Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-17 / 245. szám
4. oldal 1972. október 17., ke« Pártmegbízatás Átfogva egy kizség éleié! Szerelmién, a Dunagyöngye Termelőszövetkezetben levő irodájában ülve beszélgettünk Angyal Istvánnal, a község párt- alapszervezetének titkárával. Előtte, az asztalon számokkal, feljegyzésekkel teleírt füzet — belebelenézve idézte az elmúlt két évet. A pártmunka sehol sem könnyű, még akkor sem, ha a tagságnak azonos a foglalkozása, egy a munkahelye. Ott pedig, ahol a már említett szempontok szerint is erősen heterogén az alapszervezet összetétele — még csak sokasodnak a feladatok. De, amennyivel több energiát, átgondoltságot igényel a munka, annyival többet is eredményezhet aztán a község gazdasági, társadalmi életében. A szeremlei alapszervezet hatvan tagja hat pártcsoportban tevékenykedik. Termelőszövetkezeti tagok, pedagógusok, ÁFÉSZ, tanácsi, és vízügyi dolgozók tartoznak hozzájuk. A munkahelyi szétszórtság miatt területi fekvés szerint alakították ki a csoportokat. A párttagok megbízatásait, tehát tulajdonképpeni pártmunká- jukat, azonban a foglalkozás. beosztás szerint határozzák meg. A két legszorosabb egységet jelentő csoport a termelőszövetkezet állat- tenyésztő ágazatában dolgozókból tevődik össze. Az idén feladatul kapták a szocialista brigádverseny élővé tételét. Szeremlén ugyanis nincsenek hagyományai a mozgalomnak. A párttagoknak elsősorban a pontos, fegyelmezett munkavégzéssel kellett példát mutatniok. Emellett — mivel a brigád- mozgalom egyik feltétele, összetevője — élen kellett járni a társadalmi munkában is. A tsz-ben az állattenyésztő telep parkosításánál elsőként a párttagok fogtak ásót, gereblyéz Aztán csatlakoztak hozzájuk már a többiek is. A községben nagy átalakulások, építkezések kezdődtek, szükség volt az összefogásra. A kultúrház lebontásánál, a még használható tégla külön válogatásánál, felrakásánál már nagyon sok tsz-tag segédkezett. Így, ez évben először hat szocialista brigád tevékenységét értékelhették a DunagyönA pedagógusok nem egy, hanem több évre szóló nehéz megbízatást kaptak. Mint minden mező- gazdasági üzemben, a szeremlei tsz-ben is egyre inkább szükség lenne szakmunkásokra. A fiatalok pedig mind ez ideig nem mentek erre a pályára, inkább az ipari jellegű szakmákat választották. Az általános iskolában tanuló pedagógusokra hárul hát a feladat; beszélgetni a gyermekekkel, a szülőkkel, hogy a nyolc osztály elvégzése után az állattenyésztőket, kertészeket képző intézményekben folvtassák a fiatalok a tanulmányaikat. Az ÁFÉS7-nél, a kereskedelemben dolgozó párttagoktól is függ, hogy jó vagy rossz a község lakóinak ellátottsága. Hogy elegendő friss kenyér legyen, megfelelő választék a község iparcikkboltjában. Idejében megérkezzen a TÜZÉP-telepre a fa, a szén, a begyújtós. A három, eladással foglalkozó, tehát a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban levő párttag figyelmezteti aztán a tanács, a tsz vezetőit, ha valamivel baj van. Pár nappal ezelőtt érkezett például a jelzés: nem kaptak gázolajat, próbáljanak intézkedni, érdeklődni a tsz vezetői is, mert az olajjal működő szárítóberendezést esetleg nem tudják majd használni a kukorica betakarításakor. A tanácsi apparátusban tevékenykedő párttagok kötelessége, feladata a hozzájuk ügyes-bajos dolgaikkal forduló szeremleiek meghallgatása, panaszaik minél gyorsabb orvoslása. Természetesen ez beosztásuknál fogva is kötelező, de így még felelősségteljesebben dolgoznak, hiszen rendszeresen be kell számolniuk az elvégzettekről pártcsoportjuknak. A párttagok Szeremlén tehát mindenütt ott vannak, ahol a gondokról esik szó. Helyet kaptak a vezetőségekben, beleszólhatnak közvetlenül a község gazdasági, társadalmi életének alakításába. Biztató jelenség és az apparátus megfontolt munkáját bizonyítja, hogy 1970. óta megfiatalodott a j pártszervezet. Azóta vettek fel tíz 30 éven aluli fia- j talt. Angyal István párt- I titkár még mindig elégedetlen, még több, a mun- J kát jobban bíró embert í szeretne látni a párttaggyűléseken. Véleményével i nem áll egyedül, támogatják őt a többiek is, mid- j annyian vagy tíz évvel előbbre gondolkodván. Ak- ; korra nevelődnek, érnek ! meg igazán a mostani fiatal párttagok, akikre rá lehet bízni a majdani if- ; jú párttagokkal való fog- j lalkozást, a község életét. Dénes Éva loalem: SázaSslszss aranygyűrű Ismeretes, hogy a Duna menti és kiskunsági mező- gazdasági szövetkezetek idei gabonabetakarítási versenyén részt vevő kombájno- sok és bálagépkezelők rekord idő alatt érték el magas teljesítményeiket. Az eredményt várakozáson felülinek minősítette a tsz-ek területi szövetsége, amely nemrég döntött arról, hogy jövőre a szakvezetők között is megrendezik a nemes vetélkedőt. Erre a búzatermesztéssel foglalkozó agrármérnökök nevezhetnek be, akiknek a legfontosabb a kenyérgabona talajának előkészítésétől a szemveszteség nélküli aratásáig végzett üzemszervező és irányító tevékenységét mérlegeli a zsűri. A győztesek búzakalászos aranygyűrűt kapnak jutalmul. Szovjet hősök emlékművet avatnak fel november 5-én Apostagon, a község fel* szabadulásának 28. évfordulója alkalmából. Ugyanaznap a helyi művelődési házban kiállítás nyílik, amely a település több mint negyedszázados fejlődését mutatja be. (Bán- révi János leveléből.) Jószágpiac — Kecskeméten Jószágpiac. Vagy állatvásár? Talán mindkettő. Kis többlet az elsőhöz, Serceg a zsír, pukkan a kolbász. —, s egy kis levonás a másodiknál a régi formából. A kor követelményei szerint. A „kimondott” állatvásár már tovatűnt termelési mód velejárója volt. Ma már kinek van ideje egyik vásárról a másikra járni? Meg minek is, mikor a jószágpiacon is el lehet adni például a választási malacot. Meg a takarmányt, krumplit, babot, gyökeret, mákot, ludat, jércét, üszőt. Meg ostort, meg kötőféket, meg tökgyalut vagy szitát. Kast, szakajtót, csirkeita- tót. Még zablát is, netán ko- lompot a háztáji tehén nyakába. Mert szépen szól az, ha a jószágot kihajtják, s ilyen muzsika mellett vígabban kanyarintja be érdes nyelvével a szikár füvet is a marha. Hisz’ még a tudományos emberek is felfedezték, hogy zeneszóra nagyobb a tejhozam. Egy, illetve két szóval: jószágpiac kell. A háztáji miatt is, amelyet csak bulgy feszít több krumpli — zsákban. Karácsonyra olyan sonkája lesz, hogy.. 143 millió forintos kártérítés az elemi csapást szenvedett gazdaságoknak ta ember tart jelentéktelennek. Megkeserülnénk, ha mondjuk Bács-Kiskun megyében máról-holnapra kiiktatnánk a piacról a háztáji tojást, baromfit. A mostani fogyasztásunk kétharmada ebből van! No, ezért se becsüljük le a jószágpiacot. Mert néhány termelőszövetkezeti gazda „ömleszti” j teszem azt. a malacot a | háztáji ólból. Beletesz egyet ! a kimustrált tyúkketrecbe, I ha pénzmagra van hirtelen ! szüksége. Fel az egészet a j bicikli csomagtartójára, s i tolja a jószágpiacra. Aki már tisztességesebben tömött bukszára áhít, hat malacot is felvisíttat a J szekérdérékba, s úgy fog í állást a hetivásáron. Van aztán, aki — mint : képünkön — gépkocsi- I utánfutóról kínálja a tarkákat. S a vevő talán már nem is a szakszerű „bemutatásra” figyel, hanem a csámcsogtató illatokra, melyeket a kolbászsütő kis sátra alól fújdos szerteszét a szellő. Étvágygerjesztőnek — a malacvásárláshoz is. No de eszik a jószág, amíg sorsa fordulására várakozik a ládában, pányUtoljára tíz évvel ezelőtt ászléitek akkora tavaszi fagyot, mint amilyen ebben az esztendőben sújtotta a homokhátsági szőlő- és gyümölcstermesztőket. Ennek a következménye volt többek között, hogy a vásárlók alig találtak az üzletben szamócát, meggyet vagy kajszibarackot. Ka itt-ott akadt is kisebb mennyiség, méregdrágán lehetett hozzájutni. Megyeszerte igen érzékenyen érintette a fagyhullám a szőlőtermesztőket. Kiskunhalason, az állami gazdaság ültetvényeit például olyan terméscsökkenést okozott a fagy, hogy a tervezett és a leszüretelt termés értékének a külön- bözetéből holdanként 12 mázsa vegyes műtrágyát tudott volna vásárolni a gazdaság. Ezzel nem ért véget az elemi károk sorozata Bács- kiskun megyében. Nyáron többször vihar pusztított és 45 alkalommal hullott jég vagy jeges eső. A gyümölcs exportra vagy tárolásra alkalmatlanná vált, a szőlőtermésnek pedig helyenként 70—80 százalékát leverte a jég a tőkéről. Így járt többek között a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, amelynek szőlőtermesztő kerületeiben hetek óta dolgoznak a jégkárbecslők. Július 7-én, 12-én és 29-én hullott jég azon a vidéken. Nem sokkal azután megjelentek az Állami Biztosító szakértői. Megvizsgálták az ültetvények állapotát. Egy hónappal később követte ezt a második szemle. Szüretkor a harmadik, amelyik még most is tart és a betakaxívára kötve, autón, vagy a lőcs mellé felkönyökölve, hogy széjjel lásson. Jóízűt fal a tökből a saját eladó áru is, de lehet venni belőle az otthon röfögő éhe-! seknek is. Mikor volt olyan sora nálunk a töknek, hogy még a Trabantba is belekerült „utasként” ? Tessék megnézni képünket, nem csalás, nem ámítás. Ha a másik tökjrakománynak csak szekér is jutott, a gépesített kor szimbólumaként ott van rajtuk — nemcsak pöttömnyi őrzőjük szigorú szeme —, hanem a háromkerekű pedálos járgány is. Ha tehát a mezőgazdasági élet kisüzemi kereteihez kapcsolódik is jobban a jószágpiac —, jóllehet, megfordulnak ott jó szemű „nagyüzemiek” is, hiszen a vásárban az is jó, hogy érdekes, mozgalmas, s valami váratlanul szerencsés fogás hátha akad — hasznos, célszerű ez a vásár- forma. Ha nem lennének vevők, bizonyára piac se lenne. Míg eladó, s vásárló érdemesnek tartja az itteni találkozást —. addig szükség van ilyen piacra. Tóth István — Pásztor Zoltán tással egy időben fejeződik be. Ilyenkor állapítha- j tó meg ugyanis a kár végleges értéke. A kiskunhalasi gazdaság 7200 holdas összterülete alapján 4,4 millió forint biztosítási díjat fizetett. Az í elemi károkért az eddigi | becslések szerint 4,5 millió j forintot kap vissza, magasabb összeget, mint ameny- nyit kiadott. Ez nem egye- j dülálló eset. Az Állami Biztosító a megye tíüj állami gazda- j ságának es 137 mezőgazdasági szövetkezetének 143 miilió forint kártérítést fizet a szántóföldi és kertészeti növényeket ért veszteségért. Biztosítási díjként viszont I ugyanezektől a termelőktől 14Ó millió forintot kapott A különbözetet más ágazatból kénytelen kicgyen^ . líteni. K. A. 11 Így felvitte isten a tök dolgát.
