Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

1971. január 31. • PETŐFI N£PK • 5 A szülők és az osztályozási újítások IFJÚSÁG IFJÚSÁG IFJÚSÁG A legifjabb olvasók • Olvasó gyermekek (2.) A Kecskeméti Városi Ta­nács művelődésügyi osztályának a vezetője Mészáros Sándor, így összegezte tapasztalatait. Tanyai és belterületi iskolák­ban egyaránt meglepően sokan látogatták a félévi értekezlete­ket. Érdeklődnek az édesapák A legtöbb helyen 80—95 szá­zalékos volt a részvételi arány, s örvendetes, hogy egyre job­ban érdeklődnek gyermekeik iskolai munkája iránt az édes­apák is. Néhány szülő kifejezte aggodalmát az osztályzatok, a bizonyítvány elmaradásáért. A többségnek azonban nem voltak fenntartásai az új értékelési rendszerrel kapcsolatban. A módosítások előnyei Helyesen látták meg, hogy az ötödik osztályos gyermekek szá­mára mennyire előnyös, ha első félévi teljesítményüket nem szorítják osztályzási kategóriá­ba, hiszen az átálláshoz idő kell. Az alsó tagozatban egyet­len nevelő módszereit szokták meg. A „felsőben” szinte minden tárgyat más oktat. Más a szaktárgyak nyelvezete is. Chaplin újra forgat Charlie Chaplin újból filmet forgat. (Legutóbbi filmje, a Hongkongi hercegnő hét évvel ezelőtt készült Sophia Loren főszereplésével.) Az új film for­gatását a jövő hónapban kezdik meg Angliában. A főszerepeket a 83 éves Chaplin, két lánya, Josephine és Victoria játsszák. Első díj: külföldi társasutazás Czorosan egymás mellett há- rom szék. A terem külön­böző pontjain öt kis csoport vá­rakozik. Elől egy hosszú asztal mellett ül a zsűri, hátul a kö­zönség. Megszólal a gong. A lá­nyok, fiúk összedugják a fejüket, aztán közülük valaki feláll és válaszol a kérdésekre. Tehát szellemi vetélkedőről, pontosabban öt bajai üzem ifjú­munkás csapatának szellemi pár­bajáról van szó. A forradalmi if­júsági napok alkalmából rende­zett vetélkedőn a Finomposztó Vállalat, a GANZ Villamossági Művek, a Kismotor- és Gépgyár, a Férfi Fehérneműgyár és a Hű­tőház ifjúmunkásai vesznek részt. Az ötfordulós verseny győztesei április 4-én a bácsalmási mű­velődési házban a járás négy leg­jobb csapatával vetélkednek majd. Nagy a tét: külföldi tár­sasutazás. A második és harma­dik helyezettek is értékes juta­lomban részesülnek. Az első fordulóban a Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának há­romtagú csapata szerezte a leg­több pontot. Persze ez még korántsem jelenti azt, hogy be­jutnak a döntőbe, hisz a verseny tele buktatókkal. — Megállapodtunk abban, hogy ki, milyen témakörből készül fel — magyarázta Király Lajos, a csapat egyik tagja. — Bizzer György munkatársam Dózsa György életét és az 1848-as sza­badságharc eseményeit tanul­mányozta, Szabó Lajos, a csapat másik tagja Petőfi életévéi, mun­kásságával kapcsolatos ismere­teit bővítette, én pedig a Szov­jetunió fejlődéséről, s a Magyar Tanácsköztársaságról szóló köny­veket olvastam el. — Minden kérdésre jól vála­szoltunk, csak az ügyességi szá­mokban maradtunk el a többi csapattól — vette át a szót Szabó Lajos. — Erre ugyanis nem szá­mítottunk. Meg aztán, őszintén szólva, nem is nagyon kedvel­jük az olyan vetélkedőt, mint például a székülőverseny. — A gyárban hagyománya van a szellemi vetélkedőknek. A hat KISZ-alapszervezet gyakran két- három csapatot alakít, s havonta „megküzdünk” egymással — je­gyezte meg Bizzer György. — Kiváló lehetőségünk van a ját­szásra, nemrég készült el ugyan­is a klubunk. Kedden és pén­teken gyakran ötven-halvanan is összejövünk itt, irodalmi, ko­molyzenei előadásokat hallgatunk, ásztalifoci- és sakkbajnokságo­kat rendezünk. Nemrég kaptunk egy televíziót a gyártól. Minden évben külföldi kirán­dulást is szerveznek. Az idén egy bulgáriai körutazást tervez­nek a gyárban dolgozó fiatalok. Tárnái László Korábban ezek a tényezők is hozzájárultak egy-egy tanuló kudarcához. Körültekintő előkészítés Különösen a leninvárosi, a széche'nyivárosi a ménteleki az ének-zenei, a Zrínyi Ilona isko­lában készítették elő körülte­kintően a szülők és a pedagó­gusok találkozóját. Az osztály- főnökök és a szaktanárok min­den gyerek tanulmányi helyze­téről részletesen tájékoztatták a szülőket, egyik-másik pedagó­gus írásban is. összefoglalva: az új osztály­zási rendszernek két előnye máris mutatkozik. Pedagóguso­kat a tanulók személyiségének jobb és sokoldalúbb megisme­résére készteti. Másodszor: jobb teljesítményre ösztönzi a gyen­gébbeket. Hibának látszik, hogy a jó tanulókat nem buzdítja eléggé, még alaposabb, szorgalmasabb munkára. Kétségtelen, hogy a rendelkezések hozzájárultak az osztályzat-fetisizmus megszün­tetéséhez. Ezt a félévi szülői értekezletek is igazolták — hangsúlyozta végezetül Mészá­ros Sándor osztályvezető. Heltai Nándor A „Kiváló együttes” címmel kitüntetett Duna Fotoklub ebben az évben ünnepli megalakulásá­nak tizenötödik évfordulóját. E másfél évtized alatt elért ered­ményeinek, munkáinak csupán a felsorolása is kisebb kötetet töl­tene meg. Érdemes egy-két pillantást vet­ni az elmúlt évi eredményekről készített beszámolóra. A Bajai nyár rendezvénysorozat kereté­ben a „Vízen, vízparton” című ki­állításuknak nagy sikere volt. A Népművelési Intézet és a városi tanács támogatásával megszer­vezték az amatőr fotósok orszá­gos táborát. Hazai és nemzetközi baráti kapcsolataikat tovább erő­sítették. Görbe Ferencet, a klub titkárát művészi munkájának elismeré­séül a Magyar Fotóművészek Szo­Magellán koponyáját találták meg? Hírlavközlés<.k szerint Marce- lino Madeda fülöp-szigeteki antropológus azt állítja, hogy megtalálta Magellan koponyá­ját. Az antropológus a Manilá­tól 580 kilométerre fekvő egyik kis szigeten végzett ásatásokat. Expedíciójának célja pedig az volt, hogy történelem előtti korban élt ember csontjait ke­resse. Arról ábrándozott, hogy pitechantropusra lel. De mind­járt a tudós elé került egy ko­ponya, amely mellett rozsdás spanyol szablya hevert. Ennek típusából könnyűszerrel meg lehetett állapítani: ilyen fegy­vert éppen Magellán idején használtak. Maga a koponya pedig nyilván európai emberé volt. Köztudomású, hogy Magellán és legénységének egy része a bennszülöttekkel 1521-ben tör­tént összecsapás során esett el. A portugál utazó, aki bebizo­nyította Földünk gömbalakúsá- gát, volt az első európai, aki ellátogatott erre a szigetvilágra. Halálának színhelyét eddig csu­pán megközelítőleg ismerték. Az óvatosabb fülöp-szigeteki tudósok úgy vélik, hogy nem Magellánnak, hanem expedíció­ja valamelyik tagjának kopo­nyáját találták meg. vétségé felvette tagjai sorába. T972-ben tizenöt hazai és tizen­hat nemzetközi fotókiállításon vettek részt, s ezeken összesen ti­zenhat díjat nyertek műveikkel. A hazai, országos kiállításokon a klub tagjai közül huszonhatan szerepeltek, kétszáztíz képpel. Külföldön tizenkét fotós harminc művét fogadták el. Három hazai és két nemzetközi rendezvényen mutatták be a klub tagjai színes diáikat. Tizennyolc szerző százhuszonöt diáját vetí­tették az ország különböző ré­szein. Munkáikért három díjat és két oklevelet kaptak. Nemzetközi bemutatón hét szerző szerepelt huszonkét színes diájával. A klub egyik érdeme, hogy se­gíti a helybeli középiskolák foto- szakköreit. V. M. Mintegy másfél millió kötetei kölcsönöztek az elmúlt évben a megye különböző közművelődési könyvtáraiból a 7—14 éves korú gyermekek. A legifjabb olvasók kedvelt ol­vasmányai a mesék, a kalandos, izgalmas regények, az útleírások. Az első osztályosoktól a nagyob- bakig mindenki bőven válogatha­tott a kedvére való könyvek kö­zül, hiszen mintegy 230 1 ezer gyermek- és ifjúsági szépirodal­mi mű található a könyvtárak polcain. Csak tavaly több, mint húszezerrel gyarapodott az ifjú­sági részlegek állománya. Érde­mes megemlíteni, hogy Bács- Kiskun megye városai közül a kiskunfélegyházi iskolások sze­retnek a legjobban olvasni, hi­szen 1972-ben a majdnem két­ezer-kétszáz kis olvasó csaknem hetvenezer kötetet vitt haza. Ha mór a városoknál tartunk, meg kell jegyezni, hogy az elmúlt év tapasztalatai szerint az egyre növekvő igényeknek legjobban a néhány éve átalakított kalocsai gyermekkönyvtár felel meg. A tanyákon többnyire az úgy­nevezett letéti könyvtárakban folyik a kölcsönzés. Mivel ezek általában az iskolaépületekben vannak, olvasóik is a gyerekek közül kerülnek ki — bár a haza­vitt meséskönyveket a szülők is szívesen és gyakran forgatják. Helyes kezdeményezésnek mond­ható a soltvadkerti példa: a köz­ségi és az iskolai könyvtár együttműködésének eredménye az iskolában levő 11 ezer kötetes „gyermekkönyv-paradicsom”. Akad ezzel ellentétes megoldás is: az iskolai könyvtár felada­tát is a községi intézmény látja el. Az ifjúsági és gyermekrészle­gek nemcsak kölcsönzéssel fog­lalkoznak. Az alsósok számára rendszeresen tartanak mesefilm­vetítéseket, segítik a kötelező és ajánlott olvasmányok feldol­gozását. A Dózsa- és a Petőfi- évforduló megünneplésére rend­szeresen vetélkedőket szerveztek. A könyvtárosok szívesen és szak­értelemmel foglalkoznak a gyer­mekekkel, közülük jó néhányan pedagógiai képzettséggel is ren­delkeznek. Az elmúlt esztenííö- ben fejeződött be a Széchenyi »nyvtár által rendezett három­éves gyermekkönyvtárosi tanfo­lyam, amelyen Bács-Kiskun me­gyéből hárman vettek részt. Végezetül egy jó hírt említünk; a kiskunhalasi ifjúsági részleg előreláthatólag ebben az évben költözik nagyobb, az igényeknek jobban megfelelő helyiségbe. K. Gy. I Görbe Ferenc: „Sorsok” ' • Kovács Béla: Férfi ernyővel Az esztendő leltárát még az óév utolsó napjai­ban lezárjuk, s ahogy távolodunk január 1-től, egy­re kevesebbet gondolunk rá, a jövő fele fordulunk. Ádám Györgyöt, a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységének 22 éves lakatosát mégis a múltba lódítom vissza a kérdéssel — mit hozott neki. vagy mivel maradt adósa 1972? — Eseménydús esztehdő volt. A legfontosabb, hogy februárban leszereltem a határőrségtől és visszajöttem a Ganz-MÁVAG-hoz, ahol már 1965 óta dolgozom — itt tanultam meg a szakmainat is. A visszatérést gyors előrelépés követte: július el­sején brigádvezetőnek nevezték ki. — Mit szóltak a kollégái a 22 éves „főnökhöz”? — Ez nem meglepetés, hiszen csak az elődöm volt nálam idősebb, az átlagéletkor, sajnos, alig éri el a 20 évet. Látszik rajta, a sajnost is komolyan gondolja. Vajon miért? __ Nem panaszként mondom, hiszen ritkán ma­radunk a 105 százalék alatt, de a 18—-13 éves srá­cok nem veszik olyan komolyan a munkát, még nincsenek kialakított céljaik, amelyek hajtanák őket. Hajlamosak a könnyelműségre. Van még egy hátrányos következmény, kevesebb a rutinjuk, s ez­zel nekem számolnom kell a feladatok elosztásá­nál. Ügyelni, hogy lehetőleg kinek-kinek olyan rész jusson, amivel megbirkózik Nélkülözhetetlen az egyén képességeinek ismerete, mert ebből áll ösz- sze az egész; a hónap végén pedig a brigád telje­sítményét értékelik. A 100 százalék feletti pluszból mindenki órabérének megfelelően részesedik. — Ez forintban mennyit jelent? — 2400—2500 túlóra nélkül. Körülbelül ennyit keresnek a többiek is. Megértem őket, ha néha fe­lelőtlenek, pénzük van, kettőkor ha levetik az ove- rállt, övék a világ. Nekem a nyolc óra az utazás­sal 11-nek számít. Mikor hazaérek Jánoshalmára, erőm. kedvem sincs elmenni, bekapcsolom a mag­nót vagy a tévét. Igaz, már nem is igen mennék, négy hónapja nős vagyok. r— Most sem hagy fel az ingázással? — Nincs rá mód. Halas nekem nem tetszik, ott­hon pedig megfelelő munkát nem találok. Lehet­nék a téeszben gépszerelő, ehhez nem értek. A ktsz-ben a lakatosrészleg szériadarabokat gyárt — mindig ugyanazt csinálni idegölő és szakmailag is eltompítja az embert. Itt rajzról dolgozom ál­landóan mást és mást. Egy 87 darabból álló alváz­szerkezetnél például sok fogást tanulhat meg az ember. Ezért iratkoztam be ősszel — s ez volt az esztendő negyedik jelentős állomása — a gépipari szakközépiskolába. Nem, nem akarok irodába ke­rülni, csak jobban szeretném látni a dolgokat. — És milyen a mérleg a várakozásához viszo­nyítva? — Nem lehetek elégedetlen, még kicsivel többet is kaptam, mint amit vártam. — Az idén? — Lakásra gyűjtünk, és természetesen szeretnék jól vizsgázni az iskolában. Kiegyeznék vele, ha 1973 sem lenne rosszabb, mint 1972. Pulái Miklós Mtinkásmérleg , 72 Testvérek a munkaasztalnál • A 15 éves Szagri Piroska és nővére. Ica. (Pásztor Zoltán felvétele) Gyors, ügyes kezek kellenek ahhoz, hogy a kis alkatrészeket összeillesszek, egymáshoz forrasszák a budapesti Orion Rádió és Villamossági Vállalat la- dánybenei kihelyezett üzemében dolgozó asszonyok. A szalagon dolgozó Szagri-lányokrol elmondható, hogy néhány hónap alatt olyan jól megtanulták a különböző alkatrészek összeszerelései mintha.min­dig ezt csinálták volna. Pedig alig több. mint két éve, hogy idekerültek. Először Szagri Katalin ült a szalag mellé, de ö már a budapesti gyárban dol­gozik. 1910-ben aztán Ica is ide jött dolgozni a tatárszentgyörgyi varrodából S miután Piroska el­végezte az általános iskolát, kövelli nővéréi pél­dáját, s most Ica mellett forrasztja az alkatrésze­ket. r l. biztosítási és önsegélyző csoport MINDEN MUNKAHELYEN A Duna Fotóklub egy éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom