Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
4 oldal TSTS. december í*„ péntek korlatban tehát harmadízben kerül sor szűkkörű — a népességnek mindösz- sze 2 százalékára kiterjedő — adatfelvételre. Ezáltal olyan adatok birtokába jutunk. melvek kielégítő tájékoztatást nyújtanak a népesség demográfiai, foglalkozási stb. helyzetének alakulásáról. Mivel az adatok viszonyítási alapja a legutóbbi népszámlálás, természetesen a személyi és lakásra vonatkozó kérdések sok vonatkozásban megegyeznek az 1970. évi népszámlálás kérdőíveivel. Ezúttal a mikrocenzus foglalkozásváltozási és a lakosság életkörülményeire vonatkozó adatfelvétellel' egészül ki. Az előbbi célja egyrészt a társadalmi átrétegződés felmérése, másrészt az 1972. évi munkaerőmozgás méreteinek, irányának és okainak felderítése. Az életkörülmény-felvétel célja, hogy képet nyújtson a lakosság különböző rétegeinek és csoportjainak helyzetéről és bizonyos naturális mutatók megfigyelése révén alapot adjon a természetbeni társadalmi juttatások főbb rétegek szerinti meghatározásában. Célja továbbá a jövedelmi arányokban és szóródásokban bekövetkezett változások mértékének felderítése. \ mikrocanzuit a Központi Statisztikai Hivatal hajtja végre, az adat- felvételt a statisztikai hivatal megyei igazgatóságai szervezik a helyi tanácsok támogatásával. Az összeírásban részt vevő számlálóbiztosok és felülvizsgálok mintegy fele pedagógus. a többiek nyugdíjasok. háztartásbeliek, valamennyien olyan személyek. akik rendszeresen részt vesznek a Központi Statisztikai Hivatal össze1973 január 1-től Változások a nyugdíjszabályokban SZAKSZÖVETKEZETI TAGOK NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS ALÓLI ISSEN EK MEGSóUN lLTfc.SE A Központi Statisztikai Hivatal az 1973. január 1-i állapotnak megfelelően, kis népszámlálást, úgynevezett mikrocenzust hajt végre. A múltban — egészen századunk utolsó harmadáig — a népességben végbemenő változások felmérésére elegendő volt a minden tíz évben megtartott népszámlálás. Korunkban azonban, amikor a társadalmi-gazdasági fejlődés hallatlanul felgyorsult, szükségesnek látszott gyakrabban felmérni. többek között a népesség iskolázottsági színvonalában, foglalkozási összetételében és lakásviszonyaiban bekövetkezett változásokat. A teljes körű adatfelvétel olyan hatalmas költséget és apparátust igényelne, amelyek 3—5 évenkénti előteremtésére nincs mód. A statisztikai tudományág fejlődése azonban feleslegessé is teszi az ilyen Jellegű összeírások egész népességre való kiterjesztését. Elegendő a lakosság kisebb hányadát összeírni, mert matematikai módszerrel megfelelő pontossággal reprezentálja az össznéoességet és annak Jellemzőit. Hazánkban a kis összeírást elsőízben az 1960. évi népszámlálás után három évvel. 1953-ban alkalmaztuk, majd az 1970. évi népszámlálást megelőzően 1968-ban másodszor. Az így nyert adatok megfelelő pontosságúnknak bizonyultak. ami igazolta e módszer alkalmazásának realitását. Hátránya a teljes körű népszámlálásokkal szemben abban jelentkezik. hogy kevesebb kombinációt és mérsékeltebb területi részletezést tesz lehetővé. Ezúttal a magyar gya1972. június 30-áig egyes szakszóvetkezeti tagokat a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának javaslatára mentesíteni lehetett a nyugdíjbiztosítás alól. A mentesített szakszövetkezeti tagok szakszövetkezeti tagságuk alapján nem részesülhetnek nyugellátásban. Ezek a szakszövetkezeti tagok tehát nem részesülhetnek azokban az előnyökben sem, amelyeket az új jogszabályok a nyugdíj- biztosítás hatálya alá tartozó szakszövetkezeti tagok részére biztosít. Ezek az előnyök a következők: — az öregségi és a munkaképtelenségi járadék ösz- szege havi 100 Ft-tal növekedett, — a járadékra jogosultlényegesen ság feltételei enyhültek, — az együttélő házastársak mindegyike kaphat járadékot, — az eddigi 85,50 Ft ösz- szegű nyugdijjárulék helyett a szakszövetkezeti tag havi 50 Ft összegű járulékot fizet, ha pedig 80 Ft növelt összegű járulék fizetésére vállal kötelezettséget, nem járadékra, hanem növelt összegű járadékra szerezhet jogot Annak érdekében, hogy ezekben az előnyökben valamennyi szakszövetkezeti tag részesülhessen, az új jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a nyugdíjbiztosításban részt nem-\vevő szakszövetkezeti tagok >373. végéig kérhessék a nyugdíj- biztosítás alóli mentesítésük hatálytalanítását A MUNKAVISZONYBAN ÁLLÓ DOLGOZÓKRA ÉS AZ IPARI SZÖVETKEZETEK TAGJAIRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK KI KAPHAT KORKEDVEZMÉNYT? A dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjrendszerében az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár a férfiaknál 60, a nőknél 55 életév. Ehhez a korhatárhoz képest korkedvezményt kapnak azok a dolgozók, akik hosszabb időt töltöttek el olyan — úgynevezett korkedvezményes — munkakörben, amely az emberi szervezetet fokozottabban igénybe veszi. Pártmunkások a tanyavilágban Vezetőtülkék az Ikarusnak A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kooperációs megrendeléseket is vállal. A képünkön látható nagy telieritmenyü sajtológépet vezető iilke gyártására állítják be. Az itt készülő vczctőrü'kékct az Ikarus részére szállítják. (Pásztor Zoltán felvétele) ALSO-SZEKTOtOL a kisfái tanyákig széles karéjban övezi Kecskemétet az öt szakszövetkezet hétezer holdas területe. Mint a Homokhátságon szinte mindenütt, a megyeszékhely határában élő emberek leleményességét, munkabírását is alaposan próbára teszi a gyenge termőképességű homoktalaj, az időjárás sok-sok viszontagsága. Az elröppent évtizedek megtanították őket a küzdésre. Valamikor 5—6 ezren dolgoztak ezekben a gazdaságokban, ma jóval kevesebben, és az átlagos életkoruk meghaladja a 60 esztendőt. Fáradozásaiknak mégis megvan a gyümölcse. Erről beszél Morvái István. a kecskeméti szak- szövetkezetek közös párt- alapszervezetének a titkára. A gazdaságok bemutatásával kezdi. — Az öt gazdaság igen jelentős élelmiszer-szállítója Kecskemétnek. A közösen művelt és a tagsági kezelésben levő földekről több millió forint értékű gyümölcsöt, szőlőt és zöldséget adnak a közfogyasztásra. A szövetkezetekben közös állattenyésztés nincs, de a tagság a ház körül baromfit nevel, vágómarhát, sertést hizlal. A szarkási szövetkezetek közgyűlésén nemrég azt javasolta a tagság, hogy nyissanak egy tejgvfljtő helyet, hasonlót ahhoz, amilyet a Nemeskadar létesített a környék zöldség- és gyümölcstermésének az átvételére. A kormányprogram hatására ugyanis többen kedvet kaptak a tehéntartásra. A SZ AKSZPVETKEfcETT tagság éveken át sokat áldozott a közös tulajdon gyarapítására. A Rózsabarackban üvegházas kertészetet létesítettek. A Nemeskadar tagsága almát, szamócát, spárgát, a Kecskemét Gyöngyéé szőlőt, a Haladásé almát és barackot telepített. A Kecskemét Gyöngye kovácsmflhelye, a Nemeskadar lakatosüzeme szolgáltató tevékenységet is fejt ki. Ugyancsak a Nemeskadar területén létesült három szövetkezet közös szeszfőzdéje, amely az értékesítésből visszamaradt áruból főz gyümölcspálinkát. Más szövetkezetek építkeztek, gépeket és különféle berendezéseket vásároltak. Ez év elején 27 millió forintot ért a tehermentes vagyonuk. Az idei mérleg adatai még nincsenek együtt, annyi már bizonyos, hogy az évzáró közgyűlésen mind az öt szövetkezet vezetősége kielégítő gazdálkodási eredményekről adhat számot a tagság előtt. MORVÁT ET,VT*RS év eleje óta tölti be az alapszervezet titkári tisztségét. Munkahelye a kecskeméti határ egyik végétől a má- sjkig csaknem 30 kilométeres körzetben van. Ennek ellenére sűrűn megfordul mind az öt szövetkezetben. Arra a kérdésre, hogy miként működik a közös nártalapszervezet, így válaszol. — Két-három. esetleg négy kommunista dolgozik egy-egy szakszövetkezetben. Van közöttük kertész, szakvezető, traktoros, mezőőr vagv más foglalkozású. A Kecskemét Gyöngyében Turiánszki Tiborné, az Aranvhomokban Dudás János. Darányi Pál. Tormási Hajós végez pártmunkát. Tormási elvtárs alaoszer- vezetünk legrégebbi tagja. Azelőtt a kecskeméti gépállomáson dolgozott, ott lénett be a pártszervezetbe még 1952-ben A ménteleki tanvavilágban él. de újságolvasó. a világ eseményei iránt Arftoklááő kommunista. Mostanában betegeskedik. de korábban igen tevékeny pártmunkás volt. Lantos János a Rózsabarack Szakszövetkezetben dolgozik. Rendszeresen találkozik szövetkezeti tag- társaival. eleven kapcsolatot tart a Dártvezetőség, a tagság és a párton kívüli dolgozók között. Megvitatja velük a politikai kérdéseket, a gazdálkodás gondjait, tájékoztatja a tanyán élő embereket a különböző rendeletekről. intézkedésekről. TIZENHÉT kommunista tevékenykedik az öt kecskeméti szakszövetkezet közös pártalapszervezetében, de gazdaságonként 150— 200 család tagjaihoz juttatják el a párt szavát. K. A. A REGI SZABÁLY Ez év decemoer 31-ig hatályos renclemfczeseK szerint a norüeavezineny egységesen j év, es a férfiak csak akiior jogosultan erre, ha legalábo Zó, a nők pedig, na legalább 20 évet dolgoztak korkedvezményre jogosító munkakörben. Kivételt képeznek az egy légköri nyomásnál magasabb nyomású légtérben cioigozon, mert ezek 15 évi ilyen múmia után kaphatják meg az 5 évi korkedvezményt. Ha a dolgozó rövidebo iuót (pl. férfi 24 évet) töltött el korkedvezményes munkakörben, a jelenlegi szabályok szerint korkedvezményt nem kaphat. Az új szabályon szerint már tíz év után is jár korkedvezmény. Az 1973. január 1. napjától érvényes rendelkezések szerint 2 évi korkedvezményt kap az a férfi, aki legalább 10 évig, illetőleg az a nő, aki legalább 8 évig Korkedvezményes munkakörben dolgozott. A korkedvezményes munkakörben eltöltött minden további 5 évi, nőknél 4 évi munkavégzés 1—1 évi kor- kedvezményre ad jogot. így például az a férfi dolgozó, aki melegüzemi hengerész munkakörben 20 évet töltött el, 4 évi korkedvezményt kap. Ez a dolgozó tehát 56 éves korában kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását; 30 évi ilyen munkavégzés után a kor- kedvezmény 6 év, az öregségi nyugdíj tehát ebben az esetben 54 éves kortól jár. Nézzünk egy másik példát is: a nődöigozó 51 éves, és 20 éve dolgozik a textiliparban. E 20 év alatt 12 évig szövőnő volt. Ennek alapján 3 évi korkedvezmény illeti meg, vagyis 52 éves korában, tehát 1973- ban, nyugdíjba mehet, függetlenül attól, hogy mikor dolgozott szövő munkakörben. Megfelelően módosultak az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben foglalkoztatott dolgozók korkedvezményének a szabályai is.' Itt 6 évi munkavégzés 2 évi, minden további 3 év pedig 1—1 évi korkedvezményt biztosít a dolgozónak. (Folytatása következik.) Állattenyésztők gondjai a Kiskunsápon A Kiskunsági Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazdaságok egyik legfőbb gondja a szarvasmarha-tenyésztés. A szövetkezetek szakemberei megállapították, hogy a körzetben a magyar-tarka fajta képességeit még nem használták ki megfelelően, alaposabb tenyésztői munkát kell végezni, gondosabban ügyelni a takarmányozás mikéntjére. Az elmúlt években az ágazattal veszteségessége miatt nem foglalkoztak kellőképpen. Az új szabályzók és a felvásárlási árak rendezése a mező- gazdasági üzemekben javítja a jövedelmezőségi mutatókat. A gazdaságosság növelésének legnagyobb lehetősége azonban a tenyésztői munka és a takarmányozás korszerűsítésében rejlik. A szövetkezetekben növelni kell az olcsó, nagy mennyisége adó, magas fehérjetartalmú takarmánynövényei termesztési területét. Emellett minél előbb megoldani a keveréktakarmányo! rendszeres beltartalmi értékvizsgálatát. A sertéstenvésztési ágazat hasonló gondjait méj súlyosbítja, hogy a hízóka nem mindig az értéküknél és minőségüknek megfelelően veszik át. Általánosságban az állattenyésztésről elmondható hogy a szövetkezetek ön erejükből nem kénesei előbbre lépni, febétienü szükségük van bankhitelre Ennek Igénybevételével takarmánvtermeszíéotiez használt modern géoeke beszerezhetnék. növ-met ->ék a tároló- és a feldől gozó kapacitást. Mindezeket a gondoka a szövetség logvtábbj kíil döt+h «•’■gyűlésén is megtár gyaFák Kis népszámlálás írási munkáiban. Ezúttal több mint kétezer számlálóbiztos. csaknem ezer felülvizsgáló, és a Központi Statisztikai Hivatal területi és központi apparátusának dolgozói hajtják végre az összeírást. Mint minden népszámlálásnál és mikrocenzusnál az egyéni adatok titkot képeznek. ezeket számszerűségében összesítve publikálja a Központi Statisztikai Hivatal. Az érintett lakosságot levélben előzetesen tájékoztatják abból a célból, hogy az összeírás alkalmával olvan felnőtt családtag tartózkodjék otthon. aki választ tud adni a családra vonatkozó összes kérdésekre. Az adatfelvétel eszmei időpont ja 1972. december 31. és 1973. január 1. közötti éifél. A Központi Statisztikai Hivatal felkészítette a számlálóbiztosokat. akik december 27- től január 8-ig járják be körzeteiket. Sikeres munkájuk a lakosságon is múlik. A legfontosabb, hogy a mintába véletlenszerűen bekerülő háztartások pontos információkat szolgáltassanak. A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága
