Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

• 1972. december 3. A TANYAITOSTÁS Kerékpáros* billeg előttem a keskeny úton, láthatóan vigyáz­na* kell hí egyensúlyra, oldalán degeszre tömött nagy táska húzza. A c.-KKí'.Hf&artón vitorlavászon tasak, tele újsággal. Mi- elá^befordúln* * sáros dőlőútra, amelyik egy távolabbi ta­Rigának ugyanis elromlott a se­bességváltó kapcsolója, s ilyet égen-földön nem lehet kapni. Se­baj, ezt a hónapot még ki­bírom ... — mondja Csányi György. Elmosolyodik, s büszkén hozzáteszi: — Azért várom a januárt, ment akkor remélhetőleg isimét kamrá­ba tel*etem a kerékpárt, a Riga sem kell, mert kocsira ülök. Ugyanis a körzetemben is felsze­relték már a postaládákat — vagy százat —, s ezentúl nem kell min­den tanyát egyenként felkeresni. A ládákba teszem a küldeménye­ket, s innen veszem kd azokat, amiket az iítt lakók akarnak el­küldeni. Nemrégen szereztem meg a jogosítványt és azt ígérték, ja­nuárra a gépkocsi is meglesz. — Mennyit kerékpározik na­ponta? I — Kilométer-számlálóm ugyan nincs, de becslésem szerint legke­vesebb negyvem-ötven kilométert megteszek egy nap. Itt a bekötő- útón még csak hagyjám, de a ta­nyák többsége nem az út mellett van. Sáros időben sokszor az út szélén hagyom a kerékpárt... — A napi szállítmány? — Levelekből változó, az újsá­gok számát viszont tudom. A Sza­bad Föld a legkeresettebb, átlag 55—60 példányt hozok a megjele­nés napján. A Félegyházi Köz­lönyből is ennyi kell, húszat hozok a Képas Újságból, ugyanennyit a Nők Lapjából, s ezeken kívül el­adok naponta vagy negyven kü­lönböző napilapot. Csányi György az árokba állít­ja a kerékpárját, s gyalog indul a mintegy háromszáz méterre levő tanyába. — Lesz itt most öröm — mond­ja búcsúzóul —, a borítékról lá­tom. hogy városban élő fiuktól kapnak levelet. Opauszky László Hosszú falu a határszélen Ezt a települést a XX. századi világtörténelem szülte. Bár a hajdani szabadkai pusztán már jóval korábban kiépült a töb- bé-kevésbé zárt tanyasor, az új országhatár tette lehetővé, hogy az önálló helység rangját nyerje el a falu, amelynek hossza manapság 14 kilométer. A mpgyar falufejlődés egészen rendhagyó útját járta be Tompa. Nemcsak a fentiek miatt... Hosszú évtizedeken át azokat telepítették ide, az ország minden részéből, akiktől az uralkodó osztályok valamiképpen szabadulni akartak. milliós lakossági takarákbetétállo­mány hoz képest a tanácsnak napi filléres gondjai vannak. A két tsz külföldi utazások tá­mogatására évente felhasznál több mint 250 ezer forintot. A község- fejlesztéshez viszont hozzájárul — írd és mond — 139 ezer forinttal. Lehet, hogy némely szempontból ez a párhuzam nem szerencsés, ezért hadd jegyezzem meg máris, nincs szándékomban egyikeit a másik ellen használni, fel, de egy bizonyos alaphelyzetet mégis jelez. A Dfena sem akadály • V u f* Jairené cérnazónő két gépével sodorja és csévéli a fonalat • A ‘»»képen: A mlnlsző vödében Aladi Ilona a rumiszövet alapanyagét gzQvl • > IWbIw '/oltón tel vételei) A nagy textilgyárakban pergő orsókat, vagy a 80 decibeles zaj­jal, csattogással „csiripelő” szö­vőgépeket mintha egy kis tom­pító kézitükörben látná viszont az ember Dávodon. A Dunán­túli homorúdi termelőszövetker zet, — amelynek a földjei át­nyúlnak a folyón innen eső te­rületre, — valamint a balparton fekvő nagy baracskai termelőszö­vetkezet közös ipari vállalatot működtet ebben a községben. Mozgékony kisüzemmé fejlesz­tették azt a telephelyet, amely­nek tavaly még a korábbiból származó adósságait fizették, s emellett már két hét nyereség- részesedésre is futotta a tiszta jövedelem. A több mint száz ember olyan termékeket készít, amelyekből hiány mutatkozik a piacon. A gyártásra való áttéTés pedig nem érné meg — a szerény mennyiség miatt — a nagyobb vállalatoknak. Négy gép szövi például a szállítószalagok alap­anyagát. Hozzáláttak a hiány - cikként hírhedtté vált füstcsö­vek előállításához, fagyapotot készítenek a törékeny porcelá­nok. majolikáik, zománcozott für­dőkádak, valamint a hosszú út­ra induló almaszállítmányok cso­magolásához. A gázfűtőkészülé­kekhez pedig alumíniumcsöve- ket szállítanak a jövő évtől. Jó alapozásként az idén lete­szi a közös asztalra a 12 millió forintot — a tavalyinál egymil­lióval többet — az a dávodi üzem, amelyet nemrég még ki­zárólag a ráfizetéses ügyködése révén ismertek a bankok. . H. F Mindezt azért szükséges hang­súlyozni. hogy érzékeltessük: az itteni fejlődés sokáig nem belső folyamatok, hanem külső ténye­zői' hart ás ak következménye. S így volt e/ még az 50-as években is, műikor Tomi» a határsávba szorult, szinte mozdulatlanná der­medt az élet, s ékép pen sorvadás­nak is indult: a 30-as évek hatez­ret meghaladó lélekszáma csak­nem egy harmadával csökkent, sa lassú egyensúly csak a legutóbbi években kezd visszaállni, amely a iákók számát jelenleg mintegy 5300-ban jelöli meg. Tompáinak hosszabb a villany­hálózata, mint a rendezett, váro­sias Bácsalmásnak. De vízvezeték­ből is kellene 27 kilométer. Járdá­ból pedig 50 kilométer. Ez utóbbi­ból kettő van meg összesen. A falut nyugodtan nevezhetjük járdanélküli nagyközségnek. & azok a bizonyos „külső té­nyezők” manapság is műnk álnak : a kommunális fejlesztés nines . . ___ ______ há nyada — az 1970-es népszámlá­lás szerint az 54 százaléka — csak hivatalosan, tehát „papíron” él a külterületen, a valóságban nem. A messze kinyúló utcák nem ta­nyák. sőt a legtöbb új ház éppen itt épült az utóbbi időben, részint azért, mert a belső részieken nem is lehetett telekihez jutni, másrészt a szövetkezeti majorok is a peri­fériára települtek, s ezek ma már üzemi munkahelyként jönnek szá­mításba. Tulajdoniképpen az egészben az a groteszk, hogy a legtöbb családi ház, arai Tompán felépül, enge­dély nélkül kerül tető alá. A ta­nácsnak igazából büntetést kelle­ne ezért kiszabnia, ám a méltá­nyosság szem pontjairól sem fe­ledkezhet meg, ez esetben viszont a következetesség kerül veszélybe. Így inkább nem is alkalmazza az öttezer forintos szankciót. Talán lesz majd egyszer műve­lődési ház is. — Ebbe itt már mindannyiunk- pák balefájdult a feje — mondja Födi István, a Takarékszövetkezet, s egyben a Hazafias Népfront he­lyi elnöke — Mert egy évtizedes már a probléma. Az építkezés is elkezdődött öt évvel ezelőtt... A história, mint kideirült, tényleg „meredek”. Már a helyét sem jól választották ki, beszorították két iskola közé, ahol a helyire szükség lett volna a bővítéshez és a kol­légium építéséhez. A kultúrott- honnak pedig méltóbb, kiemelke­dőbb helyet kellett volna válasz­tani. A megyei tervező vállalat egye­di tervet készített, amelyhez nem forgalmaznak típusgyártmányú te­tőszerkezetet. Így ennek elkészí­tését a keceli htsz vállalta el. A kilenc elemből egy, a terhelési próba során, összeszakadt. Bonyo­dalmas viták, egyeztető tárgyalá­sok során a kisipari szövetkezet új garnitúra készítését vállalta el. Am a tanács, nem bízva az ígéret­ben, a kecskeméti Fémmunkás vállalatnál is megrendelte a vas­szerkezeteket. Most fennáll a re­ális „veszélye” annak, hogy két garnitúra tetőszerkezet is érkezik a lucaszéke-módjára készülő léte­sítményhez. Ha addigra nem men­nek tönkre az évek óta csupaszon mAreriő tataik . . na liiosi, Kiezuouneme tu az a sor- szak, amikor lakói közelebb kerül­nének a közös gomdolkhoz. S a fentiek ezt a kívánatos folyama­tot fékezik. Ehhez képest már csak mellékes kérdés, hogy akár a tár­sadalmi, akár a gazdasági szervek vezetőinek a legtöbbje nem hely­beli, sőt nem is lakik Tompán. Fő­leg nincs okuk ezt felemlegetni a két termelőszövelkezet esetében, hiszen közepes területien átlagon felüli hozamokat produkálnak. Igaz, a Szabadság Tsz fejlődése lassúbb, kevésbé látványos, mint a Kossuth-é, aminek dka az, hogy annak idején nem éltek a hitel­felvétel lehetőségeivel. A Kossuth Tsz öt év alatt meg­kétszereződött termelési értéke, ha úgy tetszik, az üzemi munka­szervezés csodája, minthogy azt elsősorban az emberek szorgalmá­val, igyekezetével érte el. De a számokban kifejezhető gaz­dasági eredmények a helyi nagy­községi gondokhoz igen lazán kap­csolódnak. Ennek vetülete az, hogy az egyéni gyarapodás mögött messze lemarad a kommunális fej­lődés. Paradox dolog, hogy az igé­nyek növekedésével a lakosság egyre többet „vár el” a községi vezetéstől. Nem kevésbé az, hogy a húsz­Az bizonyos, hogy a technikai fejlettség a két tsz-ben kikerüilhe- tetlenné teszi a szellemi „tőkefel­halmozást”. Méghozzá gyorsabb ütemben és átgondoltabban, mint eddig. Mert igaz, hogy a Kossuth Tsz-nek hat agrármérnöke és há­rom felsőfokú szaktechnikusa van, ezek tudása azonban nem támasz­kodhat eléggé az alsóbb szintű szakképzettségre. Tény, hogy az amerikai paradi- csomszedő gép az ősszel nem bizo­nyult alkalmasnak. Vajon csak a gépben volt a hiba? Egészen a legutóbbi időkig kéz­zel fejtek, mert a tehenészek attól féltek, hogy a gépi fejés esetén csökken a jövedelmük, csak most látták be, hogy a nézetük téves. A télen traktorosképzésre kerül sor, azt szeretnék elérni, hogy a 31 erőgéphez legalább 50 olyan ve­zető legyen, akire nyugodtan rá letet bízni a költséges és érzékeny masinákat. S ezáltal megszervez­hető legyein, legalábbis n.épek ml. I---UU ■> .állt,,1.1 mű­’ ,”X"lxaJí^l''Íco'z!^ilFóSfö mezőgazda- sági technikum két kihelyezett osztállyal indult két évvel ezelőtt Ebből maradt egy, 30 körüli lét­számmal . .. S ennek sem csak a tanulási kedv csökkenése az oka, hanem az, hogy az órák nagyobb részét Halason tartják. S rossz a közlekedés oda is, vissza is. Lényegi kérdés a peremvidé­ken? Jó, hogy már itt tartunk. De ez nem feledtetheti, hogy ötven- hatrvam isfcolásgyerek — az össz­létszámúnak mintegy 10%-a — él veszélyeztetett környezetben. Nem véletlen, hogy a tanyasi kollégiu­mot negyedikként itt hozták létre a megyében. Évente adódik 3—4 öngyilkosság, a zugbortcimérők le­leplezése és felszámolása a ma le­hetséges eszközökkel és módon teljesen reménytelennek látszik, a szektahivők száma egész utcákra terjed ki immár ... Nincs szó arról persze, hogy Tomp>a egészében véve ./veszélyez­tetett” hely volna. Csak olyan nagyközség, ahol a fejlődést soká­ig nem a belső folyamatok vezé­relték. Hatvani Dániel 9427 Engedményes játékvásár A CENTRUM ÁRUHÁZAKBAN! JÁTÉKOT DECEMBER 4—9-IG 10 százalék engedménnyel A KECSKEMÉTI A KISKUNFÉLEGYHÁZI CENTRUM ÁRUHÁZBÓL és a kecskeméti ARANY JÁNOS UTCAI FIÓKÜZLETBŐL K e meg >térő!. k — ilegy- lőszö- tt élő ídnak ivedet. *#*' kW.' ’ ■ r -* inn ft»*»- ‘verőin éve. taposom daijáí. ítiuz. ifaífc nem volt is'/xát»’-*. >■.**. -. lyapi.aan Riga tajéddirrthfe fajel óngyon kony- 01 í*n jártam, de. mejt egy hónap­ja áteglmt íriu keitew venni a ,.ke- nyeríröfcas?” ír dk AS. vr,spar>nát. A “111?'’',' '' ' 4/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom