Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-27 / 254. szám
4. oldal TI., péntek Mertek egymás szavába vágni A |ó állategészségügy - alapkövetelmény NEM AFFÉLE „rutinülést” tartott a közelmúltban a népfront kiskunhalasi járási elnöksége. A kibővített tanácskozáson a járási mezőgazdasági munkabizottság beseámolÓját hallgatták meg a mezőgazdasági szakszövetkezetek tagjainak élet- és munka- körülményeiről — Mayer István elnök tolmácsolásában. Rendkívül érdekes, izgalmas és bonyolultsága miatt is nehéz társadalmi kérdés elemzésére vállalkozott az elnökség. Kitűnően tükrözte ezt a célratörően összeállított „felmérés” vitája. Üj terület, merész kezdeményezés volt a mezőgazdasági munkabizottság számára is a több hónapon át tartó vizsgálódás. Hogy mennyire szerteágazó is —% bizonyítják a szakszövetkezetekben fellelhető sajátos körülmények. Hiszen megtalálható bennük a gazdálkodás nagyüzemi formája, a magánkisüzem, a kisparaszti gazdálkodás egyaránt. Az összefüggések, következmények egész sorát Idézi fel a tagság életkori összetételének vizsgálata is. Mindjárt elképeszt az is, hogy a halasi járásban működő 15 szakszövetkezet 5200 tagjából összesen — írd és mondd — huszonegy! a Ifi—20 év közötti fiatal. Míg a 40 év felettieké 2833, s ezerszázkilenc- venhárom a nyugdíjas és járadékos. A többi 20—40 esztendő közötti. UGYANCSAK benne vagyunk a szakszövetkezeti gondok sűrűjében, amikor a már itt elkezdődő kérdéseket bogozzuk. Miért ilyen kevés a fiatal? Kutatásai során több okra is rávilágított a bizottság. Egyike ezeknek szemléletbeli, a mezőgazdasági munka régi formáitól való olyan ódzkodás, amellyel termelőszövetkezeti fiatalok körében is találkozunk. A húzódozás másik oka, hogy az ifjúság egy része ma már nem hogy a tanyai, hanem még a falusi élet- és munkakörülményeket sem szívesen vállalja. Továbbá a jelenlegi nyugdíjtörvény hátrányosabb a szakszövetkezeti tagra nézve, mint az alkalmazottakra. Javasolja a bizottság, hogy ez utóbbi körülményt más szervek is vizsgálják meg. Maradjunk a lakás- és munkakörülményeknél. A szakszövetkezeti tagok 90 százaléka szétszórtan elhe-1 lyezkedő, fele arányban már | lebontásra szoruló, egészségtelen. földes tanyákon él. Itt villany, tévé — igen elvétve, csak a rádió meg az újság hozzáférhető. Könyv iránti érdeklődés alig. ~~A~ SZAKSZÖVETKEZETI tagok elenyésző számban, mintegy 10 százalék arányban vesznek részt a közös munkában. 20 százalékuk időszakosan, szüretkor, gyű. mölesRzedéskor . A közös munka zömét alkalmazottak végzik. A tagok kisüzemi. hagyományos módszerekkel ' művelik földiü- ket, Mr kisgépek beállítása. műtrágya és növényvédő szgrek alkalmazása bizonyos komzerűsödésre mutat. Kisgépeket azonban nehezen *s drágán lehet beszerezni. A tagok igen hátrányosnak tartják, hogy az újabb rendelkezés szerint magánszemély csak tíz . lóerős traktort tarthat. Sokan rendelkeznek már különböző típusú traktorokkal és házilag konstruált szállítóeszközökkel. Ezekkel művelik az egyénileg használt földeket és szállítják terményeiket Amennyiben e gépek üzemeltetését le kell állítani, várható, hogy sokan elhagyják a földet, illetve felajánlják a közösnek — állapítja meg a bizottság, és célszerűnek tartaná a rendelkezés újabb felülvizsgálatát, illetve 20 lóerőig engedélyezné a traktorok használatát. EBBEN a kérdésben a Petőfi Népe külön cikkben is letette a maga garasát, de a maisai elnökségi ülés vitájának erre vonatkozó egy-két gondolatára ezúttal is kitérünk. Ha például Maisán a rendelet szerint „iktatják ki” a traktorokat e gépek száma mintegy felére csökken. Honnan kerítsenek hirtelen helyükbe lófogatot? Mert a vonóerő kell, talajműveléshez, szállításhoz. Vissza tehát egy lépéssel a régihez, amikor az is tény, hogy a lótartás nem kifizető? De más összefüggései is vannak a traktorkérdésnek. Az bizony már nem egyeztethető össze a szocializmus szellemével, hogy néhány szakszövetkezeti gazda 2—3 traktort is „befejlesztett” egyéni földjére. Eny- nyivel — nyilván nem maga dolgozik már, hanem bérmunkást foglalkoztat és némelyek más, nem éppen tisztességes pénzszerzésre, spekulációra is felhasználnak Ilyen túlméretezett gépállományt. Igenám, de hány ilyen megvagyonosodott szakszövetkezeti tag van, akik — és az általuk sugallt tendencia — miatt a rendeletet hozták? Kevés. Nem annyi, hogy ne lehetne szigorú megadóztatásukkal gátat vetni harácsolásuknak. AZ EDDIGIEKBŐL is komplexum megvizsgálására olyan tevékeny elnökség, felkészült bizottság vállalkozott, mint a halasiaké. S olyan hatásfokkal tudta a tartalmas vitában megragadni a legidőszerűbb tennivalókat, hogy — miként azt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselője kifejtette — a szakszövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek vizsgálatát a népfront egyik országos munkabizottsága is közeli programjába veszi. Tóth István A magas színvonalú állattenyésztés egyik alapkövetelménye a magas színvonalú állategészségügy. Ez a felismerés egyáltalán nem újkeletű. S ha fokozatokról lehet beszélni, akkor vitathatatlanul megállapítható, hogy a nagyüzemi állattenyésztésben, állati terméktermelésben az állategészségügynek még a korábbinál is nagyobb a jelentősége. A termelés gazdaságosságát, fejlesztésének lehetőségeit az állat- egészségügy helyzete, színvonala számottevően befoPont — a mondat végén Ez a csinos kis épület a pirtói új postahivatalé. Műszaki átadása néhány hete történt, amivel több éve húzódó ügy végire került pont. Mielőtt az új posta — az ugyancsak új, s hasonlóan tetszetős élelmiszer- üzlet szomszédságában — jelépült, a hivatal a művelődési házban, mint megtűrt vendég, működött. Oda abból a kényszerűségből került, hogy a posta „eredetileg” olyan régi épületben székelt már, ahová belépni — hát még benne dolgozni — nem volt éppen biztonságos. Most már áll az új posta és épülettársával üde színfoltként fogadja a faluba tartó helybelieket s a látogatókat. (Pásztor Zoltán felvétele) lyásolja és nemegyszer meg is határozza. Érvénye:- e megállapítás az állatte nyésztés minden területén. Érdemes emlékeztetn arra, hogy a nagyüzem; baromfihús-termelésnek, tojástermelésnek a lehetőségét is az állategészségügyi problémák megoldása adta. A szarvasmarha-tenyésztésben az állategészségügyi követelmények, a betegségek megelőzéséért, leküzdéséért folytatott munka szerepe szintén rendkívül nagy. A hazai állategészségügy -sok jól felkészült embert fog össze. 1945— 1970 között hazánkban 2795-en szereztek állatorvosi oklevelet. 1960—1970 évek átlagában évente 115 állatorvos kapott diplomát. Magyarországon 1938-ban alig több mint ezer állatorvos dolgozott, s ha számosállatban számolunk (egy számosállat minden ötszáz kilogramm élősúlyú állat, vagy állatcsoport) egy állatorvosra csaknem két és félezer számosállat gondozása várt. Az 1968- as statisztikai adatok szerint már több mint háromezer állatorvos tevékenykedett az országban, s fele annyi számosállat jutott egy állatorvosra, mint harminc évvel korábban. Az ellátottságot számszerint vizsgálva országunk Európában, sőt világviszonylatban is az elsők között van. Küzdelem a brucellózis ellen Annak ellenére, hogy az állatgyógyászathoz, a megelőzéshez értő szakemberek száma aránylag magas, egyáltalán nem mondható kielégítőnek az állat- tenyésztésen belül a szarvasA Skoda, Moszkvics, Zsiguli és Volga után Cl J f^íf IfíStit és Wartburg gyárában érezhető, mennyire egységes politikai, társadalmi szemlélettel, a megítélés differenciáltságában is megnyilvánuló biztonsággal boncoltak itt kényes, nehéz kérdéseket. Ez a dialektikus alaposság jellemezte a vita többi részét is. Felvetődött például, hogy a fiatalok megnyerése, ott-tartása érdekében nem lehetne-e engedélyeztetni egy-egy tsz-ma- jor üzemi vagy külterületi lakóhellyé nyilvánítását. Tisztázódott, mi ennek az útja. De ennyivel nem elégedtek meg a résztvevők. Ki-ki kettesével, hármasával állt elő jó és kedvezőtlen példák szembesítésével. Míg megnyugtatóan nem összegezhették, milyen előfeltételek és kilátások szólnak amellett, hogy érdemes az üzemi lakóhellyé minősítést kérni. ÓVA INTETTEK a felszólalók attól, hogy elhamarkodottan olyan határozatok, rendelkezések meghozatalát szorgalmazzák 'elsőbb szervektől, amelve vet már kis idő múlva mó iosítani vagy egvenese- "egváltoztatrti kénvszerül 'enek. Mint talán a trak- ‘ortwvben is. örülünk annak is q sajátosan TM«« megyei „eredetű” Az AFIT kiskunfélegyházi szervize- még csak december közepén lesz kétéves, de máris nevet szerzett magának a gépjárműtulajdonosok körében. Növekszik a törzsvendégek száma, s ez nem utolsósorban a szakszerű és a körülményekhez képest gyors munka eredménye. A szak- szerűség egyik forrása, hogy két év alatt már négy szerelő töltött hosz- szabb-rövidebb időt — általában két hetet — a Skoda, Moszkvics, Zsiguli, és Volga gépkocsik gyárában, Csehszlovákiában illetve a Szovjetunióban. Most két hét után az NDK-ból érkezett vissza Papp Lajos, a szerviz ügyfélszolgálatának vezetője. A tapasztalatcsere-kirándulást — a tröszt szervezte meséli élményeit. — Tizenhatan — szerelők, műszaki szakemberek — látogattuk meg először Zwic- kauban a Trabant gyárat és megismerkedtünk a kedvelt kiskocsi gyártásával. A gyár 5 üzemrészében 9 ezer ember dolgozik. A TreV»qntot 1958 óta m'árt- iák és 1912-ig kereken P9 hnevta el e futószalagokat. Az időn december végéiv 99 ezret sónak át ~ '-prpcVe '7 ol orrvn 1ur?o^7lávT Há*! "^ííeVriek. Terrr'5~'7ofp,3'-ri ^ német autó A gyár szakemberei sok hasznos útmutatást adtak a kocsi eredményesebb karbantartásához, illetve javításához. Felhívták a figyelmünket arra, hogy milyen nagyon fontos a gyújtás helyes beállítása, de arról is kaptunk tájékoztatót, hogy hamarosan megszünteti a jelenlegi csap- szegproblémákat. Ismertették az újabb típusokon végrehajtott módosításokat. Mint megtudtuk, javítják a fűtést, kényelmesebb üléseket szerelnek fel, módosítják a műszerfalat, de jelentős változtatást hajtanak végre a szabadonfutón is. Ezeken a tájékoztatókon természetesen a csoportunk tagjai is elmondották tapasztalataikat, s a gyár mérnökei megígérték, hogy figyelembe veszik őket. Hamar eltelt az egy hét utunk második állomásához érkeztünk, az eisena- chi Wartburg gyárba. Nagy érdeklődéssel hallgattuk a gyár múltjáról szóló ismertetőt, azt, hogy innen először 1898-ban gördült ki az első. francia licenc alapján készült génkocsi. A saját konstrukciói 1009,ben késrfi,'H4k. s ennek a többi között az. volt a nagv nevezetessége, hogv ,már 120 kilométeres” sebessé«? elérésére is kénes volt. A gvár múzeumában meg is néztük a sátortetős, faküllős ósdi — de működőképes — alkotmányt. Örömmel hallottuk, hogy ez a gyár az idén 45, jövőre 47,5, 1974-ben pedig 50 ezer gépkocsit gyárt. A hatalmas üzem dolgozóit dicséri az, hogy felajánlották: az idén a 45 ezer gépkocsit megtoldják 600- zal és még 1 millió márka értékű alkatrészt is készítenek. Elmondották azt is, hogy 1975-ig gyártják a kétütemű típust, utána négyütemű motorral látják el a kocsikat, de tiz évig még a régihez is gyártanak alkatrészt. Igen hasznos volt a két hét, alig győztünk jegyzetelni. Hazafelé megnéztük a drezdai képtárat és még arra is jutott idő, hogy néhány órára ellátogassunk Kari Marx Stadt-ba, a Barkas gépkocsik gyárába. Itt is feljegyeztünk néhány hasznos dolgot, a nálunk gyakori mikrobuszokkal és kistehergépkocsikkal kapcsolatban. Most rendezem a jegyzeteimet, s néhány nap múlva részletes beszámo lót tartok a szerviz dolgozóinak a két hétről. Természetesen addig és azután is sokat beszél vetünk a szerelőkkel. különösen azokkal akik Trabant, vág?7 Wartburg kocsikkal fogla latoskod rí k... Opauszky László ! hogv Tiskur, kérdés- sok. részére is. marha-tenyésztés állatgészségügyi helyzete. A gondok nagyobb hányada a nagyüzemekben mutatkozik. Azt a szellemi erőt, amelyet az állatorvosok képviselnek különböző okok miatt még nem tudják kellően hasznosítani. Ha a szarvasmarha-tenyésztésnél maradunk, akkor itt a legnagyobb feladatot a gümőkor és a brucellózis felszámolása adja. A gümőkormentesí- tésnek a gazdasági károkon megszüntetésén kívül közegészségügyi jelentősége is van. A brucellózis pedig a vetélések, a koraellések miatt okoz nagy kárt — csökkentve a szaporulatot, a tejtermelést. E betegségek ellen ma már szervezett a védekezés. A eümő- kor mentesítése érdekében 1902 óta jelentős lénések történtek. 1968 óta pedig a gümőkormentesítés állami támogatásának feltétele lett a brucellózistól való mentesítés is. Nincs helye engedménynek A brucellafertőzöttség sajnos, nagy méreteket öltött. S ha az állomány fejlesztésével számolunk, akkor e betegség ellen még az eddiginél is erőteljesebben, következetesebben keli küzdeni. A brucellózis hallatlanul megnehezíti, s a következőkben is megnehezítheti az új telepek be- néoesítését. Az új telepeknél természetes követelmény a brucellamentes állomány. Itt engedménynek helye nincs. De mért egy- egy nagy új telepre szinte lehetetlenség ma rövid idő alatt összeszedni azonos korú, brucellamentes üszőiket, a benépesítés hosszú ideig tart. Ez a helyzet arra inti az új szarvasmarha-telepek létesítésével foglalkozó gazdaságok vezetőit, hogy az építés tervezésének az idején készítsék el a benépesítés tervét is. Készüljenek saját gazdaságukban úgy, hogy gümőkor és brucellamentes jószágok kerülhessenek új telepükre. A fejlesztés feltétele A hazai állategészségügyi szolgálat rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyekkel a szarvasmarha-tenyésztésben milliós károkat okozó betegségek csökkenthetők, leküzdhetők. Ehhez azonban a gazdaságokban is jobban be kell tartani az állategészségügyi előírásokat. Az üzemi állatorvosok száma egyáltalán nem mondható kielégítőnek. Soraikban nagy a fluktuáció is. Minden arra mutat, hogy az üzemi állategészségügyi szolgálatot fejleszteni kell A nagyobb szakosítót* tehenészeti telepekre nélkülözhetetlen az önálló üzemi állatorvos. Az ő ió munkája a telep eredménve* m.ű- ködésének alapfeltétele. A dolog lényege: amikor a szarvasmarha-tenvésztés fejlesztéséről van szó — akár országos, akár üzemi szinten — a feilesztz.- több fontos követelményével „„v1ó„1űlee napirendi-« kell tűzni az állategészsézünyet is, s e téren is a lehető legbiztonságosabb megoldást választva szükséges • A-ddini az előrehaladás útját.
