Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-02 / 259. szám

i. oldal 1972. november 2., csütörtök Több mint ötven előadás Teret kaptak a műszaki fiata'ok Ma délelőtt befejeződ nek a műszaki hetek, ame­lyeket immár hetedik al­kalommal rendezett meg a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kis- kun megyei Szervezete. Délelőtt ür. Szabó János, az építésügyi és városfejleszté­si miniszter első helyet­tese tart előadást Kecske­méten, a városi tanácshá­za dísztermében a köny- nyűszerkezetes építési mód hazai alkalmazásáról, majd a késő délutáni órákban a műszaki értel­miség képviselői értékelik az eltelt egy hónap vitái­nak, szakmai tapasztalat- cseréinek sikerét. A legtöbb rendezvényen részt vett Horváth György, az MTESZ megyei titkára. Hogyan értékeli az ered­ményeket? — Összesen több mint ötven előadást rendezett a 16 tagegyesületünk. Az egyes szakmai összejöve­teleken átlagban negyven műszaki értelmiségi jelent meg és szólt hozzá a té­mához. Az idei műszaki hetek vezérfonalát az üzem- és munkaszervezés alkotta. Azt kértük az egyesületektől, hogy erre összpontosítsák a figyel­müket, ami így is történt. Igazán dús program zaj­lott le, sőt néha ugyan­abban az időpontban több hasonló témájú eszmecse­rére került sor. — Milyen tapasztalatok­kal zárulnak a rendez­vények? — A szakmai beszélge­tések, viták valóságos vál­lalati gondokat tükröztek. Sok szó esett a jobb mi­nőség, a gazdaságosabb termelés felteteleineK meg­teremtéséről. S a rendez­vények visszhangja arra ösztönöz bennünket, hogy a jövő évben tovább foly­tassuk a kérdések fölve­tését és a válaszadási kí­sérleteket. Központi prog­ramunk lesz, hogy meg­vizsgáljuk a műszaki fej­lesztés és a gazdaságosság összefüggéseit. Arra sze­retnénk ösztönözni az üze­meket, hogy ne csak a pil­lanatnyi érdekeik szerint döntsenek, hanem távla­tokban gondolkodjanak. Ellenkező esetben előfor­dulhat, hogy néhány év múlva egyáltalán nem ér el jövedelemét az a válla­lat, amely a mai nyere­ségéből nem fordít kellő részt a műszaki fejlesz­tésre. — Bács-Kiskun megye üzemeiben egyre több fia­tal műszaki dolgozik. Szó­hoz jutnak-e a pályakez­dő szakemberek? — Nagy örömünkre szolgál, hogy a VII. mű­szaki heteken, különösen Baján, az eddiginél több fiatal szakember tartott előadást és kapcsolódott be a vitákba. A jelenlé­tük, érdeklődésük mind azt bizonyítja, hogy ko­molyan veszik azokat a feladatokat, amelyekkel megbízzuk őket. Egyesületeink a jövőben pályázatokat hirdetnek számukra, s mind több olvan rendezvényt készí­tünk elő, amely'dmn szá­mítunk a részvételükre. Halász Ferenc Útközben olvastam a hírt: „A szakszervezeti na­pok keretében rendezték meg Kiskunfélegyházán a szocialista brigádok szelle­mi vetélkedőjének városi döntőjét... Az összesítés alapján: 56 ponttal győ­zött az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyáregy­ségének Radnóti brigád- j ja, s a második a cipő- ' gyár Várnai Zseni brigád­ja lett.” Nagyszerű, hiszen éppen j őket, illetve a felsőrész- j készítő üzem női brigád­ját keresem... — Seres Istvánná, a Várnai Zseni brigád veze­tője jelenleg a délutáni műszakban dolgozik. A lakásán biztosan megtalál­ja, szívesen elkísérem — ajánlotta segítségét Kris­tóf Klára, a szakszervezeti bizottság titkára. — Kü­lönben a férje is a cipő­gyárban dolgozik, a Dobi István szocialista brigád tagja. A gyárban indított szo­cialista munkaversenybe az idén 23 kollektíva ne­vezett be. Közöttük 14 brigád már korábban el­nyerte a szocialista címet, s az ezzel járó oklevelet. Vállalásaikat a brigádok először önmaguk értéke­lik, s november végén a gyár vezetői is véleményt mondanak a brigádok munkájáról. Tavaly a Radnóti, Törekvés, Lomo­noszov, Tyereskova. József Attila, Kállai Éva, Novem-- bér 7, Dobi István és a Várnai Zseni brigád érte el a szocialista munkaver­senyben a legjobb ered­ményt. Takaros, földszintes ház, rendezett kert. A negyedik osztályos Seres Zita nyit ajtót, s már kiáltja is: „Anyu, gyere, keresnek.. A bányászattól a mezőgazdaságig Óbudán, a Mátyáshe­gyen, márványtábla hirde­ti Mikoviny Sámuel emlé­két, aki 1700 és 1750 kö­zött élt, dolgozott, bánya­gépeket konstruált, s aki­ben az utókor a magyar bányászati szakoktatás megteremtőjét tiszteli. Az épület az ország egyik legnagyobb ipari ku­tatóintézetének, a Bányá­szati Kutató Intézetnek ad otthont. Szellemi és gya­korlati alkotóműhely. Mun­katársai — élükön dr. Martos Ferenc igazgatóval a műszaki tudományok doktorával —. nemcsak alap- és alkalmazott kuta­tásokat végeznek, hanem az egyes kutatási eredmé­nyek gyakorlati bevezeté­sével és kivitelezésével is foglalkoznak. Már a nevéből is-— Bá­nyászati Kutató Intézet — következik, hogy felada­tuk a bányászat műszaki fejlesztése, de az intézet­ben elért eredmények jó része alkalmas a bányá­szat határterületein való felhasználásra is. Az első pillanatban majdnem hihe­tetlennek tűnik, hogy a BKI eredményei felhasz­nálhatók a bányászattól mindenképpen távolinak tűnő festékgyártásban, a mezőgazdaságban. Kifej­lesztettek például egy el­járást ásványi nyersanya­goknak rendkívül finom — a milliméter ezredrészévé1 mérhető — szemnagyságé őrlésére. Ez az eljárás al­kalmas szennveződés nél­küli porfestékek előállítá­sára, mezőgazdasági porzó anyagok és vegyipari por­ban. Ezzel a módszerrel robbantották a Fővárosi Elektromos Művek egyik épületét, a Lágymányosi A japán tömegspektrográf fal ritkafém jelenlétét kutatják. gyors és biztonságos sül­lyesztését. A Japánból be­szerzett nagy teljesítményű tömegspektrométer olyan anyagvizsgáló berendezés, mellyel színképelemzéssel azt is ki tud iák mutatni, ha egy tonna anyagban egy milligramm — tehát egy milliárdnyi — idegen anyag van. Különleges robbantás- ‘echnológiai eljárásukat már sokfelé alkalmazzák és nemcsak a bányászat­Dohánygyárat, a Várban a volt Teleki-palotát —, de ugyanez a módszer fel­használható a mezőgazda­ságban és az erdőgazda­ságban is. Az erdőtelepí­téseknél a lyukakat egy­szerűen kirobbantják. Az erdőirtás is olcsóbb így. mint a hagyományos eljá­rással. És jó szolgálatot tett a metró építésénél is. Tegyük hozzá: a csator­nákat sem kell már ásn; — robbantani is lehet. B. J. Seresné mentegetőzik az asztalon levő papírok, könyvek, jegyzetek, tollak miatti állítólagos rendet­lenségért, de eppen egy kiállításra készülnek... Hirtelen ránéz a férjére, hogy elárulják-e a titkot? — Tulajdonképpen nem titok: a cipőgyár megala­kulásának 15. évforduló­jára a Várnai Zseni bri­gád egy kiállítást rendez, melynek az a célja, hogy különféle szemléltető esz­közökkel bemutassák a gyár fejlődését — magya­rázta a brigádvezető. — A táblák, grafikonok el­készítését vállaltam. Most éppen az üzemi balesetek csökkenését ábrázoló gra­fikont rajzolom. Ezenkí­vül készítünk még egy tablót, melyen a gyár alapító tagjainak fényké­pét helyezzük él. Nagy örömmel, szívesen csinál­juk. — Mióta dolgozik a fél­egyházi cipőgyárban? — Tizenhárom éve, 1959- ben kerültem a felsőrész­készítő üzembe. — S mikor alakult meg a Várnai Zseni brigád? — A felsőrészkészítő üzemben 1969-ben alakult meg a tíztagú brigád — válaszolta. Két évvel ez­előtt elnyertük a szocia­lista brigád címet. Tavaly oklevelet kaptunk. Vállalásaikat a ver­senymozgalom hármas jel­szava jegyében tették meg: szocialista módon dolgozni, tanulni, élni. Fi­gyelemre méltó az a gaz­dasági jellegű vállalásuk, mely szerint az asszonyok a felsőrészkészítés min­den munkafolyamatát el­sajátítják. Így tehát a be­tanított munkásokat sem éri váratlanul az, ha tör­ténetesen az egyik nap az előkészítő részlegnél, a másik nap pedig az ösz- szeszerelő részlegnél kell dolgozniuk. — Nemrég kommunista műszakot tartottunk, s a keresetünket a tanyai is­kolák villamosítására in­dított akció számlájára fi­zettük be — folytatta Se- resné. Emellett 4—4 órai keresetünket a városi óvo­da fenntartására ajánlot­tuk fel. — Mennyi a brigád át­lagkeresete i — 1700 forint. Az asz- szonyok szeretnek itt dol­gozni, mert nagyon jó a Kollektív szellem. A fia­talabbak ifjúsági nagygyű­léseket, szellemi vetélke­dőket, klubdélutánokat tartanak, az idősebbek szakszervezeti és pártmeg- bízatésaiknak tesznek ele­get. Megbecsülnek ben­nünket. Figyelemre méltó a fiatal anyákról való gon­doskodás is. A kismamá­kat ugyanis egy műszakba osztják be. Az egyik bri­gádtagunk, Sallai Tiborné is, aki gyereket vár, köny- nyebb munkakörben dol­gozik. — Azoknak a fiatal anyáknak, akik nem veszik igénybe a gyermekgondo­zási segélyt, gyermekük harmadik életévéig, egy úgynevezett középműsza­kot szeretnénk létrehozni — jegyezte meg Kristóf Klára. — Ez megkönnyíte­né a fiatal anyák helyze­tét, ugyanis a normál mű­szak helyett ők fél nyolc­tól, fél négyig dolgozná­nak. Remélem a gazdasági vezetők hozzájárulnak majd ehhez. — S ha elkészül az új szociális épület, megoldó­dik a nagv problémánk is — vette át a szót a bri­gádvezető. — Jelenleg ugyanis a 300 személyes öltözőben 600-an tolon­gunk. BEMUTATJUK A SZÍNHÁZ ÚJ MŰVÉSZEIT Magyar Mária Édesapja, a hajdani jó­nevű énekes, a kolozsvári színház egykori zenei ve­zetője tapasztalatból isme­ri a pályával járó renge­teg lemondást, áldozatot. Szerette volna, ha lánya csendesebb, nyugalmasabb foglalkozást választ. A csi­Később a brigád műve­lődésére, szórakozására, il­letve a legújabb sikerére, vagyis a városi szellemi vetélkedőre terelődött a szó. Előkerült a diavetítő, szép képeket láthattunk a nyári krakkói útról, me­lyen a brigádtagok közül Seresék, Fekete Mária és Görög Mária vett részt. Most együtt örül a brigád, hogy a kollektíva négy tagja. Seres Istvánná, Sal­lai Tiborné, Fekete Mária és Görög Mária a szellemi vetélkedőn való eredmé­nyes szereplése alapján bejutott a megyei ver­senybe. Tárnái László •• ^ Ünnepség az Építők Sza kszervezeté né l Tegnap az Építők Szak- szervezetének megyei bi­zottságán bensőséges ün­nepség keretében emlékez­tek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulójáról. Németh Já­nosnak, az Építők Szak- szervezete Központi Veze­tősége tagjának ünnepi be­széde után Laczy Endre megyei titkár a mozgalmi munkában kitűnt társadal­mi, valamint függetlenített szakszervezeti aktivisták­nak kitüntetéseket és ju­talmakat nyújtott át. Az építésügyi és város- 'mle^ztési miniszter az Épftőinar kiváló dolcozó- ia kitüntetésben részesítet­te szakszervezeti munká­iéért Süly Lászlót, az ÉP- ”-ÉP Vállalat kalocsai gvá- •ának szb-titkárát, Kovács Tózsefe* a Bács mesvei Állami Építőipari Vállalat műhelybizottsági titkárát és Matus József net, a Fém­munkás Vállalat kiskunha­lasi gyárának szakszerveze­ti bizalmiját. A SZOT a Szakszerve­zeti munkáért kitüntetés aranyfokozatát adta Kovács Jánosnak, az ÉPSZER Vál­lalat műhelvbizottsági tit­kárának, ezüstfokozatát pe­dig Kovács Menyhértnek, a megyei bizottság tagjának, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára dolgozó­jának és Magost Vilmos­nak, a Fémmunkás Válla­lat kiskunhalasi gyára tár­sadalombiztosítási tanácsa elnökének. Ezenkívül tízen oklevelet, huszonegyen nénziutalmat kaptak. Az ünneoi ülésen 60 éves szakszervezeti tagsága al­kalmából meinten köszön­tötték Imre Gyula nyug­díjas kőművest. nos, jó tanuló kislány — korán mutatkozó muzika­litása ellenére — hajlott az apai tanácsra és azon gon­dolkodott, hogy újságíró legyen-e, avagy vegyész. Végül — a vér nem válik vízzé, szokták mondani — a zeneművészeti szakisko­la ének tanszakán folytatta az érettségi után. A falujáró Déryné Színház­hoz szerződött. Fiatal volt, a karban kezdte. Jó kedv­vel, igyekezettel dolgozott, hamarosan felfigyeltek te­hetségére. És szokatlanul gyorsan megjött az Alka­lom. a hirtelen beugrás, a bizonyítás lehetősége. Meg­betegedett a Windsori víg nők című operett egyik fő­szereplője és őt kérték fel helyettesítésére. A siker a rendező merészségét iga­zolta. Legközelebb már „eredetileg” is rábízták Lucy szerepét. Száznál jó­val többször játszott Ja­coby népszerű operettjé­ben. Az alig hűszesztendős lányt azonban nem szédí­tette meg a sok taps, elis­merés. Tudta, hogy még tanulnia kell. Nemet mon­dott a kecskeméti színház vezetőinek is. akik már 1971 nyarán hívták. Újra beiratkozott az iskolába és egy év alatt két osztályt végezve befejezte tanulmá­nyait. És most már leszerző­dött Kecskemétre. Bíznak benne, az ország legfiatalabb primadonná­jában. Eddigi színészi pá­lyáján bizonyította, ho^v széles skálájú, drámai tó­nusú hangja jól bírja a sorozatos megterhelések próbáját. Kecskeméten pénteken a Cigányprímás Juliska sze­repét énekli. Igyekszik már a bemutatón kiérdemelni a közönség rokonszenvét. Meg a kritikusok elisme­rését. Közülük le°inkább a családi szakértőktől tart. Itt lesz a Zeneművészeti főiskolán tanuló bátyja, édesapja. Azt mondja búcsúzóul: újabb, igénves szerepekre vágyik. Fejlődni, tanulni, bizonyítani szeretne. H. N. A győztes brigád hétköznap iái zó_ és töltőanyagok előál­lítására. Egy másik találmány le­hetővé teszi a műtárgyak

Next

/
Oldalképek
Tartalom