Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
1973. január 11. • PLTÜF1 KEPL • 3 Út a városiasodás felé A 280 nagyközség egyike Bácsalmás, ahol a sláluszi'áltozás nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális életre is jótékonyan hatott. Képünkön a nagyközség művelődési háza. Tulajdonképpen már a nagyobb aráriyú urbanizálódás megindulásának idején felmerült a kérdés: vajon helyes-e. hogy a községek és a városok között, bármilyen fejlettségi fokon legyenek is, nincs semmiféle fokozat az /előrelépés útján? Az elvi válasz is kialakult már régóta, hogy mindenképpen szükség lenne egy közbülső „állomás”-ra az általános értelemben vett községek és a városok között, ami a városiasodás végső kialakulásához — sőt előbb-utóbb a városi rang elnyeréséhez — az utolsó „ne- kirugaszkodási” lehetőséget jelentené mind szervezeti-hatásköri, mind gazdasági-fejlesztési, mind pszichológiai téren. (Az utóbbi a lakosság tudatának alakulására értendő.) A területszervezés irányelveiről szóló kormányhatározat aztán 1968-ban utat nyitott, hogy a még nem város, de már az átlagközségnél nagyobb települések sajátos helyzetüknek megfelelő államigazgatási, nagyközségi státuszt kaphassanak. Mód nyílt rá, hogy a nagyközséggé nyilvánítások túlnyomó többsége megtörténjék — 1969-től Í970 április 25-ig 270 nagyközség alakult az országban, azóta pedig mindössze még 10. A nagyközségek szervezése, illetve a nagyközségi tanácsszervek kialakítása egyébként már a kezdet kezdetén a későbbi tanács- törvényben és végrehajtási rendeletében megfogalmazott elvek szerint történt. Ennek megfelelően azt a községet — vagy indokolt esetben közös tanácsú községet — lehet nagyközséggé nyilvánítani, amelynek területén legalább 5 ezer vagy ennél több lakos él. De a lakosság számától függetlenül is nagyközséggé nyilvánítható az a község, amely ' vagy járási székhely; vagy a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, továbbá belterületét tekintve kimondottan városiasodó jellegű; vagy országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely. Az első ütemben — tehát 1970 január 1-ig — megalakult 103 nagyközségi tanács a megfelelő népességszám alapján nyerte el az új, magasabb státuszt, a többi átszervezés az említett egyéb indokok szerint zajlott le. A város és a község között elhelyezkedő új katerógia jelentős állomás a tanácsszervezet fejlődésében, a hatáskörök még nagyobb arányú decentra-i lizálásában, általában a városi színvonal megközelítésében. Ez elsősorban a tanácsi testületek — a tanácsok, végrehajtó bizottságok — lemérhetően fejlődő munkájára áll. Ezekben a községekben az elmúlt évek során pezsgőbbé vált a közélet, a tanácstagok a korábbinál hatékonyabban próbálták érvényesíteni működésűk népképviseleti jellegét, mindezek következtében pedig nagymértékben .erősödött a nagyközségi tanácsok lakossági kapcsolata, s ezzel együtt a helyi szellemi és anyagi erők' felhasználása. Természetesen eközben a nagyközségi tanácsok apparátusának, hivatali szervezetének munkája is megélénkült, illetve megjavult, ami több okra is visszavezethető. Először is jelentős változások következtek be a hatósági jogkörök, a hatáskörök terén. Maga az új tanácstörvény is határozottan különbséget tesz a helyi tanácsok körén belül az ..egyszerű községi, a nagyközségi, a városi és a megyei városi feladatok és hatáskörök között, s több vonatkozásban azokat a nagyközségi tanácsok számára a városokéval azonosan állapítja meg. Ami a nagyközségek fejlődését, illetve fejlesztését illeti, e téren már nem lehet egyértelmű eredményességről beszélni, s ez egyrészt bizonyos objektív nehézségekkel, másrészt szemléletbeli problémákkal magyarázható. A nagyközségek fejlesztése szempontjából az a meghatározó, hogy azokat a középfokú vagy alsófokú központok rendszerébe osztották-e be. A középfokú központok körét a kormány, a másik csoportba tartozókét pedig a megyei tanácsok állapították meg. Az alsófokú központok 20 százalékát fejlesztik középfokú központtá. Ez azonban nem jelenti a nagyközségek fejlesztésének elhanyagolását. Amit különben is mindenfelé számtalan eredmény bizonyít. Ám, ha a kialakult szervezetben és működési formák között még nem is megy minden a „legolajozottabban”, az mégis nyilvánvaló, hogy a nagyközségek biztos léptekkel haladnak előre a városiasodás, sőt a városi rang elérése útján. N. G. KINEK FÁJ? Együttműködési egyezmény • Kiss Lajos fogtechnikus a nemesacélból készült fémlemezeken dolgozik. Házilag, különösebb beruházás nélkül olyan készülékeket szerkesztettek a Fogtechnikai Vállalat kecskeméti laboratóriumában, amelyek jelentősen javítják a munkájukat. A további fejlődést viszont akadályozza a szűkös környezet. A vállalat kecskeméti laboratóriumának „felvevő körzete” egész Bács- Kiskunt átfogja a megye bajai részének kivételével. A megrendeléseket már tavaly számottevően n'övelte, hogy az új egészségügyi törvény — nagyon humánusan .— valamennyi magyar állampolgárnak lehetővé "teszi a kedvezményes fogászati ellátást. Az elmúlt esztendőben így két és fél millió forint értékben készítettek fogpótlásokat, ami 17 százalékos többletet jelent az eredeti tervhez képest. A modernizálás jegyében elkezdték — sajnos, csak korlátozott mértékben — a nemes acélból készülő fémlemezek előállítását. Ennek az előnye, hogy az acrill-fogsorhoz viszonyítva nem fedi be az egész szájpadlást, természetesebb érzést kelt, kíméli az ép fogakat. Egy másik újdonság az úgynevezett frézelö paralellométer, amellyel •szintén a korszerű technológia jelent meg. A készülék Tóth Ernőnek, a laboratórium vezetőjének az újítása. A protéziseknél a látható kapcsok helyett ily módon a műfogsor lemezébe ágyazott sín veszi át a rögzítés szerepét, amivel meghosszabbodik a fogak élettartama, erősebb a- rögzítés, s a kozmetikai előny sem lebecsülendő. A szükséges felszerelést Jórészt házilag alakították ki a 0 Tóth Ernő laboratóriumvezető az újítását hasznosítja. (Tóth Sándor felvételei) szakemberek. A vállalat központja további berendezéseket adna, de ezeket egyszerűen nincs hol elhelyezni. A volt tisztasági fürdő épületének emeletén levő laboratórium csupán ahhoz elegendő, hogy tovább folytassák az évtizedek óta begyakorlott rutinmunkákat. A fémlemezes, vagy egyéb, bonyolultabb megrendelések egy részét Budapestre kell küldeni, s ebben az esetben kétszeresére nő a megengedett 6—7 napos átfutási idő. Az itt dolgozók szerint megoldást jelentene, ha berendezkedhetnének az alattuk levő rövidesen elköltöző vas- edénybolt helyiségeibe. A fogbetegségek mindenütt tömeges méreteket öltöttek. A megye fogászati fejlődését jelen esetben helyiséggond akadályozza. S ez nem csupán a rendelőintézetekben várakozó betegeknek fáj? Halász Ferenc Szerdán Veres Józsefnek, az MSZMP KB tagjának. az MSZBT alelnökének vezetésével Moszkvába utazott a Magyar— Szovjet Baráti Társaság háromtagú küldöttsége, hogy aláírja a Szovjet—Magyar Baráti TársaKisi párosok betegbiztosítása A kötelező betegségi biztosítás bevezetésekor sok ezer arra rá- S7.oruló kisiparosnak tették lehetővé, hogy a járulék fizetése alól felmentésüket kérjék. A legutóbbi időben azonban vita támadt azon, hogy újra kell-e kérni a már megkapott mentességet, vagy érvényes-e 1973-ra is. A KIOSZ or- sz.ágos központja a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságával tárgyalt a kérdésről, és ennek eredményeként az az álláspont alakult ki, hogy a betegségi biztosítási járulék fizetése alóli mentesség a kérelem megújítása és újabb igazolások beszerzése nélkül mindaddig érvényben van, amíg az előírt feltételek adottak, így sok ezer kisiparost megkímélnek a kérvényírástól, az okiratok beszerzésétől, az utánjárástól. A döntés egyúttal azt a kötelezettséget rója a mentességben részesülő kisiparosokra, hogy amikor a mentesség feltételei megszűnnek, akkor azt írásban be kell jelenteniük. A KIOSZ legutóbbi felmérése szerint még sok mentesítésre igényjogosult kisiparos nem kérte a járulékfizetés alóli mentesítését. Egyébként a KIOSZ ismételten felhívta a figyelmet: a betegségi biztosítási járulékfizetés alól való mentesítés nem terjed ki a nyugdíjjárulékra. KÖZÜLETEK, VÁLLALATOK FIGYELEM! 2 db 8,3 to. teherbírású H-W-80-II típusú pótkocsi újszerű állapotban eladó Dutra típusú dömperekhez alkatrészek eladók. Értekezni lehet ÉBKM. Vízmű Vállalat Kecskemét, Izsáki út 13. Nagy Imre szállításvezetőnél. 114 Sággal két évre megkötendő együttműködési egyezményt. A küldöttséget a Keleti-pályaudvaron Nagy Mária, az MSZBT főtitkára búcsúztatta. Jelen volt F. P. Bogdanov, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa. Nap mint nap fenyegetően kong a vészharang, figyelmeztet bennünket, hogy környezetünk védelme: létkérdés. Vésztjósló tények, adatok sokasága tanúsítja, hogy ennek fele se tréfa, mert vizeink, mert a levegő, az egész bioszféra életveszélyesen szeny- nyezett. Ezért is százszázalékos az egyetértés megyénkben is azokkal a nemes mozgalmakkal, amelyek célja a parkosítás, fásítás, helységeink virágossá tétele. Bizonyos, hogy szép sikerekkel dicsekedhetünk. Ha valaki pontosan számba tudná venni, menynyi fát ültettünk például az utóbbi öt esztendő alatt egyéni elhatározásból, meg társadalmi összefogással —, tekintélyes summa jönne ki. A számszerű eredményekről egyébként különböző társadalmi szervek, különböző időszaki jelentéseiből és a sajtón keresztül egyaránt értesülünk. Elárulom: a legutóbbi — még nagyközségi tanácsülésükön jutott mindez eszembe. Egy igen szív bői jövő. a szó szoros értelmében költőien megfogalmazott fel szólalás hallatán. Kiskőrös általános rendezési tervében, ebben a témában, kiin dulásként ez olvasható: „Kiskőrös zöldterületi ellátottsága kedvezőtlen.” Játszótér, kultúrpark alig van a lakókörzetekben. Ezért szentel bő teret az általános rendezési terv az elképzelés ismertetésének, amely szerint „a lakóterületek zöldjeinek kialakításával és a meglevő zöldterületek összekapcsolásával” alakítják ki a várost átfogó zöldterületi rendszert. Ez az alaphelyzet késztette a lelkes felszólalót egész sor ötlel felvetésére, abból az egyszerű javaslatból, hogy „Ültessünk minél több fát!” ^Tegyük Kiskőröst parkvárossá! Adjunk eszmei tartalmat a fá sításnak. Induljon verseny tanácstagi körzetek, utcák között. Kora tavasszal ültessünk el 150 facsemetét — a 150. évforduló Elgondolkoztató számok N emrégiben, talán egy kicsit késve is, jelent meg a „Területi Statisztikai Zsebkönyv 1972.”, amely természetesen nem_ a múlt évi, hanem csupán az 1971-es adatok feldolgozására, az előző évekkel való összehasonlításra vállalkozhatott. Mivel kevesen férhetnek hozzá, hiszen mindössze 5000 példányban került nyilvánosságra, megpróbálunk arra vállalkozni, hogy néhány érdekes számot, adatot, Bács-Kiskun más megyékkel való összehasonlítását, „helyezését” közreadjuk. Az általános adatok közül szembetűnő, hogy a népsűrűség tekintetében a megyék között a 18. helyen vagyunk. Egy négyzetkilométerre 67,6 lakos jut, az országos 111-,5-del szemben. (A legalacsonyabb Somogybán: 59,1.) A városok és községek lakónépességének alakulásával kapcsolatosan tudomásunkra jut, hogy a megyében a városok lakosainak növekedése 3,1 százalékos, míg a községek lakosságának csökkenése 2,1 százalékos. (Országosan a növekedés a városokban 2,8, a községekben 1,4 a csökkenés.) A Területi Statisztikai Zsebkönyv az általános adatoknál jegyzi meg, hogy forintértékben kifejezve egy főre mennyit kaptunk a beruházásokból. Bács-Kiskun megye ebből a szempontból az ipar tekintetében az utolsó helyet foglalja el, hiszen egy lakosra 1185 forint jutott az országos 3608 forinttal szemben. (A szomszédos Szolnok megyében 2431 forint, Csongrádban 3791 forint, Tolnában 1967 forint, Pest megyében 3886 forint.) A mező-, erdő- és vízgazdálkodás területén viszont az egy lakosra jutó beruházások értéke Bács-Kiskunban 3260 forint. Ugyanakkor Csongrádban 2634 forint, Pest megyében 1872’, Szolnok megyében 2871 forint, az országos átlag 2122 forintjával szemben. Nagyon érdekes szernügyre venni, hogy a szocialista szektor beruházásai miként alakulnak az anyagi, műszaki összetétel szerint Megyénkben a beruházások építési aránya 58,4 százalék (az országos 49,7), a gépi beruházás aránya pedig 31 százalék, az országos 41,3 százalék. A zsebkönyv később a foglalkoztatottsági struktúrával foglalkozik, amelyen belül megállapítja, hogy Bács-Kiskun megyében az iparban 31,8 százalék (országos 44,5), a mező-, erdő- és vízgazdálkodásban 43,3 százalék (országos 21,8), a szállítás és hírközlésben 4,3 százalék (országos 7,6), a többi ágazatban pedig 20,6 százalék dolgozik (országos, 21). Szemmel látható, hogy a megyében, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya messze meghaladja a országos átlagot, hiszen az utánunk következő Szabolcs-Szatmárban is 41,9 százalék a foglalkoztatottság aránya. Ehhez kapcsolódva érdemes megjegyezni, hogy a mezőgazdaságban szám szerint a mi megyénkben dolgozik a legtöbb nő (31 428), míg például a szomszédos Szolnok megyében számuk lényegesen kevesebb (13 296). t’oglalkozik a kiadvány a területi demográfia különböző kérdései közül <a természetes népmozgalommal is és ennek során megállapítja, hogy Bács-Kiskunban a természetes szaporodás 1971-ben mindössze 997 fő volt. A házasságkötések száma 4849, de a válások számát illetően, Budapestet kivéve, a hátul levők között vagyunk, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén után Bács-Kiskunban 1239 válás történt. Ha ezer lakosra vetjük a természetes szaporodást, akkor az országos 2,6- del szemben a megye adata 1,8, a válások száma az országos 2,3-del szemben a megyében 2,2. Figyelemreméltó az is, hogy miként alakult a munkások keresete területenként. Az országos átlag 1971-ben 2042 forint volt, ezzel szemben Bács-Kiskun megyében 1732 forint. Pest megyében 1860 forint, Tolnában 1725 és Komáromban 2507 forint. A statisztikai táblázatok azt is kiderítik, hogy az élelmiszeripari munkások száma országos viszonylatban Bács-Kiskunban a legmagasabb (13 710 fő). Továbblapozva a zsebkönyvet, megtudjuk, hogy a szocialista szektor ipari beruházásaiból Bács-Kiskun egy lakosára 1185 forint jutott az országos 3608 forinttal szemben. (A szocialista ipar egy foglalkoztatottjára a megyében 10 380 forint, országosan 21 647 forint). Ennél kevesebb egyetlen megyében sem tapasztalható. Oendkívül sok érdekes adat áll még a Területi Statisztikai Zseb- könyv alapján rendelkezésre, de felsorolásuk helyhiány miatt nem lehet teljes. Milyen érdekességet említhetünk még? A megye mezőgazdaságában az egy hektár szántóra jutó műtrágya-felhasználás 685 kilogramm-"- (dTBzAgbs 6t8)r Száz hektár termelőszövetkezeti közös termőterületre jutó ledolgozott munkanap éven át 4034 (országos 3953). A közutak hossza 100 négyzetkilométerre számítva a megyében 26,2 kilométer (az országos 34,9). A Területi Statisztikai Zsebkönyv tanulmányezása rendkívül hasznos ismereteket szolgáltat és egyben lehetőséget is ad arra, hogy a vezetőkkel, vezető szervekkel, de a közvéleménnyel is tudassa; hányadán is áll megyénk az országban. —r —I parkváros lesz tiszteletére — s nevezzük el „Em- lékliget”-nek. A- Hazafias Népfront Petőfi Békeköre pártolja a kezdeményezést; jelöljenek ki területet Petőfi-emlékpark létesítésére ... Kapjanak nevet a rendezési tervben elképzelt erdősávok. Ilyeneket, mint „Városerdő”, „Béke és barátság erdeje”. Még a Petőfi Népében régebben napvilágot látott ötletre is utalt a felszólaló, amikor a hangzására is mosolygásra késztető „Babaliget” helyének megjelölését is kérte. Ahol névadók alkalmával a szülőkkel együtt intézné a családi ünnepségeket rendező iroda az új ember születésére emlékeztető fácska ültetését... Az iroda — a szülőkkel együtt... Ez sugallta azt az elgondolást, hogy az imént csak nagyjából elősorolt kedves javaslatok valórnváltásál is ilyenformán lehetne megtervezni. Hallottuk: az iroda vállalja, a békekör pártfogolja... A jubileumi év végesvégig tele lesz eseményekkel. Helyi, megyei, sőt országos rendezvények követik egymást. Miért ne lehetne egyiket-másikat az említett emlékparkok, ligetek ültetésével összekötni. Természetesen a résztvevők közreműködésével, amit — lelkünk rá — ők is megtiszteltetésnek vennének. Higgyük el, csak azon múlik, hogy legyen (ek), aki(k) mindezt összefogjá(k), vagy ahogy szívesebben mondjuk mostanában — pedig ha Petőfi hallaná! — koor- dináljá(k). Ügy, hogy mire az esemény elkövetkezik, például a forradalmi ifjúsági napok —, legyen kézügyben facsemete, szerszám, s a tetthelyen így adják ki a jelszót: „Fogjuk meg, és ültessünk együtt!” Tóth István