Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-06 / 236. szám
1972. október 6., péntek 5. oldal 13 alapgyűjteményt szerveznek a nemzetiségi könyvtárakat A könyvtárügyben is felébresztette a nemzetiségi kérdések iránti érdeklődést az MSZMP Politikai Bizottságának 1968. évi nem- zstiségi határozata. E területen végzett munkát az aktivitás és a .tartósság j illemzi. Az elmúlt négy év taf aszialatainak összegezése é i er tekelese nyomán már n .óaunkban áii felvázolni i l ereumenyes megoldás k irvonaiait. Az irányelvek jeieiiívsege A Művelődésügyi Mill szténum Mony viurosztái a es a Könyv lartudomaii í es Módszertani Koz1 ait, a Minisztérium Nem2 tisegi Osztályával kar- c .ve Kidolgozta „A nem- z tisegi iaitossag könyvtári e atasanaK neiyzete es to- ’ loutejiodési lehetőségei” c nu eioierjesztesét. Meg- i apítottak, hogy: „A ha- s i nemet, román, szlo- \ K, horvát, szerb és szlo- \ n nemzetiség túlnyomó i sze apró falvakban lakik, 1 itobbszór a magyar £ yanyetvű lakossággal ke- i redve. A szétszórtság r gy nehézségeket okoz a t iglelelő könyvtári, első- e oan az anyanyelvi iro- c lommal való ellátás te- i hetében is. S nehézségeket csak a i hős ellátás elvének kö- s itezetes érvényesítésével l .et megoldani”. A kettős i. atás eive azt jelenti, t äy a nemzetiségek lalíó- \ yén működő könyvtára- 1 í kívül is szükség van szolgáltatások növelésé- : munkájuk segítésére, nzetisegi könyvtári bá- i okra is. Ezek bizonyos gyei, illetve városi-já- i i könyvtárak szervezeti 1 eleiben épülnek ki. < lellett, hogy egy-egy I nzetiség szamára na- S ibb gyűjteményt hoznak 1 e, felelősek a lakosság l ly vtári ellátásának meg- í rvezéséért is. .972. július 22-én je- I t meg az „Irányelvek a :v izetiségi lakosság ■ lyvtári ellátásának to- i ibfejlesztésére” címmel i Művelődésügyi Minisz- I um által kiadott ál- oglalás. bajai könyvtár leiadatai tizenhárom bázis- ! yvtár közül egy mükö- i Bács-Kiskun megyé- . A bajai Ady Endre i osi-Járási Könyvtár : data, hogy a délszláv I osság művelődését segít- i Hatóköre 16 Bács-Kis- i , négy Csongrád és egy : és megyei falura terki. (Ezekben kisebb- i /óbb számban horvá- és szerbek is élnek.) z irányelvek' kimond- hogy a „báziskönyv- i k tevékenységét az el- szakaszban részint az i r>ány kiépítésére, ré- a módszertani gon- is megindítására cél- i ű összpontosítani. Az • i nány úgy fejlesztendő, i r képes legyen a szék- i én élő nemzetiségi la- : ág minden rétegének ! yét kielégíteni és le- i :kel, postai kölcsönzéssegíteni a hatókörbe i könyvtárakat.” >gy mibe kerül évente i őrizeti s égek megfelelő I rnnalú ellátása orszá- I n, arra nézve hadd ! tsük a Könvvtártudományi és Módszertani Központnak a nemzetiségi könyvtári ellátás egyik legfontosabb előmozdítójának és szervezőjének előterjesztése alapján az irányelvekben megfogalmazott normáját: „A felsorolt feladatoknak a helyi könyvtárak akkor tudnak optimálisan eleget tenni, ha j fenntartójuk minden ezer ! nemzetiségi lakosra évi 50 J anyanyelvű kötet (30 Ft.), valamint legalább két anyanyelvi újság vagy folyóirat (300—400 Ft) megvásárlását teszi lehetővé. Az olvasás megkedveltetése Az anyanyelvi olvasási fejlesztésre nem elég, hogy beszerezzük a könyveket és folyóiratokat. Ezzel csak az első és alapvető feltételt oldottuk meg, nevezetesen azt, hogy anyanyelvi olvasási igény nem jelentkezhet ott, ahol nincs mód annak kielégítésére. Éppen ezért a másik, ezzel egyenértékű feladat az, hogy ezeket a könyveket, folyóVilághírű művészek hangversenye iratokat és hírlapokat nemzetiségi honfitársaink minél többen és gyakrabban vegyék kezükbe és rendszeresen olvassák. Ez pedig nemcsak könyvtárosainktól függ, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nagyobb ré- | szűk nem, vagy csak ke- | véssé ismeri a nemzetiségek nyelvét és kultúráját. Éppen ezért, az irányelvek kívánatosnak tartják, hogy „a jelentős nemzetiségi lakossággal rendelkező települések könyvtárosai nemzetiségiek legyenek, vagy ismerjék a nemzetiség nyelvét. Az új alkalmazásoknál ezt lényeges szempontként kell figyelembe venni.” Sőt az irányelvek hangsúlyozottan kiemelik, hogy ezen túl igen ajánlatos a nemzetiségek könyvtári ellátásában a helyi nemzetiségi pedagógusok, illetve más értelmiségiek bevonása. Dr. Danilo Urosevics a Könyvtártudományi és Módszertani Központ tudományos főmunkatársa A Moszkvai Rádió és Televízió szimfonikus zenekarát Gennagyij Rozsgyeszt■■ * ■ <v >•-I . .. < 0... : ív* x##,**** ‘ SafT«.' í -ßi iw WíS!'; *1* * hiWi ' k a,í; Vg G. Rozsgyesztvenszkij vezényel venszkij vezényli október 9-én, a kecskeméti Katona József Színházban, az OrIsmeretterjesztés a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetek létrejötte kedvező körűimé, nyékét, feltételeket teremtett a falusi és tanyai lakosság művelődéséhez. Kezdetben a TIT főként vegyes tematikájú előadássorozatokat szervezett. Egyik héten Móricz Zsigmondról, a másikon Mátyás királyról, a harmadikon az üstökösökről hallgattak előadást az esetenként más, más érdeklődők. Az 1960-as évek elején mind több helyen kérték, hogy a TIT összefüggő, a korszerű mezőgazdasági ismereteket népszerűsítő sorozatokkal segítse a nagyüzemi gazdálkodás kialakulását, fejlődését. Azok a tsz-tagok, akik valamennyi előadáson részt vettek, bizonyítványt kaptak és néhány helyen különböző ked. vezményben részesültek. Természetesen továbbra is fennmaradtak az ismeret- terjesztés „hagyományos” formái. (Egyes előadások vegyes tematikájú sorozatok.) Sajnos,, az utóbbi években csökkent, szinte teljesen megszűnt az érdeklődés az igényesebb gazdasági ismereteket nyújtó termelőszövetkezeti akadémiák iránt. Ezért a TIT vezetői előzetes közvéleménykutatás alapján most új sorozatokat állítottak össze. Egészségügyi, földrajzi, irodalmi előadásokat kívánnak tartani. Az elmúlt évben 45 termelőszövetkezet kötött szerződést ezeknek az új típusú előadássorozatoknak a megtartására. Az idén hasonló érdeklődésre számítanak. Bár a jelentkezések határideje október 15., máris több szövetkezetből jelezték, az idén igénylik a tavalyihoz hasonló elő. adások megtartását. Példamutató a dunavecsei Üj Élet Tsz vezetőinek szemlélete, ahol az elmúlt esztendőben egy általános és egy mezőgazdasági sorozat megtartását kérték. A mezőgazdasági nagy. üzemek, az állami gazdaságok között is akad olyan, ahol kiválóan szervezték meg a TIT előadásokat. A Szikrai és a Helvéciái Állami Gazdaságban például délután 4 órakor kezdik meg az előadásokat —, egy órával a munkaidő befejezése előtt —, hogy a hallgatók szabad idejükből is csupán egyetlen órát „veszítsenek el”. A termelőszövetkezetek ismeretterjesztési feladataihoz tartoznak az országjáró kirándulások is. Az elmúlt évben — TIT-vezetővel — a megyében 450 kirándulást rendeztek. Az utóbbi években mind több a-2—3 napos múzeum, és színház- látogatással egybekötött, tartalmas túra. S. K. A zenekar 1930-ban alakult Alekszandr Orlov, a kiváló szovjet karmester vezetésével. Azóta bejárták fél Európát. A szocialista országokon kívül Angliában, Ausztriában, Hollandiában és Belgiumban vendégszerepeitek, kimagasló sikereket érve el. 1959. májusában szerepeltek először hazánkban. 1963-ban Gennagyij Rozsgyesztvenszkij vette át a világhírű zenekar vezetését. A most 41 éves kiváló szovjet karmester húsz éves korában a Moszkvai Nagyszínházban rendezett karmesterverseny után a színházhoz szerződtették. Néhány évvel később kitüntetéssel fejezte be tanulmányait. 1953-ban a Bukaresti VIT-en I. díjat nyert. Később az Orosz Föderatív Szovjet Köztársaság kiváló művésze címmel tüntették ki. Tíz éve a Moszkvai Rádió és Televízió Szimfonikus zenekarának vezető karnagya Nagy sikerrel vendégszerepeit Svájcban, Japánban, Angliában, Finnországban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Olaszországban, az NSZK-ban és Ausztriában. A budapesti művészeti hetek keretében az Erkel Színházban Gennagyij Rozsgyesztvenszkij vezényelte a világhírű zenekart. Közreműködött Viktória Jagling, a világhírű szovjet gordonkaművésznő és zeneszerző, akinek számos zongora- és gordonkaművét, vonósnégyesét mutatták be koncerteken és rádióban. Viktória Jagling, a konzervatórium elvégzése után (ahol csellózni és komponálni tanult) Firenzében a Cassado-ver- senyen I., 1970-ben a moszkvai Nemzetközi Csajkovsz- kij-versenyen II. díjat nyert Európai körútja után 1971- ben részt vett a Fertődön megrendezett „interf órumon”, kimagasló sikerrel. A világhírű művészeket nagy érdeklődéssel várjuk október , 9-i hangversenyükre. Műsorukon Kodály : Galántai táncok című műve, Haydn: C-dur gordonkaversenye és Sosz- takovics: XV. szimfónia (Op. 141) című alkotása szerepel. Ez utóbbi magyarországi bemutató. Az elmúlt húsz év kecskeméti hangversenyéletének egyik ünnepi eseménye volt az Állami Filharmónia Zenekarának mintegy tíz évvel ezelőtti vendégszereplése, Kyrill Kond- rasin karmester vezetésével. Hasonló nagy sikert remélünk az október 9-i koncerttől is. V. Gy. Tájak, emberek A I. kecskeméti színssdia-szalon fámái gyerekek az úitörőházban Megkezdődött a foglalkozás a kecskeméti úttörőházban. Munkatermeiben, 27 szakkörben több mint 600 gyerek tevékenykedik. Az úttörőház programjában a város külterületi iskoláinak tanulói is részt vesznek. A tanyai gyerekek többsége „Mi leszek, ha megnövök” klubban tevékenykedik. Ezen belül a különböző szakmákkal ismerkednek, programjukban filmvetítések, gyárlátogatások szere- nelnek. Nagy az érdeklődés a „Kis politikusok” szakköre iránt. Űi fórumot teremtett a gverekeknek a rádióriporter foglalkozás is. Tevékeny a díszlakatos, a képzőművész, a modellező és a bélyeggyűjtő klubbok munkája. Sikerrel működik a nemzetközi levelező szakkör, amelynek tagjai az idén is találtak témát a külföldi levélváltásaikhoz: a szabadságharc és Petőfi emlékeit kutatják a cseh, lengyel és a szovjet partnerek segítségével. Egyébként az úttörőház egész programjában is fontos helyet kapott a Petöfi-év- forduló. Az ezzel kapcsolatos első rendezvényükre október 8-án kerül sor, amikor hatvan úttörő eleveníti fel versben és prózában a szabadságharc, Petőfi versei^ Két fiatal nő ül egy csendes szögletben. Az egyik az arcát eltakarva olvas, a másik rajtunk felejtette merengő tekintetét, ezzel teremtve kapcsolatot köztünk, a nézők és a kép között. Időtlen béke honol a képen, örökkévalóvá tágul a megragadott pillanat az arányos kompozícióban és a tiszta, meleg színek hibátlan foltjai által. Mintha nem is a fényképezőgép századmásodpercnyire meg. nyíló objektívje rajzolta volna a filmre ezt a jelenetet, hanem festő ecsetje álmodná tudatos rendbe a formákat és színeket. Vincze János Pihenő című díjazott képe azonban nem festményt utánoz. Hibátlan. technikailag tökéletes fénykép; a látásmód festői. Ezzel vívta ki az első kecskeméti színesdia- szalon bíráló bizottságának elismerését Amíg a kecskeméti Vincze János képén a tudatos elem rejtetten van jelen, dr. Varga Gyula pécsi fotóművész itáliai sorozatának értékeit a szerkesztés adja meg. Különösen sikerült az Itáliai emlékek III. című képe. Az alap jellegzetes olasz városkép. A templom és a főtér nemes reneszánsz vonalai önmagukban is kifejezik a táj szellemét. A hatást azonban megsokszorozza a valószínűleg templomi üvegképről készült felvétel szerves illeszkedése az eredeti diafelvétel mögött. A kereszt és a díszítések motívumai átszövik az alapul szolgáló képet, s a képzelet misztikus pompájával ruházzák fel a látványt. Az álomszerű hatást szolgálja az is, hogy a képet a sárga ezernyi árnyalata szövi át. Nem tudjuk itt valamennyi művet részletesen ismertetni. Az első kecskeméti színesdia-szalonra 130 kép érkezett. Természetesen nem mind jó alkotás, sőt a néző helyenként meglepődik, hogy mi vezethette a fotósokat és klubjukat akkor, amikor kiválasztották és elküldték ezeket a műveket a kecskeméti klub felhívására. De ez is azt mutatja — azzal együtt, hogy a kiírásra tíz klubból csak hét jelentkezett —, hogy a diafényképezés még nem eléggé becsült műfaj nálunk és kevesen vannak akik művészi színvonalon művelik. Az összkép azonban még is biztató. Először is azért, mert valóban szép számmali akad — a beküldött anyagnak mintegy fele — technikailag kifogástalan kép. Másrészt pedig azért, mert a bírálóbizottságnak valóban nehéz volt a dolga, amikor a kiírás szerinti három díjazott és három oklevéllel jutalmazott művet kellett kiválasztani. Végülis az oklevelek számát négyre emelték, oly nehéz volt különbséget tenni a legjobb képek között. De ezeken kívül még legalább 20—25 kép érdemes arra, hogy odafigyeljünk rá. Jó ügyet szolgált tehát a Kecskeméti Városi Tanács és a Kecskeméti Fotoklub, amikor meghirdette az első diaszalpnt. A kiírás szerint kétévenként megismétlik ezt a rendezvényt. A sikeres kezdet után azonban érdemes volna megfontolni, hogy ne évente adjunk-e al. kaimat és ezzel biztatást ennek a szép, és mindeddig nem eléggé felkarolt művészeti ágnak tudatos művelésére. Az anyagot még ma este 6 órakor és vasárnap dél- ’lőtt 10 órakor mutatják be Kecskeméten, a TIT Ko- háry utcai termében. Ezt követően láthatja a közönség B-d-íp, Vácott, Miskolcon és Dunaújvái ’nn is. M. L. szágos Filharmónia és a városi tanács évadnyitó hangversenyén.
