Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
) 4 • PETŐFI NÉPE • 1973. január 21. Heverőkkel fizetnek Hódunán dél tájban tájit. A lány tavaly százalékos területet is vállalt: két hold „negyedes” kukoricát. 300 négyszögöl vöröshagymát és ugyanannyi dughagymát. Gyűlik a kelengyérevaló, mert küszöbön az eljegyzés itt is. A „jelölt” Békés megyei fiú. Az iskolában már évek óta nincs tanítás. A gyerekek a hercegszántói hétköziben vannak, s csak szombatonként jönnek haza. Az egykori tanterem most klubhelyiség: töredezett, csupasz, elárvult padlóval, négy rozoga asztallal és „hozzáillő” székekkel, ócska, kimustrált vaskályhával. Bizony, vigasztalan környezet ez összejövetel céljaira, de más nincs. Legfeljebb az italbolt, a felnőttek számára ... A hídon átgördül a nagy Ikarusz, s leszáll az egyetlen utas. a postazsákot hozó kézbesítő. Ezzel a küldeménnyel érkeztek a napilapok is, s mire széthor- dásra kerülnek, már délután egy ‘óra felé jár az idő ... A ház, amelynek egy szobája postairodaként is fungál, szintén „árvizes” lakás. Előtte üvegfülkében a segélykérő telefon. Csak igen ritkán veszik igénybe: Hercegszántót Baján keresztül kapcsolják. Erzsiék szülei — Mári József- ék — odahaza vannak. A házigazda csak ebédelni „ugrott” haza — a tsz-ben szalmahordás folyik éppen. Egész éven ót a közösben dolgozik, százalékos részesedést ő nem vállal. — Még az uradalomban kezdtem a munkát — mondja. — Mint gyerek vezettem a lovakat naphosszat, azt hittem sokszor, hogy elhagyom a lábam. Akkor a munka hajnali négykor kezdődött. A tsz-ben jobb. . Ott nyáron sem kezdünk hat óránál korábban. Kecskeméten egyszer járt, a tsz tehergépkocsijával. Valami alkatrészt hoztak. Egyedüli szórakozása a televízió, s hébe-hóba az italbolt. Mert munka itthon, a jószágok körül is jócskán akad.- Sertést egész évben, tartanak, szerződésre is, saját vágásra is. Tehenüket nemrég adták el, most másikat készülnek vásárolni. Nyáron libát is tartanak, jól fejlődnek a csatornaparton. Megkockáztatom a kérdést: mi hiányzik Hódunán. — Semmi, megvan itt minden — ez az első reagálás. De Erzsi óvatosan megkockáztatja: — Nagyon kellene egy presszó — Az igaz, hogy a hódunai fiatalokkal nem törődnek — teszi hozzá mostmár Máriné is — Erzsi a saját lemezjátszóját hordja el a klubba, mert ott még az sincs. Majd így folytatja: — Itt van ez a kis bolt, de szalámifélét soha nem hoznak. Nyáron sem. Pedig mi is sz-. - retnénk a frisset. Tavasszal megveszik a hűtőszekrényt, mert ilyen is van már több házban. Autótulajdonos Hódunán még nincs. Az 54 család, aki itt lakik, mindegyike kétkezi munkás. Mióta megszűnt az iskola, tanító sincs itt. Az 1956-os árvíz előtt több mint 300 volt a lélekszám. Pillanatnyilag 189-en élnek itt, s már évek óta nagyjából ennyien. Nyolc-kilenc család akkor költözött el. amikor a tsz gazdálkodása átmenetileg megromlott. Részint jöttek helyükre mások. Ilymódon a tanácsi ..kezelésben” levő üres lakások száma most nem több kettőnél. A tanács járdát epitett, s tavalyelőtt is furatot t egy-egy kutat. A vízszolgáltatás ezzel „távlatilag’ is megoldódott De Hódunát nem kell félteni az elnéptelenedéstől. Legalábbis addig, amíg kétkezi munkásokra szükség lesz. Hatvani Dániel A 9. számú Volán példája Sokarcú üzem Kunszentmiklóson A meglett korú házinéni vizet melegít nagy mosófazékban a Csongrádi utca 52. számú ház utcai traktusához tartozó kis konyhában Fakó, kötött kabátkájának kónyékig feltűrt ujját lehúzza és fiatalos fürgeséggel kalauzol bennünket az épület udvari részén nyíló munkásszállásra. Már az ablakokon bepillantva is szembe- ötlőek az ágyak mellett elhelyezett faliszőnyegek. A néni, özvegy Baksa Istvánná pedig menetközben magyaráz: — Átmeneti szállást bérel nálam a Volán. A harminc ágy közül tizennyolcnak van állandó gazdája, a többi meg azokat a gépkocsivezetőket várja, akik valamelyik más, távoli vállalattól érkezve itt szállnak meg egy-egy éjszakára. Az ágyneműt kéthetenként váltom, a szálló vendég után pedig azonnal. Mert tessék mondani, ki feküdne le szívesen más után ? ... Odabenn, a belső tágasabbik barátságos szobában duruzsoló olajkályha mellett egy fiatalember olvas. Zámbó Attila, 20 éves tehergépkocsi - vezető. — Azt hiszem, én vagyok a legfiatalabb itt, egy hónapja kerültem a vállalathoz a Szolnok megyei Csépáról. Jó a szállás... — A jelek szerint szívesen töltik a szabad időt olvasással — jegyezzük meg, a szoba közepén elhelyezett asztalon sorakozó könyvek, újságok láttán. — Igen, én is, s ahogyan tapasztalom, a többiek is. De a moziba is szívesen eljár, aki teheti. Csakhogy a buszvezetők műszakja ÚRy éjfél körül ér véget... — Vajon ennek az ágynak ki á gazdája? — kérdezzük. Igényes ember lehet. Csinos kis falilámpa az ágya mellett, a fejénél könyvekkel, füzetekkel teli polc... Baksa néni pedig magyaráz: — Sebők Józsi a különberendezkedős. Üzemanyagkiadó a vállalatnál. Árva gyerek. Szeretik a munkahelyén, itt is nagyon rendes. övé az a szekrény is. A drága albérlet helyett ezzel az otthonnal is segítik. Tetszik tudni, tanul, mert szeretné többre vinni... Belelapozok a falipolcról leemelt, kékborítású könyvbe: nyelvtan, a gimnázium első osztályos tanulói számára. Sebők József tehát a középiskola levelező tagozatát, végzi A néni azonban tovább invitál bennünket. Odébb még egy szálláshelyül szolgáló, külön bejáratú szoba. Az udvar szögletében pedig tiszta, hangulatos főző, illetve étkezőhelyiség. — Ezen a háziasszonyon meglátszik, hogy amire vállalkozik, azt teljes szívvel csinálja! — állapítja meg egyikünk távozóban, már az utcán. Jómagam hozzá gondolom: amilyen a gazda, olyan a portája! S ezt a megállapítást a jól választott szállásadóra, é" a 9. számú Volán ^Vállalat t<: ísére egyaránt értelmezem (Folyt. Kuv.) Perny Irén (Pásztor Zoltán felvétele) A kunszentmiklósi Gépjavító Ipari Szövetkezet nyugodt lelki- ismerettel sorolható a sok arcú üzemek közé. Gyártmányaik zöme egyedi darab, vagy kis sorozatban készül. Az óriás munkagépek egységei és a kis forgácsolt alkatrészek egyaránt fontos, gépek, szerkezetek tartozékai. Ezt a nélkülözhetetlen szerepet tükrözi, hogy a megrendelők szinte évek óta ugyanazok a vállalatok. Ezek a hagyományosnak mondható üzleti kapcsolatok ellensúlyozzák a nem tömegszerű termelés, a változó gyártmányszerkezet hátrányait. A szövetkezet a jó minőséggel és a megbízr hatóan tartott szállítási határidőkkel szerezte és őrzi meg a különleges felszerelésekre igényt tartó vevőket. A Kohászati Alapanyagelőkészítő Közös Vállalkozás immár évek óta náluk rendeli meg a nagy rakodógépekhez a markolófejeket. Most a szövetkezet kapott megbízatást az új 0,75 köbméteres ércmarkoló és a 3 köbméteres kokszmarkoló prototípusának elkészítésére. Ameny- nyiben a konstrukciók beváltják a hozzájuk fűzött reményeket a gépjavító valósítja meg a sorozatgyártást is. Ugyancsak rendszeresen jelentkezik a Termoplasztikai Vállalat ventillátorállványokért, a Filmtechnikai Vállalat pedig xenon gyújtókészülékek fémdobozait vásárolja. Az utóbbi erre a negyedévre 600 darabot kért. A szövetkezet 1971-ben hosszútávra szóló exportszerződési kötött. A megállapodás értelmében az útépítésnél a házgyári elemek előállításánál használt tömörítőgépek forgácsolt alkatrészeit szállítják a Német Demokratikus Köztársaságba. 1975-ig 25—28 féle alkatrészből, tengelyekből, pneumatikus munkahengerekből évente 2.5 millió fórint értékűt készítenek. A múlt év utolsó negyedében épített ki kooperációs kapcsolatot a szövetkezet a megyén belül. A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyáregysége részére készítik a zománcozott mosogatók acélkereteit. Ebben a negyedévben 360 nagy és 180 középméretű keretet szállítanak a ZIM-nek. A viszonylag nagyobb darabszámú termékből szeretnék az együttműködést bővíteni. P. M. Nagy Sándor a xenondobozok elemeit erősíti össze ponthegesztővel. (Tóth Sándor felvételei) Légradi Sándor az exporttengelyeket esztergálja. Eltévedtem volna? Elhagyva a Karapancsai erdőt újból egy darab síkság tárul fel előttem. A keskeny kövesút nyílegyenesen fúródik a látóhatárba. Kihalt vidék, senki az egész környéken. Előttem végre egy lovas kocsi. Gallyat, fahulladékot szállít, a rakomány tetején a hajtóval együtt három ember. Melléjük érek, kiszólok. — Hóduna ezután lesz még? — Menjen csak előre, ott a fák mögött találja. — Laknak még ott? A válasz méltatlankodó, sőt sértődött: — Már hogyne laknának! Ilyen előzmények után érkezem meg a megye — Kecskeméttől számított — legtávolabbi zugába. A kövesút a keskeny fahíd előtt ér véget. A település csak emögött kezdődik: jobbra az egykori uradalmi cselédházakból alakított. lakások, balra az 1956-os jeges árvíz után épült szoba-konyhás típusházak sora- koznsk Két lány ül a híd korlátján. Várják a déli buszt, amivel Hercegszántóra utaznak. A községbe való beutazás, vásárlás, ügyes-bajos dolgok intézése végett, fél napot vesz igénybe. Baja, a járási székhely pedig egy napot. És Kecskemét? Az már az irdatlan messzeségek világába tartozik. Jártak ott? Mire emlékeznek? — Én csak a vasútállomáson voltam, ott kellett átszállni — mondja Ilona. — Ez akkor volt, amikor öt hónapig a félegyházi vágóhídon dolgoztam. Akkor Jászszentlászlón laktam, onnan jártam be. — Én majd egy napot voltam már Kecskeméten — mondja Elvira. — Emlékszem, hogy néz ki kívülről az Aranyhomok Szálló, meg el kellett mennem valami gyermekotthonba is, ami egészen közel volt oda. Mindketten menyasszonyok. A vőlegények — a közelben szolgálatot teljesítő katonák. Mert hozzájuk illő „civil” fiú helyben nincsen, csak kettő-három. A többiek elmentek. S ők abban reménykednek, hogy férjhezmennek és a férjek viszik őket az ország más részeibe. Korábban még inkább előadódott, hogy a fiúk idenősültek, s megtelepedtek. Helybeli munkalehetőség: a Lenin Tsz szántóföldjei, kertészete. Az év nyári és őszi hónapjaiban. Télen pedig az erdészet. Meg a háztáji odahaza, egész éven át... A harmadikként ideérkező lány, Erzsi, maga is tsz-tag. Apja és anyja úgyszintén. így kap a család összesen két hold ház• Antoni Istvánné és Holman László szereli az egyik heverő keretét. • Fricska Ferencné munkáját félautomata lyukvéső gép segíti. Svéd gépekkel szerelte fel bútorgyártó üzemrészéi a Bajai Lakberendező- és Építőipari Szövetkezet. A modern berendezések értékét készáruval törlesztik. Az úgynevezett svéd heverők előállításából a teljes idei exportjuk fele származik. A szövetkezet kárpitosai és asztalosai új üzemet kaptak a város szélén, a hútőházzal szemben. A saját kivitelezésű épületek 3500 négyzetméteres alapterületet foglalnak el, a háromszázötven dolgozóra méretezett szociális létesítményekkel együtt. Itt, az előre gyártott elemekből felépített csarnokban szerelték fel a korszerű, Svédországból beszerzett különleges gépsorokat is, amelyekkel egyszerű szerkezetű heverőket gyártanak a mai kislakásokba, víkendházakba. szállodai szobákba. A termelékeny berend esek emellett modern, variálható bútorok készít*- • is alkalmasak. A vásárlás értékét öt éven k< ztűl az előállított termékek egy részével egyenlíti Ki a Lakberendező- és Építőipari Szövetkezet. Az idei évre ütemezett. 25 millió forintot kitevő exportszállítások már meg is kezdődtek. A bajaiak bol;,.i és , kanadai megrendelésekre ugyancsak számítan. Egyéb-termékeik pedig Hollandiában, Svájcban Cst Szlovákiában és Lengyel- országban találtak piacra H. F. • A furnírozásl hidraulikus prés könnyíti meg, amely 200 kilós nyomást fejt ki. • Az alsó képen: A svéd heverők bajai műhelycsarnoka. (Pásztor Zoltán felvételei)
