Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-22 / 250. szám
4. oldal 1972. október 22., vasárnap iNigv községről — nagvküz*egre Hová lett a mélykúti parasztság? Változóban a falukép — Mélykúton emeletes családi házak épülnek. A kézenfekvő következtetés az. hogy a helységnek van egy igen tehetős rétege. Egy ilyen ház ugyanis legkevesebb félmillióba kerül. S az utóbbi két évben nyolc ilyen hajlék épült: csaknem valamennyit központi fűtéssel látták el. Tulajdonosaik 30 év körüli fiatalok. Ipari dolgozók, pedagógusok, s van egy-két mezőgazdasági is. Hol van hát itt a körülhatárolható réteg? Mert ilyen társadalmi „státusszal"’ rendelkeznek a társasházak építői is. Van négylakásos, hatlakásos, s legújabban egy 16 lakásos házon dolgoznak a kőművesek. Két év alatt elkelt 50 házhely, s valamennyi be is épült. Szövetkezeti tagok, vagy ktsz-ben dolgozó ipariak által? Végképp csődöt mond az elhatárolási kísérlet: a családok legtöbbje, akár építkezik, akár nem, vegyes foglalkozású. Hajdú Béla tanácstitkár emlékezete szerint a 40-es évek végén a mélykúti házakban alig volt padlózott szoba. Ma ennek a fordítottja mondható el; föld- padlós ház a faluszélen található. ott is csak elvétve. 1957-ben öt fürdőszobánál több nem volt. Akkor úgy látszott, belátható időn belül nem is lesz sokkal több. Ezért a tanács, hogy kedvet csináljon a rendszeres tisztálkodáshoz, a 60-as évek elején létrehozta a köztisztasági fürdőt. Célját messzemenően elérte: a mélykúti parasztházaknak ma már szerves része a fürdőszoba. Megmaradt azért, a gyógyhatású termálvíznek köszönhetően. a közfürdő látogatottsága is, hetente átlag 250 vendéget fogad, nagyobbrészt a környékből. Folyamatosan vált komfortossá a nagyközség, s innen a fiataloknak csak kisebb hányada húzódott el másfelé. Bizonyos, hogy a kettő között kimutatható a kölcsönhatás. De az itt- maradásnak a döntő oka mégis az volt. hogy a tsz-ek már az átszervezést követően a környékbelinél magasabb jövedelmet juttattak tagjaiknak, s majd amikor — az évtized közepe táján — a génesftés miatt csökkent a foglalkoztatás; isánv. a ktsz nagy irammal kezdte kiépíteni a sokféle szakmára igényt tartó innrteleoét. Az viszont igaz, hogy a fiatalok nemcsak a mun- kalehotősá«et, és a komfortot várják el lakóhelyüktől hanem a társas életnek az olvanfaHa formáit amelvek módot nvúitanak a iö közZ-zot mesteremW- sére is Ű»v tűnik Mélykút ezekrak sincs b’iávol gondolja itt a d°eo«tra- lizá't” közművelődésre amelynek lénvege az hogy a knBörrd+hon szolaáliq qz riaav rondezvé nyék megtartását, ellenben a napi összejövetel céljaira a jól felszerelt, s közkedvelt munkahelyi klubok állnak rendelkezésre. Természetes, hogy ilyen társadalmi közegben a „csoportnormák” vernek gyökeret. De ezeknek ma már több a pozitív, mint az ellenkező előjelű hatásuk. Mi mással magyarázhatnánk például, hogy a faluban ma is erőteljes vallásos érzület közepette az idén — október elejéig — 15 társadalmi esküvőt rendeztek? Ezek is mind munkahelyi szervezésben. A hatalmas lagzik inkább a jómóddal függenek ösz- sze, valamint az ennek nyomán felburjánzó vetél- kedési hajlammal, amelynek ékes példázata az itt elterjedt szokás, miszerint külön-külön is lakodalmat tart a menyasszony és a vőlegény családja. Ügy vélné az ember, hogy olyan anyagi és társadalmi feltételek között, amelyek Mélykúton törés nélkül teremtődtek meg, nincs gond a gyermekáldással. A demográfia rideg adatai azonban ennek épp az ellenkezőiét mutatják. Az elmúlt évtized — ösz- szesített adatok alapján — ..mínuszos” volt, bár a születések száma csak 50-nel volt kevesebb, mint a halálozásoké. Ám 1970-ben — s ez már csak egy esztendő! — 14 volt a különbség, tavaly pedig: negyvenkilenc. Egy olvan helységben, ahol a fiatalok többsége végig helyben maradt! A „kicsi vagy kocsi” felszínes. s ma már nem is időszerű alternatíváját nem óhajtom Mélykútra vetíteni, mégis elkerülhetetlen a 180 személvkocsi megemlítése, amelyből az idei gyarapodás 50-re tehető. s ez a szám nagyjából annyi, ahány gyermek megszületése hiányzott tavaly a minimális reprodukcióhoz. Hol a magyarázat? Részint talán ott, hogy épp a harmonikus fejlődésben az urbanizációs igények olyan magas fokot értek el, amelyek kielégítésére képtelen a helyi erőfeszítés. Holott, nem számítva a városokat, Kiskőrösön kívül a megyében csak Mélykút rendelkezik szennyvízcsatornával. Az viszont már egyedülálló, hogy ez is saját erőből valósult meg. De a vízmű csak most van épülőfélben, majd huszonhárommilliós beruházással és társulati összefogással. Az évtized közepére elkészülnek a 35 kilométeres hálézattal, s ez annyit jelent, hogy nemcsak a mostani, de az addig felépülő házakat Is ráköthetik a vezetékre. Mindezt olyan áron hogv bölcsődét és óvodát hosszú évek ót* nem bővítettek. Az utóbbinál, a mégoly negatív népesedési mutatók ellenre is hal^s7tb^tí:>LT*5n az s az új, 60 személyes óvoda megépítésére maguk a szövetkezetek vállalkoznak. A három mezőgazdasági üzem teljesítményei többségükben impozánsak. S ugyanakkor a paraszti életvitelnek mintha teljesen nyoma veszett volna ... Az átszervezéskor! fogato- sok ma már gépeken ülnek, tsz-be lépő fiaik pedig behúzódtak a műhelyekbe. Ez csak egyetlen, bár jellemző vonása annak a sok szállal összefonódott jelenségnek, melyben az ismerhető fel, hogy a mélykúti tsz-tagok még az emlékükből Is törölni Igyekeznek a paraszti múltat. Onnan igen — vethetnék közbe a falu közelebbi ismerősei —, de nem a háztáji udvarokból! Mert egy másik adat azt mutatja, hogy Mélykút tavaly 36 és félezer sertést adott át az állami felvásárlóknak. Ennek durván a fele került ki a háztáiiból, s ez esetben is majdnem három eladott hízott disznó jut minden mélykúti lakosra. Igen ám, de a háztáii ólak sertése! tápot esznek — önetető placcokról. Mert az iparszerű sertéstartást nemcsak a közösben honosították meg.., Csak az Alkotmány Tsz több mint száz kis kapacitású ön~tető rendszert helyezett el a tagjainál. Oly módon, hogy a közös meghitelezte a költségeket, s év Vé^én levonta a részesedésből. Ez a módszer nem kis részben oka az elterjedésnek. Mert önmagától, „csak ú ev” a métvkűtl parasífi Gondolkodás sem alakul át... A szőlőt a nagyüzem hozta be Mélykútra. A már csak repülőről meg- permetezhető ezerholdas ültetvényt. Ezért sincs abban semmi különös, hogy a régebben csak kukoricájáról és sertéseiről híres Mélykúton az idén már negyedszer rendeztek szüreti karnevált. Ügy tíz évvel ezelőtt, de még később Is, mint a megvalósuló földi paradicsomot emlegették az Alkotmány Tsz-ben azt az eljövendő korszakot, amikor majd elérik a százmilliós termelési értéket. Nos, tavaly már túl is haladták, de az édent valahogyan nem emlegetik. Különben a 150 mill'*« értéket 1975-re szeretnék elérni. Am elvből 40 millió le«T n jövedelem. Énülhetne belől» 50-né1 több emeletes családi ház... Hatvani Dániel A Kecskeméti Konzervgyár augusztus végéig 41 millió forinttal termelt többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Csupán augusztusban 21 millió forinttal termeltek többet az előirányzottnál. Az eredmények forrása, hogv paradicsomból, paprikából szilvából és uborkából a nyersanya g-beérkezóg —»bb volt, mint az előző évben. Lábra kelt Itt az ősz, jön a tél, s a komorabb évszakokkal együtt szokás szerint megjelentek és sorjáznak tovább a gyermekcipőgondok. Hiányoznak a pultokról a kis csizmácskák, el-eltűnnek a jobb minőségű, hajlékony alapan/agj gyermekebbel ík, amelyekből az idén már csupán az Alföldi Cipőgyár több mint egy millió párat állít elő. A kereslet nagy, amit legutóbb a Kecskeméti Cipészipari Szövetkezet ismert fel, és megkezdte az apró lábbelik sorozatgyártását. A vállalkozás sikerült. A kezdeményezés olyannyira igazolta a reményeket, hogy nyomban hiánycikk lett a szép, nyersgumitalpú, a s roknál jellegzetesen fölhajtóit kéregrészű bébicipő. Közben az országos szövetkezeti cipőmodell-pályázaton nívódíjat nyert a legújabb fazon, Híröske néven megjelent 19—22-es méretű bébicipő, s október közepén bemutatkozott az Országos Piackutató Intézet kiállítótermében is. A szövetkezet az Idén még 1690 párat gyártott belföldre, főleg a Dál-M-gyar- országot ellátó kereskedelmi vállal' tok kérésére, ötvenezer pár pedig angol megrendelésre készül a második féléva Híröske ben. Ugyanakkor az osztrákok és svájciak is jelezték igényüket. így nem lenne csoda, hogy például a ködös Nagy- Britanniában könnyebben jutna hozzá hazánkfia a Híröskéhez, mint például Kecskeméten, ahol a gyorsan befutott terméket útrabocsátó szövetkezet dolgozik. A belföldön maradó gyermekcipők előállítási költségeinek 65 százalékát az állam vállalja magára szociális megfontolásokból. Itthon tehát értéken alul vásárolhatunk, a gyártók nyeresége erősen behatárolt. Az exporttermelés viszont jóval jövedelmezőbb, hiszen annyiért kel el a termék, amennyiért el tudják adni. A legújabb kecskeméti gyermekcipő jő pénzt hoz haza külhonból. Ennek ellenére idehaza — a „hírős városbin” és másutt is — gyakrabban szeretnénk vele találkozni. A kecskeméti szövetkezet jövőre már 300 ezer párat készít belőle, így talán nem lesz pusztába, illetve országhatárokon túlra kiáltott szó: „Hol vagy, Híröske?”. H. E. Kecskeméti vegyifülke a világpiacon I Többször hírt adtunk már a Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet termékeiről, közöttük a legjelentősebbről, a vegyifülkéről. A képen az új típusú — az E—2-es — vegyifülke látható, amelyet laboratóriumi kísérletekre használnak, elsősorban a vegyiparban. Megtalálható azonban az iskolák, tanintézetek vegyi laboratóriumaiban is. Jelenleg szovjet megrendelésre készítenek 110 darabot, de a további megrendelések alapján szállítanak még Görögországba, Iránba, Chilébe, Peruba és az NDK-ba is. Az új típusú kettős vegyifülke az Üj szocialista brigád vezetőjének, Áron Lajosnak és a brigád egyik tagjának, Gacza Kálmánnak pályadíjnyertes újítása. Képünkön a két díjnyertes szerelő az egyik vegyifülke összeállításán dolgozik. Sz. F. wmmm Negyedszázaddal előbb, Baján ír ■»öztudott, hogy Bács- Kiskun megye Pest megye déli részéből és a volt Bács-Bodrog vármegyéből alakult ki 1950. januárjában. Az viszont talán már a feledésbe merült, hogy a Magyar Kommunista Párt szervezeti felépítésében Pest megye déli f»le és Bács-Bodrog megye együtt képezte a Dél-P?st megyei pártbizottságot. Bizonyára — figyelemmel arra, hogy ez nem esett egybe a közigazgatási konstrukcióval, 1947 őszén az MKP Központi Bizottságának Szervező Bizottsága (titkára Szirmai István volt), úgy döntött, hogy Bács-Bodrog önálló megyei bizottságot kap. s így irányítja a hatáskörébe tartozó jánoshalmi, bácsalmási. bajai járásokat és Baja város kommunát óinak munkáját. Az MKP megyei bizottságának m»gnla- — huszonöt évvel ezelőtt — 1947. október 22-én került sor. Erre az intézkedésre félistenül szükség volt, hiszen egy megye — mégha kicsinyke is volt — politikailag, nem irányítható a megyén kívülről. Az erre való törekvésnek már hónapokkal előbb megvoltak a jól látható előjelei, hiszen Andrásfi Gyula, az októberben megválasztott megyei titkár a nyár derekától már csupán Bács- Bodrog területén dolgozott, és irányította a választási előkészületeket. (Andrásfi előzetesen 1946 januárjában megválasztván — a Dél- Pest megyei bizottság titkára volt. Bács-Bodrog megyei megbízatását a központi hathónapos pártiskola elvégzése után kapta.) A megyére szabott, önálló pártbizottság létrehozására persze alapvetően politikai okok miatt volt szükség. Erre már az 1945-ös választások is indítékot adhattak volna, de az 1947. augusztus 31-i választások eredményei ezt a léoést halaszthatatlanná telték. Az 1947-es választások Bács-Bodrogban ugyan javítottak az MKP és a Baloldali B'okk helv7etÄn. de jelentősek voltak még a számokból kiolvasható ellenerők. Mert hogyan is alakult a választás Bács- Bodrogban 1947-ben? A megyei eredményeket összegezve a két munkáspárt 31,3 százalékot kapott (Jánoshalmi járás 23,8 százalék, bácsalmási járás 35 százalék, bajai járás 34,1 százalék és Baja város 31.4 százalék.) A Baloldali Blokk helyzete elsősorban a jobboldali Pfeiffer-párttal szemben a következő volt: Bács-Bodrog megye: Baloldali Blokk 50,6 százalék, Pfeifferék 49,4 százalék. A jánoshalmai járásban ugyanez az arány 37:63 százalék, a bácsalmásiban 57 4: 42,6 százalék, a bajai járásban 63 2:36,8, Baja városban pedig 38,5:61,5 százalék. Ezekbe a számokba beletartozik az is, hogy voltak olyan községek, például Gara és Csávóiv ahol az MKP-nak abszolút többsége volt. E z volt tehát a meghatározó politikai légkör, amelyben az új megyei pártbizottságnak munkáját végeznie kellett. Éppen
