Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
4. oldal 1972. október 1., vasárnap Lakásépítési őrjárat működik a kompresszor. Tömörebb anyagot nem nyomja fel, kettesbe kapcsolva leáll, mert alkatTóth Mihály és Bagi József asztalos ablakot szerel a szalagházban. (lázban nyolcvan szövetkezeti lakást fejez be, a szé- chenyivárosi lakótelepen pedig egy kilencvennyolc Jakásos tömböt ad át a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat. A jövendő lakók már találgatják, mikor költözhetnek. Erre kerestünk feleletet őrjáratunkon. Az irodából kilépve alig teszünk tíz lépést Bártfai Csabával, az éppen szemlére induló építésvezetővel, máris megállítják. — Mi lesz az emelővel? — A kocsi nem hozta ót? — Azt ígérték, 11-re itt lesznek, de még nem jöttek. Háromnegyed kettő. Még két rövid konzultáció, amíg megérkezünk a szalagházhoz. A környék ostromlott várra emlékeztet. . * — Nem is csoda. Százhatvan ember dolgozik itt. Az épület egy részén még a vázszerkezetet szerelik, másutt már a vízvezeték-, a villanyszerelők, az ácsok, asztalosok munkájától hangos a ház. Nehéz irányítani ennyi személyt. A munkásoknak csak fele tartozik az én vezetésem alá, a többiekkel egyezkedünk a határidőket illetően. Ha valamelyik részleg elmarad, akkor a feje tetejére áll minden. Kezdhetjük élőiről a sakkozást — magyarázza az építésvezető a szervezéssel járó bonyodalmakat. * * • Teherautón polírozott lécek érkeznek — a vártnál korábban, még nincs szükség rájuk. Tanakodnak a művezetővel, hova lehetne rakni úgy, hogy ne váljon hasznavehetetlenné. Végül megoldják. Az első szinten a' padlót betonozzák. Míg a művezetővel a minőséget vizsgálják, körülnézek: az itteni lakások alapterülete nagyobb, ésszerűbb az elrendezés is, mint az első szalagházban. Felkapaszkodunk a következő emeletre ahol olasz berendezés fröcsköli a vakolatot a külső falakra. — T”1 híg a malter, sok hullik le — állapítja meg az építésvézető. — Csak első fokozattal mondja Győri Imre brigádvezető. — Elégedett a tempóval? — kérdem az építés- vezetőt. — Lehetne gyorsabb is. Sokat remélünk az új fűtésszerelési módszertől. A rögzítőlemezeket, karokat most előregyártják, a helyszínen csupán felhegesztik. Az év végére mindenképpen készen lesznek a lakások — hangzik a válasz. * * * A szalagházi nyüzsgéshez viszonyítva a széche- nyivárosi 98 lakásos épület szinte kihalt. Igaz, itt már valóban az utolsó simításoknál tartanak. A lépcsőházak burkolatán cserélik a törött műkőlapokat, kötik be a villamos kapcsoló- szekrényeket. A lakásokban friss festékszag. — Minden kész, csupán a melegpadlót nem fektettük le. Azt majd utoljára, hogv ne tegyék tönkre a javításoknál. Az első nésv szekcióban holnap kezdődik a műszaki átadás. Felveszik a hibajegyzéket utána jön a javítás, pótmunka — előreláthatólag nem lesz sok — tájékoztat kísérőnk. Kiss Gvula építésvezető. — Október 20-án pedig a tulajdonosok megkapják a kulcsokat. Robbanás Baján Szakadék szélén a lakberendező szövetkezet Természetesen átvitt értelemben beszélünk robbanásról. A folyamat hosszú évekig érlelődött a Bajai Lakberendező és Építő Szövetkezetnél, míg végül is a detonáció kisöpörte az irodájából a szövetkezet elnökét, Mezős Mihályt, a főkönyvelőt: Bednár Lajost. Nem először írunk ilyen és ehhez hasonló ügyletekről, hozzá szokhattunk volna ahhoz, hogy Svédországi tanulmányút í:í* xW:;ÍSw:< A szécheuyivarosi tonn» egynt epu»c»c (Tóth Sándor felvételei) A múlt év áprilisában Mezős Mihály elnök összeköttetésbe lépett az ÁR- TEX Külkereskedelmi Vállalattal, hogy annak közbejöttével egy svéd famegmunkáló gyár teljes berendezését megvásárolják, átvegyék technológiáját. Ennek érdekében a szövetkezetnél számításokat végezek, de mielőtt az induló gyár költségeit megtervezték volna, Mezős Mihály és Doszkocs Nándor műszaki vezető Svédországba utazott, hogy a helyszínen tanulmányozza a berendezések működését. E tanulmányút alapián a gyár teljes költségét (építés, gépek, vám. forgóeszköz) 13 millió forintban határozták meg. amely összeg végül is 18 millió 30 ezer lett. A dolog azonban nem ilyen egyszerű A szövetkezetnek ugvanis ennyi pénze nem volt. hitel °ket vett fel, de a hitelszerződések szerint a beruházást 1971. december 30-ig kellett volna befejezni. A műszaki átadást ezen a napon meg is tartották, de csupán 8 millió 307 ezer forint teljesítést állapítottak meg, tehát a gyár nem készült el. A hiánypótlást ebben az évben folyamatosan végezték, de a saját vállalkozás költsége meghaladja azt a költségszintet, amit a bank elismert, a többletköltségre ninqv pénze a szövetkezetnek. Tetőzte a bajokat, hogy 1972. január 1-től svédországi követelésként évi háromezer darab ágykeret szállítását vállalta a szövetkezet. de a vizsgálat időpontjáig (1972 június) az esedékes 1500 darab helyett mindössze 600 darabot szállítottak Svédországba. A megalapozatlan döntésekkel, az irányítás, a szervezés fogyatékosságaival igen súlyos helyzetbe sodorta a vezetőség a szövetkezetét. Egyedi bútorok — ingyen A múlt év közepe táján Mezős Mihály különféle rajzokat adott át Doszkocs Nándor műszaki vezetőnek, hogy azok alapján a Budapesten szerzett lakásába egyedi bútorokat készítsenek. A bútorok elkészültek, s azokat 57 470 forint értékben számlázták. Mezős ezt soknak találta, nem is fizetett semmit 1971-ben, csupán ez év januárjában törlesztett 15 ezer forintot, de a többi 42 470 forinttal még ma is adós, noha az egyedi bútorok fővárosi lakásában díszlenek. Sorolhatnánk azonban a további ingyenes juttatásokat, amelyeket az elnök kapott a szövetkezettől, pontosabban annak vezetőitől. Olyan jó elnök lett volna ez a Mezős, hogy például olaszországi utazását is a szövetkezet pénzén tehette meg 1971-ben? Mindenki tudta, hogy rosz- szul áll a kassza, az elnöknek mégis fedezték a közel 11 ezer forintos utat. Miért? Valószínűleg azért, mert mások is ezt csinálhatták. Negyedik éve, 1969-ben Doszkocs Nándor és Bednár Lajos Romániában voltak, Mezős az NDK-ban De Doszkocs és Bednár még ebben az évben Lengyelországba is kiruccant. Három év alatt ezek az emberek 72 ezer forintot utazgattak el — a szövetkezet pénzéből. Ugyanakkor víkendházat vettek önmaguknak a szövetkezettől. Bednár Lajos például egy mintapéldányra tette rá a kezét. E ház értéke 19 ezer forint, de ő 7725 forintért megkapta, mert engedélyezte Mezős Mihály elnök és az ellenőrző bizottság elnöke is. De oldalakon át sorolhatnánk azoknak a nevét, akiknek a szövetkezet bútort készített, s annak árát csupán részben fizették ki. Nem kétséges, hogy ezek a körülmények, a gazdálkodásnak, ésszerűségnek és a szervezett irányításnak alig nevezhető megoldások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezet már-már a szakadék szélére jutott. Gál Sándor Másodállások Mezős Mihály elnök éppen a legkritikusabb évben 1971-ben rengeteget utazott — látszólag a szövetkezet érdekében. Egy év alatt 141 alkalommal ment gépkocsival Bajáról valahová, de ennek zöme — 83 út — Budapestre vezetett. A múlt év folyamán összesen 249 naoot volt távol a szövetkezettől, s így elvileg — mert szabadságot nem vett ki, ahogyan mondta — 116 napot dol- j gozot munkahelyén. Gyakorlatilag azonban ennyit I sem, mert másodállásban a „HESS LE RÓLA CINEGE LESZAKAD A TETEJE” Már nem. Újjávarázsolták! AMIKOR ezt a népdalt énekelték az elmúlt evekben a fülöpházi IV. számú tanyai ipkola tanulói a közismert „nóta” utolsó két sora bizony aktuális volt. Most halljuk a gyerekeket, akiket magam köré ültettem. A két testvér, Juhász Jóska és Jancsi, Szabó Zoli, Jaksa Tibi, Varga Juli ka. — Mi a legjobb, hogy új lett az iskolátok? — Az, hogy tiszta, mert eddig olajos padló volt, most meg parketta van. Tetszett látni? — Igen. No, ki tud még mondani valamit? — Most délelőtt járunk, mert van két tanterem és az alsósok is, mi is külön termet kaptunk. A szertárban van csontvázunk is. Az órán papucsban vagyunk. SÖRÉS JÖZSEFNÉ elsőtől a negyedikig, a férje pedig a felsőbb osztályokat tanítja. A tanító nénitől tudtam meg a következőket: öt kilométeres körzetből negyven gyerek jár iskolába. Az iskola 1971—72-es évi tanulmányi átlaga 3,1 volt. Hatan végezték el a nyolcadik osztályt, hárman tovább tanul tak, szakmát szereznek majd. A többiek otthon maradtak a tanyákon. Dolgoznak, segítenek a szüleiknek, mint azt kisgyermek koruktól tették. KÖRBEJÁROM az iskolát. Vaskerítés, új háztető vörösre festett szegéllyel, ugyanilyen színű hatalmas ablakok, válaszkerítés, téglából garázs, raktárhelyiség és a teraszos villaszerű pedagóguslakás: körben zöldellő pázsit és virágok. Belebotlom az előttem összetekerve fekvő öntözésre szolgáló gumicsőbe. (Itt vízvezeték is van!) Sörös József a felsősök tanára az újjávarázsolás nagyon is földi teendőiről elmondta, hogy közel másfél kilométerről hozták be a villanyt, a társadalmi munkások rengeteget dolgoztak a gyerekek szüleivel együtt. Mindez amit látok jelentős összegű tanácsi támogatás és 300 ezer forint értékű társadalmi munka szülötte. A televízió — az avatásról riportfilmet készített — új iskolapadokat szerzett a budapesti vakok intézetéből, térítés nélkül. BEFEJEZÉSÜL azt kérdeztem a gyerekektől, hogy tudják-e kinek köszönhetik új iskolájukat. — A „vizes” meg a villanyos bácsiknak. A köszönet „lefordítva” az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat és a DÉMÁSZ fülöpszállási ki- rendeltsége dolgozóinak szól akik, a hatalmas munkát rekordidő alatt, a nyári szünetben végezték Cs. K. Csökkent Munkaképességűek Szövetkezeténél működött. Ez a másodállás-imádat egyébként jellemző volt a szövetkezetre, elsősorban a vezetőkre. E másodállásokat és mellékfoglalkozásokat Mezős Mihály egysze- mélyben engedélyezte és 1971-ben összesen 9 tagnak volt másodállása többségében más szövetkezeteknél. A „jó példát” bizonyára az elnöktől tanulták a többiek, hiszen Mezősnek az említetten kívül még egy kereseti forrása volt: 1957 óta mint magántervező ténykedett. Részt vett a szövetkezet által végzett építkezések tervezésében. De Tantos János műszaki osztályvezető például a Micsurin Tsz- ben volt másodállásban. Az összefonódás már odáig terjedt, hogy a tsz anyag- beszerzését a szövetkezet anyagbeszerzői végezték. Használt autó 200 ezerért Csupán egyetlen példát arra, hogy milyen vezetősége volt a Bajai Lakberendező és Építő Szövetkezetnek: Az elnök Mezős Mihály 1964. november 18- án vadonatúj 1800-as BMW gépkocsit vásárolt, amely — a vámnyugta szerint — 138 ezer forintot ért. A kocsit közel hét évig használta. Ekkor — 1970. májusában — a szövetkezet vezetőségi határozat alapján 200 ezer ‘.forintért megvette az elnök autóját. De még ebben az évben, tehát Az idén újabb 178 család válik ki Kecskeméten a lakásra várakozók hosszú sorából. A második szalagegyesek a Csáki szalmájánál is hanyagabbul kezelik a társadalmi, a szövetkezeti tulajdont. De amit ebben a szövetkezetben műveltek, ahhoz a fantázia nagyon is kevés és szegényes. A gátlástalanság olyan magas fokával találkozott itt a népi ellenőrzés, amely — közkeletű szó- használattal élve — már rendőrért kiált. 1970-ben a kocsi javítására 14 ezret, 1971-ben és 1972- ben további 137 ezret fizetett ki a szövetkezet. Bizonyára ez a pénz is jól jött volna, amikor hitelért kellett szaladgálni. Ez azonban még nem minden. Az elnök 1971. augusztusban Budapestre költözött (éppen akkor, amikor a svéd gyár javában épült). A szövetkezet (tehát nem az elnök) egy 8,5 tonnás tehwautót bérelt a Volántól Mezős köl- töztetésé'A?z, de úgy, hogy a visszautat parkettaszállítással kötötték le. Az oda- vissza fuvar 4210 forintba került. Ebből igazság szerint Mezős Mihálynak 2105 forintot kellett volna kifizetnie, de a szállítási előadó mindössze 386 forinttal „terhelte meg” Mezős Mihályt. részt kellene cserélni, csak nem kapható — import. Napi 300—350 négyzetmétert így is elkészítünk, három nap múlva végzünk —
