tervezési, a termelési és a jövedelemszabályozási célokat szolgáló adatok nyilvántartása, a telekkönyvben pedig a szocialista tulajdon. és használati viszonyok védelme kapott nagyobb jelentőséget. A szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában már egyik nyilvántartás sem tudja kielégíteni az igényeket. Ezért kell az egységes rendszert kialakítani. A cél kettős: egyrészt a szocialista társadalmi és személyi tulajdon érdekében az ingatlanok és a hozzájuk fűződő jogok, valamint” a fontosabb tények nyilvántartása — ilyenek többek között az építési, elidegenítési tilalom — másrészt a népgazdasági tervezéshez és termeléshez valamint a mezőgazdasági jövedelemszabályozáshoz szükséges adatok szolgáltatása. Az ingatlan-nyilvántartás vezetésénél néhány főbb alapelvet határoztak meg. A nyilvántartás teljes, vagyis kiterjed az ország egész földterületére és az épületekre, a valóságos állapotnak megfelelően tartalmazza az adatokat, hitelesen tanúsítja azokat, valamint a jogokat! A szerződésen alapuló jogok csak az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéssel jöhetnek létre. Az új rendszer csak akkor felelhet meg rendeltetésének, ha az adatokban, valamint a jogokban és a tényekben bekövetkezett változásokat folyamatosan tükrözi. Ehhez azonban szükséges, hogy az ingatlan-nyilvántartást vezető járási földhivatal mindenről rendszeresen értesüljön, ezért írja elő a törvény a változások általános bejelentési kötelezetségét. Az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyek intézése első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal hatáskörébe tartozik. Az egységes nyilvántartás létrehozása a jelenlegi két nyilvántartásból szerkesztési eljárással történik, amit a földhivatal a helyszínen hajt végre. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a szerkesztést ez évben kell elkezdeni, és lehetőleg 1980 végéig szükséges befejezni. A végrehajtás nagy mértékben függ az ingatlantulajdonosok segítő közreműködésétől. Fontos, hogy a szerkesztési eljárás során az érdekeltek tegyenek eleget a hivatal felhívásának. Enélkül ugyanis a több éve — eseten^ ként évtizedek óta t— rendezetlen adatok, jogok és tények helyes nyilvántartásba vétele nem lehetséges. A szerkesztés megkezdése előtt a földhivatalok gondoskodnak majd a lakosság megfelelő tájékoztatásáról. K. S. IRTÓHADJARAT HÁZIÁLLATOK ellen Tanuló felnőttek A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalatnál örvendetesen nagy a szakmai továbbképzés iránti érdeklődés, méghozzá a vállalat szükségleteinek megfelelő szakmákban. Mintegy százhetven dolgozó kötött — anyagilag is ösztönözve — szerződést a vállalatával valamilyen szakirányú közép-, illetve főiskolán való továbbtanulásra. Közülük való F. Kiss J&zsef vállalkozási csoportvezető és Kávai Endre laboratóriumvezető is, akik az Ybl Miklós Műszaki Főiskola levelező tagozatának másod-. illetve első éves hallgatói. Az építők^széchenyivárosi szállásán, kis szobájukban, jegyzetek és szakkönyvek sokaságába merülten találkoztunk velük. Itt a félévi vizsgaidőszak, ki kell használni minden percet! Annyi bizonyos: ha az elszívott cigaretták arányában gyarapodik a tudományuk, simán veszik majd a vizsgakanyart. Addig is: szorítunk nekik! (Pásztor Zoltán felvétele) A Műkertváros I. utca 11. számú épületben lakom. Nemcsak én vagyok állatbarát, de szomszédaim is, akik macskákat, kutyákat, tyúkokat, galambokat és nyulakat tenyésztenek. Állományainkat régóta méreggel tizedelik. Az irtóhadjárat kiagyalóinak és végrehajtóinak kilétét ez ideig nem sikerült felfedni. Csak azt tudjuk, ravasz módon tevékenykednek, hiszen gyorsan ölő mérget használnak. A közelmúltban egyik lakótársunk 22 TISZTA VIZET KÉRÜNK! Sokak nevében panaszkodom amiatt, hogy a kecskeméti Nyíl utcában levő lakások vízcsapjaiból gyakran sárga színű, zavaros, vagyis ihatatlan víz folyik. Csak akkor válik fogyaszthatóvá, ha előzőleg köbméternyi mennyiséget engedünk kifolyni. Ez a módszer pazarlással egyenlő. Megszüntetése, illetve a feltehető csőhálózati hiba kijavítása érdekében sürgősen tenniük kellene DÖCÖGŐ BUSZ Utas társaim nevében teszem szóvá a KALOCSA környéki buszközlekedés visszásságait. Vidéken dolgozunk, s a járatokon naponta utazunk a városból a községekbe és vissza. Csaknem 200 forintot fizetünk a havi bérletért. Túl magas összeg ez ahhoz viszonyítva, hogy kis befogadó-képességű, fütetlen és darab vágnivaló csirkéje a bezárt ólban pusztult el, mert oda juttatott be valaki nagy mennyiségű arvalint. Az említettekre az illetékes szervek figyelmét ezúton hívjuk fel. Reméljük nem kerülik el méltó büntetésüket azok, akik nemcsak jelentős anyagi kárt és bosszúságot okoznak, de egészségünket is veszélyeztetik. Könyves Aurél Kecskemét valamit az illetékeseknek. De van más gondunk is. Utcánk egyik — nemrég közművesített — háza előtt föld- és építőanyag-halom éktelenkedik, s akadályozza a közlekedést. Ideje fenne már érvényt szerezni a városi tanács közterületelfoglalással kapcsolatos rendelkezésének, s eltakarítani a mesterséges dombot. Szabó Imre Kecskemét, Nyíl u. 7. döcögős kocsiban vagyunk kénytelenek állandóan utazni. A zsúfoltság is elviselhetetlen és mindezt csak tetézi a gyakori késésekből adódó bosszúság. A MAVAUT városi irodájában jónéhányszor reklamáltunk, de máig sem történt intézkedés. Horváth Mária Kalocsa A valóság közelről Zárszámadás előtt all a csátaljai Üj Tavasz Tsz. A fiatal üzemgazdász, Nercz Ferenc — tavaly október óta áll a közös gazdaság alkalmazásában — arról beszél, most zárják az első olyan évet, amikor a tervezés szinkronba kerül a zárszámadással. Az adottságokról beszél: — ' Par éve hajtották végre a szarvasmarha-állomány tbcmentesitését. A további fejlődéshez ez jó kiindulási alap. Itt két-három év múlva el lehet érni az 50 milliós termelési értéket. Oly módon, hogy ez felerészben az állattenyésztés hozamából származzék. E fő ágazatnak a részesedési aránya ma még 30 százalék. — Ezenkívül mi biztat még jelentősebb előrelépéssel? — A közvetlen értékesítés. Elsősorban a borra gondolok. A csátaljai borok keresettek és az Üj Tavasz Tsz-nek 400 hold újtelepítésű, jól termő szőlője van. Nem mintha e tekintetben a gazdaság már nem tett volna eredményes lépéseket. De még következetesebbé lehet tenni ezt a tevékenységet is. „Jó, jó, ezt enélkül is tudjuk” — lehetne minderre' a kézlegyintő válasz. Ám a felismeréseknél csak elkezdődik a közgazdász munkája; rá hárul az aprólékos, a gyakorlati kivitelezésre is alkalmas megtervezés. S ez a munka korántsem „légüres” térben folyik, minden lépésnél a közgazdászipénzügvi szabályozók tömegével kell számolni. S Nercz Ferenc itt támaszkodhat sikerrel nemcsak a képzettségére — jó két éve végezte el Budapesten a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát —, hanem az előző munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban szerzett tapasztalataira is. Két éven át volt ott alkalmazásban. Erről így vall: — A munkaköröm vonzó, vagy ha úgy tetszik, érdekes volt, egészen közelről volt alkalmam belelátni a népgazdaság pénzügyi szabályozó rendszerébe, annak alakulásába. Sok-sok várható intézkedésről jó előre informálódtam... Tavaly tavasszal pedig a mechanizmusbizottsági munkában vettem részt, s közeli kapcsolatba kerültem a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával. Lehetőségként rajzolódott ki előttem, hogy vagy a szekszárdi, vagy a bajai területi szövetség érdekeltségi területére jöjjek. Az utóbbi látszott a rokonszenvesebbnek. Így került a Duna—Tisza köz déli csücskébe a bátaszéki származású Nercz Ferenc. Baján lakik a budapestinél olcsóbb albérletben. Ez nem anynyira a városhoz való kötődés miatt van így, hanem azért, mert. egyúttal a területi szövetségnél is aktív közgazdasági munkát végez. A bácskai adottságok tóbbé-kevésbé hasonlóak a csátaljaihoz, s így a szélesebb körben szerzett tapasztalatok az Új Tavasz Tsz-ben is jól hasznosíthatók. S ez természetesen fordítva is igaz. Szabad ideje? Budapesten különböző tanfolyamokat vezetett. Baján és környékén ugyanez tölti ki maradék óráit. Számára a tájékozódás és a tájékoztatás — másképp megfogalmazva: a gyakorlati tudnivalók és a tudományos ismeretek szembesítése — szorosan összefügg egymással. Elfoglaltsága tehát eléggé sűrű ahhoz, hogy ne legyen ideje a vidéki élet állítólagos „sivárságáról” dilemmáznia. A nagyobb közösséghez, a tsz-tagsághoz köti az a felelősségtudat. hogy munkájától közvetlenül függ ötszáz család megélhetése. De szellemi partnereknek sincs híjával sem. Baja, sem Csátalja. A tsz szakgárdája fiatal, többnyire harminc éven aluli. Percig sem sajnálta, hogy a minisztériumot a szövetkezettel cserélte fel. Sőt ezt a lépését annyira természetesnek tartja, hogy különösebb magyarázatot sem lát hozzáfűzni érdemesnek. Legfeljebb csak annyit: — Tudja, az én korosztályom számára a minisztérium már nem a „magas hivatal”, hanem egy munkahely, a többi között. Ez az egyik igazság. A másik pedig az, hogy a kezdeményezéseivel országosan is figyelmet keltő bácskai mezőgazdasági körzet t z-ei még a mai napig is csak összesen három közgazdászt alkalmaznak. '"Nercz Ferenccel együtt... H. D. GAZDASÁGPOLITIKA • GAZDASÁ G POLITIKA EGY ÚJ SZERVEZET ELSŐ LÉPÉSEI Közgazdászok a megye életében Bács-Kiskun megye gazdasági élete az elmúlt másfél évtized alatt gyors fejlődésnek indult. Városaiba, nagyobb községeibe jelentős ipart telepítettek, s közben megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a korszerű nagyüzemi gazdálkodás alapjainak lerakása. Mindez sok gonddal járt, számos nehézséget kellett leküzdeni. A megyei párt- és állami szervek azonban lépésről lépésre gondoskodtak a szakmunkásképzés lehetőségeinek bővítéséről, az ipari és mezőgazdasági szakembergárda létrehozásáról. A gazdaságirányítási rendszerben bekövetkezett változtatások óta a műszaki és technikai műszaki kapacitás mellett egyre fontosabbá vált, és növekedett a gazdaságpolitikához jól értő szakemberek szerepe. A vállalatoknál, gazdaságokban, szövetkezetekben dolgozó közgazdászok, pénzügyi szakemberek korábban a MTESZ megyei szervezetében igyekeztek kifejteni gazdaságpolitikai tevékenységet, s több sikeres rendezvénnyel igazolták, hogy erre képesek. A gazdasági élet fejlődése azonban megkövetelte, hogy a megyében is létrehozzák a Magyar Közgazdasági Társaság szervezeteit. Erre a megyei pártbizottság és tanács támogatásával tavaly december 15-én került sor. Az MKT megyei szervezetébe több mint háromszáz közgazdász tömörült, s mintegy félszáz vállalat. intézmény és szövetkezet oártoló jogi személvként kérte felvételét. Ezzel a szervezőmunka korántsem ért véget, mert most folyik a különböző (vállalatgazdálkodási, tervezési-statisztikai, szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai, területfejlesztési, beruházási) szakosztályok megalakítása, amelyek keretében a tagság konkrét tevékenységet fejthet majd ki. A program máris biztatónak tűnik, hiszen a megyei szervezet nem kisebb dologra vállalkozott, mint arra, hogy májusban Kecskeméten rendezze meg az országos statisztikai vándorgyűlést — az Info ’73-at. őszre pedig azt tervezik, hogy gazdaságpolitikai vitafórumot szerveznek, amelyen a megye vezetői és közgazdászai találkoznak, s tárgyalják meg a legidőszerűbb kérdéseket. Ezek csak a legfontosabb programpontok, hiszen ezenkívül minden szakosztálynak önálló rendezvénysorozatai lesznek. Emellett a helyi csoportok — amelyek Kalocsán, Baján, Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán működnek — gondoskodnak arról, hogy a megve különböző részeiben lakó MKT-tagok bekapcsolódhassanak a társaság tevékenységébe. A megyében tehát kialakulóban van egy olyan szervezet, amely a kebelében tömörült szakemberek tevéken "ségét céltudatosabbá té' ve a jövőben meghatványozhatja az eredményeket. A közgazdászok ugyanis nagy szerepet vállalhatnak nemcsak a népgazdasági tervek előkészítésében, hanem — a változó helvzetet figyelembe véve — a szükséges korrekciók elvépzésében is. A feladatok között az is igen fontos, hogy a megye gazdasági fejlődése során megfelelő összhang legyen a területfejlesztés és településfejlesztés, vagy az élelmiszer-gazdaság különböző szektorai közt. Szinte természetesnek tűnik,, hogy a közgazdászok legnagyobb számban a vállalatgazdálkodási szakosztályba kérték felvételüket. Egyben örvendetes is ez, hiszen a legfőbb mindennapi feladat mégiscsak elsősorban a gazdálkodás hatékonyságának növelése a különböző gazdasági egységeknél. A szakosztályi élet pedig etekintetben a tapasztalatok bőséges cseréjére nyújt lehetőséget. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy bármely más szakosztály kevésbé fontos szerepet tölt majd be. A megye vezetése például nem nélkülözheti a statisztikai szakosztály gazdasági eredményeket elemző munkáját, vagy a területfejlesztési szakosztály tanácsait a távlati fejlesztés előkészítésében. A közgazdász szakma politikai foglalkozás is, és ennek tudatában kell a szakosztályoknak nemcsak tagjaikkal foglalkozni, hanem a szélesebb közvélemény számára is információkat nyújtani. A szakosztályok munkája szoros összhangban kapcsolódik egymáshoz. Tevékenységüktől azt várjuk, hogy az MKT megyei szervezete minél hatékonyabban működjék, s ezáltal megyénk gazdasági életének további felvirágoztatásához nyújtsanak hathatós segítséget. N. O. Az iparban dolgozó munkásnők keresete Bács-Kiskunban hetvenkilenc szocialista szektorhoz tartozó, megyei székhelyű vállalat, szövetkezet működik, amelyeknek 408 telepén az elmúlt év szeptemberi állapotot figyelembe véve 24 261 szak-, segéd- és betanított munkás dolgozik. EbBől 10 585 a női munkavállaló, vagyis a munkások 43,2 százaléka. Mint a fentiekből is kitűnik a megyei székhelyű ipar munkásainak csaknem a feléről van szó. A munkásnők 33,7 százaléka a minisztériumi és tanácsi iparban dolgozik, ahol az egy főre jutó havi jövedelmük 1903 forint, míg a férfiaké 2500 fo-f rint. A szövetkezeti iparban dolgozó nők havi munkabére és személyi jövedelme 1622 forint, a férfiaké 2478. A számadatokat összehasonlítva azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a munkásnők egy főre jutó havi jövedelme az állami iparban jóval magasabb, mint a szövetkezetiben. Miután a férfiak egy főre jutó jövedelme a két szektorban csaknem megegyezik, azt is megállapíthatjuk, hogy az állami iparban közelíti meg jobban a nők jövedelme a férfiakét. Amennyiben az előbbi vizsgálatot a szocialista szektor egészét tekintve végezzük, arra az eredményre jutunk, hogy az állami- és szövetkezeti iparban együttvéve a női szak-, betanított- és segédmunkások egy főre jutó havi bére az 1972. szeptemberi állapotnak megfelelően 1842 forint volt, míg a férfiaké 2493 forint. Ha a szak-, segéd- és betanított női munkások átlagos bérét hasonlítjuk össze az azonos képesítéssel rendelkező férfi munkavállalókéval, akkor a következő eredményre jutunk: A női szakmunkások átlagos havi jövedelme 1991, míg a léniáké 2696 forint. A betanítót munkásoknál a nők fizetése 1865, míg a férfiaké 2381 forint. A segédmunkásoknál a nők átlagos jövedelme 1694, a férfiaké 2119 forint , Az utóbbi években a--különböző, nők helyzetét javító intézkedések következtében már csökkent megyénkben is a nők és férfiak, átligkeresete körötti különbség. Természetesen további hathatós intézkedésekre van szükség. Az iparban dolgozó nők átlagkeresetét szakmai képzésük emelésével is növelni lehetne. Megyénkben a munkásnők 19, a férfiak 53,5 százaléka rendelkezik szakmunkás-bizonyítvánnyal. Sajnos a munkásnők otthoni elfoglaltsága nehezíti nemcsak a szakkk'épzettség megszerzését, hanem a szakmai továbbképzés lehetőségeit is. Elsősorban a többgyermekes anyáknál áll fenn ez a helyzet, akikre — köznapi nyelven szólva — a második műszak nagy terhet ró. A munkásnők átlagkeresetét fizikai, biológiai adottságaik is nagyban befolyásolják. Ezeket az adottságokat ajánlatos lenne figyelembe venni már a gépek tervezésénél, s a gyáron belüli munkaszervezésnél is. Hazánkban már vannak ilyen kezdeményezések. Budapesten a Beloiannisz Gyárban például tudományos alapokon dolgozták ki azt, hogy forrasztó nők számára milyen asztalok és széktípusok a legalkalmasabbak. Az ilyen jellegű kezdeményezéseket megyénk ipari üzemeiben is meg kellene honosítani, hiszen ezzel is meggyorsíthatnánk a női és férfi munkavállalók átlagkeresete közötti különbség csökkenését. Fazekas Zoltán Gyorsan megtérült a beruházás Általános gond, hogy a beruházások csak lassan valósulnak meg és hosszú idő alatt adják vissza a befektetett összeget. Szerencsére ma már egyre gyakrabban találunk példát az ellenkezőjére is. A Bajai Háziipari Szövetkezet rekonstrukciójára fordított 1,2 millió iorint nagyon gyorsan térült meg. Az összeget az új épület kialakítására valamint a kötöde és a konfekciórészleg korszerűsítésére költötték. Nem hiába, az év végén 14 millió forint termelési értéket produkált a szövetkezet, míg 1971-ben csupán tizenegvet. A tényleges eredmény meghaladta ai várakozást: a remélt 5—6 százalékos növekedési ütemet közel 30 százalékkal múlták felül azonos létszám mellett. A kötöde régi berendezéseit új félautomata kötőgépekkel cserélték ki, s ezeket tavaly januártól folyamatosan állítottak munkába A befektetések gyors kamatozása nemcsak a termelékenyebb, gépeknek köszönhető, hanem a választék kialakításának is. Mindig változatos kollekciót kínálnak, tavaly a férfi és női pulóverekből mintegy 70 különböző modell került az üzletekbe. Egy-egy fazonból keveset — úgynevezett rövid szériákat — kötnek. Ha új pulóvert terveznek, akkor a várható érdeklődést előre felmérik az üzletek vezetőinek segítségével. Ezeknek az elveknek az életrevalósága igazolódott a konfekció üzemben is. A gyermekruhákból — az előző évi 50 ezerrel szemben — több mint 70 ezer darabot készítettek tavaly. Itt is könnyebb lett az asszonyok munkája, gyarapodott a felszerelés. Mindenekelőtt az aprólékos, kézzel végzett műveleteket — gomblyukvarrást, lefűzést stb. — száműzték termelékeny célgépek beállításával. Ezek lehetővé telték a munka átszervezését is, s a kettő együttes hatása a termelés mintegy 20 ezres emelkedése. P. M. EXPORT — IMPORT Óránként egy vagon üveges vagy dobozolt zöldségkonzerv sterilizálására alkalmas berendezést készít szovjet, megrendelésre a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár. « Paprikaolajból tavaly 250 mázsát szállított külföldre a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat. A tőkésországokon kívül Csehszlovákia és az NDK vásárolt a ,.Paprlkol"-ból. * Újabb négy. lengyel gyártmányú gépsort állítanak üzembe a Kecskeméti Parkettagyárban, hogy teljesíthessék az idei tervet: 700 ezer négyzetméter normál parketta gyártását. Tavaly az üzemben 570 ezer négyzetméter normál parketta készült. * A Férfi Fehérnemügyár bajai gyáregységében 400 ezer darab inget varrnak bérmunkában az angol Nicoline cégnek. Nyolc darab olasz gyártmányú szövőgépet állítanak üzembe a Bajai Finomposztó Vállalatnál. • Ifjúsági munkacsoport tasakolja a leveszöldsegcl az NDK megrendelésére a Magyar Hűtöipar bajai gyárában. (Tóth Sándor felvétele)
