Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
VBn. december ZZ., péntek 3. oldal A közélet hírei ELUTAZTAK A SZIMFEROPOU VENDÉGEK Az Oktatási Igazgatóság meghívására csaknem két héten át megyénkben tartózkodott F. A. Szokolov, az Ukrán SZSZK Krím térületi pártbizottsága előadói kabinetiének vezetője és I. T. Tvierdohlebov, a Krími Állami Egyetem tánszékvezető tanára. Ellátogattak több városba és községbe, meglátogattak néhány üzemet és intézményt, valamint tanulmányozták az itteni pártoktatást. A mindenfelé szívélyesen fogadott vendégek tegnap elutaztak Kecskemétről Budapestre, ahol az Oktatási Igazgatóság munkatársainak kíséretében két napon át ismerkednek a fővárossal, maid ezt követően hazautaznak Szimfe- ropolba. Megkezdődött a téli szünet Változatos program az iskolásoknak Művelődési otthont avattak Dusnokon Kétévi munkával készült el a dusnoki művelődési otthon. Tegnap este 6 órakor, ünnepélyes keretek között avatták föl, a négy és fél millió forintos költséggel épített kulturális intézményt. Fellépett a he- lvi általános iskola kórusa és több szavaló! a is. Szép ajándék a dusnokiaknak karácsonyra a 150 négyzetméteres klubhelyiség, a presszó, a szakköri szoba, tanácskozóterem. Grafikai kiállítás Kiskunfélegyházán Berki Viola grafikus- művész önálló kiállításának megrendezésére készül a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Városi Művelődési Központ. A művésznő, aki hosszú időt töltött a kecskeméti művésztelepen, legszebb grafikáival december 30-án mutatkozik be. A kiállítást Rózsa Gyula, a Népszabadság főműnké társa nyitja meg. A mai napon megkezdődött a diákok több mint két hétig tartó téli vakációja. Szinte hagyomány, hogy a szünet napjait színes, változatos foglalkozásokkal igyekeznek kitölteni az úttörőcsapatok és a művelődési intézmények. Szeretnénk kis körképet adni arról, milyen szórakoztató, pihentető vagy éppen tanulságos elfoglaltságot találhatnak az elkövetkezendő napokban, hetekben Bács-Kiskun megye néhány nagyközségének iskolásai. A dunavec.sei művelődési házban két izgalmas szellemi vetélkedőt rendeznek a szünetben a középiskolások számára. Az ifjúsági klub a kisebbeket, a hetedik—nyolcadik osztályosokat látja vendégül két vasárnap délután. A programban közös játék és filmvetítés is szerepel. Az Izsáki iskolában a sűrített szakköri foglalkozások mellett röplabda-házi versenyeket tartanak. A dísznövénytermesztő szakkör hasznos elfoglaltságról gondoskodott, a szünetben készítik el az új fóliaágyat. Az úttörőőrsök. rajok könyvtári kutatómunkát végeznek, így készülnek a márciusi kiskunfélegyházi Petőfi-vetélkedőre. A jánoshalmi pajtások őrsi kirándulásokat, közös könyvismertetéseket terveznek. A Fegyveres Erők Klubjában játékdélután lesz a kisebbek számára. A karácsonv utáni napokban kezdődik Kecelen az őrsvezetők továbbképző tanfolyama. Az év utolsó napján a tanulók megkoszorúzzák az iskolai Petőfi- szobot. A művelődési házban mindennap — természetesen az ünnenek kivételével — játékdélelőttre mehetnek a kisdobosok. A könyvbarát szakkör ugyancsak mindennap megtartja foglalkozását a könyvtárban. A kerekegyházi úttörő- csapat tanácsa a pajtások kívánságait figyelembe véve már jó előre megtervezte a szünidei programot. Ha jó az idő —, s ez télen a havazást jelenti — szánkóversenyt, hóemberépítést rendeznek a környező dombokon. A kisdobosok részére diafilmvetítés is lesz, a nagyobbak az MHSZ-től kölcsönzött honvédelmi filmeket láthatják a szünetben. Érdekesnek ígérkezik az „úttörő szilveszter” is, ahogy a pajtások az év utolsó klubdélutánját nevezik. A mélykúti gyerekek is várják a vidám hócsatákat. De ha nem lesz hó a szünetben, más szórakozás is várja őket. Közös mozilátogatásokat terveznek, asztalitenisz-versenyt, két raj pedig elutazik majd a bácsalmási galambkiállítást megnézni. A nyolcadikosok teadélutánt rendeznek, amelvre meghívnak néhány KISZ-tagot is. Tiszakécskén, az általános iskolában sűrűbben tartanak szakköri foglalkozásokat a két hét alatt. A kisebbeknek a művelődési központ vasárnapi játék- délelőttjei jelenthetnek majd jó szórakozást. Itt sem hiányzik a tervekből a szánkózás, és a gimnazistákkal tartott közös klubdélután. A művelődési központ délelőttönként diafilmvetítést rendez. Szívesen írtunk volna néhány iskola, úttörőcsapat téli terveiről többet is — nem rajtunk múlott. Ma kezdődik a szünet. Talán még nem lenne késő egy-két helyen színvonalasabb, hasznosabb programot összeállítani. K. Gy. Sikeres pályázat Október 10-1 számunkban pályázatot közöltünk, arhe- lyet a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat hirdetett meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezetői részére. A pályázat célja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a kormány 1971. évi decemberi határozatainak sikeres végrehajtása érdekében minél szélesebb körben közkincs- csé váljék a közös gazdaságok vezetésében, üzem- és munkaszervezésben, a szövekezeti munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom irányításábán szerzett számos jó tapasztalat. A pályázatot két kategóriában hirdették meg. Egyrészt a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek vezetői, másrészt az átlagos vagy annál jobb körülmények között gazdálkodó üzemek vezetői részére. A december 15-ig lejárt határidőig 12 pályamű érkezett szerkesztőségünkbe. Az írások értékelésére csütörtökön került sor Kecskeméten, a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének székházában. A megyei zsűri, amely a megyei párt- bizottság, a megyei tanács, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek, valamint a Petőfi Népe és a Szövetkezeti Élet szerkesztőségének képviselőiből állt, egyenként értékelte, alaposan megvitatta a beérkezett pályaműveket. Megállapította, hogy a vezetés tapasztalatainak gazdag tárházai ezek az írások, amelyeket érdemes publikálni. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek kategóriájában beérkezett pályázatok közül kettőt, az átlagosnál vagy annál jobb körülmények között gazdálkodó üzemek kategóriájában ötöt javasolt továbbküldeni az országos zsűrihez. Emlékszem, gyermekkoromban a karácsonyfa alatt mindig találtam egy-egy kis ajándékcsomagot, s a szüleim mondták: ezt a vállalattól kaptad. Természetes lett, egy idő után már kerestem és mindig legalább úgy örültem a csokoládénak. zsebkendőnek, vagy játéknak, mint a családtagoktól kapottaknak. Kicsit misztikussá vált ez az ajándékozás, mert sosem tudtam megköszönni senkinek. Az emléke azért megmaradt. Hosszú évek teltek el, amíg találkoztam azokkal, akik a családi ajándékok közé valamilyen formában oda teszik a társadalomét, a közösségét is. Egy tsz székházában állt a karácsonyfa, alatta kisebb-na- gyobb csomagok, mindegyikre ráírva a leendő tulajdonos neve. Az átadásnál ott voltak azok, akik a szülőkkel folytatott beszélgetések során „kinyomozták”. melyik kicsinek, mi kellene, akik megvásárolták. elkészítették. Figyeltem a gyerekeket, amint feszülten, várakozva bontogatták a dobozokat, zacskókat, részese voltam örömüknek ugyanúgy, mint a szövetkezet vezetői a rendezők vagy szülök. A mezőgazdaságban és az élelmiszer-gazdasági üzemekben általában a nő- bizottságok, a párt- és a szakszervezettel egyetértésben, az ifjúsággal közösen gondoskodnak ily módon a gyerekekről. A munka zöme azért a nőké marad. Sokakban felmerült az 1970-es. a nőbizottságok feladatát, munkáját megváltoztató párthatározat után a kétség: vajon azzal, hogy többet törődnek a termelési tevékenységgel nem lesz-e szegényesebb egyéb munkájuk. Hogy nem marad majd elegendő idő és energia a kis ünnepségek, megemlékezések rendezésére. Az idén sok-sok gyerekkel, nyugdíjassal, nagycsaládossal együtt örülök, amiért nem szűnt meg a törődés, sőt még alaposabbá vált. Oldalakat töltene meg a felsorolás, hogy melyik üzemben, mennyit és hogyan juttattak a kicsiknek vagy az öregeknek — az emberrel való törődés jegyében, mindenütt erejükhöz mérten. Nem szívességből. hanem a humánum diktálta kötelességbőL Sok helyütt — főként ahol csak keveset tudtak adni —. ha közös karácsonyi ünnepséget nem is rendeztek. a nőbizottság tagjai vagy a fiatalok elvitték az otthonokba az ajándékokat. Egyre gyakoribb azonban, hogy a szülőknek nyújtják át a pénzes borítékokat. mint a Szikrai Állami Gazdaságban, ahol összesen 40 ezer forintot osztottak így szét. Vagy említhetném még a Kecskeméti Konzervgyárat, ahol a mosógéppel vagy más fontos háztartási géppel még nem rendelkező nagycsaládosoknak befizették az első OTP-részletet. örvendetes, hogy mindig többet tudunk adni, viszont félő. hogy elszemélytelenedik az ajándékozás. A szülőkre vár a feladat: megmondani a gyerekeknek miből vásárolhattak többet, mint tervezték. Egyszerűen arra gondolva, hogy gyermekeik is felnőnek s majdan ők lesznek az ajándékozók. D. É. Másfél milliárd köbméter gáz Megtakarítunk 30 millió mázsa szenet A szegedi medencében tartó sikeres megkezdte a szénhidrogén a hetek óta próba után teljes üzemű termelést a Dél-Alföld legnagyobb földgázfeldolgozó üzeme és a hozzá tartozó egész apparátus: a gáztermelő kutak, gyűjtőállomások, csővezetékrendszerek. Ez az üzem kizárólag a gáztermelésre kialakított kutak „termését” dolgozza fel. s a tüzelésre kész földgázt az országos távvezeték-hálózatba bocsátja. Mellette működik az az üzem, amelyik az olajjal együtt a felszínre kerülő gázokat dolgozza fel. Együttesen már napi ötmillió köbméter földgázt termelnek. Ez az ország szükségletének körülbelül az egyharmadát fedezi. A szegedi szénhidrogénmedence így most már a végleges évi terveként előirányzott 2 milliárd köbméterből másfél milliárdot megtermel. Ez a hatalmas gázmennyiség hozzávetőlegesen 30 millió mázsa közepes kalóriaértékű hazai szénnel egyenlő értékű, s szinte ugrásszerűen javítja ezen a télen az ellátást. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy ez a korábban energiaszegény vidék — a Dél-Alföld — a régebbinél jóval kevesebb szenet használ fel. Csak Szeged és környéke évente ötvenezer vagon szénnel igényel kevesebbet. Az egész Dél-Alföldön már több mint száz nagyüzem állt át a földgáz használatára, a háztartás! tűzhelyek, fűtőberendezések. fürdőszobai vízmelegítők és más készülékek száma pedig csak a Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalathoz tartozó Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megyében meghaladja a százezret. Ülést tartott az MHSZ megyei társadalmi bizottsága Tegnap tartotta ülését az MHSZ megyei társadalmi bizottsága. Szemők György alezredes, az MHSZ megbízott megyei titkára vázolta a társadalmi bizottság előtt az utóképzésben elért eredményeket, majd körvonalazta a megyei vezetőség elgondolásait a katonai utóképzést elősegítő bizottság teendőiről. Nemes Antal al^red0- ezután előterjesztette az1 1973. évi munkatervet, amely magában foglalja az utóképzésben a személyi és tárgyi feltételek kialakítását, az agitációs és propagandamunka módszereit, a kiképzési és sportmunka megszervezésének. végre* hajtásának és ellenőrzésének feladatait. Több javaslat és vélemény elhangzá* sa után a bizottság a terhet jóváhagyta > A közösség ajándéka friss levegőn. De azért minden sűrűn lecövekel- tüpk olyan fényes és vonzó kirakatoknál, mint a Dom Knyigi-é, a Könyv Házáé, ahol arz „ezernyelvu ’ irodalom művei közt magyar képzőművészeti remekeket is megpillantottunk. No és ha már „szobai világoson” boltunk, ki-kibontottuk az ajándékcsomag valamelyik csücskét, gyönyörködtünk egy sort a korcsolya ékszerként ragyogó, finom acéliában. Utunk ekkor is elvezetett a Nyevszkij proszpekt elején emlékül meghagyott, kék festékkel falra mázolt felirat mellett, amely magyarul így hangzik: „Polgártársak! Az utcának ez az oldala tüzérségi tűz idején biztonságosabb!” — ilyenek tájékoztatták a lakosságot a 900 napos fasiszta blokád idején, melyik oldal véd jobban a be- csa nérlá soktól. A pu, megtalálnád azt az üzletet, ahol ezt a korcsolyát vetted? Arra van, a Szmolnij felé? — Faggat a gyerek, most már bent a nagvszobában. Érzik a hangián, száz felé mozgatia fantáziáját a le- ningrádi - korcsolya, amely/ tői, sajnos, búcsúzni kell. Prózai dolog, de mit lehet tépni; megnőtt a lába. Mit kérdezett a gyerek? Ja, hogy arra van-e a Szmolnij is? Dehogy, dehogy ... De van a fiókom „emléksarkában” egy térképem — Leningrádról. Mire levetkezem, már a kezemben is van. Mutatom. — Látod, ez a Nyevszkij proszpekt, mondjuk, mintha Pesten az Üllői úton mennél kifelé, a Szmolnij meg emitt messze, ebben a Néva-kanyarban, úgy esik, mint Üjpest... Csak jóval nagyobbak a leningrádi arányok. Azt se tudom, hova pi* lantsak, annyi ismerős kép felmerül a térkép rajzolatai, nevei olvastán. Vojnova utca, Szaltikov Scsedrin utca — vagy út? —, s a kettő közt a tauriai palota, valamikor Európa legnagyobb épületének számított. Patyomkin herceg, a „tauriai” építtette, Katalin cárnő kegyence. M ikor autóbuszunk a palota előtt haladt, már elhalkult a szó, a Bács-Kí'kun megyei turistád ajkán. Negyedórája még víg hazai dalok járták. Hogy például „Átal- mennék én a Tiszán ladikon. ..” Talán, hogy a Né- vát kísértük egy darabon. Aztán elszállt > a „Pest- Buda”-! hangulat, eltűnt a túlpart, s a Péter-Pál erőd katedrálisának aranytűhegye. A „Forradalom or- szágútján” jártunk’... A tauriai palota előtt járhatott Lenin és Rahja azon az éjszakán, mikor Lenin- grád pattanásig feszült. Itt állította , meg őket a lovas járőr. Rahja feltalálta magát, adta 'a részeget, s míg a junkerek vele bajlódtak, Lenin' előrelopakbdhatott... Ha akkor felismerik'... De a történelem nem ismer „ha”-kat. Szmolnij.:: Minden forr, sistereg. Vörösgárdisták, munkásküldöttek gyors léptei kopogtak ezen a széles, nyílegyenes folyosón, amelyről most mondja idegenvezetőnk, hogy van vagy kétszáz méter hosszú. A most szinte hangtalan szobák ajtaián kis táblák: a leningrádi területi és városi pártbizottság helyiségei, osztályai. Akkor telefoncsöngés, távírógépek, írógépek kattogása töltötte be a folyosót, a - kintről min» dent páncélautók dübörgése, ' katonák harsány szava nyelt magába... Lenin a forradalmárok sorfala közt sietett ;a nagyterem felé. Kezében a parókát lóbálta, amit már levetett ekkorra' Az ülésterem .., Valamikor nemesi kisasszonyok hálóztak, banketteztek itt... Ezen a történelemdöntő éjszakán egy kis dobogót állítottak fel az elnökségnek, a küldöttek pedig padokon, zsámolyokon ültek, vagy a fal mellett álltak... Ezek a fehér, karcsú oszlopok, pazar csillárok... Moraj támad, Lenin az emelvényre megy, kezét csitító- lag feltartja... Hangja itt szállt e mennyezet alatt: „Az ‘Ideiglenes Kormányt megdöntöttük. Tagjainak többségét már le is tartóztatták ... A Szovjet Hatalom fel fogja aiánlani valamennyi népnek az azonnali demokratikus békét és az azonnali fegyverszünetet minden fronton ...” Ez a békeszózat azóta se halkul. A gyerek megszólal. ** — Apu... Hadd tegyem el emlékbe a leningrádi korcsolvát. Jóth István
