Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. január 14. Három évtized mérlege A/ idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet. A jubileumról egész esztendőben megemlékeznek rendezvényeik alkalmával a tudományos kutatás e fellegvárában, amelynek kiváló eredményei túlnőnek az ország határa-, in és előkelő helyet foglalnak el a nemzetközi ranglistán is. Az intézetet dr. Mészöly Gyula alapította, aki jelenleg %is e kutatási bázis tudományos tanácsadója, a paradicsom nemesítés irányítója. Csak az elmúlt évben — meggyengült egészségi állapota miatt — mondott le az igazgatói teendőkről. Addig az intézet élén állt és az ő irányításának köszönhetően születtek a nemzetközileg is elismert eredmények. Mint a kecskeméti Parasztfőiskola fiatal szaktanára kezdte el a kutató munkát. Izgatta a nagy kérdés, hogyan lehetne többet termelni a homokon, javítani az életkörülményeket a mostoha vidéken. Kecskemétén és környékén akkor már hagyománya volt a kisparaszti gazdaságokban a zöldségtermesztésnek. Dr. Mészöly Gyula így emlékezik az akkori időkre: — Az intézet jogelődje az állami kertészeti telep, amelynek szervezését még 1942 őszén megkezdtük. Az akkori városi tanács egy 18 hektárnyi területet eladott az államnak arra a célra, hogy segítsék a konzervgyáriás alapanyag-ellátását. Egyik fon tos feladat volt, hogy a legalkalmasabb paradicsomfajtákat keressük meg erre a célra. Létrehoztunk egy fajtagyűjteményt, és megkezdtük a válogatást. Számottevő fejlődés csak a háború után következett be. 1948-ban az átszervezés után az Állami Kertészeti Kísérleti Telep nevet kapta. Két év múlva Kecskeméti Kísérleti Gazdasag lett, majd 1955-től 1970-ig Duna—Tisza közi Mezőgazdasagi Kísérleti Intézet. Jelenleg mint ismeretes Zöldségtermesztési Kutató Intézet a neve. Az 50-es években kezdtük elérni az első sikereket a kutatásban. 1952-ben ismerték el az első új paradicsomfajtát a Kecskeméti 363-at, amelyet számos követett. A három évtized munkásságát és eredményeit . új növényfajták és termesztéstechnikai eljárások jelzik. A paradicsomon kívül egyéb zöldségnövénnyel takarmányokkal, gabonával is foglalkoznak. Harminc év alatt, összesen huszonnyolc államilag elismert új növényfajta született az intézetben. Előzetes elismerést hat növényfajta kapott, országos fajtakísérletben jelenleg is 23 nemesített növényük van. Ez utóbbiakat már dr. Balázs Sándor az intézet igazgatója mondja el. Egyúttal tájékoztat arról is, hogy valamennyi idei bemutatón és tapasztalatcserén ismertetik a három évtizedes eredményeket. — Január elsejétől tovább bővül tevékenységünk, mert az intézethez csatolták az eddig a Kertészeti Kutató Intézet irányítása alatt álló szentesi telepet. Itt a káposztafélék, valamint a csemegepaprika nemesítésével foglalkozunk. Dr. Kiss Árpád az intézet • igazgatóhelyettese, a világhírű tudós, akinek triticale fajtáit ma már több országban termesztik, részletesebben ismerteti az idei programot. — Június végén homoki vetésforgó kísérleteinket, valamint új triticale fajtáinkat mutatjuk be. Egy hónap múlva a korai paradicsomfélékkel, valamint egyéb zöldségnövényeinkkel kapcsolatos kísérleteinket láthatják. Ezek közül érdemes megemlíteni az uborkát, a tojásgyümölcsöt. Üjdonság a csemegekukorica. Sok dolgunk lesz a kecskeméti kertészeti napokon, amelyet augusztus 15. és 31. között rendeznek. Már a rendezvénysorozat első napján tartunk bemutatókat. Október végén gomba termesztési tapasztalat- cserét rendezünk. Minden alkalommal összekapcsoljuk a programot a 30 éves jubileummal. A kertészeti napokra szeretnénk megjelentetni az intézet eddigi munkásságát összefoglaló kiadványunkat Balázs Sándor végezetül elmondja ' — November elején tudományos tanácskozást rendezünk, amelynek előadásai a harminc évi kutatómunka eredményeit tükrözik majd. A megemlékezés-sorozatot lényegében ezzel zárjuk. K. S. Dr. Bontovics Lajosné laboráns és Szabó Imre tudományos ügy intéző a sűrítményeket vizsgálja. (Tóth Sándor felvétele) Villanásnyi embersors A Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat négyezernél több munkásának tekintélyes hányadát teszik ki a vállalati szálláshelyre szoruló munkavállalók. Számukra Kecskeméten öt helyen tart fenn átmeneti otthont a vállalat. A legismertebb •íeözülük a Kurucz körút 23. szám alatti nagy munkásszálló. Körsétánk első állomásaként ezúttal tudatosan inkább egy kevésbé népes pótotthont, a Széchenyi- tér 14. szám alatti női szállást tekintettük meg. A kitárt nagykapun belépve, fény sehonnan nem szüremlik ki az udvarra. A fabódéból előkerülő, meglett korú férfi azonban a segítségünkre szegődik, s magyaráz: — A lakók közül még senki sincs itihon, de ilyenkor öt-hat óra körül szoktak hazatérni. A szállást azonban szívesen megmutatom . Máris fényt gyújt az épületrész udvari bejáratánál, s világos PVC-borítású, szűk folyosóra tessékel bennünket. — Nyolc kétágyas szoba van itt és jelenleg tizenhét lakó. Kár, hogy nincsenek itthon, de azért betekinthetnek bármelyik szobába, vág# a tisztálkodó helyiségbe ... — közben máris nyitja a 3-as számút. Kicsi, de barátságos, rózsaszínű lányszoba. Két fehér vaságy, tiszta ágynemű, középütt szekrény. A tetején három könyv. Kettő közülük Zola-regény. Mozgás hallik a folyosóról, valaki megérkezett. A 8-as szoba előtt apró termetű lány. Betessékel bennünket, s kérdéseinkre szomorkás egykedvűséggel válaszol. — A Szabolcs megyei Öfehér- tóról a nyáron, júliusban jöttem a vállalathoz, segédmunkásnak. Családi okok miatt. .. .Itt, a szálláson jó. Nem járok sehová. A szobntársnőm sem, aki irodista. A többiek el-elmennek a moziba, vagy a Hírősbe szórakozni. Olvasni szeretek. Most már a munkámmal is megbarátkoztam. Elvégeztem a könnyűgépkezelői taníolyamot, nemrég volt a vizsga. A munkahelyem az előregyártóknál van, a Lenin- város mögött. Ez sokkal jobb, mint amikor segédmunkás voltam. Merthogy ilyen kicsi vagyok, ott még a 16 éves gyereklányok is parancsolgattak. Innen a szállásról velem együtt hárman vizsgáztunk a könnyűgépkezelőiből ... Majd csak alakul valahogy az életem itt. Kecskeméten ... — szegi be a válaszait a 19 éves korát meghazudtolna n komoly M. Erzsi. Mielőtt elbúcsúznánk tőle, egy halk kérdéssel véletlenül ráhibázok valamire, ami szerepet játszott Erzsi életének sorsfordulójában, abban, hogy számára jelenleg az építők kecskeméti női -szállása jelenti az otthont. — Hányán vagytok testvérek? — tudakoltam négyszemközt. — Négyen. De kettőnknek- kettónknek külön apja van ’.. Talán ebben rejlik az a bi- z.onvos „családi ok”? — Igen — feleli lehorgasztott fejjel. Aztán felnéz, s a félénk- bánatosan rám szegeződó tekintetéből kiolvasom- látogatás alkalmatlan qjJPWSbbi fag- gatózásra. Ärny Irén (Folytatása következik.) (Pásztor Zoltán felvétele) Petőfiről képekben Kilenci'enkét esztendeje vették ünnepélyesen köztulajdonba Petőfi szülőházát és ekkor nyitották meg az első emlékkönyvet. Jelenleg a harminchatodikba jegyzik nevüket a látogatók. Ebben a században félmillió ember tisztelgett a múzeumban. Hosszan idézhetnénk az érdekesebbnél érdekesebb véleményeket, a meghatott sorokat. Már a múlt század végén elzarándokoltak ide a külföldi Petőfi-rajongók. Jártak itt angolok, németek, oroszok, svájciak, törökök, csehek... Itt voltak a költő rokonai, többek között második unokanövére. A lapok őrzik a történelem változásait. „Ez a ház, ahol élt a magyar költö — irta egy szovjet gárdaalhadnagy 1945. szeptember 19-én. — Nagyon kívánom, hogy ilyen írói legyenek a magyar nemzetnek.” Egy vietnami egyetemista sorai tanúsítják, hogy ma is lelkesítenek Petőfi szavai: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk”. Fotókópiánkon Móricz Zsigmond bejegyzését láthatják olvasóink. ‘^^-A o c\/^/1"** 4* «tu 7\ i j v* i tjj $ . O* « , /ÍT Ketten Kunszentmiklósról A Csepel Autógyár kapuján kigördülő vadonatúj járművek többezer dolgozó összmunkájának „végtermékei”. A „készbe” mindenki beleadta a maga szakértelmét, igyekezetét, az a csaknem 300 Bács-Kiskun megyei bejáró is, akik becsült, elismert tagjai a gyári nagy családnak. Sokukat már négy vállalati autóbusz hozza-viszi, vagy 80 fillérrel több az órabérük, ennyivel járul hozzá a gyár az útiköltségükhöz. A bejárókkal lényegében nem a gyár, hanem a folytonos útonievés érezteti, hogy nekik más, nehezebb sors jutott, mint a helybenlakóknak. Hajnali fél ötkor kelnek, este későn érnek otthonukba, kétszeresen fáradtan. a napi munkától és az utazástól, és akkor még mindig akad tennivaló a ház kórül. Miért vállalják? A nagyobb kenyérért, vagy csak a kenyérért. A kunszentmiklósiak nem nagyon válogathattak. Amikor pár éve megszüntették az autógyár kihelyezett üzemét, aki tehette, felkötötte a vándorcipőt és ment a gyár, a pénze után. A járműgyárban ötvennégyen dolgoznak Bácí-Kiskun megyeiek. Zömmel kunszentmiklósiak, köztük a fiatal Rózsakerti Zsuzsa, aki 1970 decemberében kezdte a bejárást. Azelőtt tanácsi, adminisztrátor volt. Kíváncsi volnék, mit jelentett ennek a fiatal, a vidék és a család védőszárnyai alatt nevelkedett kislánynak belecsöppenni a nagyüzemi életbe, éppen a hazai nehézipar egyik fellegvárában? — Kunszentmiklós nagyközség ugyan, de azért igazi falu. Itt valahogy mások, segítőkészebbek az emberek. Nagyon jó közöttük lenni. Az sem lényegtelen, hogy a prémiummal együtt 1800 forintra is felmegy a "havi átlagkeresete. Programozó. Ö számolja ki, vmzí nyilvántartásba, hogy hányféle és mennyi gépkocsialkatrészt kell legyártatni a műhelyekkel. ’ Édesanyja a kőbányai konzervgyár bejáró dolgozója, egyik bátyja Zalaegerszegen, a másik Kalocsán dolgozik, legkisebb húga pedig nemrég kapott munkát, szintén az autógyárban. Igaz, hogy „vándorcsaládba” született, de nem hive a vándoréletnek. Néhány hónapja a gyári munkásszállás lakója lett. Tavaly márciusban kiváló dolgozó kitüntetést kapott. A gyáregység egyik alapszervének KISZ-titkára, tavasszal kirándulni, télen színházba, moziba viszi a fiataljait. Mit csinál legszívesebben, ha ráér? — Mániákusán főzök ... Ennek hamarosan hasznát is veszi. A vőlegénye szintén a gyárban dolgozik. Alig várják, hogy induljon a KlSZ-lakásépí- tési akció, arra szeretnének befizetni. Budapesti asszony lesz a kun- szentmiklósi lányból? — Nem egészen — csak Pest környéki. Pestet valahogy nem tudtam megkedvelni. Szerencsére nem azt látta és kívánta meg a városi életből, amit a legtöbb fiatal lány: divatos ruhákat, könnyű szórakozást. Arra a különbségre érzett rá helyesen, amitől más, okosabb i.i az élet, mint odahaza. Még nem is tudja pontosan mit jelent számára ez a hely- és életforma-változtatás, de azt teljes bizonyossággal érzi, hogy jól választott. Máhler Gyula darukezelő a járműgyárban. Keserű, csalódott ember. Időbe telik, amíg a lemondó legyintésekkel félbeszakított mondatokból kiteljesedik hányatott élete. Közlekedési baleset érte, leszázalékolták, az egyik lába röVidebb lett és még min - dig nagyon fáj. sínbe kellene rakni, de honnan vegyen rá pénzt ? A baleset több mint egy éve történt, nem az ő hibájából, mégis azóta állandóan és reménytelenül pereskedik bajának okozójával, a kecskeméti ménteleki, most Kossuth Tsz-szei. A tsz nem akar fizetni, neki pedig se pénze, se egészségé. Tavaly 76 napra írták ki, a lába miatt. Hogyan tartson el táppénzből beteg feleséget és 'két kiskorú gyereket? — ez jár állandóan a fejében. Amikor az autógyár kunszent- miklósi üzeme megszűnt, az anyavállalatnál kapott munkát, az állapotának megfelelőt. A könnyű munkáért kevesebbet is fizetnek, meg szívesebben maradna Kunszentmiklóson, de ott még ennyi sem jönne össze. Csak portásnak mehente, de havi ezerért? Most 2100 forint a •fizetése, ez háromszázzal kevesebb, mint amennyit Kunszentmiklóson kapott, viszont havonta 150 forintjába kerül a közlekedés. És legnagyobb bánata: neki nem adják meg útiköltség fejében azt a bizonyos 80 fillérrel megfejelt órabért. Érzem, lényegében nem az a 80 fillér bántja, hanem a tudat, hogy már nem teljesértékű ember. Minden szóból, vélt, vagy valódi mellőzésből, hivatali elutasításból ezt érzi ki, ettől lesz (Fényképezte: Baku István) egyre keserűbb és visszahúzo- dóbb. Nem tudom jogilag mit lehetne tenni érte, de emberileg? Talán mégis kaphatna megfelelő munkát Kunszentmiklóson. vagy annyi kedvezményi itt a gyárban, amennyi másoknak is kijár, állítólag csak neki nem. Filléres tétel, de Máhler Gyulának azt jelentené, hogy olyan értékben „jegyzik”, mint a többi bejárót. * Két ember, két sors, a csaknem háromszáz bejáró közül. Két portré: az egyik negatív, és ez a ritkább, a másik pozitív: — szerencsére, ez az általánosabb. A gyakoribb... Vadas Zsuzsa / ________
