Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
1973. február 1. 9 PETŐFI NEPE • 5 A vadkerti „titok” A folyosón, az irodában, a bútorokon százféle, százszínű domborművek, edénykék; cigarettám hamuját égetett tálcába pöccintem, a könyvtárban két regény közül mókás kis cserépfigura néz rám. Miből tud a soltvadkerti iskola ennyi dísztárgyat vásárolni? — Vásárolni? Ugyan. A kerámiaszakkörünk munkája. A jelenlegi nevelők közül tíznél is többen a községben kezdtek iskolába járni. Varjú Ferenc például a szarvaskúti tanyavilágban ismerkedett meg a betűvetéssel. Márciustól „emlékké” válnak a soltvadkerti tanyák iskolái. A BKV méltányos áron autóbuszt adott, ezen. utaznak majd a kisiskolások nap mint nap a községbe. A városföldi Dózsa Termelőszövetkezet vállalta, hogy ugyancsak olcsón előkészíti a kocsit a műszaki vizsgára. A külterület felső tagozatosai már diákotthonban laknak; a fűtött folyosón akár papucsban is átmehetnek a tanítási órákra. Mátyus Lajos igazgatóhelyettessel járok osztályról osztályra. 1970-ben bevezették a szaktantermes rendszert. Van, aki úgy hivja; a tanszékek. Lehet, hogy igaza van. Az orosz tagozatosokat egy százhetvenötezer forintos Tesla gyártmányú nyelvi laboratórium segíti. A történelemteremben „állandó • kiállítás” van az emberiség korszakainak emlékeiből; a falon és az üvegajtós szekrényben helytörténeti gyűjtemény. A földrajzi „kabinetben” felvillanó színes lámpácskák jelzik a térképen az ásványi kincsek lelőhelyeit. A fizika birodalmában elektromos kapcsolótábla áll minden tanuló előtt. A szerelés saját munka, a „hozzávalót” a budapesti József Távbeszélő Központ ajándékozta az iskolának. A tavaly végzett Bucsi Ferenc tanulmányi versenyt nyert matematikából. Tuska Fali, aki most Kiskunhalason szakközépiskolás, az ifjúsági lovagló válogatottkeret tagja. Emellett megyei oroszversenyen és képzőművészeti pályázaton is díjat nyert. ' » A matematika tagozatos nyolcadik osztályban tíz kitűnő tanuló volt félévkor. Megkérdezem őket: hogyan lesz valakiből jó tanuló? Vállat vonnak. Még nem gondolkoztak ezen. Soltvadkerten él egy amatőr „esőcsináló”. Harminchét éve dolgozik a községben; évtizedek óta figyeli, tanulmányozza a vidék időjárását, tapasztalatait tudományosan is feldolgozza. 1957 óta kiváló tanár, földrajz—biológia szakos. A neve: Szakács László. 9 A diákotthon egyik szobája. (József Dénes felvételei) Egy idős tanító megírta Soltvadkert történetét. Nagy Pál Istvánnak hívják, tizennégy éve nyugdíjas. És megkérdem az igazgatót. Ignácz Istvánt is: mi a titka, hogy ebben az iskolában diák és tanár ilyen termékeny, alkotó légkörben élhet? — Hogy mi a titka9 A munka nem titok. Ez igaz. Hiszen mindenki tudja, hogy az iskolai könyvtár heti húsz órán át tart nyitva. Hogy több pedagógus a tanítóképző, a tanárképző, az egyetem levelező hallgatója. S hogy a nevelők negyedrésze aktív tanácsi, népfront- és pártmunkát végez. Nem titok. Az egész község tudja. Hát akkor? Mi az oka, hogy hasonló adottságú iskolákban az egyik helyen még a kimondott szó is fényleni kezd — és ugyanakkor máshol szürke úton ballagnak az emberek is, az eszmék is9 Nem tudom. Fejtse meg, aki okosabb. Kontra György 0 Este a klubszobában • A délután a tanulásé Bavreuthi ünnepi játékok, 1973 Az idei Wagner ünnepi játékokat a Wolfgang Wagner rendezte „Nürnbergi mesterdalnok”-kal nyitják meg július 25-én és augusztus 28-ig tartanak. A felújítást Silvio Varviso svájci karmester vezényli. A további programban a Götz Friedrich rendezte Tannhäuser felújítása, * Heinrich Hollreiser vezényletével, valamint a Wieland Wagner rendezte Parsifal, Eugen Jochun vezényletével szerepel. Az ünnepi játékok rendezője Hans-Peter Lehmann. A Wolfgang Wagner rendezte Nibelung gyűrűje Horst Stein zenei vezetésével ismét színre kerül. Mint már beszámoltunk róla, az 1973-as Bayreuth-i játékokon nem lesznek új rendezések. Petőfiről képekben A mészárosok a kiskun városok tekintélyes polgárai. A székekért fizetett árenda a tanács fontos jövedelemforrásai közé tartozott. Igyekeztek a bérlő működését megkönnyíteni, hogy zavartalanul fizethesse a járandóságot. A jogokat és kötelességeket szerződésben rögzítették. A Kiskunfélegyházi Levéltárban, a Főbírói Hivatal iratai között őrzik az „1829-ik esztendei július Holnapok 29-ik Napján itt helyben tartott licitacio" jegyzőkönyvét. Ebből idézünk: „Városunk Mészár Székbeli Jövedelmeit, az 1824 5., 1825/6. és 1826/7. három egymás után következő esztendőkre, Szabad Szállási Lakos, azonban most Kiss Körösi Szék Árendás Petrovits Istványnak, esztendőnként fizetendő ölt Száz ötven czédalabeli forintokbany Arénádban ki adtuk légyen'.." Képünk egy húsvágó tőkét ábrázol. Feltehető, hogy Petrorovits István tulajdonában volt. A félegyházi Agó család adományozta a Kiskun Múzeumnak. Nagyapjuk, Agó János Petrovilsúk székálló legénye volt. Mivel az árendás sokat utazott (járta a vásárokat, intézte a szabadszállási bérlettel kapcsolatos ügyeket), a székálló sokszor napokig önállóan vezette az üzletet. (Tóth Sándor felvétele) A klub mindenkié Petrassi Kodályról A római Magyar Akadémián Kodály Zoltán születésének 90. évfordulója alkalmából tartott ünnepi hangversenyen a művész életútját Goffredo Petrassi vázolta fel röviden. Petrassi hangoztatta, hogy Kodály érdeme, ha Magyarországon — a világ zenei életének egyik központjában — a zene valóban közkinccsé vált. Zene betonban Az ausztráliai Sydney egyik bankjának padlózata alól öt napon át halk zene hallatszott. A hatodik napon a titokzatos koncert félbeszakadt. A tisztviselők megnyugtatására az egyik betonöntő munkás elmondta, hogy munka közben a helyszínen hagyta táskarádióját, amit figyelmetlen munkatársa lebetonozott. Mindaddig szólt a zene, amíg az elemek ki nem merültek. Sosem késő Mabel Fitzgerald száz éves korában kapta meg az oxfordi egyetemen diplomáját, egy 1896- ban letett vizsgája nyomán. Akkori oan a törvények még nem engedélyezték, hogy nők is kaphassanak egyetemi diplomát. Időközben Fitzgerald asszony élvonalbeli kutatóvá lett, semmivel sein maradi ie férfikollegai mögött, annak ellenére, hogy rudasát csak mos! ismerlek ei hivatalosan. A gyárkapun sűrű sorokban jöttek kifelé a délelőttösök. Kissé odébb -20—25-en várakoztak a buszra. Eregették a füstöt, beszélgettek. S búcsúzás közben megállapodtak, hogy ötkor a klubban találkoznak. „Feltétlenül ott leszünk” — mondták. Kiderült, hogy a kis csoportból két fiatalt jól ismerek. Odaléptem hozzájuk, s a délutáni program felől érdeklődtem. Amint mondták, egy kis eligazítást tartanak majd azoknak, akik egy gyufaszálat sem tesznek arrébb, hogy jól, kellemesen érezzék magukat a fiatalok a klubban. De a rendezvényeken mindig ott vannak. Ez pedig nem mehet így tovább. És szinte egymás szavába vágva sorolták a példákat. Elsőként mindjárt a klub megalakulásának történetét mondták el. Néhány hónaopal ezelőtt a nagyközség másik két ipari üzemének KISZ- eseivel elhatározták, hogy egy pinceklubot létesítenek. Közös alaoszervezeti taggyűlést tartottak. aztán felkeresték a tanácselnököt. s javaslatot, segítséget kértek tőle. Nem is telt el egy hét, a fiatalok kaptak egv pincehelyiséget Nvomban megkezdték az átalakítást: szenet hordtak, betonoztak, villanyt szereltek, meszeltek, festettek. Minden délután ott szorgoskodtak a KISZ-esek. s az ifiúsági szocialista brigádok tagiai. De egvetlen egvszer sem segítettek az Hiúsági szövetségen kiviül fiatalok. Ok voltak viszont az elsők, akik kiváltottak, a klub látogatására jogosító tagsági könyvet. A fenti történetet mintegy kuriózumként elmondtam a KISZ megyei bizottsága egyik munkatársának. ö is ismert hasonló eseteket. így fogalmazott: „A fenti eset az előre nem látható, így meg nem akadályozható hibák közé tartozik. De. ha ismerjük a problémát, a hibák kijavítása, illetve megakadályozása már nem olyan nehéz.” Tényleg tarthatatlan, hogy néhány fiatal mindent megtesz azért, hogy a többiek jó körülmények között, szépen berendezett klubban tölthessék a szabad idejüket, mások pedig ölhetett kézzel várják a programot. Előfordult az is, hogy éppen ők bírálják az előadásokat, műsorokat. S ha a klub közgyűlésén megkérdezik tőlük, hogy milyen rendezvényeket szervezzenek, innen is, onnan is hallani: „Ez a vezetőség dolga”. S mivel a Bács-Kiskun megyében működő 150 ifjúsági klub közül legalább százban az a gyakorlat, hogy az alapszervezet irányítói egyben a klub vezetői is, tulaidonkéoDen a KISZ-esekre hárul a klubélet megszervezése. Hogvan lehetne ezen változtatni? Hiszen a KISZ-en kívüli fiatalok is éDDolyan tagjai lehetnek az ifjúsági szórakozóhelyeknek, mint a piros tagsági könyvvel rendelkezők. Jogaik tehát ilven tekintetben azonosak. Csakhogy nem egyenlő a kötelesség teljesítést. S ha nem is ilyen szemetszúróan, de bizonyos aránytalanság a KISZ-alapszervezeteken belül is megfigyelhető. Ha társadalmi munkáról, programok szervezéséről van szó, jó néhány KISZ-es busz- vagy a vonatindulásra, a családra, tanulásra hivatkozik. A KISZ megyei bizottsága egyik beszámolójából egy részlet: „Örömmel adunk számot arról, hogy az állami, társadalmi szervek segítségével jelenleg már 150 ifjúsági klub működik Bács-Kiskun megyében. Tehát több, mint 30 ezer fiatal szórakozhat rendszeresen. De azt is meg kell mondani, hogy sokhelyütt még kihasználatlanok ezek a klubok, rendszertelenek, alacsony színvonalúak a programok. A jövőben ezen feltétlenül változtatni kell”. A fenti probléma megoldásáért, ahogy mondani szokás, nem kell a szomszédba menni. Bács-Kiskun megyében is vannak olyan klubok, amelyekben egy emberként dolgoznak, s szórakoznak a fiatalok. Követendő példa lehet az a kilenc ifjúsági klub, amely tavaly elnyerte a kiváló címet. Feltétlenül megoldáshoz vezet a módszer, mely szerint csak azok a fiatalok lehetnek a klubok tagjai, akik részt vettek annak kialakításában. Mindenki először csak féléves próbaidőre kapjon igazolványt. íjat hónap alatt aztán eldől, hogy kik vesznek részt becsületesen a szervezésben, s a klubélettel kapcsolatos egyéb munkákban. Mert igaz, hogy a klubok nemcsak a KISZ-eseké, hanem minden fiatalé, aki tesz valamit a színvonalas előadásokért, műsorokért. Tárnái László Bohóciskola nyílik Magazin Izgatott, halálsápadt arcok, remegő kezek, izgatott, szaladgáló filmesek és riporterek, a várakozás izgalmától fűtött híres artisták, bűvészek, mi tagadás: mindenki izgult legalább egy kicsit, vasárnap délelőtt, Budapesten, a Kamara Varietében, ahol a nevettetés várományosai, a leendő bohócok adtak számot humorukról, ügyességükről. A „szigorú” zsűri a szakma elismert tekintélyeiből ült össze, soraikban foglalt helyet — többek között — Rodolfó is. A jelöltek? Volt közöttük B. kategóriás táncdalénekes és énekesnő, bölcsészhallgató és szállítómunkás, 120 kilós óriás és parányi törpe, a társadalom szinte minden rétegéből és „súlycsoportjából” akadt jelentkező. Miért éppen bohócnak? A bölcsészhallgató addig szórakoztatta évfolyamtársait, amíg felébredt benne a vágy a hivatásos mulattatás iránt. A táncdalénekes a gyerekeket szeretné megnevettetni : erre legjobb alkalom a porond, és nincs hálásabb közönség a cirkuszrajongó apróságoknál! ...' Persze, ide azért nem elég az otthon és baráti körben elismert jópofaság. Hiszen a humor akrobatái a legsokoldalúbb artisták is egyben ... — Ehhez mérten igen nagyok a felvételi követelmények — világosít fel Baross Imre, az Állami Artistaképző Intézet igazgatója. — Figyelembe vesszük az általános műveltséget, a humor iránti érzéket, szellemi, fizikai ügyességet, színészi képességet és ehhez még tanulni is kell — jó néhány artistafogást, zenét, beszédtechnikát, sőt pantomimot. Alapkövetelmény az érettségi, de rendkívüli tehetségeket enélkül is felveszünk. Lesz majd ilyen? — Több mint kétszázan jelentkeztek, ez óriási érdeklődésre vall. Ennyi jelölt között, azt hiszem, találunk egy-két komoly tehetséget. Hobbyjuk: Kecskeméten, a Rákóczi úti Művelődési Házban tartja ösz^szejövetelét minden hónap első vasárnapján az éremgyűjtők klubja. Immár ötödik éve gyűjtögetik, cserélgetik a numizmatikai ritkaságokat a társaság tagjai. Minden érme a történelem egy darabkája — mondják A legkülönbözőbb országokból származó érdekes, sokszor ritkaságnak számító szerzemény végigkíséri az emberiség több évezredes fejlődését. A régi korok, s napjaink fém- és papír• Brankovics György szerb fejedelem aranypénze a 15. századból Ez aztán gusztusos... Az egyesült államokbeli Weymouthban különös jelenségre figyelt fel a rendőrség. Az utcákról hirtelen sok csatornarács tűnt el. A nyomozás során furcsa dologra derült fény: a városba beköszöptött a kiránduló szezon és ezzel a grillsütés divatja is. Tekintettel arra, hogy az üzletekből hamar elfogytak a szabadtéri grillsütők, „leleményes” emberek igyekeztek csatornaráccsal pótolni a hiányt. Az artistaképzó intézetben őszszel indul az új osztály, a bohócoké. Hány tanulóra számítanak? — A kétszázból ma vizsgázik ötven, a többiekkel újabb két vizsgán ismerkedünk meg. Akik megfelelnek, kéthónapos előképzésen vesznek részt, itt válik el, kit érdemes tovább tanítani, Ügy 20—22 tanulóra számítunk. V. Zs. • A bohóc alakja inég a nagy művészeket is mcgihlette. Képünkön Paul Cézanne Mard! Gras című alkotása. a pénz pénzei így válnak művelődéstörténeti értékké. A múlt évben a Magyar Nemzeti Bank „lepte meg az érmek gyűjtői. Az otven- és százforintos pénzérmék mellett emlékérmet bocsátottak ki I. István születésének ezredik évfordulójára. Hasonló öröm a gyűjtők számára a főváros centenáriumára forgalomba hozott fém százforintos A klub tagjai önálló kiállításon szeretnék bemutatni gyűjteményüket, hogy ezzel is újabb híveket szerezzenek a numizmatikának. 9 Arannyal futtatott kelta ezüstpénz az i. sz. I—II. századból NEM VALAMI HÍZELGŐ „Azért vagyok színész, mert ez a pálya jó kereseti lehetőséget Jelent és hagy rá időt. hogy Jgazi szenvedélyemnek éljek: hódolhassak a nőknek, a bridzsnek és a lóversenynek. Számomra csak ezek a dolgok fontosak." Így nyilatkozott a 40 éves Omar Sharif, a filmvilág Ironikus és ragyogó szépfiúja, a nők bálványa Legutóbbi filmjében (Szerelemhez váló jog) ismét romantikus szerelmes hőst alakit Bár a nők bolondulnak érte. ő úgy beszél a gyengébb nemről, mint valamiféle gyűjtő. „A nőnek luxuscikknek kellene lennie. Ezzel szemben gyakran válik mindennapi fogyasztási cikké. Arra kellene törekedniük, hogy olyan egyedi, számozott modellek legyenek. mint egy nagy divattervező ogy-egy kreációja, a nők nagy része azonban Inkább konfekcióáru marad
