Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-06 / 236. szám

1972. október 6., péntek 3. oldal Nagy István centenárium Jövőre ünneplik Ba­ján Nagy István festő­művész születésének 100. évfordulóját. A Duna menti város készül az év­forduló méltó megünnep­lésére, melynek során film­vetítéssel egybekötött em­lékülésen ismertetik a festőművész életútját és kiállítást rendeznek — a jugoszláviai és romániai múzeumoktól, valamint a magángyűjtőktől kölcsön­kért — festményeiből és grafikáiból. A centenári­ummal kapcsolatos rendez­vényeknek az elmúlt na­pokban megalakult emlék- bizottság a gazdája. Virágos, tiszta Kecskemétért” 99 Negyvenötből hét Vontatott a társadalmi szerződések beérkezése A „Virágos, tiszta Kecs­kemétért” indult mozgalom egyik aktusaként — szep­tember első felében 45 cím­re — tanácstagokhoz, válla­lathoz, intézményhez, isko­lához — továbbított a posta „Szocialista szerződés” fel­iratú szöveges nyomtatvá­nyokat. A kísérőlevélben a városi tanács kommunális költségvetési üzemének ve­zetője udvariasan kéri a címzetteket, hogy a szerző­dés aláírásával nyilvánít­sák ki csatlakozásukat a Törpevízművet adtak át Kömpöcön Kömpöc az ötezer néhány- száz holdas, egykori egri káptalani birtok a „gya­korlatban” Kiskunmajsa pusztájaként szerepelt 1950- ig. Ekkor vált ki az anya­község határrészeiből és lett másfélezer főnyi lakos­ságával önálló község. A kisteleki út egyik kö­nyökében szerényen meg­húzódó tanyaközpont dol­gos kezű, szépre, jóra tö­rekvő parasztjai hovato­vább ékesen bizonyították életrevalóságukat. önálló­ságra érett szülőfalujukat napjainkra már a környe­ző más puszták művelődé­si központjává is fejlesz­tették. Korszerűen felsze­relt, lelkes nevelőgárdával rendelkező általános isko­la. ízlésesen berendezett új művelődési otthon, minta­szerűen vezetett ÁFÉSZ- boltok és vendéglő, s nem utolsó sorban az alakuló­ban levő betonjárdás utcák tanúskodnak amellett, hogy a valamikori „puszták né­pe” alaposan megváltoz­tatta itt is a régi világot. E hónap második napja az ígéretesen fejlődő köz­ség újabb emlékezetes fordulója volt. Az Észak- Pács megyei Vízmű Válla­lat ekkor adta át hivata­losan a közel két kilomé­ter hosszú törpevízmű- hálózatot, amely már is 140 lakást lát el egészsé­ges ivóvízzel. Két — 25 köbméteres tartály adja a vizet folyamatosan. Maga a tartály 360 000, — a há­lózat pedig 180 000 forint­ba került. A jó tanácsi gazdálkodást igazolja, hogy a félmilliót jóval megha­ladó összeget a községfej­lesztési alapból tudták fe­dezni. A lakosság társa­dalmi munkájának értéke 60 000 forint volt. A község határában — az elnéptelenedő tanyák mellett — ez idő szerint még 200 tanya kéménye füstöl. Csáki Dénes párt­titkár és Szilágyi József tanácselnök véleménye egybehangzó a továbblé­pés újabb folyamatáról. Szerintük meggyorsul a beköltözés, mivel a mutat­kozó női munkaerő-feles­leg foglalkoztatása céljá­ból a MÉK paprikafeldol­gozó és ládakészítő üzemet létesít Kömpöcön. A be­költözők részére egyelőre 90 házhely áll rendelke­zésre. A lakosság különben is zöldség- és gyümölcs-kon­zerváru termelésére ren­dezkedett be. Az idén — eddig — 100 vagon ilyen árut vett itt át a MEK. mely a község vezetőségé­vel karöltve indít téli tan­folyamot az örvendetesen fellendülő zöldség-gyü­mölcstermelés fokozása ér­dekében. Horváth József népfrontelnök Kiskunmajsa mozgalomhoz és annak megfelelő helyein jegyezzék be, mit vállalnak a megye- székhely egészségügyi, esz­tétikai rendjének emelé­séért. Szeptember utolsó heté­re 7 helyről érkezett visz- sza az aláírt társadalmi szerződés. Gyors áttekinté­sük után is megállapítható, hogy eddig is több mint 15 000 négyzetméter pázsit, több száz négyzetméter vi­rágágy, több száz folyómé­ter díszcserje beépítését, ki­képzését, továbbá több mint 2500 facsemete kiültetését vállalják aláíróik. — A Kecskeméti Barom­fifeldolgozó Vállalat pél­dául nemcsak saját környe­zetében alakít ki 4500 négy. zetméter pázsitfelületet, 180 négyzetméter virágágyat —, s ültet 40 díszcserjét, 300 facsemetét, hanem ezenkí­vül a Ceglédi úti óvoda előtt is 400 négyzetméter zöldségterületet létesít. A Bányai Júlia Gimná­zium diákjai — 700 négy­zetméter pázsittal, 50, illet­ve 40 négyzetméter virág­ággyal, s díszcserjével nö­velik a város zöldterületét. A KISZ-alapszervezet a kezdeményezés „élesztője”. A Béke téri általános isko­la napközis tantestülete és tanulóifjúsága a Temes tér alaposan felújított, új ját­szószerekkel gyarapodott játékparkja fölött vállalt védnökséget. Komoly elkö­telezettség: féltő gonddal^ őrködni a tér rendjén, tisz­taságán, a hinták, mászők, padok, homokozó épségén hiszen naponta mintegy 300 iskolásgyerek tölti szabaó idejét a nyugodt, egészséges környezetben. Hasonlóan értékes a Czollner téri is­kola pajtásainak vállalása az előttük elterülő park gondozására. Az említettek mellett „visszajelentett” már a Kö­zép-magyarországi Pince, gazdaság, az ÉPSZER, a Lampart Zománcipari Művek, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat is, közölve, hogy mivel já­rul hozzá a mozgalomhoz Tudjuk, hogy szép parko­sító, fásító teljesítmények­kel büszkélkedhet már a megyei kórház, a műszaki főiskola, a Fémmunkás, a vízmű, a Mezőgép, a SZIM is, hogy csak az élenjáró­kat soroljuk, csak a szerző, dések visszaküldésével vár­nak még. Mind ők, mind a többi címzett ne holmi bü­Új építési módszer A régi házakkal közre­fogott „foghíjas” telkek beépítése mindig nagy gon­dot jelent, mert ha felál­lították a toronydarut, ak­kor már szinte nem marad hely az egyéb építési be­rendezéseknek, anyagok­nak, a leendő épületek­nek. Ezért jelentős a 22-es Építőipari Vállalatnak a XTV. kerület. Pillangó ut­cai kísérleti építkezése, ahol csütörtökön mutattak be egy újfajta építési mód­szert. a csoportos födém­emelési technológiát. Az új módszer lényege, hogy az emeleti födémeket a földszinten készítik el be­tonból, rétegesen egymás fölött, s az így létrehozott födémköteffet speciális — bolgár rendszerű — emelő- <;7o^vo7otekkel toronydaru pálkiil, eevszerre emelik fel. A mavasba emelt fö­dém alá helvezik el a pil­léreket. amelvek alátá­masztják a padozatot. Kísérletképpen az Álta­lános Gép- és Műanva" Kt.sz négyszintes üzemhá­zát építik, s ennek meg­felelően födémet, tonnányi fel. egyszerre négy több mint 900 súlyt emeltek rokratikus, papírmunkát lásson most ebben. A visz- szajelentések híján, tehát, hogy mit teljesít saját le­hetőségei szerint egy-egy üzem, intézmény, nem tud rendszerezni a kommunális üzem. Nehéz viszonyítani, hogy például a rendelke­zésre álló díszcserjékből, facsemetékből milyen arányban juttasson olyan igénylőknek, akik kérik ezek szolgáltatását, mert maguk nem tudják besze­rezni. Másrészt az őszi lombhullást követő parko­sítási tennivalókat a válla­lások ismerete, számbavé­tele után tudja csak célsze­rűen megszervezni a taná­csi üzem. T. I. Október tanulsága Nemzeti történelmünknek hosszú évtizedeken át a legkomorabb, leggyászosabb napjaként tartottuk szá­mon 1849. október 6-át. A fekete-sárga zsarnokságnak az elbukott szabadságharcunkat követó vak dühe, ádáz bosszúszomja nem csupán a legendás „aradi tizen­három életét követelte. Mellettük még sokszor ennyi mártír neve sorakozik halhatatlanjaink panlheonjánalt falán. Azóta tízezerszám támadtak a magyarságnak új vér­tanúi. A gyászos októberi napok sorát szaporítja októ­ber 23., s nem kevésbé az ezt 12 évvel megelőző októ­ber 15: egy vesztét érző reakciós korszak áldozatokat ezrével követelő, kétségbeesett, vérgözös tobzódásának bevezetője. Ha róluk, hőseinkről szólunk, méltatlan és kegyet­len lenne elbukásukról beszélni. A legtöbbet adták érettünk, remélt és megálmodott jobb korokért, amit csak ember adhat. De életük fáklyájának kilobbanó tüze segített még magasabbra szítani az eszme lángját. Azét a szándékét, amelyet hívjunk bár szabadságnak, szocializmusnak, vagy kommunizmusnak — minden­képp az emberi értékek kiteljesedését, az életet, a jövőt szolgálja. A bitókkal tűzdelt aradi harcmezőn s a vár árkai­ban 1849. október 6-án kioltott hősök életének áldo­zata nem volt hiábavaló. Szellemük ma is elevenen munkál, s az általuk vallott szent célok adnak erőt a késői utódoknak a világszabadság kibomló lobogó­ját mind magasabbra emelni. r Arany Nehru-díj — Évának Bájos, esetlen figurák, kecsesen összeboruló fák, fantasztikus színvilágú tá­jak, sziklás hegyek hul­lámzó tengerek. A képek alatt se név, se cím, mind­össze két évszám jelöli az alkotó életkorát; 5—6, A szép arcú kislány a kecskeméti Katona József Gimnázium második osztá­lyos növendéke. Részt vett, s az elsők között szere­pelt már vagy tizenöt gyermekrajzversenyen. Szi­getvárról, Debrecenből, November 6-7: kétnapos munkaszünet Mivel november 7-e az idén keddi napra esik, s egy munkanap választja el a november 5-i vasárnap­tól, a vasárnapi pihenőna­pot a rendelkezések értel­mében a közbeeső munka­napon, vagyis hétfőn kell kiadni. Az ezt megelőző munkanapon, vagyis vasár­nap a szombati munkaidő- beosztást kell alkalmazni. Ennek megfelelően a munkaidőbeosztás a követ­kezőképpen alakul: novem­ber 4-én, szombaton hétfői, 5- én, vasárnap szombati munkaidőbeosztás szerint kell dolgozni, november 6- a, hétfő pihenőnap, 7-én, kedden munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol november 4-e szabad szombat lenne, ezt a napot november 5-én kell kiadni és 4-én hétfői munkaidőt kell alkalmazni. Ezeken a helyeken november 4-e, szombat rendes munkanap, 5- e, vasárnap szabadnap, 6- a, hétfő heti pihenőnap, 7- e, kedd munkaszüneti nap. A rendelkezések nem al­kalmazhatók a megszakí­tás nélkül és a munkaszü­neti napokon egyébként is működő vállalatoknál. A kereskedelmi, a köz­lekedési és a lakosság el­látását szolgáló más válla­latok dolgozóinak munka- időbeosztását az illetékes miniszter határozza meg. Sáfrán Éva átveszi a Nehru-díjat 8—9. s a legmagasabb is csak 14—15. A Fővárosi Művelődési Házban nyílt meg az indiai gyermekrajz-kiállítás, amelynek magyar résztve­vőit ezúttal tüntette ki Shankar Pillái indiai szer­kesztő a verseny szervező­ié. Egymásután szólítja az óvodás, iskolás korú gye­rekeket. Kecskeméti, me­zőkövesdi, érdi, budapesti versenyzők szorongatják a plaketteket, a díjakat. Taps, elismerés köszönti a legmagasabb — arany Nehru-díjat elnyerő Sáf­rán Évát. Budapestről Moszkvából, Indiából hozott díjakat. — Általános iskolás ko­rom óta batikolok. A rajz­tanárnőmtől tanultam, Ke­celem Szakkörbe jártam. A mostani díjat szintén batikmunkámra kaptam. A címe: Anya gyermeké­vel. — Mit szóltak az isko­lában a sikerhez? — örültek, gratuláltak. És kap.am két nap sza­badságot a suliból. De — ez az utolsó év, hogy gyer­mekrajzversenyen indul­hattam. Elértem a korha­tárt — tizenöt éves lettem. — Az arany Nehru-díj szép születésnapi ajándék — vélekedik Shankar —, miközben végigkalauzol a kiállításon, melyre a gyer­mekrajzokon kívül baba­múzeumának legszebb da­rabjait is elhozta, s kiállí­totta kiadói tevékenységét illusztrálandó angol és hindu nyelvű gyermek­könyveit. Shankar Pillái neves ka­rikaturista, lapja a Shan­kar Wekkly — nagy hatá­sú indiai politikai élclap. Gyermekmagazinjának nagy részét gyerekek ír­ják, szerkesztik, ö maga is ír, szerkeszt, illusztrál gyermekkönyveket „évente tizenötöt, de ötvenet sze­retnék” — fenntart ifjú­sági könyvtárat, olvasóter­met — 23 ezer könyvvel, rendez, szervez gyermek- rajzversenyeket, s össze­gyűjtött egy — a világon egyedül álló gazdagságú — baba-kollekciót, múze­uma számára. — ön miért kedveli a gyermekrajzokat? Miért foglalkozik velük? — Azon túl, hogy a gye­rekek szeretete, a nemzet­közi barátság vezérel, a teremtő, alkotó tevékeny­ség kibontakozása, látvá­nya, segítése örömet ad. Egészen kicsiny korunktól kezdve arra kell nevelni a gyerekeket, hogy élvez­zék a játékos alkotást, a rajzot, teremtő tevékenysé­gük járuljon hozzá önmeg­valósításukhoz. A rajz ál­tal fejlődik színérzékük, kézügyességük, de lealább ugyanilyen mértékben lé­nyeglátásuk, igazságérzetük is. — ön, Shankar úr, kari­katurista. Mi a kapcsolat a karikatúra és a gyerek­rajz között? — Semmi, de semmi. A karikatúra a dolgok nega­tív oldala — a gyerekrajz csupa pozitívum ... K. M. Ülést tartott a megyei népi effenlrzési bizottság Tegnap délelőtt Kecske­méten, a városi tanács épületében ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülés résztvevőit dr. Milla- sin Teréz, a megyei NEB elnöke köszöntötte, majd megvitatták a két témával foglalkozó napirendet. El­sőként az iskolaegészség­ügy helyzetéről készült vizsgálatok összefoglaló je­lentésének tárgyalására ke­rült sor. Az ezzel össze­függésben felmerült kér­désekre Parádi Olga és dr. Faragó Kálmán, a vizsgá­lat vezetői adtak választ. Második napirendi pont­ként egy igen sok embert — különösen a családos szülőket — érdeklő-érintő téma került a bizottság elé: A gyermekellátás egyes költségeinek növe­kedését okozó gazda' ági tényezők vizsgálatáról ké­szült összefoglaló jelentés. Igen sok kérdés vetődött fel a vizsgálati anyaggal összefüggésben, s ezekre Valach István, a vizsgálni vezetője adott választ. (A vizsgálat anyagának is­mertetésére lapunkban még visszatérünk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom