Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-02 / 259. szám
197*. november 2., csütoi^äk 5 oldal Testvéri barátság A lengyel állam ezeréves története egyben a lengyel —ma gyár kapcsolatok ezredéve is. Nagy Lajos, Ulászló, II. Lajos, Báthory István, Derr.binszki, Bem és Kossuth neve annak dacára, hogy különböző korokat képviselnek, minden lengyel számára országaink közös nagy tradícióit idézik — az ősi lengyel—magyar barátságot. A szocialista országok családjához, a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná- nácsához v~ló tartozás a történelmi ler. vei—magyar barátságnak új tartalmat adott és új lehetőségeket nyújtott a gyümölcsöző együttműködés útján. A szocialista rendszer keretei között mindkét ország sokat tesz a további kölcsönös közeledés érdekében, mely egymás jobb megismerését, s a gyümölcsöző együttműködést szolgálja. Az együttműködés során jól vizsgázott a gyakorlatban az 1959-ben létrehozott lengyel—magyar részvénytársaság a „HALDEX”, amely a meddőhányók üzemeltetésével és a meddőből nyerhető szén és egyéb anvagok kivonásával foglalkozik. A kölcsönös gazdasági kaocsolatokban jelentős helyet foglal el a nagytávlatú együttműködés az alumínium- és timföld- gyártás területén. A lengyel alumíniumkohászat íimföldszükségletének kétharmadát Magyarország biztosítja. Kasonlókénpen nagy távlati jelentősége van a magyar vegyipar számára a lengyel kénszállításoknak. A hosszúlejáratú szerződés 1985-ig biztosítja a magyar elektromos ipar számára oly fontos réz szállítását Lengyelor- szp °ból. Jó eredményeket hoz a járműipari termelés szakosítása és koprodukciója. Ez lehetővé teszi az új technológiai folyamatok alkalmazását és az effektiv gazdaságos nagyszériájú gyártást. Nagy reményeket fűzünk a lengyel—magyar szerszámgápgyártási együttműködésben, elektromos precíziós berendezések, elektronikai kapcsolási elemek, műszálak és gyógyszerek szakosított gyártásához. A tudományos és oktatási együttműködésnek szintén régi és jól bevált tradíciói vannak. Ezen a területen úi lehetőséget nyitott az idén szeptemberben létrehozott kulturális és tudományos együttműködési lengyel—magyar vegyesbizottság. 1970 decemberétől a Lengyel Egyesült Munkáspárt új társadalmi-gazdasági politikát vezetett be, mely összhangban van a nemzet- gazdasággal, a bérek állandó emelésével és az áruellátás állandó javításával. Nagy figyelmet fordítanak az emberek egymás Jcözti mindennapi kapcsolataira. Mindkét ország fejlődése a , nemzet forradalmi hagyományaihoz kapcsolódik — a Népek Tavasza tradíció- | jához, Petőfihez, Mickie- j wiezhez, Kun Bélához és Dzserzsinyszkihez. Büszkén | emlékezünk a Nagy Októberi Forradalomban részt vett lengyel és magyar forradalmárokra, valamint azon lengyel forradalmárokra, akik a Magyar Tanácsköztársaság védelmében vettek részt. Országaink barátsága és együttműködése a Szovjetunióval országaink számára a sikeres szocialista fejlődés lehetőségét, Európának pedig történelme leghosszabb békéjét és politikai stabilizációját jelenti. Lengyelország és Magyarország élénken érdekelt az európai feszültség további csökkentésében. A közös történelmi hagyományok és a közös munka, a közös célok és ideálok kötnek bennünket lengyeleket és magyarokat össze és ösztönöznek a jövőbeni még gyümölcsözőbb együttműködésre. Nem elégedhetünk meg azokkal az eredményekkel, amelyeket az ipari kooperáció, kulturális csere, vagy a turizmus fejlesztése során elértünk. Az együttműködés megsokszorozza erőinket és azok hatásosságát szocialista országaink és az e?ész szocialista közösség érdekében kifejtett további munkáink során. Ezt erősíti a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Henryk Jablonskinak mostani, hazánkban tett látogatása. Nagy öröm számunkra, hogy a lengyel államtanács elnökét Bács-Kiskun megye székhelyén is üdvözölhetjük. Megyénk lakossága sok sikert kíván a testvéri lengyel népnek az országépítő munkához és jó egészséget személy szerint is Henryk Jablonski elvtársnak, kedves vendégünknek A Varsóba látogató kirándulócsoportok, vidéki és külföldi vendégek városnéző programjából nem maradhat ki a Kultúra és Tudomány Palotája, a lengyel főváros legmagasabb épülete. A harmincadik emeleten körülfutó teraszról naponta körülbelül tízezren gyönyörködnek a szüntelenül fejlődő, épülő Varsó panorámájában. A harmincadik emeletre újabb gyorsjáratú lifteket helyeztek üzembe, amelyekkel a nagy forgalom zökkenőmentesen lebonyolítható. Képünk: Kilátás Varsó egyik új városnegyedére. Együttműködés a vegyiparban A lengyel vegyipari küldöttség Magyarországon tett látogatása eredményeképpen megállapodás született a két ország együttműködésének kibővítéséről, valamint a vegyipar különböző ágazataiban történő beruházások távlati összehangolásáról. A magyar és lengyel vegyipar képviselői megállapodást kötöttek a szintetikus műszálgyártás spe- cializálásáról. Ennek értelmében Lengyelország 1980- ig terjedő fejlesztési terveiben figyelembe veszi a magyar fél poliészter- szálasanyag iránti szükségleteit, aminek fejében megfelelő mennyiségű poliakril- nitril-szálasanyagot, valamint különféle fajtájú PVC- anyagokat kap. A felek kidolgozták a fejlesztési tervek összehangolási elveit is, amelyekre támaszkodva meg fogják határozni a legközelebbi 5 év, azaz az 1976—1980-as időszak magyar—lengyel együttműködésének irányvonalait. 100 FÉRFIRA 106 NŐ JUT A VAROSOKBAN EGYRE TÖBB EMBER ÉL 33 milliós ország Az év közepe táján megszületett Lengyelország 33 milliomodik lakosa. A népesedési prognózisok szerint 2000-ben Lengyelország lakossága megközelíti a 40 millió főt. Az elmúlt év végéről származó adatokból kiderül, hogy Lengyelországban a nők továbbra is számbeli fölényben vannak: 100 férfira 106 nő jut. Ez az arány 1968 óta nem változott. 1971 és 1975 között igen magasra fog emelkedni a 18—24 éves lakosok aránya, s a számítások szerint a „femi- nizálódás időszaka” vége felé közeledik. A legközelebbi 30 év folyamán a nők számbeli fölénye csökkenni fog, s férfiak és nők aránya viszonylagosan kiegyenlítődik A XXI. század küszöbén azonban 100 férfira még mindig 102,6 nő jut majd. A központi statisztikai hivatal adataiból kiderül az is, hogy az elmúlt év végén 350 lengyelországi lakos életkora haladta meg a 100 esztendőt. 1971-ben minden negyedik lengyel ember a 100 000 főnyi lakost meghaladó városokban élt. A városi lakosság arányszáma 52,7 százalék, ami Lengyelországot a közepes urbanizá- lódási fokú országok közé sorolja Európában. A központi statisztikai hivatal számításaiból kiviláglik, hogy 1950 és 1971 között 23,9 millió lengyel lakos változtatta meg lakóhelyét. Az 5000 lakosnál kisebb településekben élő lakosság százalékaránya 4,3- ról 3,3-ra csökkent. Ugyanebben az időszakban a 100 ezernél több lakosú városokban élő népesség százalékaránya 16,4-ről 22,6-ra emelkedett. 1950-ben a mezőgazdaságon kívüli foglalkozási ágak a lengyel népesség 52,9 százalékának, 1970-ben 70,5 százalékának adtak megélhetést. Mindkét folyamat: a városokba vándorlás és a foglalkoztatási struktúra átalakulása szorosan összefügg az iparfejlődésével. 1972 első felében Lengyelországban 129 500 házasságot kötöttek, azaz 6000-rel többet, mint 1971 első felében A számítások szerint ez év végéig a házasságkötések száma eléri a 300 000-et (az elmúlt évben 191 800 volt). A magas házasságkötési arányszám magyarázata az, hogy a háború utáni „demográfiai robbanás” idején született fiatalok most lépnek a családalapítási korba. Kapcsolataink fenntartásában fontos szerepet jáíszik a varsói Magyar Kulturális Intézet, amely nemrég a Marszalkowska utcai új épületbe költözött át. Belsejében modern előadóterem, könyvtár és ajándékbolt van. A lengyel—magyar együttműködés keretében Sziléziában működik a meddő anyagokat felhasználó lengyel- magyar részvénytársaság, a HALDEX. A szénhuliadé- kot feldolgozó üzemek a nagy kőszénbányák: a „Rokit- nica”, a „Dymitrow”, a „Szombierki” stb. kezeiében helyezkednek el. A legnagyobb üzemekben 24 óra alatt 2700 tonna szénhulladékból 325 tonna szenet nyernek. Bydgoszczi gyárakból a KSSí-arszágskba 1972. május 8. Piotr Jaroszewlcz, a tengycl minisztertanács elnöke fogadta Vályl Pétert, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét. A bydgoszczi vajdaság lendületesen fejlődő ipara egyre nagyobb tért hódít a szocialista országokban, amelyekkel szoros kapcsolatokat alakít ki. A Torunban működő „Apator” alacsony- feszültségű berendezések gyára bányászati elektromos berendezéseket gyárt, amelyek idei, a KGST-országokba irányuló exportjának értéke meghaladja az egymilliárd zlotyt. Az üzem képviselői jelenleg tárgyalásokat folytatnak Csehszlovákiával a bányaipari berendezések leszállítására vonatkozó több éves (1973— 1975. évi) szerződés megkötésével kap- 'solatban. A bydgoszczi „Eltra” Rádiógyár a vártásszalcosítás keretében több éves •zerződéseket kö* Csehszlovákiával, MaT~*itir*qri’^vol c\y . típusú billentyűs átkapcsolok szállítására. A KGST keretében előirányzott gyétr- tásszakosításra a bydgoszczi vajdaság más üzemei is felkészülnek. Lássunk néhány példát: a grudziadzi Pomorzei öntöde és Zománcozó Üzem örvény szivattyúkat fog gyártani; a bydgoszczi „Beírna” elektromos berendezések gyára villamos robbanásgátló berendezéseket Csehszlovákia és az NDK részére; a bydgoszczi „Spomasz” élelmiszeripari gépek és berendezések gyára sütőipari gépek gyártásszakosításával kapcsolatban folytat tárgyalásokat; a toruni „Pólón” radiokémiái laboratóriumi berendezések gyára megkezdi a radiográfiai laboratóriumok berendezéseinek előállítását; a w'.ocla- weki Kujáviai élelmiszerkivonatok g-ára pedig rövidesen valamennyi KGST-or- szág fő vaníliaellátója lesz. Naponta tízezer látogató
