Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

1978. október «- péntek rionáth Tibor rendőr alezredest, a Kecs­keméti Városi és Járási Rendőrkapitányság vezető­jét felkereste munkatár­sunk, Gémes Gábor, s ar­ra kérte, válaszoljon a me­gyeszékhely lakosságát érintő és érdeklő kérdé­sekre. KÉRDÉS: Hogyan érté­keli Kecskemét közbizton- sági helyzetét? VALASZ: — Köztudott, hogy városunkban sok bűn- cselekmény történik. Szó sincs azonban arról, hogy itt az utcán anarchia, a személyi biztonság hiánya, a társadalmi és személyi tulajdon féktelen fosztoga­tása, tehát valamiféle vál­ságos állapot uralkodna. Vannak olyan bűncselek­mények, amelyek az or­szágos átlagot megnaladó számban fordulnak elő, de ezzel ellentétes példák is akadnak. Az ország különböző vá­rosait egy • meghatározott bűnözési szint jellemzi év­tizedes, sőt, hosszabb táv­latokban is- Amióta a bű­nözésről statisztikai adatok tanúskodnak, Kecskemét mindig az ország legfertő­zöttebb városai közé tar­tozott. 1929—1938 között, 10 év átlagában a 10 ezer la­kosra számított jogerősen elítélt személyek aránya országosan 96,5, a főváros­ban 116,1, Kecskeméten 190,9 százalék volt. A ma­gas bűnözési szint súlyos örökségként nehezedik ránk, jelezve azt, hogy nem a szocialista viszo­nyok talaján alakult ki a város bűnözésének átlagon felüli mértéke, de felhívja a figyelmet arra is, hogy vannak olyan sajátos té­nyezők — és ezek történe­tiek —, amelyek a bűncse­lekmények alakulására kedvezőtlenül hatottak és hatnak napjainkban is. KÉRDÉS: Melyek azok a speciális okok, amelyek a város bűnügyi fertőzöttsé- gét úgyszólván kezdettől fogva ilyen magas szinten tartják? VÁLASZ: — A vagyon elleni cselekmények magas számát az évtizedekkel ez­előtti időkben, tehát első­sorban a szegénység, az élet elleni cselekmények magas számát pedig a tu­dati elmaradottság indo­kolta. Napjainkban ez így nem állítható, de ez Kecs­keméten a sajátos történel­mi örökség módosult for­mákban ma is hat. A vá­rosiasodás üteme országos viszonylataiban is igen magas, az 1967. évi adatok szerint itt a legdinamiku­sabb az urbanizációs folya­mat- Ez a gyakorlatban a tanyai, falusi lakosság be­áramlását. a tanyai családok felbomlását is jelenti. Sok­kal nagyobb nehézségek árán tudnak otthont te­remteni a munkás életfor­mát kereső parasztok — kikerülve rém' környezetük ellenőrzése alól —, s közü­lük sokan jutnak a bűnö­zés útjára. A tudati elma­radottságnak számottevő jelentősége van Kecskemét bűnügyi fertőzöttsése szemnontiából. A büntető éli árás alá vont személyek­nek általában 10—12 szá­zaléka. az 1972. év első fél­évében konkrétan 10.7 szá­zaléka volt analfabéta, vaev csupán az általános iskola 1—4 osztályát vé­gezte el. Az elkövetők 88.6 százaléka rendelkezik 8 ál­talános, vaaii ennél alacso­nyabb iskolai vénzettséq- gel az 197.?. !• félévében terheltté nyilvánítottak kö­zül. Városunk vidéke borter­melő terület. A statisztikai adatok évről évre azt mn- tatiálc, hosv az italozó é'et mód. vagy alkoholos befo­lyásoltság alatt bűncselek­A közrend és közbiztonsá helyzete a megyeszékhelyen ményt elkövetők aránya meghaladja az országos át­lagot. Az 1971. évben pél­dául 2,5 százalékkal volt ez a részarány magasabb az országosénál. Érthetően nagy erőfeszí­tést igényel bűnügyi állo­mányunktól a keletkezett nagyszámú bűnügy feldol­gozása- Eredményeink a nagy megterhelés ellenére is évről évre javulnak a felderítésben és az ered­ményességben egyaránt. Az utóbbi években jelentősen fokoztuk megelőző mun­kánkat, főként az utca rendjét, a lakosság szemé­lyes biztonságát közvetle­nül sértő cselekmények csökkentése, illetve meg­akadályozása érdekében. Mindezek eredményeként közbiztonságunk helyzete kedvezően alakul. Csök­kent az erőszakos és ga­rázda jellegű bűncselek­mények száma, ha kisebb mértékben is, de csökkenő tendenciát mutat a jelen­tősebb kárösszegű, vagyon elleni cselekmények, első­sorban a betöréses lopások száma is. Számottevően csökkent városunkban a súlyos testi sértések száma is. Az elmúlt év hasonló időszakához képest, példá­ul 43 százalékkal, s e cse­lekmények többsége is — 70 százaléka — magánla­kásokban valósult meg eb­ben az évben. A garázda­ság bűntette ez év első fél­évében az elmúlt év hason­ló időszakához viszonyítva 1.2,5 százalékkal csökkent de a 2—3 évvel ezelőtti adatokhoz képest a csökke­nés 100 százalék körül mozog- összefoglalva azt mondhatom, hogy a város közbiztonsága javul, s alap­jaiban szilárd. Törvényes rend van, a lakosság sze­mélyi és vagyonbiztonsága, a társadalmi tulajdon vé­delme a jelzett sajátossá­gokat, problémákat _ figye­lembe véve is biztosított. KÉRDÉS: Melyek azok a bűncselekmény fajták, ame­lyek leginkább előfordul­nak a megyeszékhelyen? VÁLASZ: — A vagyon elleni cselekmények. Ezek tették ki az összes keletke­zet bűntettek 63 százalé­kát, például 1971 évben, de ilyen az arány a korábbi időben és jelenleg is. Leg­nagyobb számban a lopá­sok fordulnak elő. 1971. év első félévében a személyi és társadalmi tulajdon sé­relmére 625 lopás történt, beleértve a betöréses lopá­sokat is. Ez év első félévé­re vonatkozóan ez a szám 596 bűntett volt. Lényege­sen csökkent a személyi tulajdon sérelmére 500 fo­rint feletti értékben elkö­vetett lopás, s ezzel szem­ben valamelyest növeke­dett az 500 forint alatti lo­pások száma a társadalmi és a személyi tulajdon el­len egyaránt, ami a tör­vénymódosítással áll össze­függésben. Köztudott, hogy az 1971. év janúár elsején hatályba lépett törvénv bűncselek­ménynek minősíti az 500 forint alatti értékben elkö­vetett olyan lopásokat is, amelyek önkiszolgáló bolt­ban történnek, de egvéb olyan változás is van a tör­vényben, amely vétséggé minősíti a korábban sza­bálysértésként elbírált cse­lekményeket. A lopások­nál a kis kárérték mindig is jellemző volt Kecske­métre. 1971 év első félévé­ben 625 bűncselekményből 63 közúti baleset történt a városban. Nem lényeges ez a csökkenés, de ha ahhoz viszonyítjuk, hogy az or­szág más városaiban nem­hogy csökkenés,, de általá­ban emelkedés tapasztal­ható, akkor azt kell megál­lapítani : a sok erőfeszítés, amit a közlekedés megszi­201 volt 500 forint alatti | kárértékű, ez év első fél- évében az 596 bűncselek­ményből 229 volt ilyen. A társadalmi tulajdon sérel­mére történt betöréses lo­pásoknál 1971 év első fél­évében 22,5, a személyi tu­lajdonnál 10 százalékos a csökkenés az előző év ha­sonló időszakához képest. Sajátos kecskeméti je­lenségként kell említeni, hogy a kerékpárlopások száma nagyon magas. 1971 évben közel 100 kerékpár­lopás történt a városban. Növekedett a motorkerék­pár- és különösen a kismo- torkerékpár-lopások, s ugyanígy emelkedett a gépkocsilopások száma, ami összefügg a járműpark nö­vekedésével, s jelzi azt is, hogy a bűnözés szorosan követi életviszonyaink ala­kulását. Az egyéb vagyon elleni cselekmények (csa­lás, sikkasztás stb.) száma nem jelentős. — Amint arra már utal­tam, az erőszakos és garáz­da jellegű bűncselekmé­nyek száma csökkent, de napjainkban is az ország legfertőzöttebb városai közé tartozunk. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselek­mények fogalmi körébe 21 különböző bűncselekmény­fajta tartozik. Közülük leg­nagyobb számban a garáz­daság és a festi sértés for­dul elő. A csökkenés elle­nére az abszolút számokat tekintve még mindig sok például a garázdaság. Ez év első félévében '28 garáz­daság bűntett és 68 garáz­daság szabálysértés tör­tént a városban, összefügg ez azzal, hogy a városban igen sok és évről évre gya­rapszik az italboltok szá­ma, ahol kiszolgálják a vendégeket a lerészegedé- sig, de jelentős, mintegy ötven az ismert zugbormé- rők száma, s a leittasodott emberek verekedő, garáz­dálkodó magatartása sú­lyosan sérti közrendünket. A fokozott rendőri ellenőr­zés kedvező eredményeket hozott, nyilvánvaló azon­ban, hogy a rendőrség ön­magában nem képes az okokat, lehetőségeket fel­számolni. Magas a könnyű és sú­lyos testi sértések száma is. 1972 első félévében 20 sú­lyos testi sértés volt, ebből azonban 14 magánlakásban történt, s csupán 6 közte­rületen, illetve nyilvános helyen. A közvetlen rend­őri megelőzés lehetőségei csak a nyilvános helyeken adottak. Lényegében ugyanez a helyzet a nemi erkölcs elleni bűncselek­ményekkel is. Ezek döntő többsége is magánlakások­ban történik. KÉRDÉS: Elhárítanak olyan vélemények, hogy f városban kevés rendőrjár- őrrej találkoznak, amelyek már önmagukban is meg­előzhetik a bűncselekmény elkövetését. Erről mi a vé­leménye? VÁLASZ: — A városi la­kossághoz, területéhez vi­szonyítva valóban kevés a rendőrjárőr. Létszámhi­ánnyal küzdünk, de a ren­delkezésre álló személyi ál­lomány szolgálatát a lehe­tőségekhez képest igyek­szünk a közbiztonság érde­keinek megfelelően szer­vezni. A gyalogos és gép­kocsizó járőröket a város legfertőzöttebb területeire vezényeljük elsősorban. Évről évre fokozódik a közrendvédelmi és bűn­ügyi állomány aktivitása, ennek eredménye, hogy a rendőri kezdeményezésre indult bűncselekmények aránya az összesen keletke­zett bűnügyek 30 százalé­kát teszi ki az utóbbi évek­ben, s ez lényegesen az or­szágos átlag felett van. A céltudatos szolgálat- szervezés és rendőreink ak­tivitásának eredménye, hogy városunkban számot­tevően csökkent az erősza­kos és garázda jellegű bűn- cselekmények száma, te­hát az olyan bűncselekmé­nyek, amelyek az utcán, közterületeken, illetve nyil­vános helyeken valósulnak meg. KÉRDÉS: Milyen segítsé­get kér a rendőrség a la­kosságtól a bűncselekmé­nyek megelőzése, felderí­tése, leleplezése érdeké­ben? VÁLASZ: — Több se­gítséget, mint eddig. Min­denekelőtt annak a szem­léletnek az általános kiala­kulását, erősödését szeret­nénk, hogy a bűnözés elle­ni harc nem kizárólagosan a rendőrség feladata, ha­nem minden becsületes ember kötelessége- Nagy eredmény, hatásos segítség lenne a megelőzésben az is, ha lakosságunk a szemé­lyes tárgyaira jobban ' vi­gyázna, a kerékpárokat lezárnák, pénztárcájukat nem hordoznák — mintegy bűnrevezető alkalmat kí­nálva — nyitott szatyrok­ban stb. Gyakori az is, hogy ma­gánszemélyek a sérelmük­re történt bűncselekmény­ről késedelmesen tesznek feljelentést, s ezzel a fel­derítés esélveit csökkentik. Jelenleg két olyan nyomo­zás van folyamatban isme­retlen tettes ellen, ahol a kár százezer, illetve majd­nem százezer forint, s a sértettek a feljelentést az esemény észlelése után 3— 4 hónap múltán tették meg. Komoly gondot okoz, hogy a város nagy költség­gel létesített, ápolt park­jaiban garázda, alantas személyek jelentős károkat okoznak. A város lakóinak döntő többsége becsületes ember, tőlük közterülete­ink védelmében is több se­gítséget várunk. Szeretnénk, ha mind több kecskeméti jelenne meg nálunk ön­ként, ha bűncselekményre utaló körülményt észlel, s ezzel arányban csökkenne a tanúskodni vonakodók száma. A társadalmi tulaj­don védelmében nagyot lépnénk előre, ha a gazda­sági vezetők a közös va­gyon őrzését, védelmét leg­alább az előírások szerint kivétel nélkül biztosíta­nák, s ha az üzemek mun­kásai is mind nagyobb számban tekintenék azt szívügyüknek­KÉRDÉS: Nagyon sok közlekedési baleset törté­nik a megyeszékhelyen. Milyen megelőző intézke­déseket tettek, illetve me­lyek azok a tényezők, ame­lyek a baleseteket előidé­zik? VÁLASZ: — Való igaz hogy sok közlekedési bal­eset fordul elő a megye- székhelyen. Nem megnyug­tatásképpen mondom, de mégis szeretném megemlí­teni, hogy a többi nagy vá­rosokhoz viszonyítva nem állunk rosszul. Már 1971- ben is értünk el némi csökkenést a korábbi évek­hez viszonyítva és ez a csökkenés 1972. I. félévé­ben is tanasztalható volt 1971 I. félévében ugyanis 67, 1972 I- félévében pedig lárdítása érdekében te­szünk, nem hiábavaló. A balesetekről jó ha tud­juk, ebben az évben 6 ha­lálos, 29 súlyos és 28 köny- nyű sérülés keletkezett ilyen alkalommal. Az oko­kat vizsgálva az elsőbbségi jog meg nem adása, a gyorshajtás, a szabálytalan kanyarodás, a szabálytalan előzések domináltak. Ha figyelmesen vizsgáljuk eze­ket az okokat, azt kell megállapítani, hogy nálunk is az emberi magatartásból fakadóan adódik a legtöbb baleset. A városban 1971 I. fél­évében 16, míg 1972 I- fél­évében 26 személy ellen jártunk el ittas vezetés mi­att. Szabálysértési alakzat­ban 1971 első nyolc hónap­jában 65, 1972 első nyolc hónapjában 124 személy el­len kellett eljárást indíta­ni. Ezeknek az intézkedé­seknek a következménye, hogy az ittasságból eredő balesetek nem jelentkeznek fő okként statisztikánkban. Néhány szót szeretnék szólni az elkövetőkről is. A legtöbb balesetet 1971- ben, de az idén is, a sze­mélygépkocsi-vezetők okoz­ták. Ezeket a motorkerék­pár-vezetők követik a rangsorban. Sajnos, a gya­logosok hibájából bekövet­kezett balesetek száma is viszonylag elég magas- Az elmúlt évben és ez évben is 11 gyalogos gondatlansá­ga miatt következett be baleset. Már szóltam a megelőzésről néhány szót, de még hozzá kell tenni,- hogy számtalan adminiszt­ratív intézkedést is teszünk a balesetek megakadályo­zására. 1972 I. félévében rendőreink a városban 442 járművezetőt jelentettek fel szabálysértés elköveté­se miatt és mintegy 1635 személyt a helyszínen bír­ságoltak meg. A figyelmez- tetettekről statisztikát nem vezetünk. Rendőreink ter­mészetszerűen nemcsak ad­minisztratív módon igye­keznek betartatni a közle­kedés rendjét, hanem szer­vezünk propagapdaelő- adásokat, vetélkedőket, amelyek mind a balesetek megelőzését szolgálják- A baleseti tényezők kö­zött okozatként szólnom kell néhány szót a város­ban levő útviszonyokról is. Köztudomású, hogy a kü­lönböző építkezések miatt sűrűn és sajnos, elég hosz- szú ideig utcákat, tereket kell lezárni a forgalom elől, amelynek a következ­ménye, hogy sokkal rosz- szabb körülmények közé tereljük a forgalmat. A be­következett korlátozások a közlekedést, a gyalogosfor­galmat erősen lassítják, ezért nő a bizonytalanság érzete. Igen lassú és vbnta- tott a közismert csomópon­tokon a közlekedési lám­pák felszerelése, ezeken úgy igyekszünk segíteni, bogy a csúcsforgalom ide­jén rendőreink irányítják a forgalmat. — Bízom benne, hogy ha az építkezések a közeljö­vőben befejeződnek és el­készülnek a közlekedési lámpák, normalizálni tud­juk a város közlekedését Legfőképpen azonban ab­ban bízom, hogy a lakos­ság sokkal fegyelmezetteb­ben, körültekintőbben fog részt venni a közúti közle­kedésben — fejezte be nyi­latkozatát Donáth Tibor rendőr alezredes­Tanácsi vezetők értekezlete Solton A járási hivatalok, váro­si tanácsok elnökhelyette­sei, — a megyei tanács vb pénzügyi terv-, valamint építési, közlekedési és víz­ügyi osztályainak bevoná­sával — tegnap Solton a Kali-majori üdülőben ér­tekezletet tartottak. Meg­tárgyalták a tanácsi gaz­dálkodással, lakásépítéssel és telekellátással kapcso­latos időszerű kérdéseket. A tanácskozás előadója dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese volt. Részt vett és felszólalt az értekezleten dr. Matos László, a megyei pártbizottság gazdaságpo­litikai osztályának vezetője. Kukoricagóré gumlljól A rendkívüli kukorica- termés és a tárolási gon­dok új módszerek kidol­gozására késztették az Or­szágos Gumiipari Vállalat műszaki fejlesztőit is. Gu­mifóliákból óriási felfúj­ható zsákokat állítottak elő, amelyekben 25—125 vagon kukoricát tárolhat­nak. A gumifóliákat alu­míniumkerítés veszi körül, ez védi a felfújt zsáko­kat, amely viszont az idő­járás viszontagságaitól óv­ja a termést. A tárolási idény után a gumi-kukori- cagóré nem foglal helyet, hiszen összehajtogatva né­hány négyzetméteren elfér, és így várja a következő szezont. Az első óriási gumigóré- kat a Bajai Állami Gaz­daságban állították fel. Hasonlóan a Zsiguli-programhoz Szövőgépek magyar-szovjet együttműködéssel Mintegy 60—65 millió dollár, illetve 65—70 millió rubel értékű importgépe szerzünk be 1975-ig a tex­tilipari rekonstrukcióhoz amelynek fő módszere: a; elavult gépek kicserélése korszerű berendezésekkel A magyar és szovjel szakemberek kölcsönöser keresték a módját annak hogyan lehet kialakítan az együttműködést a gép­gyártó iparnak ebben a: ágában is. Végül megálla podtak, hogy a magyai gyapjúiparban már kipró bált és jól bevált SZTI szövőgépek bizonyos rész egységeit Magyarország szállítja, más egységei Bulgáriában, Csehszlováki ában és Lengyelországba] készülnek, s az alkatrészei ellenében komplett szövő gépeket kap a magyar tex tilipar. E megállapodá módszereiben hasonlatos ; Zsiguli-programhoz. illetv a gépkocsi alkatrészgyár tás szakosításához. Az öt éves tervidőszak alatt ki cserélik a gyapjúipar sző vőgépeinek csaknem egy harmad részét. A megállaoodás 1972 el ső felére 170 komnl°tt al katrészegység szállítását ír ja elő, s külkeresk°del műnk eddig már 187-e adott át. A következi négy év alatt összesen 681 szövőgéphez használnak fe majd Szovjetunióién ma gyár részegvségeket. Ezel eílehében 1975 végéig 61! szövőgép érkezik s Szov jetunióból Magyarországra s így az alkatrészek érté­ke teli esen kiegyenlíti t gépek árát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom