Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

IM november 1., szerda S. oldal A pályaválasztási tanácsadó terveiből Érdeklődnek az üzemek Tegnap Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun me­gyei Tanács ifjúsági bizott­ságának pályaválasztási al­bizottsága. Először Madarász László, a megyei tanács elnökhe­lyettese tájékoztatta a résztvevőket az Országos Pályaválasztási Tanács ok­tóberi ülésén elhangzottak­ról. Ezután Czinege Gábor, a Bács-Kiskun megyei Pálya- választási és Munkapszi­chológiai Tanácsadó igaz­gatója számolt be az inté­zet fél év alatt végzett munkájáról és soron követ­kező tennivalóiról. Az in­tézmény hármas szerepet tölt be. A legfontosabb az iskolák pályaválasztási te­vékenységéhez nyújtandó segítség. A pályaválasztási felelősök részére tíznapos tanfolyamot szerveztek, ezenkívül mintegy negyven pedagógussal tartanak rend­szeres kapcsolatot. Az el­méleti útmutatások mellett gyakorlati támogatást ad­nak a munkájuk megszer­vezéséhez. A pályaorientá­ciós vizsgálatok során 800 hetedik osztályos tanuló el­képzeléseit elemezték, Ti- szakécskén és Császártölté­sen pedig az Országos Pá­lyaválasztási Tanácsadó In­tézet vizsgálataiban vettek részt. Eddig 121 gyerek for­dult az intézethez tanács­ért és vett részt alkalmas- sági vizsgálaton, de a pá­lyaválasztási kiállítás óta ugrásszerűen emelkedett a jelentkezők száma. A be­Készül az új burkolat Kecskeméten, a Jókai utca folytatásaként a Móricz Zsigmond utcában — az SZTK épületének végéig — 12 méter széles burkolatot készítenek. Az SZTK-tól a Nagykőrösi utca torkolatáig csak 6 méter szélesség­ben készül el az új út, ugyanis a városrendezési terv szerint a Móricz Zsigmond utca bal oldalán levő két épületet lebontják, amely utón teljes szélességben el­készül e nagyon fontos útszakasz. A jelenlegi munká­latokat november 30-ra befejezik, s ettől az időtől kezdve a Móricz Zsigmond—Jókai utcán közelíthető meg az E—5-ös út Budai kapui csomópontja. Képün­kön terítik a szórt alapú burkolat köveit, amelyre ön­tött aszfalt kerül. (Pásztor Zoltán felvétele) mutatót, amely most a vi­déki városokban, községek­ben szerepel, naponta 400— 500 gyerek tekintette meg. Egyre több üzem veszi igénybe az intézet szolgál­tatásait. Pályaalkalmassági vizsgálatokat végeztek az ÉPSZER-nél és a Kiskun­sági Ruhaipari Vállalat le­endő szakmunkástanulói között. A munkahelyi lég­körről készítettek tanul­mányt, többek között a kis­kunfélegyházi műanyagfel­dolgozó vállalatnál és a Kiskunhalasi Építőipari Vállalatnál. Az újabb feladatok kö­zött szerepel a fiatal dol­gozók beilleszkedésének vizsgálata. Ennek meg­könnyítésére bevonják a képzésbe az üzemi felelő­söket. Felkeresik a csök­kent munkaképességű fia­talokat és a fogyatékosság természetének és egyéni ér­deklődésünknek is megfe­lelő szakmát választanak számukra. P. M. A stúdiószínház két bemutatójáról Magányos emberek Budapesten és Párizsban Dobozlakásban, erősen be- függönyözött szobában, „ka­litkában” élnek Szakonyi Károly: Ha itthon marad­nál című színművének sze­replői. A Férfi többször is ki akarja nyittatni az ab­lakot, kitárni az ajtót, friss levegőre, nagyobb térre, fényre vágyik. Elviselhetet­len számára a bezártság, a tartós együttlét feleségével, akit a maga módján sze­ret, mégis nyomasztja, ide­gesíti a jelenléte. Másképpen rossz a köz­érzete Guy Foissy egyfel- vonásos krimijében Sophiá- nak, a pazar párizsi ottho­nában fulladozó, dúsgaz­dag. környezetétől megcsö- mörlött asszonynak. A két művet hazánkban a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház művészei mu­tatták be először. A vállal­kozás és a szerzők szemé­lye egyaránt indokolta a felfokozott várakozást. A középnemzedékhez tar­tozó Szakonyi Károly hosz- szú ideig novellistának tar­totta magát, de már első színművével, az Életem, Zsóka cíművel hangos si­kert aratott, az Adáshiba pedig külföldön is ismertté tette nevét. A kispolgári magatartás, gondolkodás burjánzása aggasztja, bosz- szantja, és a magánélet, a kisebb közösségek morális problémái, mind nagyobb helyet kapnak munkássá­gában. Guy Foissy elkötelezett író, rendszeresen publikál haladó francia lapokban. Magyarországon még ke­véssé ismerik, első kötete éppen a napokban kerül a könyvesboltok polcaira. A családi háromszög — for­dította Bajomi Lázár End­re — nyilván régebben ké­szült, s vegyes benyomáso­kat kelt. Az eredeti, vil­lámjelenethez elegendő öt­letet olcsó, silány — két­ségtelenül nagyszerű szín­padismerettel kivitelezett — fordulatok, „fogások” segítségével tupírozza egy- felvonásos színműve. Saj­nos, a társadalombírálat­nak szánt megállapítások, a kis Sophie, pénztárosnő kifakadásai (bármennyire Sokai javult a rövidáru-ellátás Kétmillió darabbal több harisnyanadrágot, összesen 15 százalékkal több árut bocsát idén a belkereske­delem rendelkezésére a Budapesti Harisnyagyár. Mindez azt eredményezi, hogy a belkereskedelem importjával együtt — a harisnyagyári termékek mennyisége a szükségletet megközelítően már fedezni tudja. Finom harisnyából az idén kevesebb készült, a szállítások és a belkereske­delem készletei azonban ebből a cikkből is kielé­gítik a szükségletet. Az ol­csó pamut-, gyapjú- és vigogneáruból az ellátás megfelelően alakul. Nem tudják kielégíteni azon­ban — legalábbis egyelőre a flór fonalból készült cik­kek keresletét, s a hiányo­kat az import sem fedez­heti teljesen, mert nehe­zen kapni flór fonalat. Gyermekcikkekből, szin­800 ezer forint felújításra A Lajosmizsei Nagyköz­ségi Tanács minden évben fokozott gondot fordít a középületek renoválására. Az idén meghaladja a nyolcszázezer forintot az az összeg, amelynek fel- használásával elvégezték a legszükségesebb felújítási munkákat. Ennek során két gyermekcsoport foglal­koztatására alkalmas helyi­séget alakítottak ki a Rá­kóczi úti óvodában, több iskolai épület tetőszerkeze­tét javították meg, bővítet­ték a napközi otthon kony­háját, s művelődési ház udvarát pedig betonburko­lattal látták el. Ketten a lakótelepről Több mint fél évtizede annak, hogy Kecskeméten, Törökfái, Rendőrfalu és a városföldi határ találkozá­sánál egy új lakótelep alapjait vetette meg a Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. Telke­ket osztott, maid az épít­kezéshez nyújtott sokolda­lú segítséget, így az 1960-as évek végén 33 lakásba köl­tözhettek be boldog tulaj­donosaik. Ma már 105, gyümölcs­fákkal, szőlővel beültetett telken áll, vagy épp most épül földszintes otthon, de akad itt emeletes társas­ház is. A lakásokban vil­lanyvilágítás, a legtöbb he­lyen fürdőszoba és vízve­zeték. Néhány éven belül — remélhetőleg — eljut a telepre a földgáz. A veze­téket ezekben a napokban fektetik le a Halasi úttól a termelőszövetkezet kerté­szetéig. Járda még nincs, s ősztől tavaszig nagy a sár, az itt lakók azonban bizakodnak, hogy pár év alatt a járdaépítésre is sor kerülhet. A termelőszövetkezet kedvezményes térítési fel­tételek mellett 400 öles tel­keket osztott tagjainak, ahol a háztáji állattartás sem ütközik akadályba. Erre a város belterületén kevés a lehetőség. ASzék- és Kárpitosipari Vállalat kisbútorgyárával szemben, a lakótelepen élő családok számára élelmiszerüzletet nyitott a termelőszövetke­zet. Mindez mégis kevés ok lenne a telep kialaku­lására. Farkas Sándorné szövetkezeti tag adta meg a végső magyarázatot. Szeretünk itt lakni. Munkahelyünk közel van, nincs túlságosan messze az iskola sem. s ha valaki a városba kívánkozik, köny- nyen elérheti a 2-es autó­busszal. Olyan az egész település, mint egy nagy család, hiszen mindenki a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben dol­gozik. Amíg férjemmel együtt a munkahelyen va­gyunk, addig édesanyám vigyáz a kisfiámra. 1967- ben építkeztünk. Édes­apám, aki szintén tagja a szövetkezetnek, a szomszé­dos telken épített házat, amikor elköltözött a török­fái tanyáról. A fiatalasszony 12 éve tagja a termelőszövetke­zetnek. Eleinte brigádban dolgozott, továbbtanult, s jelenleg a szövetkezet bér­elszámolója. Elmondja, hogy másodmagával ezer tsz-gazda és alkalmazott havi keresetét számfejti. Átlagkeresetük 2560 forint. A jövedelem alakulására jellemző, hogy 7—8 eszten­deje a zárszámadáskor fi­zetett ki akkora összeget a szövetkezet, mint most ha­vonta. Forezek András fő­állattenyésztő a Magyar— Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet ösztöndíjával végezte el az egyetemet. Második éve annak, hogy beköltözött a közös gazda­ság támogatásával felépí­tett otthonába. Tavaly szü­letett meg a kislányuk, csa­ládjuk szemefénye. A főállattenvésztő mun­kája temérdek, hiszen az állattenyésztés egyes ága­zatain kívül a takarmány­termesztés irányítása is az ő gondja. — Az idén a szakosított szarvasmarha-tenyésztő te­lep építésének a befejezé­se, az állomány előkészí­tése a legfőbb teendőnk. A munkakörülmények kor­szerűsítése is sürget. Nem elég az, ha gépesített az etetés, az itatás, a fejés, de a jószággondozó tovább­ra is hajnali 2 órakor kez­di a munkát, s néhány órás megszakítás után este 6—7 óráig folytatja. Ilyen munkaidő-beosztás mellett — a jó kereset ellenére — nem sokan vállalkoznak erre a felelősségteljes mun­kakörre. A szakvezető szá­mára az állattenyésztésben dolgozók továbbképzése mindennapos teendő. Csak az tudja pontosan alkal­mazni a korszerű tenyész­tési. tartási eljárásokat, s kezelni a munkát könnyítő gépeket, aki azokat tökéle­tesen ismeri. Két fiatal szövetke­zeti gazdát, szakembert mutattunk be a kecskemé­ti Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet­ből, két családiház-tulaj- donost a lakótelepről. Kiss Antal tetikus zokniból, boka- fixekből az év hátralevő részében nem lesz hiány, de kevés és szűkös a térd­zokni választéka. A külön­féle színmintákból és a nagyobb méretekből nem tudják majd megfelelően kielégíteni az igényeket. Valamit enyhíthet a hely­zeten, hogy még ez évben nagyobb mennyiségű akril- áru kerül piacra. Szintetikus alapú férfi­zoknikból — az importot is figyelembe véve — meg­felelő lesz az ellátás. A választékot többféle válto­zatban készülő akril boka-, illetve térdzokni gazdagít­ja majd. Női szintetikus durvább szálú harisnyákból és ha­risnyanadrágokból teljesí­tette terveit a gyár, s nincs lemaradása a belkereske­delemmel szemben. Gyer­mek-harisnyanadrágokból, bár nem eléggé bő válasz­tékban, elegendő készült, sőt a negyedik negyedév­ben többet is gyártanak a belkereskedelem részére, mint eredetileg tervezték. is igazak) ebben a közeg­ben és szituációkban bana­litásnak, közhelynek hat­nak. A mű nagy külföldi si­kereit nyilván a pikáns szituációk, az álforradalmi „bemondások” és a nagy­szerű szereplehetőségek ma­gyarázzák. Mi — mást vár­tunk. A stúdiószínház idei el­ső estjéről írt beszámolón­kat talán egy nagyszerű színészi teljesítmény mélta­tásával kellett volna kez­denünk. Dévay Camilla két teljesen ellentétes figurát formál meg, kevés eszköz­zel — főként a Szakonyi- darab Nő szerepében — póztalan tisztasággal. Min­den hangsúly, gesztus ter­mészetesnek hatott, és ami­kor övé volt a szó, szinte megemelkedett a szöveg. (Ez utóbbi megjegyzés is elsősorban a Ha itthon ma­radnál című, irodalmilag feltétlenül értékesebb műre vonatkozik.) Vannak esz­közei a reménytelen ki­szolgáltatottság és ^oissy művében a fényűző unalom, a hideg céltudatosság, kö­nyörtelen, irgalmatlai ön­zés érzékeltetésére. Ezért a két alakításért is érdemes ellátogatni a Zrínyi Ilona Iskola pinceklubjába. Faluhelyi Magda keve­sebb játéklehetőséget ka­pott, színvonalasan eleget tett szerepe követelményei­nek, ha emlékezetes pilla­natokkal nem is ajándékoz­ta meg a nézőket. Nehéz eldönteni, hogy Fekete Ti­bor népszerű Jászai-díjas művészünk saját elképze­léseitől vezérelve, vagy rendezői utasításra tolta el a figurát a komikum felé, és ezzel felbillentette a Szakonyi-darab hangulati, dramaturgiai, morális egyensúlyát. így kevesen értették meg az író mon­danivalóját: ha valami „adáshiba”, most egy mű­tét, tartósan egymásra utal közelálló embereket, nem tudnak mit kezdeni ma­gukkal, belevesznek az ao- ró-cseprő gondokba, a ki­csinyes perpatvarok elfel- hőzik az élet derűjét, kéklő ragyogását. Udvaros Bélát elsősorban az előadások jó ritmusáért, és a második mű pontos értelmezéséért illeti elis­merés. Holtai Nándor Bács megyei napok Gödöllőn A Gödöllői Agrártudo mányi Egyetemen két év­vel ezelőtt alakult Bács- Kiskun megyei diákklub tagjai tapasztalatcsere cél­jából már több alkalommal ellátogattak az itteni állami gazdaságokba, termelőszö­vetkezetekbe, feldolgozó üzemekbe. Ezúttal most ők hívták meg a Bács megyei állami, társadalmi vezető­ket, mezőgazdasági szak­embereket, KISZ-eseket, s Bács megyei napok címmel érdekes szakmai és kultu­rális programot szerveztek. A kétnapos esemény meg­nyitójára tegnap, az egye­temi diákklubban került sor. Dr. Gódor József, a megyei tanács vb mezőgaz- Jdasági és élelmezésügyi osztályvezetője Bács-Kiskun megye mezőgazdaságának helyzetéről, s a feladatok­ból tájékoztatta a résztve­vőket. A délutáni órákban so­kan megnézték a megye gazdasági feilődégét bemu­tató kiállítási- Kerekes F.e­renc kecskeméti fafaragó szobrait, s a Kecskeméti Konzervgyár termékbemu­tatóját. Ezután Terbe Dezső, a KISZ megyei bizottságának első titkára a KlSZ-szer- vezetek munkájáról, ered­ményéről, s az ifjúságpo­litikai határozatban megje­lölt további feladatokról tájékoztatta a fiatalokat. Az első napi program be­fejezéseként este Hatvani Dániel költő és Dinnyés József pol-beat énekes köz­reműködésével irodalmi műsort rendezett a diák­klub. * Ma délelőtt Horváth Sán­dor, a Kecskeméti Kon­zervgyár osztályvezetőié a gyár termeléséről, illetve az élelmiszer-gazdaságban betöltött szerepéről tart előadást. Filmvetítés után az egyetem öntevékeny iro­dalmi és művészeti együt­tesének előadásával fejező­dik be a találkozó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom