Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

/ 1973. január 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Adjunk vért Vietnamnak Szerte a világon minden jó ér­zésű, békeszerető emberben fel­villant a remény, bízott, hogy a vietnami—amerikai titkos tárgya­lásokon az elmúlt év októberében kidolgozott fegyverszüneti egyez­ményt Nixon elnök aláirja, véget ér a vietnami nép több mint egy évtizede tartó szörnyű szenvedé­se. Nixonék azonban aláírás he­lyett felújították a korlátlan légi- háborút. f A polgári lakosság megtizede­lésére kiagyalt tervek nyomán a gyilkolóeszközök tűzzel és golyó­záporral árasztanak el mindent. A bombák behatolnak a mélyen épített óvóhelyekre, barlangokba, futóárkokba is. Az áldozatok és súlyos sebesültek száma igen nagy, közöttük sok a gyermek. A VDK 21 millió lakosából 10 mil­lió a gyermek, de az áldozatok és sérültek aránya ennél is nagyobb. Szívettépő látvány amikor a szü­lők könyörögnek az orvosnak, hogy mentsék meg kisgyermekük életét. Az amerikai bombázások min­den képzeletet felülmúló pusztí­tásait, távol-keleti barátaink, test­véreink szörnyű szenvedéseit is­merve és átérezve a Magyar Vö­röskereszt megyei vezetősége, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága felhívással fordul me­gyénk mindig segítőkész lakossá­gához, fiatalokhoz és idősebbek­hez, üzemek, intézmények dolgo­zóihoz: adjunk vért a háború súj­totta vietnami lakosságnak! Adjunk vért, hogy megment­hessék sebesültjeiket, gyermekei­ket, asszonyaikat! Ne hagyjuk el­vérezni őket, a holnap győzteseit. Vért kérnek tőlünk is vietnami testvéreink. Mi hiszünk abban, hogy az üzemek, intézmények dol­gozói, a szocialista brigádok tag­jai, párttagok és pártonkivüliek, fiatalok és idősebbek, nők és fér­fiak megyénkben is átérzik a kért segítség létfontosságát és magu­kévá teszik felhívásunkat. Bízunk benne, hogy megértéssel fogadják a Vöröskereszt aktivistáit és a vértranszfúziós szolgálat alkalma­zottait. akik e nemes ügyben fel­keresik majd a munkahelyeket. Segítsük ezzel is a sokat szen­vedett hős vietnami néo igazságos küzdelmét az amerikai agresszo- rokkal szemben. Adjunk vért Vietnamnak, még nem késő! r'jTTrrffOi • A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága A MAGYAR VÖRÖSKERESZT Bács-Kiskun megyei Vezetősége Zárszámadás előtt a szabadszállási József Attila Tsz-ben A szabadszállási József Attila Termelőszö­vetkezetben — mint a megyében mindenütt — most a számviteli szakembereknek jut a legnagyobb feladat: összesíteni az elmúlt évi eredményeket, felkészülni a zárszámadó köz­gyűlésre. Nem kevés a dolga a párttitkár­nak, vagy az ellenőrző bizottság elnökének sem. Fövenyi Istvánt mindenki ismeri a szabadszállási szövetkezetben. Régi tsz-tag, és az ellenőrző bizott­ság elnökeként is megért már tíz esztendőt. Bár­miről kérdezem, mindenre tud pontos választ adni, jól ismeri a gazdaságot, az embereket, az elmúlt évi eredményeket. — A gazdasági munka bizony nehezebb 'volt ta­valy, mint az előző években — mondja. Amit vár­tunk, megtermett ugyan, de a minősége bizony nem a legjobb. Azért végül minden elég jól fize­tett, a gazdálkodással nincs is baj. A tagság dol­gozott becsülettel, szabálysértésekkel sem adtak nagyobb munkát az ellenőrző bizottságnak. Engem 1968-ban függetlenítettek, de van még két segítő­társam. Minden hónapban felosztjuk egymás kö­zött: te mész az Alsófeketére, te a Józanföldre, te meg az Alsó-szőlőbe. Igyekszünk mindenütt ott lenni, de sokszor előfordul, hogy az emberek hív­nak bennünket. Nem úgy, mint pár éve, amikor még vasvillával fogadták az embert a tanyán, ha ment a kártétel miatt. Akkor úgy mondtam, hogy az ember igazságot keres és haragost talál. Most ha a tanyán lakók hízója, vagy tehene bemegy a tsz vetésébe — mert nem lehet őket mindig be­zárva tartani —, jön a gazda, jelenti a kárt, meg­nézzük, azután azonnal kifizeti a bírságot. Ahogy szűnnek a tanyák, úgy szűnik ez a gondunk is. Amire azt lehet mondani hogy nagyobb ügy: nem volt a tsz-ben. Csányi István még fiatal, de régi szövetkezeti dolgozónak számít. Tizenegy esztendeje párttitkár a József Attila Tsz-ben. Sorolja a teendőket, de inkább az 1973-as esztendő foglalkoztatja. — A napokban tartjuk a párttaggyűlést, aztán egymást követik a brigád- és az üzemági megbe­szélések. A ' pártszervezet politikai munkájával egyenrangú ebben az időszakban a gazdaság is. Ott vagyunk minden megbeszélésen, előkészítjük a zárszámadó és a tervtárgvaló közgyűlést. A tavalyi esztendővel nem volt és nem lesz különösebb ba­junk, sokat javult az eredmény. Számszerű adato­kat most nem mondanék, mert még nem véglege­sek, az viszont már bizonyos, hogy amit szerettünk t Fövenyi István, az ellenőrző bizottság elnöke és Csányi István a tsz pártszervezetének titkára szinte naponta beszélget a gazdálkodásról, a szö­vetkezet és az emberek gondjairól. (Tóth Sándor felvétele) volna, el is értük. Befejeztünk több beruházást, amelyek megteremtik a továbblépés alapját. A Colmann-típusú szárító több mint 3 millió forint­ba került, a 90 vagonos magtár se olcsó. A búza, 9 kukorica és a napraforgó termesztését viszont teljesen gépesíteni akarjuk, márpedig ehhez fel­tétlenül szükség van a terményszárítóra és a meg­felelő tároló helyre is. Úgy gondolom, nem lesz könnyű dolgunk a rö­videsen megkezdődő tárgyalásokon. Üzemági vál­tozásokat tervezünk, s^ecializációt és ennek szük­ségességét meg kell értetnünk a gazdákkal. Újabb beruházásaink az idén nem lesznek, még egv ba­romfinevelőt alakítunk ki, hogy fejleszthessük az ágazatot. A gazdaságos tenyésztéshez a nevelő el­engedhetetlen, hiszen tavaly is 1 millió 600 ezer forintot fizettünk ki az állományért. Még annyit talán, hogv az idén nyereséget nem fizetünk, de a teljesített munkaórák után járó összeget teljes egészében megkapja a tagság. Az 1972-ben létre­hozott, nálunk maradó összegből amennyit csak le­het, igyekszünk tartalékolni. D. É. Felkészült a Chinoin a rosszabb időre is Hazánk legnagyobb gyógy­szergyára, a Chinoin, amely számos értékes antibiotikum és lázcsillapító gyártásával foglal­kozik, felkészült az influenzás megbetegedések gyógyszerezésé- re. Életmentő, nagyhatású szere­ikből, így a Tetránból, akár megkétszereződő igényeket is képes kielégíteni. Beszerezte - a két fontos antibiotikum alap­anyagtöbbletét is, így a szövőd­ményes megbetegedések gyó­gyításában kiváló hatású Oxa­cillin és Metticillin a szokásos­nál két-háromszor nagyobb mennyiségben is gyártható. A közismert lázcsillapító, az Ámi- dazophen, valamint a népszerű kondíciójavító Polyvitaplex gyártása szinte egyik napról a másikra bővíthető, felfuttatható. Döntés és felelősség M egyénk elmúlt heti legnagyobb eseménye volt a Bács-Kiskun megyei Tanács ülése. Ezen a fórumon — amint olvasóink ér­tesülhettek róla — valóban olyan döntések születtek, amelyeket túl­zás nélkül nevezhetünk közérdekűeknek, olyanoknak, hogy azok meg­valósítása révén egyaránt előbbre jutnak a legkisebb megyei falvak és a városok lakói. E döntések közül itt csupán a megye 1973. évi költségvetésével, illetve az azzal összefüggő gondolatokkal kívánunk foglalkozni. Nem azért tesszük ezt, mintha a többi napirendi téma érdektelen és közömbös volna számunkra, hanem mert a költségvetés köztudottan olyan részletekig szabályozza az éves tervet, hogy pél­dául hány óvodai helyet, kórházi ágyat, lakást és kollégiumi helyet építünk ebben az esztendőben. F-* pedig a szó átfogó értelmében közé rdek Három órán ét foglalkozott a megyei tanács ülése a költségvetés­sel, míg azt elfogadta és határozattá emelte. Ez a három óra nem azzal telt el, hogy az előterjesztő végrehajtó bizottságnak magyaráz­nia, indokolnia kellett volna a költségek megosztását, az egyes ága­zatokra szánt összegek alacsony, vagy magas voltát. Ezzel ugyanis fnindenki egyetértett és senki sem vitatta, hogy miért úgy osztották el az egy milliárd 193 millió forintot, ahogyan elosztották. Egyetértett minden tanácstag azzal is, hogy például a szociális és egészségügyi célokra 1973-ban 6,2 százalékkal többet költünk, mint az el­múlt esztendőben. A napirendi pont vitáját, a hozzászólásokat elsősorban az jelle- mezte, hogy azokból határozott körvonalakkal bontakozott ki a felelősség érzete, az a meg nem fogalmazott bizonyosság, hogy két­ségtelenül így lesz, ahogyan terveztük. Sok hozzászóló hivatkozott a Központi Bizottság múlt év novemberében hozott határozatára, mint olyan politikai és gazdasági dokumentumra, amely szilárd biztosítéka a következetes, jó munkának. Szükséges azonban elmondani azt, hogy a Központi Bizottság hatá­rozata annak a folyamatos termelőmunkának és helytállásnak követ­kezményeként születhetett meg, amelyet népünk és azon belül me­gyénk lakossága az elmúlt években kifejtett. Ahhoz azonban, hogy e határozatokat végre is tudjuk hajtani, hogy megvalósíthassuk a hatá­rozatra épült megyei költségvetés célkitűzéseit, további fáradhatatlan tevékenységre, becsületes és szorgalmas termelőmunkára, szocialista humanizmussal áthatott ügyintézésre van szükség. rT'íz és tízezrével vannak megyénkben is olyan becsületes, min- den körülmények között helytálló, szorgalmas munkások, me­zőgazdasági dolgozók, értelmiségiek, akikre bízvást apellálhatunk, amikor a költségvetési terv végrehajtásáról beszélünk. Annál inkább mondhatjuk ezt, mert — saját tapasztalatainkon túl — a megyei tanács ülésén többen elmondták, hogy körzetükben alaposan meg­vitatták a fejlesztési terveket az emberekkel, a tanácsi dolgozókkal, egy-egy közösséggel, munkahelyi kollektívával. Ezeknek az emberek­nek egyetértését, elkötelezett ígéretét tolmácsolták a felszólalók, b választópolgárok megbízottai. A felelősség azonban nem itt kezdődik, nem csupán a végrehajtás­hoz kéri a lakosság támogatását, közreműködését és szorgalmát a megye vezetése. Már korábban, az idei tervek összeállítása, előkészí­tése során közérdekké tette a megyei tanács, majd a járási hivatalok és a helyi tanácsok a tervezést, hangsúlyozva a legfőbb szempontot: mindig és mindenhol csak a reális lehetőségeket vegyék figyelembe. Csakis azt tervezzük, amire pénzünk, erőnk van és elsősorban azokat, amelyek mindenképpen szükségesek egy-egy község, város, vagy az egész megye lakossága szempontjából. Persze, nem könnyű — még ilyen széles körű előkészítő munkával sem — megállapítani a fontossági sorrendet. Mert igaz ugyan — ahogyan az egyik felszólaló fogalmazott —, hogy fejlesztési gond­jaink összefüggésben vannak a gyors előrehaladással, az igények nagyarányú fokozódásával, de az sem lehet kétséges, hogy a pénz­ügyi lehetőségek korlátozottak, s végső soron ez szabja meg a gazda­sági, kommunális előrelépésünk ütemét, még akkor is, ha beleszámít­juk az éves átlagban több millió forintot jelentő társadalmi munkát. C ha mindezeket figyelembe véve beszélünk a döntésről, a végre- hajtásért érzett felelősségről, az elmúlt évek tapasztalatai alap­ján mondhatjuk, hogy azok a tömegek, amelyek részt vettek a dön­tésben, vállalják és kötelességüknek érzik a tervek maradéktalan végrehajtását is. Gál Sándor Metszik a gyümölcsfákat Tizennégyen kezdték meg a munkát a kunfehértói Előre Tsz 80 holdas gyümölcsösében. Naponta 140 fa metszését, koronaalakítá­sát végzik el. (Pásztor Zoltán felvétele) Változatosabb ellátás a szociális intézmények ben Az egészségügyi és szociális in­tézményekben — kórházakban, klinikákon, csecsemő- és szülőott­honokban, bölcsődékben, stb. — a napi élelmezési nyersanyagnor­mát januártól több mint 15 szá­zalékkal emelték. Vannak olyan intézmények is, ahol az emelés aránya meghaladja az átlagot. A kórházakban, klinikákon, szülő­otthonokban például a korábbi 15,40 forintról 19-re, a szanató­riumokban 20.40-ről 24-re, a cse­csemőotthonokban 11,50-ről 13,20- ra. a szociális otthonokban 13-ról 15,60-ra forintra emelkedett az ellátottak napi élelmezési nyers­anyagnormája. Ezzel kapcsolatban az Egész­ségügyi Minisztériumban a követ­kezőket mondották: — A január elsejétől életbe lépett intézkedés lehetővé teszi egyebek közt azt, hogy az eddiginél több zöldségfé­lék, húsfélék, gyümölcs jusson a felsorolt intézményekben levő fel­nőttek, illetve gyerekek részére, tartalmasabb, változatosabb, mi­nőségileg is jobb, a beteg állapo­tának még inkább megfelelő élel­mezést tudnak biztosítani a nyers­anyagnorma emelése révén. Egész gyárakat készítenek A Vegyiműveket Építő és Sze­relő Vállalat tiszakécskei gyár­egysége számos nagy ipari léte­sítmény technológiai kivitelezé­sében működik közre. Az elmúlt évben például 26 katódszekrényt készítettek az Ajkai Timföld­gyárnak és több bonyolult be­rendezést szállítottak a kiemelt beruházással épülő Péti Nitro­génműveknek. A gyáregység eddig kooperá­ciós partnerként csak egy-egy részfeladatra kapott megbízást. Tavaly óta azonban egész gyá­rakat — pontosabban teljes fel­szereléseket — a baromfifeldol­gozó üzemeknek technológiai egységeket gyártanak. Helyben állítanak elő minden, a rendszer­hez tartozó berendezést; — ko­pasztó, perzselő, kábító gépet, automatikus ládamosó és fertőt­lenítő készüléket — kádakat, szállítószalagokat és a munkához szükséges kisebb tartozékokat. A feldolgozó gépsort az elmúlt év­ben kiegészítették fagyasztó ala­gúttal és aprólékhűtő szalagsor­ral. Így az első művelettől az utolsóig tiszakécskei berendezé­seken teszi meg műanyag tasa- kokban végződő útját a konyha­kész csirke. Természetesen egy- egy berendezést is elkészítenek a megrendelőknek. • Petrezselyem László és Sallai József kipróbálja a perzselő be­rendezést. (Tóth Sándor felvétele) tűk a termelés. A munkások azonban máris utaztak vissza a másik német vállalathoz, ahová az utolsó gépeket a napokban küldték el. Ott a tervek szerint febrtiárban kezdik meg a gép­lánc üzemi próbáit. P. M Az első két teljes gépsort az NDK-ban épülő üzemek vásárol­ták meg. Az egyik gyárból már hazatértek a szerelők,' akik a helyszínen állították be a gépe­ket, és mint elmondták: a ma­gyar üzem termékei kiállták a próbát, zavartalanul folyik raj­Az ukrán televízió estje A televízió — hagyományaihoz híven — külön estet szentel a Szovjetunió egyik legjelentősebb szocialista köztársasága televízió­jának, az ukrán tv-nek. A prog­ram január 24-én népzenei ösz- szeállítással kezdődik 17.35-kor „Háromféle muzsika” címmel. A nézők az ukrán népzenén kívül népi hangszerekkel és népművé­szeti tárgyakkal is megismerked­hetnek. „Kijevi kostoló” címmel 18.15- kor sugározzák a magyar televí­zió munkatársainak filmjét, ame­lyet erre az alkalomra készítet­tek ukrán • úti élményeikből. Stíl­szerűen ezúttal az esti mese is ukrán történettel jelentkezik. Lu­kács Margit tolmácsolásában. A Tv híradó után egy hatvan per­ces jégrevűműsor következik „Egy óra a Föld körül’' címmel, amelyben különböző népek tán­cait, zenéjét ismerhetik meg az érdeklődők. Az estet A goloszejevi erdő cí­mű ukrán tv-film zárja. Ízelítő az ŐRI műsorából Kivál0 népművelők Eredményes évet zárt 1972- ben az Országos Rendező Iroda: sok színes, választékos könnyű­zenei hangversenyt szervezett, külföldi és hazai művészek köz­reműködésével. Az idén elsősorban a belföldi könnyűzene legjobb reprezen­tánsai közreműködésével akar­nak produkciókat rendezni. Za- latnay Sarolta például a Mini együttessel januárban és febru­árban az ország számos műve­lődési házában fellép. A Sláger '73 című műsor szereplői: Cser­háti Zsuzsa, Máthé Péter, Aradszky László, Szejcdi Mol­nár Géza, Nagy Éva és a Kék Csillag együttes szintén válto­zatos műsorral szerepelnek majd1 a pódiumokon. Március 19-én a Ki mit tud? műsorban népszerűvé vált Generál együttes előadását él­vezhetik a könnyűzene kedve­lői, velük együtt fellép a MOc- rolid vokál is Szűcs Judittal és Dévényi Tiborral. Az elmúlt év kiemelkedő szer­vező munkájukért huszonhat népművelési szakembert jutal­mazott meg az 'Ország minden részéből az Állami Déryné Szín­ház. Ezzel együtt a Művelődésügyi Minisztérium külön jutalmát is megkapta hét népművelő, köz­tük a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Művelődési Központ igazgatója. Bodor Miklós, és Acs Viktorné, aki a kunada- esi művelődési otthont vezeti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom