Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

Ifm. október 81., péntek 1 oldal A tsz-szövetségek munkájáról tárgyalt a megyei tanács (folytatás az 1. oldalról.) — egyik alapvető követel­ménye az önkormányzati jelleg további szilárdítása a szövetkezeti demokrácia teljes tiszteletben tartása mellett. Éppen ezért a te­rületi szövetségek tevé­kenységével kapcsolatos el­vi követelményeket az alábbi három pontban tu­dom meghatározni: o) a szövetségek tevé­kenységének indító rugója a tagszövetkezetek által támasztott igények kielégí­tése legyen; b) a döntések minden esetben a testületi ülése­ken. tehát küldöttgyűlésen és elnökségi ülésen történ­jenek; c) a szövetségek függet­lenített apparátusa ne akarton más lenni, mint a testületi szervek döntései­nek végrehajtója. Egész szövetkezeti moz­galmunkban maradéktala­nul érvényesülnie kell a szövetkezeti demokratiz­musnak, amit röviden úgy lehet megfogalmazni: a vezetés nem uralkodik, hanem szolgálja a közöst. Ezt. a megfogalmazást még azzal tudom kiegészíteni, hogv a területi szövetségek tevékenységénél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt az elvet sem, hogy a szö­vőiig nem egyes szövet­kezeti vezetők, nem egyes ] pítás nem egyértelmű el­; marasztalás akar lenni az eddigi ilyen tevékenység- i gél kapcsolatosan, mégis I felvetődik az a gondolat, hogy eddigi munkájuk nem mindenben felelt meg a követelményeknek. Gon­dolunk itt arra, hogy saj­nos szövetkezeteink gazdál­kodása során, azzal össze­függésben az elmúlt idő­szakban is fordultak elő súlyos, vagy kisebb fokú szabálytalanságok. Nem tu­dunk választ adni arra a kérdésre, hogy ezeket a szabálytalanságokat, vagy közérdekű problémákat a revizori vizsgálatok időben miért nem tárták fel. Nem I tudunk olyan konkrét esetről, hogy ezek a revi­zori vizsgálatok lettek vol- j na a vizsgált szövetkezeten \ belül az elkövetett vissza- ! élések feltárói. A helyi lakosság ellátása A mezőgazdasági szövet- j kezetek nem mezőgazdasá­gi tevékenységével kapcso- i latban a területi szövetsé­gek támogassák a tagszö­vetkezeteket olyan dönté­seknél, hogy milyen tevé­kenységet folytasson a szövetkezet és milyet ne folytasson. Államigazgatási szerveinknek nem feladata Kerékasztal-beszélgetés a tanácsülés szünetében. lusebb csoportok, hanem o szövetkezetek egészének, a szövetkezeti tagságnak az érdekképviseletét kell, hogy ellássa. Elkerülhetet­lenül adódhatnak tehát olyan helyzetek, amelyek­ben a területi szövetségek­nek. mint érdekképviseleti szervnek, az adott szövet­kezet szőkébb körű veze­tői, vagy vezetősége tö­rekvéseivel szemben kell állást foglalnia. Ha ilyen adódik, úgy nagyon követ­kezetesen és elvi alapo­kon tegyék ezt. A határozatok egységes értelmezése, az egységes cselekvés fontos követel­mény. Helyenként van még probléma. A szövetség ve­zetői és mindenki vitat­kozzon, mondja el bátran a véleményét minden kér­déssel kapcsolatban, de ál­lásfoglalás után csak egyet lehet és kell tenni: min­den erővel a sikeres vég­rehajtás érdekében dolgoz­ni. . \ Az idényekhez igazodni Néhány gondolatot a szövetségeken belül létre­hozott revizori irodák mű­ködésével kapcsolatosan Ezeket az irodákat alkal­massá kell tenni a további megnövekedett feladatok ellátására. Ez a megálla­a szövetkezetek döntései­nek gazdaságossági, célsze­rűségi szempontok alapján történő felülvizsgálása, s a hatósági engedélyt nem ta­gadhatják meg olyan in­dokkal, hogy a folytatni kívánt tevékenységet nem látják gazdaságosnak. Szükségesnek tartom el­mondani, hogy mezőgazda- sági szövetkezeteink na­gyon sokrétű, nem mező- gazdasági jellegű termelő tevékenységet folytatnak, ezzel a tevékenységgel je­lentősen növelni tudják gazdálkodási eredményein­ket. Azzal azonban nem vagyunk megelégedve, hogy a szövetkezetek e körben nem foglalkoznak kellő súllyal a helyi lakossági szükségleteket kielégítő te­vékenység fokozásával. Szövetkezeteink a falu politikai, gazdasági, társa­dalmi, szociális, kulturális központjává váltak. Alap­vető kötelességük a helyi lakosság szükségleteinek kielégítése, még akkor is, ha ez nem mindig bizto­sítja az egyéb tevékeny­séggel elérhető gazdálko­dási eredményeket. Amikor a fővárosban és más, me­gyén kívüli városokban lé­tesítenek eladóhelyeket a szövetkezetek először arra gondoljanak, hogy elsődle­ges feladatuk saját tagja­ik, a helyi lakosság igé­nyeinek jobb kielégítése. Elvárjuk, hogy a területi szövetségek ilyen irányban befolyásolják a szövetke­zeteket döntéseik megho­zatalában. Változott a tagság összetétele A szövetkezetek alapító tagjai olyan emberek, akik­nek a szövetkezethez való I kötődése a munkavégzés I és a munkával elért jöve- I delem mellett a szövetke- j zetbe bevitt földhöz való ■ ragaszkodás miatt is szo­ros volt. Mai szövetkezeti tagságunk összetétele már lényegesen megváltozott. Az újabb generációknak a földhöz történő ragaszko­dása ma már kevésbé, vagy egyáltalán nem jelentős. Meg kell találni tehát azt a formát, amelyben a fia- 1 talabb generáció nemcsak munkalehetőséget lát a szövetkezeti tagsági vi­szonyban. Ezért is elke­rülhetetlen, hogy területi szövetségeik vegyék ki ré­szüket a társadalmi prob­lémák megoldásából és egyebek között az Ifjúsági Törvény végrehajtásából eredő célkitűzések megva­lósításából is. I-íá, z illiliti- W Szavaznak a megyei tanács tagjai. Hozzászólások A területi szövetségek munkájával foglalkozó be­számolóhoz, a következő hozzászólások hangzottak el: Berta Jenő, (Fájsz) ar­ról ‘■szólt,- hogy az elmúlt öt évben a tsz-szövetségek a párt és a kormány me­zőgazdasági politikájának megvalósításán dolgoztak, mégis sok ; szélsőséges vé­lemény hangzott el tevé­kenységükkel kapcsolatban. Éppen ezért szükségesnek és időszerűnek tartja, hogy a megyei tanács helyes ál­láspontot foglaljon el eb­ben a kérdésben. Ezután a . fejszólaló a kalocsai szövetség munkáját, ered­ményeit ismertette részle­tesebben. Egri Andor (nyugdíjas, Kecskemét) a kecskeméti területi szövetség tagszö­vetkezeteiben szerzett ta­pasztalatairól szólva el­mondta, hogy a tsz-ek fel­ismerték a szövetségekben rejlő előnyöket és élnek is azokkal. Felvetette a szö­vetségek területi elhelyez­kedésének aránytalanságát, majd az ellenőrzések fon­tosságáról, azok realizálá­sának szükségességéről be­szélt. Végül a tervezések­kel kapcsolatos felelőssé­get hangsúlyozta. Major Imre (Kecskemét) a termelőszövetkezeteknek a falu művelődéséért foly­tatott munkájáról nyilat­kozott elismerően, de em­lített olyan falvakat is, ahol a művelődésügyet mellékesnek tekintik. Ép­pen ezért fontosnak tartot­ta, hogy a szövetségek is támogassák a művelődési kérdések megoldását. Dr. Mándoki Antal (Kecs ­kemét) a termelőszövetkeze­tek üzemegészségügyi hely­zetére, a munkás védelem fontosságára, a szociális beruházások egészségügyi színvonalának emelésére hívta fel a figyelmet. Ja­vasolta, hogy a szövetsé­geknél alakítsanak egész­ségügyi szakbizottságokat Dr. Németh István (Bern) a szövetségeknek az elmúlt öt év alatt végzett munká­járól beszélt. Ez idő alatt megerősödtek, s feladataik nemhogy csökkennének, de egyre jobban kiszélesedik tevékenységi körük. így például a termelőszövetke­zetek gépellátásának segí­tése, a tanácsadás kérdése­iben. Felszólalása végén a szakmunkásképzés nagy fontosságáról szólott. Hrebik Ferenc (Kecske­mét) elmondta, hogy a te­rületi szövetségek igen jó vitafórumokká váltak. Ja­vasolta, hogy a szövetsé­gek hozzanak létre közös támogatási alapot, s ezzel befolyásolhatnák a beruhá­zások gazdaságosságát, a gazdálkodás eredményessé­gét. Dr. Szoszkó László el­mondta, hogy a beszámoló­ból sok hasznos tapaszta­latot értékesíthet a TOT is, ugyanakkor beszélt más megyékben szerzett, a tsz-szövetségekkel kapcso­latos tapasztalatokról. Varga Antal (Baja) a szövetség és a különböző vállalatok, üzemek kap­csolatáról szólva szüksé­gesnek tartotta az érdekek egyeztetését, mert ennek hiánya sok esetben még vitákra, nézeteltérésekre ad okot. Dr. Maár András (Kecs­kemét) arra hívta fel a megyei tanács figyelmét, hogy egyelőre nincs még teljességgel megoldva a ter­melőszövetkezetekben a komplex területhasznosítás, különösen a homokhátsági szövetkezeteknél. A szak­emberekről szólva elmond­ta, hogy sok, mezőgazda- sági szakiskolából kikerülő fiatal ipari üzemben he­lyezkedik et, bár a tíz­ekben is igen nagy szük­ség volna tudásukra. Kér­te a tanácsot az általa fel­vetett kérdések vizsgálatá­ra. Vámos Ferenc (Vaskút) a termelőszövetkezeteknek arról az elsődleges köte­lességéről szólt, hogv min­denek előtt a helyi lakos­ság — a község, a járás, a városok és a megve — igényeit . elégítsék ki. s csak azután ,. lép jenek” to­vább más területek felé az általuk termelt árukkal. A vitát dr. Glied Károly foglalta össze majd a na­pirendi ponttal összefüg­gésben elhangzottakat dr. Gaidócsi István elemezte összegező igénnyel. Rövid szünet után a mé­rvei tanács folytatta mun­káját. Dr, Kőrös Gáspár. a megyei tanács általános elnökhelyettese néhánv perces szóbeli kiegészítést'* fűzött ahhoz a jelentés­hez, amelyet a tanácstagok írásban előzetesen meg­kaptak, s amely a megyei tanács vb. pénzügyi osztá­lyának szervező és irányító munkáját tárgyalta. El­mondta, hogy a Pénzügy­minisztérium jónak, és ki­elégítőnek minősítette a jelentést, ezzel egyidőben megjelölve azokat a konk­rét fogyatékosságokat, ame­lyek megszüntetése már folyamatban van, s ame­lyeknek javítására a jövő­ben több gondot, nagyobb figyelmet kell fordítani. Mivel a témához hozzá­szólás nem volt, a megyei tanács elnöke röviden ösz- szefoglalva a jelentés lé­nyegét. a napirendi pont tárgyalását lezárta. A je­lentést a megyei tanács el­fogadta. Ugyancsak elfo­gadta az ülés a megyei né­pi ellenőrzési bizottság 1972. év második félévi munkatervének javaslatát. Egyetértett a tanácsülés azzal a tájékoztató jelen­téssel is, amely a Bács- Kiskun megye Budapesten című kiállítás sorozatról készült. A továbbiakban Bács- Kiskun megye Tanácsa el­fogadta azt az indítványt, (Pásztor Zoltán felvételei) amely Akasztó—Ökördi pusztát Kiskőrös nagyköz­séghez, Bodoglár és Tajó külterületi településeket pedig Kiskunmajsa nagy­községhez csatolta. A ta­nácsülés végén dr. Gajdó- csi István javaslatot tett a megyei tanács negyedik negyedévi ülésének napi­rendjére, amelynek elfo­gadását követően interpel­lációk hangzottak el. Baki Ferenc szanki is­kola-igazgató a körzetesí­téssel összefüggő autóbusz- járattal, dr. Jenei János­áé, jánoshalmi gimnázium igazgató a kereskedelem­ben dolgozó nők fizikai munkájával, dr. Schwartz László, bócsai tanácstag a I.ázársor és Mondoksor vil­lamosításával, a tázlári or­voslakás felújításával, Bo­csa villamosításával. Ma- jer Imre, dunavecsel ta­nácselnök a nagyközség belterületén áthúzódó S1 - es út javítási-korszerűsítési munkálatainak folytatásá­val kapcsolatban terjesz­tett elő interpellációt. Az interpelláló tanácstagok kérdéseire 30 napon belül írásban kapják meg a vá­laszt a megyei tanács szak- igazgatási szerveitől. Gál Sándor Megnyitották a megyei orvosnapokat Mintegy 170 orvos rész­vételével tegnap délelőtt Kiskunfélegyházán ünne­pélyesen megnyitották a XII. megyei orvosnapokat. A városi tanács díszter­mében az elnökségben he­lyet foglalt dr. Aczél György, az Egészségügyi Minisztérium főosztályve­zetője, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, Gera Sándor, az MSZMP me­gyei bizottságának osztály- vezetője, dr. Ikrényi Imre, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Pethes Attila, az Orvos-Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete me­gyei bizottságának elnöke és a város párt- és tanácsi vezetői. Dr. Aczél György, az egészségügyi miniszter ne­vében köszöntötte a tudo­mányos tanácskozás részt­vevőit, akik e kétnapos eseménysorozaton az acut- betegellátás témakörével foglalkoznak. Dr. Dömötör Endre, a megyei tudemányas bizott­ság alelnöke megnyitójá­ban elmondotta, hogy az orvosnapok megrendezésé­nek cáliat fórmmot ajkú a nni.­megye orvosainak, fiatalok­nak és tapasztaltabbaknak munkásságuk ismertetésére, másrészt tanulni és elsa­játítani az orvostudomány legújabb eredményeit, és megismerkedni a korszerű módszerekkel. Az eddig megrendezett tizenegy orvosnapon 093 előadás hangzott el, majd­nem teljes egészében a me­gye orvosainak részéről. Örvendetes, hogy az utób­bi években a fiatal orvo­sok is figyelemreméltó elő­adásokkal gazdagítják az orvosnapokat. Az idén 117 beérkezett előadástéma kö­zül 90-et választott ki a bíráló bizottság. A kétnapos szekcióülések valamennyi előadása az acut-betegellátás (sürgős orvosi beavatkozást igénylő megbetegedés) tapasztalata­it, módszereit tárgyalja. Az egyes előadásokat vita kö­veti. A rendkívül hasznos, sok értékes tapasztalatot köz­readó előadásokat ma foly­tatják, s ezeknek a szek­cióüléseken elhangzó ösz- szefoglalóival fejeződnek be a XII. megyei orvosna-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom