Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
1972. október S9„ vasárnap 5. oldal Baranyiné és pártcsoportja Szóvá tesszük Nem Emberek válaszúton Internacionalistákkal ismerkedett a tv közönsége csütörtökön és pénteken. Olyan emberekkel, akik tudták, hogy a frontvonalak nem az országhatárokon húzódnak; barátok lehetnek a más nyelvűek körében és ellenségek a honfitársak soraiban. Az Át a túlsó partról című, Magyar Lajosról készített dokumentumfilm sikerült jobban, sokáig nem felejtjük az értelmiségi származású tudós- forradalmár egyéniségét, harcait. A Fiatal még a világ... a játékfilm eszközeivel élve a finn munkásmozgalomba adott bepillantást, meggyőzve a mai nézőket is arról, hogy a Hitler-szövetséges csatlós államokban szinte azonos módszerekkel dolgozott a haladó erőket fékentartó erőszakszervezet. Mindkét alkotás bizonyította, hogy a XX. században a történelmi fordulatok, osztáíy- összeütközések, háborúk szinte naponként állították válaszút elé az egyes embereket; sokszor tétetett próbára a jellem. Gondolta-e a harmadikos polgárista Péchy Blanka, amikor megismerte a VI. reálosztály büszkeségét, Magyar Lajost, jiogy ez a fiú kormányozza majdnem egyedül három napig Magyarországot, alig egy évtized múltán. A tiszta, az elveiért megküzdő, az igazságot felismerő ember megjárja majd az ellenség és önként választott második hazája börtöneit. Nem té veszteti meg sem az itthoni mézesmadzag, sem egy nehéz korszakban érvényesülő egyéni önkény, mert mindig a lényeget figyelte. ehhez tartotta magát. Csodálatos. tragikus, tanulságos sorsát hitelesen a szó legjobb értelmében mondva: hatásosan ábrázolta a televízió. Egyik iskolai társa így emlékezett rá: a jelesek legjelesebbje volt az osztályban. A film után mi is így vélekedünk. Márványi György író-rendező kitűnő arányérzékkel válogatott a korabeli dokumentumok, egykori felvételek között. A Kínában, Moszkvában készített filmkockák jól érzékeltették Magyar Lajos, hajdani újságíró, társadalomtudós, diplomata sorsának változatosságát, ha úgy tetszik „regényességét”. Várszegi Károly operatőr és Rap- csányi László riporter teljesítménye méltó volt a vállalkozáshoz. A Fiatal még a világ ... nyersanyagát nem sorolhatjuk a kimagasló irodalmi remekművek közé. Az egyes döntéseket meghatározó motívumok nem eléggé meggyőzőek. Timo Berg- holm azonban jól kidolgozta a drámai csomópontokat, sikerült izgalmas, feszült légkört kialakítani. A mű végül is tetszett, ami — a témaválasztáson, a finn televízió főrendezőjének tehetségén kívül — néhány nagyszerű színészi alakításnak köszönhető. Heltai Nándor Üj óvoda Űj, harmincszemélyes napközi otthonos óvodát alakítottak ki társadalmi összefogással Harkakötöny- ben. A társadalmi munkákon kívül az Egyesülés Termelőszövetkezet az építés költségeihez 50 ezer forinttal járult hozzá. A harkakötönyiek összefogását jól példázza az is, hogy az idén eddig összesen 646 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Az üzemi pártéletről gondolatokat cserélve Papp Balázsnétól, a Kecskeméti Konzervgyár III-as párt- alapszervezete titkárától hallottam a következőket: Az alapszervezetükhöz — munkaterületenkénti megoszlásban — hét pártcsoport tartozik, s valamennyi beszámoltatása megtörtént augusztusban, illetve szeptemberben. Ezúttal újítottak a számadás módszerén, törekedtek azt a pártcsoport szerepéhez, rangjához igazítani. Tavaly még valamennyi tagjának részvételével adott számot munkájáról egy-egy csoport a vezetőség ülésén, ahol rendszerint az üzemi pártbizottság is képviselteti magát. Az idén viszont saját hatáskörében összegezte, vitatta meg ténykedését, személyenként értékelve a megbízatások teljesítését, a pártépítést stb. A kommunisták kis — 6—17 tagú — kollektíváinak önkont- rollját a leszűrt következtetésekkel együtt pedig a bizalmi terjesztette a vezetőség elé. És meggyőződésük: az öntevékenység jobb kibontakoztatása mellett a kádernevelést is hasznosan szolgálja ez a módszer. I 1. I Röviddel később alkalmam nyílott az alapszervezethez tartozó hét közül a szárító üzemben működő pártcsoport életébe, munkájába betekinteni. — Hogy észrevehető-e a százötven fős szárító üzemben a pártcsoport működése? — ismétli kérdésemet Bíró Ernő, az üzem fiatal, agilis vezetője és nyomban felel is: — Tapasztalatom szerint feltétlenül. Mert erjeszti a jó szellemet, aminek hatása a termelésben mérhető, mert bármilyen problémával, bizalommal fordulnak a csoport tagjaihoz a többiek. Mint üzemvezető elmondhatom, Évike nagyon jó segítőtárs a csoportjával együtt. I 2.1 „Évike” — így említette Bíró Ernő. „Nem tudjátok hol van Évike” — így kérdezték egymástól munkatársai is, amikor kerestem Baranyi Imréné pártcso- portvezelőt. Évike jól megtermett, pusztán a küllemével is tekintélyes munkásasszony. És alighogy beszélni kezd, máris oda kívánkozik a jellemzéséhez: energikus, határozott, nem kedveli a köntörfalazást. — De mennyire, hogy megtalálja a dolgát a pártcsoport! — kezdi mondanivalóját. — Ezen persze, nem a kenyérkereső munkát kell érteni, mert a munkaidő alatt bizonyítson a százalék! A csoportmegbeszéléseinket munka után tartjuk. Például minden taggyűlés előtt a szervező titkárunk tájékoztatja a bizalmiakat a várható napirendről. Utána összehívom a csoportot és megtárgyaljuk mindazt, ami a témával kapcsolatban felmerült '■•özöttük .és párton kívüli munkatársaink körében. Mindia van miről, és nagyon őszintén vitatkoznunk. A végén azért mindig közös nevezőre jutunk. — Említene rá példát? Számot kellett adnunk a nártvezetoségnek. hogy állunk az utánpótlás nevelésével, a pártépítéssel. Nos, több munkatársunk neve is szóba került. Volt közöttük, aki maga jött. hogy szeretne a párt soraiba kerülni. Becsületesen dolgozik. nagyon rendes az illető. De a pártcsoport úgy foglalt állást, hogy egyelőre ne emlegessük a nevét. előbb bizonyítson. Hogyan bizonyítson? Knn feladatot, adunk mi! Például azt mondjuk: gyere, segíts, Üj orvosi rendelőt építettek nemrég Bácsbokodon. A földszinti orvosi rendelőkön kívül az emeleti szolgálati lakásokba is beköltöztek már a lakók. ván a karbantartója, szerelője. — Emellett lakatosmunkákat is végzek... Meg Halason is gépkarbantartást. Aztán kiderül, hogy a Baján székelő területi főgépészt is helyettesíti. Olyankor van „mennivaló”. A nyáron is egy hónapig napi 300 kilométert motorozott — Kalocsa, Halas, Bácsalmás. Mátéháza, Baja — a munkahelyek útvonalán összesen 6000 kilométert futott. Ha kellett, Félegyházára, Kecskemétre is. E zt bizony bírni, győzni kell erővel is, szaktudással is. Sőt. az sem elegendő eev jó kis me- gvényi területen szétszórt, több tucatnyi gép ellátásához. Nemcsak szereléshez, kezeléshez, karbantartáshoz kell értenie, hanem szervezéshez is Hiszen a gépekkel bánó emberek a legfontosabbak. Honnét ez a biztonság? Egyrészt abból, hogy többszakmás ez a 39 esztendős munkás, 19 éves korától 24. esztendejéig gépkocsivezető volt. A budapesti 44-es Építőipari Vállalatnál darukezelő. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál 1958 márciusa óta dolgozik. 1960-ban nehézgépkezelő vizsgát tett. Majd áramfejlesztő vizsga következett. Ért a hegesztéshez is. — Matota József technikustól hallottam az imént, hogy most újabb tanfolyamra készül... Szögbelövő; ez egészen újnak hangzik sokak fülének. — Az most elmarad — emeli elhárítólag a kezét. Most például még szabadságra sem tudtam menni. Vártak rám az 56 lakásos ház lépcsőházi vasablakainak lakatosmunkái. Ha azzal leállók a szabadság miatt, hátráltatom a kőművesek munkáját, azt meg a szakipariak érezték volna meg. Száz embernek nem okozhat zavart egy... Mikor tudom, hogy decemberben van a határidő... Tíz éve ez a beosztá- * sa. Tapasztalta, mennyi oldala van a felelősségnek. S mivel ezt nemcsak szép szavakkal vallja, hanem úgy is él, bíznak benne a szaktársak. Két éve ezért is választották meg műhelytitkámak. Százhúsz ember „bizalmija”. Nem kérdem, hogy bírja ezt is. Tudom, erőt adó ez a megbecsülés is. — Sokszor hálátlan feladat ... — Szerényen csak ennyit sejtet a nehezéről. Munkaverseny, szociális gondok, törzsgárda. Követelmények a gazdasági ’vezetés részéről, teljesítés innen „alulról”. Ezerfelé figyelni. Csak egy példa. Mosolyogva meséli, hogy mivel Kalocsán lakik, nem figyelt úgy fel rá. milyen primitív körülmények közt tisztálkodtak munka befejeztével az emberek, akiknek közel fele a kornyékre jár haza. Az ebédkiosztó asszonyok melegítették egy fazék vígé' s azzal — lavórból mosdottak a munkások, ő helyben lakott, nem érezte úgy át, mi ez. Mint műhelytitkár azonban... Körülbelül három hónapja készült el a mosdó, 5 kagylóval, 5 zuhanyzóval. Kecskeméten, műhelytitkári értekezleten szólt ez ügyben. Rákövetkező héten már jöttek is a „vizesek”. Felmérték a terepet, beszerezték a kazánt és három hét se telt bele, megszűnt a régi állapot. I tt, a termelőmun- " ■ • ' ka tömkelegében így folyik az élet. Körülöttük, az általuk épített házakban a családok otthoni élete virul. Pihennek, asztalhoz, tévé elé, könyv mellé ülnek, játszanak a gyerekkel. Terveznek, szeretnek, szépítik a szobát, munkába mennek... S a kapuküszöbről, ablakról oda-odanéznek az építők fakókék munkaruhás seregére. Talán sokan oda is köszönnek, ha arra járnak. ____ Tóth István i tt ez az ünnepség. Ezért, meg ezért te vagy a felelős. Vagy bevonjuk a sajtóterjesztésbe. Az a fő, hogy valami többletet adjon, amellett, hogy becsülettel dolgozik. És ez a plusz lehet a szakszervezetben, a KISZ-ben, vagy bárhol, de a közösségért végzett munka. Egyébként' ilyen kiszemeltjeink most is vannak, a felvételükről talán mór a legközelebbi taggyűlés dönt. És már gz idén ... Fébeszakad a mondat, mert keresik Évikét, aki* nr-k munkaköri beosztása: í\ látvevő. De távozóban befejezi: — Ebben az évben három elvtórssal gyarapította a pártszervezetet a mi csoportunk. Bodorné Ica, Ökrös Julika és Tenkő Erzsi is közénk tartozik! Erzsitől el is vártuk, ő a gyár gyereke. Színbe itt nőtt fel közöttünk, a munka mellett technikumot végzett... nn Csupa szerénység és komolyság — állapítom meg magamban a szárító üzemi „egyenruhát”, fehérköpenyt és fityulát viselő Tenkő Erzsiké láttán. Halk, megfontolt szavai pedig csak megerősítenek az első benyomásomban. — Május óta vagyak párttag, azóta tartozom a csoporthoz. Ügy volt az, hogy az egyik beszélgetéskor Bodorné Icu megkérdezte Évikét, hogyan lehetne a csoportba bekerülni. Ügy éreztem, most kell csatlakoznom nekem is. (Hosszú ideig a KISZ-ben tevékenykedtem, műhelybizalmi vagyok.) Mert a pártcsoportot, amelyhez mostmár én is tartozom, kívülről is észre lehetett venni. Ügy összetartottak, foglalkoztak egymással és az üzemi dolgokkal. Az egész szárító üzem ismeri a csoport tagjait és a legbizalmasabb jellegű problémáikkal is megkeresik őket. Az biztos, hogy a párttagok szószólói a munkásoknak, akik között nézetem szerint még sokan vannak a pártba valók. Csak nagyon szerények, csendesek, nem vetetik magukat észre. Ezért jó. hogy a mi csoportunk ezekre is felfigyel... — Mi tetszik a legjobban a pártesoport munkájában egy fiatal oárttag- nak? — kérdem Erzsikét. S ő gondolkodás nélkül feleli: — Nagyon tetszik az ősszinteség! Az, hogy a jót és a rosszat is, úgy, ahogy van, személyreszólóan megbeszélik. Szerintem ez a jó, az előbbrevivő. 11 E Még egyetlen villanás a pártcsoport életéből: A csoporthoz tartozó Vén Józsefné — tekintettel a nyolc gyermekére — taggyűlésen kapott felmentést a pártoktatásban való részvétel alól. A napokban mégis ezzel állt a bizalmi elé: — Most már a gyerekek is nagyobbak, szeretnék én is bekapcsolódni, okosodni ... S a pártoktatás minap sorra került ünnepélyes gyári megnyitóján Vén Józsefné is ott volt Persy Irén I csodaszarvas! Mindenki tudja, hogy a kiskőrösi Szarvas Étterem sok mindenben különbözik a legendabeli csodaszarvastól, sőt, nem is arról nevezték el. A különbségeket fölösleges felsorolni, csupán annyit jegyzőnk meg, hogy a csoda mindkettővel rokonságban van. Az étteremmel olyan értelmű a rokonság, hogy csoda, miért nem záratta már •be a KÖJÁL, illetve ha ■azt nem is, miért nem minősítették másodosztályú étteremből harmad- vagy negyedosztályúvá? Nem szónoki kérdés ez, hiszen kriminális állapotokat talál a jámbor utazó ebben a néhány évvel ezelőtt nagy ünnepséggel átadott, akkor még ragyogó tisztaságú .vendéglőben. Két héttel e cikk megírása előtt tapasztaltuk legutoljára, hogy a mosdóban nem lehet kezet mosni. Nincs vízcsap. De a?: is a jobbik esethez tartozik, ha valaki be tud menni a mosdóba. Az ajtón ugyanis nincs kilincs. Esetileg a kövezeten talál v/,zet, ahol nagy tócsában á/il a fekete panes, azt már alig merjük kifogásolni, hogy se törülköző, se szappan nincs még a környéken sem. Ami pedig az éttermi részt illeti: a mii bőr huzatú székek szinte ragadnak a kosztól, kiszakadva, állagukban ingatagon szolgálják a kulturált vendéglátást. A székek ülőkéinek és támláinak találkozásánál kenyérmorzsa-áradat. A falakon régvolt vakolatok hullafoltjai, az olajjal ápolt kövezet enyhén szólva kiábrándító, az abroszokon a tegnapi menü hegy- és vízrajzi térképe. Az úgynevezett személyzeti asztalnál — bár ez már nem a küllemhez tartozik — három-négy felszolgáló ebédel a legnagyobb lelki nyugalommal, a vendég pedig már ezredszer nézi az alig olvasható étlapot és hadonászik kézzel-lábbal a pincérek után. Miért van az, hogy az oly fényes körülmények között megnyitott, átadott, felavatott éttermek, presz- szók, cukrászdák, büfék egy-két éven belül lezülle- nek? Miért van az, hogy ha egy mosdó ajtajáról letörik a kilincs, akkor az hetekig úgy marad (Baián, a belvárosi cukrászdában például egy vízcsap csillag- kereke helyettesítette hosz- szú ideig a kilincset), miért van az, hogy a tömegétkeztetést összetévesztik, vagy azonosítják sok helyen .a tömegnyomorral, az elhanyagoltsággal, a higiénia mellőzésével? S miért van az, hogy ezeknek a szövetkezeti vagy más vendéglátó egységeknek a felettes hatóságai nem veszik észre az ilyesmit, vagy ha igen, nem szólnak senkinek? Bizonyára azért, mert senkinek sem jutott eszébe olyan megoldás, hogv megnézze például a kiskőrösi Szarvas éttermet: megfelel-e a másodosztályú besorolásnak, s ha nem, egy osztállyal visszahelyezze. De nem tették ezt tudomásunk szerint még egyetlen étteremmel, vendéglővel sem. Pedig nem ártana az ilyen visszaminősítés, mert így csupán a látszatot, az indokot talália a vendég a másodosztályú besorolásban ahhoz, hogv többet számolhasson a főúr, mint a harmad-, negyedosztáiyúban. «— dorgál —- __
