Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-11 / 8. szám

4 PETŐI ! NÉPE • 1973. január 11. ■ ■ ■ ■ ■ ■ Tízéves mozgalom í;/.»vetkezetünk az utóbbi ész­ter» lökben sokat tett a termés­ei eiimények növeléséért. Ezt elő- .'Viü tette, hogy 196b óta az ön­tözhető területek alig több mint 200 hektárról 7ÜÜ hektárra emel- uetilek. A negyedik ötéves terv végére a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet összterületé­nek 95 százalékát tudjuk öntöz­ni. Az utóbbi tíz év alatt több­szörösére emelkedtek a termésát­lagok, hasonlóképpen az egy tag­ra jutó részesedés is. Az ered­ményekhez hozzájárult, hogy egyre erőteljesebb üzemünkben a szocialista munkaverseny. Tíz évvel ezelőtt, 1963. tava­szán hét brigád nevezett be a nemes vetélkedésbe. A verseny évről évre terebélyesedett. 1969- ben a szövetkezet dolgozóinak több, mint fele tett vállalást. Ak­koriban több mint egymillió fo­rintot tett ki a felajánlás össze­ge. Túlteljesítették vállalásaikat a brigádok és ennek köszönhető­en csaknem 1 millió 650 ezer fo­rinttal magasabb értéket termel­tek. A mozgalom elősegítése érde­kében pártszervezetünk vezető­sége javasolta a nugvobb erköl­csi és anyagi megbecsülést. Ek­kor került sor 40 ezer forint ju­talom kiosztására, az első három helyezett brigádzászlót és a két éven át rendszeresen dolgozó brigádtagok zöldkoszorús jel­vényt kaptak. 1971-ben már tíz szocialista címért küzdő brigád tett válla­lást, amelyek közül több már előzőleg néhányszor elérte a lei- tüntető címet. Érdemes megem­líteni, hogy csaknem 5 millió 400 ezer forint értékű vállalást tettek. Ezt is túlteljesítették. A verseny eredményeként több mint í> millió forint érték jelent­kezett. A versenyt évközben figye­lemmel kísérjük. Az értékelés félévenként történik, amelyen részt vesznek nemcsak a ver­senybizottság tagjai, hanem az értékelendő brigádok vezetői, egy-egy brigádtag, valamint az üzemágvezetők és a pártvezető­ség tagja. Az 1971. évi eredmé­nyek alapján a termelőszövetke­zet ismételten pénzt, brigádzász­lót, zöldkoszorús cs brigádjelvé­nyeket, valamint oklevelet adott az arra érdemeseknek. Az 1972-ben megalkotott alap­szabályban, valamint ügyrend­szerünkben a brigád- és üzem­egység-vezetőket, valamint a gaz­daság első számú irányítóit is felelőssé tettük a mozgalomért. A munkaverseny népszerűsíté­sében nagy szerepe van a rend­szeresen megjelenő «üzemi hír­adónknak, amelyben beszámo­lunk a brigádok eredményeiről és segítjük gondjaik megoldását is. Ez egyik módszere a verseny­nyilvánosság biztosításának. Az a tapasztalatunk, hogy szívesen ol­vassák ezeket az információkat. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Fejér megyei Nyomda Vállalat dunaújvárosi telepén dolgozó szo­cialista brigádokkal. Két brigád­dal kötöttünk szocialista szerző­dést. Még nincsenek végleges szá­mok az 1972. évi szocialista bri­gádmozgalom eredményeiről. Most értékeljük munkájukat. Az előzetes összesítések azt bizonyít­ják, hogy ismét több millió fo­rinttal járultak hozzá a szövet­kezet eredményeihez. Sági József párttitkár Mozgó húsboltok a falvakban Elkészítette hároméves belke­reskedelmi koncepcióját az Al- hitforgalmi és Húsipari Tröszt. Megakadályozzák, hogy ugyan­azon termékből _ egyidőben fo­gyasztói hiányok és raktári kész­letek jelentkezzenek. Mindezek megvalósításához a húsipari tröszt és a kereskedelmi, vendég­látóipari vállalatok szorosabb együttműködésére van szükség. Ennek jegyében jól felszerelt be­mutató üzleteket is lélesítenek, amelyekben a húsipar valameny- nyi termékét forgalomba hozzák. Az ezekben az üzletekben szer­zett tapasztalatokat felhasználják majd a választék bővítésénél a további terveknél is. Külön fog­lalkozik a koncepció a Balr on- part ellátásával. Több községben még ma sem tudták biztosítani a rendszeres húsellátást. Az alacsony lélek- szám miatt húsboltot nem tart­hatnak fenn, s ezért a jövőben mozgó húsboltok járják majd ezeket a kis településeket. He­tenként többször is felkeresik ezeket a helyeket friss hússal. Az ellátás bővítése mellett egyre nagyobb gondot fordítanak a csomagolásra is. i Méltán ráillik a címben sze­replő jelző a keceli Vas- és Fém­ipari Szövetkezetre, amely az el­múlt évben két iparágban is si­keresen szerepelt a határon túli piacokért folyó versenyben. Különösen nagy horderejű megbízatás jutott a fémipari részlegnek. A szöveikezet a kül­kereskedelmi vállalatokon ke­resztül részt vesz az egyik leg­ismertebb szovjet gépkocsiüzem, a Lihacsov Autógyár rekonstruk­ciójában. A beruházáshoz a ke­celi ek adják a karosszéria fes­tésért végző szófófülkéket. Az el­ső 4 millió forint értékű külde­ménnyel — a vállalt határidő előtt — december 27-én indult el a vasúti szerelvény Moszkva felé, az utolsó szállítmány pedig az idén március utolsó napján érkezik meg rendeltetési helyére. Ezzel a dátummal azonban nem ér véget a szállítás, csak a vagonok célját feltüntető címkék­re kerülnek más nevek. A szov­jet gépipar hosszú távú rekonst­rukciós programjában még szá­mos üzem szerepel, olyan óriá­sok, mint a rosztovi kombájn­gyár, a Vlagyimirt mezőgazda­sági gépgyár és a cseljabinszki traktorgyár. A felsoroltak kor­szerűsítéséhez csupán 1975-ig 100 millió rubel értékű magyar gépi berendezésre, köztük festékszóró fülkékre számítanak. Közben a keceli termékek iránt a hazai kereslet is fokozó­dik: a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium 8 millió forintos igénnyel jelentkezett. Az üzem jelenlegi kapacitása mellett kép­telen volna ekkora feladattal megbirkózni, s a fejlesztési alap sem volt elég a szükséges gépek megvételére. A gyártás szűk ke­resztmetszeteit megyén belüli ko­operációval szüntették meg. A Soltvadkerti Vegyes- és Építőipa­ri Szövetkezet, valamint a Ka­locsai Vas- és Fémipari Szövet­kezet összesen 1 millió forint ér­tékű darabolt acéllemezt és idom­acélt szolgáltat a készülékek sze­reléséhez. Az együttműködés a jövőben tovább szélesedik. Rendelkezésre álló anyagi erő­ket a szövetkezet a faipari üzem fejlesztésére fordította. Viszony­lag kis költséggel és sok ötlet­tel megnégyszerezték a. részleg teljesítőképességét. Rengeteg újí­tás született: szerkesztettek pél­dául egy csapológépet, amely négyszáz alkatrészt munkál meg egy műszak alatt. A profilesz­terga termelékenységét egy új szerszámkonstrukció sokszorozta meg: a hét késes készülék most két-három perc alatt farag ki egy bonyolult-formájú széklábat. A fejlesztést — amelynek ré­vén 8 millió forint értékű ter­méket állitunak elő és 30 asz- szonynak teremtettek munkaal­kalmat — az elmúlt évben kiala­kult üzleti kapcsolat ösztönözte. Mintának 1300 darabot szállítot­tak Franciaországba, a stílbútor küllemű Nicol székállványokból. A termék megfelelt a szigorú minőségi követelményeknek, és 1973-ra már 30 ezer darabra kö­töttek szerződést. Jelenleg na­ponta száz vázat szerelnek, ame­lyek kárpitozását már a francia partner végzi el. P. M. # ltorbél} Karoly részlegvezető cs Flaisz (Mihály csoportvezető a kés/, • Árvái Gizella dolgozik a/, uj isapkesz.itő berendezésen. vázat ellenőrzik. t (Pásstor Zoltán felvétele) Flaisz Eszter a profilcsztergán a lábat alakitja ki. Közlekedjünk helyesen II. A kerékpárosokról van szó A KERÉKPÁR azon túl, hogy az egyik legelterjedtebb tömeg- közlekedési eszköz, egyben veszé­lyes jármű is. Gondoljunk csak arra, hogy a két, aránylag kes­keny gumitömlőn guruló jármű­vet milyen nehéz egyensúlyban tartani. Szükséges szót ejteni ar­ról is, hogy a kerékpározás nincs sem korhoz, sem egészségi álla­pothoz kötve, tehát gyakorlati­lag minden korosztály közlekedik rajta. A megyeszékhelyen —, s az országutakon is — a 70 éves nénikéktől a 6 éves gyermekig szinte mindenki felül a kétkere­kűre anélkül, hogy ismerné azo­kat az alapvető közlekedési sza­bályokat, amelyek elsősorban az ő életüket, testi épségüket óvja. Célunk ezúttal sem az, hogy a kerékpárosok számára teljes egé­szében ismertessük a szabályo­kat, de a forgalomirányító jelző­lámpákkal védett útkereszteződé­sekben való áthaladáshoz szük­séges ismeretek megszerzésében szeretnénk segítségükre lenni. A legtöbb gondot az útkeresz­teződésekben a kerékpárosok ka­nyarodása okozza. A szabályok előírják, hogy a jobbra kanyaro­dó járműnek le kell húzódnia az út jobb oldalára, s a kerékpáro­soknak jobb kézzel jelezniök kell kanyarodási szándékukat. A balra kanyarodó kerékpárosnak az út képzeletbeli, vagy kijelölt felezővonalához kell húzódniok, s balra kinyújtott kézzel kell je­lezniök. A balra kanyarodó ke­rékpárosnak elsőbbséget kell biz­tosítania a vele szemben egye­nes irányba továbbhaladó, illet­ve a jobbra kis ívben kanyarodó jármüveknek, illetve a gyalogo­soknak. A KERÉKPÁROSOKRA is vo­natkozik a forgalomirányító jel­zőlámpa fényjelzése. A piros szín azt jelzi, hogy tilos az áthaladás, illetve a jobbra- és balra kanya­rodás. A piros és sárga szín együttes világításánál a kerék­párosoknak fel kell készülniük az indulásra, s a zöld szín meg­jelenésekor jobbra, balra elka­nyarodhatnak, illetve egyenes irányba tovább haladhatnak. A megyeszékhelyen elhelyezett for­galomirányító jelzőlámpák úgy vannak beállítva, hogy tökélete­sen biztosítsák a balra kanyaro­dás veszélytelenségét. Ugyanis amikor a zöld fény kigyullad, a szemben levő, illetve a kereszte­ző útszakaszon piros fény vilá­gít. Ezzel tulajdonképpen arra teremtenek lehetőséget, — mint már föntebb jeleztük az irányítás nélküli útkereszteződéseknél — hogy a szembejövő forgalom ne akadályozza a balra kanyaro­dást. A Halasi út, a Kada Elek utca, a Jókai utca és az E—5-ös főút­vonal kereszteződésében minde­nütt két, vagy több forgalmi sáv áll rendelkezésre. A kanyarodást útburkolati jelek, ezenkívül kö­telező haladási irányt jelző — éj­szaka kivilágított — táblák se­gítik. (Erre egy kis magyarázat: az útburkolati jelek az. úttestre felfestett fehér nyilak, a kötele­ző haladási irányt jelző tábla pe­dig kék alapon fehér nyíl.) VEGYÜNK egy példát: Ha va­laki a Halasi út felől a város központjába kíván behajtani, ak­kor a jobb szélső forgalmi sáv­ba kell beállnia, s amikor a zöld fény világít, továbbhaladnia. Ha a Szegedi útra jobbra kis ív­ben akar elkanyarodni, szintén a jobb szélső forgalmi sávot kell választania, s úgy kanyarodhat el, hogy közben elsőbbséget biz­tosit a gyalogosok számára. Amennyiben az E—5-ös útra akar felhajtani, s a Kada Elek utca irányába akar továbbhalad­ni, akkor a bal szélső forgalmi sávon kell megállnia, s zöld jel­zésre továbbhaladnia. Miért írtuk ezt le ilyen rész­letesen? Azért, mert a kerékpá­rosoknál sűrűn előfordul, hogy a jobb szélső forgalmi sávból, bil­legő kerékpárjukon, hirtelen át­vágnak a bal oldalra az induló járművek elé, kockáztatva ezzel a balesetet. A kerékpárosokra ezenkívül még jó néhány szabály vonatkozik, amelyekre most nem tértünk ki. Ezeket a tanácsokat azonban érdemes megfogadni, ugyanis naponta szemtanúi va­gyunk különböző szabálytalan­ságoknak, amelyekből csak azért nem történt baleset, mert a gép­gépjárművezetők idejében le tud­tak fékezni. EZ AZONBAN nem mindig si­kerül; ezért óvatosan, a szabá­lyok szerint kell a kerékpáro­soknak is közlekedniök. Gémes Gábor Vizsgálat tárgya az építőanyag-ellátás Több hónapos vizsgálat kereté­ben mérte fel a megyei kereske­delmi felügyelőség az építőanyag- ellátás helyzetét. A téma fontos­ságát bizonyára felesleges hang­súlyozni. Hiszen, ha a lakásprog­ramra, vagy ezen belül a kis­lakások, családi házak építésére gondolunk, egyáltalán nem kö­zömbös, hozzájut-e a lakosság, s ha igen, milyen minőségben, a ..fészekrakáshoz" szükséges sok­féle áruhoz. Nincs hiány falazó- és tetőfedő anyagból Mindenekelőtt ezekre a kérdé­sekre összpontosult az említett vizsgálat. Ami az áruellátást il­leti, a megállapítás szerint — a múlt év első néhány hónapjá­tól eltekintve — fokozatos javu­lás tapasztalható, az alapvető építési anyagok általában rendel­kezésre álltak. Az 197" januárjában végrehaj­tott árrendezés kedvezően hatott elsősorban a falazó és tetőfedő- anyagok ellátására, amely az év közepétől kezdve javult, és je­lenleg is kielégítő. Import cement, akadozó szállítás Külön említést érdemel, hogy az építőipar cementigénye rend­kívüli méreteket öltött, s ezt a rohamosan fejlődő belföldi ter­melés is alig tudja ellensúlyozni. A készletek túlnyomó része im­portból származik, emiatt az ellátás meglehetősen ingadozó. Egyéb cikkekből — faanyagok, ajtók, ablakok — a kínálat nagy­jából igazodik a kereslethez. A parkettaellátásban esetenként voltak ugyan zökkenők, ezt a ne­hézséget azonban — bár jóval drágább — importárukkal igye­kezett a szakma áthidalni. A minisztériumi ipar mellett jelentős a helyiipari üzenlek résztvétele a termelésben, külö­nösen betontermékekből, ajtókból és ablakokból. Javult-e a minőség? A vizsgálat az építőanyagok minőségére is kiterjedt. Minde­nekelőtt arra kerestek választ, vajon a korábbi vizsgálatok nyo­mán az ipar és a kereskedelem tett-e érdemi intézkedéseket a minőség javítására. E tekintetben a tapasztalatok eléggé kedvezőt­lenek. Ami a minőség problémá­ját illeti, ez igen gyakran az iparra — főként a helyiipari üzemekre; a tsz-ek, áfész-ek, ktsz-ek betonáru-, asztalos- üze­meire stb. — vezethető vissza, nem kevésbé pedig a technológiai fegyelem megsértésére. Az említett üzemek felszerelt­sége a kívánalmaknak nem min­dig felel meg, hiányzik a kép­zett szakgárda; a gyártásközbeni minőségvizsgálatokat olykor el­mulasztják, ennek ellenére ter­mékeiket szinte kivétel nélkül első osztályúnak minősítik. Az EMI laboratóriumi vizsgálatai ez­zel szemben az esetek többségé­ben ezeket az árukat osztályon aluli kategóriába sorolták. (Elő­fordult olyan eset, hogy a kerí­tésoszlopból „kifelejtették” a vashuzalt!) Az árdrágítás és következménye Az ellenőrzött negyvenöt építő­ipari termék közül 25-nél álla­pítottak meg minőségi eltérést. Árdrágításra is akadt példa: nem ritkán az anyagokat a tényleges beszerzési árnál magasabb ösz- szegben szerepeltetik a kalkulá­cióban, s jutnak így jogtalan ha­szonhoz. Mindezekre tekintettel a felü­gyelőség szigorú szankciókat fo­ganatosított. Három ÁFÉSZ-től és hat helyiipari 'üzemtől össze­sen 117 ezer forintot vontak el árdrágítás és minőségrontás cí­mén. Leárazásra 75 ezor forint értékben került sor, és a mu­lasztásban vétkes nyolc dolgozó ellen tettek büntető feljelentést. Bár a vizsgálat számos negatív jelenséget tárt fel, az ellenőrző szerv vezetőinek véleménye sze­rint az intézkedések feltél lenül azzal az eredménnyel járnak majd, hogy a kisebb helyi ipari üzemek is mielőbb felzárkóznak a megfelelőbb eredményeket fel­mutató nagyipar szintjére. J. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom