Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

1972. december 3. • PETŐFI NÉPE • 5 Tizenkilencedik a világranglistán Eddig ketten kapták meg a Kecskemétért emlékérmet. Du­dás Mihály, az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat nyugdíjas vízvezetékszerelőjét már bemutattuk olvasóinknak. Dömer Henriket, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatóját azért részesítette a városi tanács a magas megbecsülést jelentő kitüntetésben, mert 17 év óta — amióta itt lakik — a város közéletének fáradhatatlanul és eredményesen tevékenykedő személyisége. Kissé tanácstalanul forgattam kezemben a névjegykártyáját. A díjaik, címek, fotóművész szövet­ségek. berkeiben járatlan talán többszöri kísérletre sem igazodik el a különös rövidítések között. FIAP, SEAPS, FC Bordeux — és még jónéhány hasonló furcsaság. A névkártyán sorakoznak az amerikai, osztrák, nyugatnémet stb. szövetségek tagságát jelző be­tűk, rövidítések. A Zöldségter­mesztési Kutató Intézet kecs­keméti telepéin dolgozó Tóth Ist­ván nevét és munkásságát világ­szerte ismerik. — Huszonöt évvel ezelőtt vá­sároltam első fényképezőgépemet. Kégi, lemezes masina volt, s mint kiderült nem is a legjobb állapotban. Ma is hálás vagyok annak a barátomnak, akitől vet­tem, mert így kerültem szoros kapcsolatba a fényképezéssel. — Hány kiállításon szerepelt eddig — kérdem. — Lehetetlen hamarjában ösz- szaszámolmi. Most 25—30 kiállítá­son szerepelnek egyidejűleg ké­peim, a világ különböző városai­ban. Néhány art emlékezetből is fel tudok sorolni: Honkong, Dublin, Bécs, Sao Paoló, Brüsszel, Rosa- lio... A PSA (az Egyesült Álla­mokban működő fotóművész szö­vetség) tavaly összeállította a vi­lág 50 legjobb fotósának a név­sorát. Tóth István ezen az előkelő listán a 19. helyat foglalja el, megelőzve további négy, európai fotóművészt. — A sok szereplés, kiállítás kö­zül melyiket tartja a maga szá­mára a legjelentősebbnek? — Két évig vándorolt Ameri­kában az a kiállítás, amelyre Európa legjobb fotósait hívták meg — öt szocialista és öt kapi­talista országból. Ezt a tárlatot Washingtonban százezren tekin­tették meg. — Mi a legkedveltebb témája? — Szeretem fürkészni az em­bereket, ezért többnyire a zsáner- fotókat és a portrékat kedvelem. — Mi a legnehezebb az ember­ábrázolásban ? — A modellek gyakran pózol­nak, ha fényképezik őket, a kép pedig csak akkor jó, ha tudom, hogy kivel állok szemben. A jó portréiban ezenkívül nemcsak a fotóalanyt kell látni, hanem azt is, aki fotografált. • „Carmen” tovább nem jut idő az alkotómun­kára. Mivel magiammal szemben szigorú kritikus vagyok, elteszem a régi fotókat,, s teljesen új anyaggal szeretnék versenyezni. * Tóth István Cegléden lakik, s tizenhárom éve dolgosak a kecs­keméti kutató intézetben. Mun­kája közel áll művészi tevékeny­ségéhez. A tudományos kísérle­tekkel kapcsolatos fotódokumen­tációkat készíti. Mondanunk sem kell, hogy ezek is rendkívül szín­vonalas munkák. Szívesen látnánk Kecskeméten is egy önálló Tóth István tárla­tot. Gondosan komponált, munka­folyamatokat ábrázoló alkotásai, a cigány-folklórt idéző fotói, ki­tűnő portréi bizonyára itt is nagy sikert aratnának. A tárlat halo­gatáséval magunkat szegényítjük. Lakatos Attila # „Vasemberek” • „Paradicsomnernesitők-' szék, lakóházak, középületek, mű­velődésügyi, egészségügyi, keres­kedelmi, szolgáltató létesítmé­nyek, korszerű ipari nagyüzemek jórészt az ő vezetése alatt álló vállalat munkáját dicsérik. A be­ruházásoknak nemcsak kivitelező­je, hanem szakmai felkészültségé­nek legjavát adva, a városfejlesz­tési koncepció kidolgozásának ak­tív részese volt. Oroszlánrészt vállal jelenleg is a város arcu­latának formálásában, s a továb­bi fejlődést megalapozó házgyári program megvalósításában. — A személyemet ért kitünte­tés — kezdi tagoltan — tulajdon­képpen vállalatunk kollektívájá­nak érdeme. Ügy is tekintek rá, hogy az érem csillogása a velem együttműködő, s becsülettel helyt álló munkások, műszakiak, a vál­lalati dolgozók áldozatos munká­jának elismerése. Hosszabb csend következik. Ez­után így folytatja: — Tizenhét év alatt az egész országban nagy változások tör­téntek, s ebbe illeszkedik Bács- Kiskun megye és székhelye: Kecs­kéméit fejlődése is. Ez alatt az időszak alatt vállalatunk a város­ban ötezer lakást, 140 általános iskolai és középiskolai tantermet, számos középületet, egészségügyi, ipari és kereskedelmi létesítményt épített. A nagy lélekszámú és nem kevésbé nagy kiterjedésű, de még­is falusias jellegű település köz­ben várossá fejlődött. — Dörner elvtárs építész szem­mel hogyan látja a város fejlő­dését? — A változásokat én nem tu­dom csak az építész szemével néz­ni. Beosztásomnál és közéleti funkcióimnál fogva látásmódom annál összetettebbé vált. A környezetnek rendkívül nagy a jeli emforrr álé hatása, ezért nemcsak ónítés letdilee. hanem po­zik majd benne magúikat. Arra gondolok, hogy megyénk székhelye részben megtartja, rész­ben pedig kialakítja saját városi karakterét. Vonatkozik ez külső formájára, gazdasági-kulturális életére egyaránt. A modern épüle­tek nem teszik majd feldsmerhe- tetlenné, ugyaniakkor szerencsés­nek tamtam az új városközpont tágas, levegős beépítését. — A vállalat, amelynek élén áll, hogyan igyekszik megfelelni a korszerű építési technika követel­ményeinek? — A népgazdaság fejlődésével emelkedtek a követelmények itt. az Alföld kellős közepén is. Vál­lalatunk kapacitása az elmúlt 17 év alatt hatszorosára, gépállomá­nya a tízszeresére, dolgozóinak létszáma közel két és félszereséire növekedett. Annak idején legfel­jebb négyszintes, ma már 16 szin­tes épületeket tudunk emelni. En­Q7ATiiKan H rvl £fn_ zodnk általános és szakmai mű­veltségének emelése, amely el­engedhetetlen feltétele a műszaki- technoiógiai fejlődésnek. Tizenöt évvel ezelőtt például művezetőink 80 százaléka még alapfokú kép­zettséggel sem rendelkezett. Ma már ilyen művezetőnk nincs, sőt jórészük technikusi oklevéllel rendelkezik. 1960-ban hét mérnö­künk volt, ma 68. Fiatal szak­munkásaink (között nem ritka az olyan, aki érettségizett. Mind­emellett óriási a fejlődés dolgo­zóink szocialista tudatának alaku­lásában. Öröm hallgatni a terme­lési tanácskozásokon, amint a gazda szemével szólnak közös dolgainkról. Legnagyobb fejlesztési prog­ramunkról, a házgyárról is sze­retnék néhány szót szólni, hiszen az elkövetkező egy-két évtizedre meghatározza majd vállalatunk tevékenységét, ..Üzembe he.lv--. párt végrehajtó bizottságának is) összeegyeztetni? — Számomra a kérdés fordí­tottja lenne a furcsa. Nehezen tudnám a gazdasági munkámat elválasztani a társadalmi kötele­zettségeimtől. Ügy gondolom, hogy egyetlen párttag sem eléged­het meg a szorosan vett munka­köri feladatainak elvégzésével. A pártba való belépéssel ugyanis a közösség dolgainak alakulásáért is felelősséget vállalt. Különösen vo­natkozik ez a vezető beosztásban levő kommunistákra. Végezetül ismételten hangsú­lyozni kívánom, hogy vállalatunk továbbra is lépést tart majd az általános technikai fejlődéssel. Minden törekvésünk arra irányul, hogy a Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat az elkövetkezendő években — a megye lakosságának szolgálataiban '■— modern építőipa­ri nagyvállalattá fejlődjön. Nagy Ottó A munkaköri kötelességen túl . . Bejáró diákok Bács-Kiskun megyében több mint ötezer tanuló utazik nap mint nap 20—30—40 kilométer­ről, néha még messzebbről az iskolába. Majdnem minden ötö­dik diák... AUTÓBUSZON Reggel fél hét. Már ismerem az arcokat, azt is tudom, me­lyik gyerek hová igyekszik. A múltkor tanítási szünet volt: az ülőhelyek fele üresen maradt. Szőke, hosszúhajú kislány ül elém, tankönyvet vesz a kezé­be. Készül a földrajzórára. Bukovszki Joli Kunszállásról utazik a Kecskeméti Közgazda- sági és Mezőgazdasági Szakkö­zépiskolába. Az „újonc” bejárók közé tartozik: első osztályos. — A hatórai ébresztő a leg­rosszabb ... Igaz, a távolabb la­kók ilyenkor már rég utaznák, de nekem ez is korai. Amikor általánosba jártaim, elég volt hét órakor felkelnem. Most már megszoktam, de szeptemberben bizony sohasem tudtam kialud­ni magam. A menzán ebédelek, délután a tanulószobán vagyok. Este fél hétre érek haza. Va­csora után még átnézem a lec­két, szeretném a nyolcadikos jó eredményemet megtartni. Néha televíziót is nézek, nem sokáig, idejében le kell feküdnöm. Az osztályból hatan vagyunk bejá­rók. Egy kicsit irigyeljük a kecs­kemétieket, hogy ők többet le­hetnek otthon ... Közben megérkezünk a kecs­keméti központi autóbusz-állo­másra. Negyed nyolc a pontos idő. Egymás után futnak be a kocsik. A legtöbb leszálló 14— 18 év körüli... A 9. sz. Volán a reggeli és a délutáni csúcsidő­ben negyven menetrendszerű já­ratán szállít diákokat. Ezenkívül négy útvonalon, Soltszentimre— Csengőd, Soltszentimre—Kun- szenlmiMós Üjsolt—Dunaegyháza és Fülöpszállás—Balázspuszta között külön „iskolabuszokat” is indítanak. A tanulókat egysé­gesen 65 százaléikos menetdíj­kedvezmény illeti meg. Ha a busz késik, a kalauz, igazolást ad. Néha jól jön egy kis köd, mondják a diákok. Kü­lönösen, ha a többiek ezalatt matekból dolgozatot írnak ... VONATON — Lakatos József - agyők, har­madéves villanyszerelő tanuló. Tiszakécskén lakom, tanyán. Szerencsére a műúthoz közel, hamar az állomásra érek. A nyáron vettem egy Komár kis­motort, azzal megyek a vasútig. Amikor járhatatlan az út, a fa­luban lakom, a bátyáméknál . .. Eddig hármas volt a bizonyít­ványom, lehetett volna jobb is, de sajnos, otthon csak vasárnap tudok tanulni, mert villanyunk nincs, meg sokat kell segítenem a ház körül... Édesapám kilenc éve meghalt Vacsora után rögtön lefek­szem, gyorsan itt a reggel. Fél ötkor szoktam kelni. Majdnem mindegyik reggeli és kora délutáni személyvonaton találni úgynevezett „tanulóko­csit”. Rendeltetésüket kifejezi a név, de a diákok szerint ott min­den mást lehet, csak tanulni nem. De ez csak rajtuk múlik, hiszen ide csak ők szállhatnak fel. A fülöpszállási vonalon első­osztályú tanulókocsi is van. Va­jon miért? És kiknek?... A vasúti kocsikat fokozatosan korszerűsítik, de a kecskeméti váróteremről jobb nem is be­szélni ... Az viszont valóban le­hetne nem is egy, több „osztály- lyal" kuluráltabb. A legtöbb tanuló a lakiteleki, kerekegyházi és a lajosmizsei vonalon utazik. A kecskméti ál­lomáson kérdésünkre azt vála­szolták, hogy magatartásukra nincs panasz. Igaz ez a másik oldalról is: a menetrendek al­kalmazkodnak a tanítás kezdési és befejezési időpontjaihoz. ISKOLÁKBAN A 623-as szakmunkásképző in­tézet ezeregyszáz tanulójából több mint négyszáz a bejáró. Közülük eddig harminchat fiút sikerült elhelyezni a kollégium­ban. Harmincán utaznak negy­ven kilométernél is nagyobb tá­volságról, olyan is akad. aki Soltról jön. A kecskeméti Katona József Gimnáziumban jobb az arány. A diákoknak nem egészen he­tedrésze vidéki. Csemus László, a közgazdasá­gi és mezőgazdasági szakközép- iskola igazgatója a következő­képpen látja a bejárók gondjait: — Tíz-tizenkét órát vannak tá­vol az otthonuktól ezek a gye­rekek. Regigei álmosak, mire ha­zaérnek, fáradtak. Szüleik több­ségében fizikai dolgozók. Jó ré­szük már utazgatás nélkül is hátránnyal indult: összevont osz­tályba járt, van aki nem tanult oroszt... A középiskolában pe­dig egységesek a követelmé­nyek. Ha az idő mostoha, késnek, át­fázva érnek az osztályba. A dél­utáni szakkörökön sem vesznek részt, hacsak nem maradnak éj­szakára egy helybeli társuknál. Előfordul, hogy egy-egy bejárót sikerül elhelyezni a kollégium­ba. Néha egész jegyet is javul a tanulmányi eredményük. Gsak- hogy jelenleg még nem mind­egyik rászorulónak jut hely di­ákotthonban ... • Tóbti Mária és Sörös Friderika dolgozatírásra készül a kecske­méti vasútállomás várótermé­ben. — Már elment a vonatunk, de a későbbivel utazunk, hogy ta­nulhassunk a holnapi órákra. Otthon segíteni kell, nincs idő a leckére ... Korán fekszünk, mert ötkor csörög az óra... Sok felnőtt ilyenkor fordul a másik oldalára. Kontra György Nyugdíjas koszt? Korántsem mindegy, hogy a nyug­díjba vonuld dolgozóknak sommásan a „kiöregedés" fényéről szóló sok­szorosított írást kézbesít ki a pos­ta, vagy /ehér asztal körül, üdítő italok, szendvicsek mellett beszélget­hetnek el a vállalat vezetőivel, s nó­tán módot kapnak a felgyülemlett ta­pasztalatok nasznosltására is. Leg­alább ilyen fontos, hogy később se csalódjanak. A Fémmunkás kecskeméti gyárá­nak egyik nyugdíjasa most mégis ar­ról értesült, hogy a társaival együtt hirtelen idegenné vált. Djabban belsó utasítás szabályozza, hogy idegebek nem vihetnek ki ebédet a gyár terü­letéről, ami eddig rendben is van. Csakhogy a volt dolgozóknak sem adott ki jegyet a pénztár, hogy ha- zavihették volna az esztendők során megszokott kosztot. Majd amikor ezt sikerült megszerezni, s három napig ugyanúgy megtöltötték a szakácsnők az ételhordót, mint korábban, a ren­dész és az igazgatási csoportvezető együttesen állta el az utat. S most joggal kérdezhetné bárki, hogy miért lett egyszerre kívülálló a gyárban az, aki 12 évig Itt otthon volt. Az esetre nagyon nehéz len-’® ma­gyarázatot adni, s úgy látszik, hogy a vállalat nemcsak az üzemi konyha ebédjét, hanem a „körítést** is meg­spórolta ez alkalommal. H. F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom