Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

1972. szeptember 22, péntek . oldal SG C30C? Hl* Félelem és felháborodás SÁSÁN Korán reggel házigaz­dánk felesége ébresztett fel, s aggodalmas hangon közölte a következőket: a rádióból tudta meg, hogy hajnalban súlyos provoká­ció történt az olimipai fa­luban. A részleteket akkor még magunk sem tudtuk, az olimpiai faluba, túszo­kat szedtek, s közben két izraelit megöltek... A pa­lesztin gerillák elbariká- dozták magukat az izraeli sportolók szálláshelyén, amelyet a rendőrség körül­fogott.” Háziasszonyunk felhábo­rodása, s izgatottsága alig volt kifejezhető. Egyre a szégyenről, az olimpiai esz­me megcsúfolásáról, a bé­ke elleni merényletről be­szélt, s eközben nem éppen Liebe Münchnerinnen und Münchner! München, Gastgeberin der Olympischen Spiele 1972, und eben noch Schauplatz eines strahlenden Festes, ist erschüttert durch ein unfaßbares Verbrechen. Der Stadtrat der Landeshauptstadt ruft Bürger und Gäste daher auf, heute um 19 Uhr auf dem Königsplatz gegen Gewalt und Terror In Jeder Form zu protestie­ren und für den Frieden In der Welt einzutreten. Der Stadtrat der Landeshauptstadt München polgár, az utca embe­re, aki nehezen tudott be­letörődni az NDK sporto­lóinak sikereibe, s egy-egy aranyérem átadásakor fin­torral, olykor lebecsülő ki­jelentéssel illette a „má­sik Németország” sporto­lóit, e tragédia után félni kezdett. Ekkor derült ki — s ezt házigazdánk fele­sége mondta el, s amelyről már nekünk korábban is, volt tudomásunk — Mün­chenben, de az egész NSZK- ban is eléggé labilis a közbiztonság. S ebben van is valami. Az olimpiai sta­dion környékén a közleke­dést irányító rendőrökön kívül például sehol sem láttuk az egyébként fess egyenruhát viselő rendő­röket. Később, amikor séta közben egyenruhás, de sem derékszíját, sem pe­dig sapkát nem viselő em­bereket láttunk, megtud­tuk róluk, hogy a Bundes­wehr katonái, akik az olimpia sikeres lebonyolí­tásában tevékenykednek, s ezért nem hordanak sem fegyvert, sem sapkát, hogy a külföldiek nehogy azt gondolják: Németországban újra felébredt a milita- rizmus. Szerintünk ennek ellenére kevés volt a rend­őr. Őrnek: Druckerei der Stadtkanzle!, 8 München 2, Rathau» Ezzel a röplappal hívták a münchenieket a terror­akciót elítélő nagygyűlésre de a televízióban és a rá­dióban elhangzottak rövide­sen tisztázták, mi is történt. Később, ez úgy nyolc óra tájban történhetett, meg­hozták a Süddeutsche Zei­tung (Dél-német Üjság) legfrissebb számát, amely a következőket közölte: ..Egy nyolc éve az NSZK- ban tartózkodó palesztin' gerilla bejutott társaival Négy világrész 21 orszá­gában 25 hivatalos kiállí­táson mutatja be a ma­gyar ipar termékeit az idén a HUNGEXPO. Au­gusztus 20-tól december 17-ig 120 napon át meg­szakítás nélkül követik egymást a magyar kiállí­tások Európában, Ázsiá­ban, Afrikában és Dél- Amerikában. Több mint 20 ezer négyzetméter össz­területen, 500 iparvállalat termékeit mutatják be. A kiállítások kulturális eseményekkel, hazánk tu­risztikai érdekességeinek bemutatásával is bővülnek. A legnagyobb részvétel­lel a szocialista országok vásárain szerepelünk: a Lipcsei Őszi, a Zágrábi és a Plovdivi Vásáron, a Brnoi- és a Bukaresti Gépipari Vásáron magyar gén- és fogyasztásicikk-ipar számos terméke vonul fel. E kiállításnak célja — az exportlehetőségek bővíté­sén túl — a gazdasági — műszaki együttműködés új formáinak kialakítása, a szocialista integráció meg­valósításának elősegítése. Tengertúli fejlődő orszá­gok vásárain — a Damasz­kuszi-, az Algiri- és a Bagdadi Vásáron — gépipari termékekből álló bemuta­tókkal jelentkezünk. De résztveszünk az ENSZ védnöksége alatt rendezett III. Ázsiai Kereskedelmi Vásáron Oj Delhiben és nagyszabású gépipari be- j mutatóval ’elentkezünk j Chile Santiagói Vásárán/ hízelgő szavakat mondott a müncheni rendőrségről, a város vezetőiről, a pol­gármesterről és a rendőr­főnökről sem. A véres tra­gédiát a szomszédok- is megtárgyalták. Néhányan át is jöttek, s egyre a mi véleményünket akarták tudni, mit szólunk ehhez a szörnyű tetthez. Feltűnő volt, hogy a német kis­Két gépipari exportlehe­tőségeket nyújtó ország­ban önálló magyar kiállí­táson mutajuk be termé­keinket: a Buenos Airesi önálló Magyar Kiállítás első hivatalos megjelené­sünk lesz Argentínában, a Teheráni önálló Kiállítás pedig megismétlése 4 év előtti kereskedelmi sike­rekben gazdag bemutat­kozásunknak. Az árube­mutatókat mindkét helyen sokrétű szakmai program egészíti ki. Nyugat-Európában 13 he­lyen élelmiszer- és fogyasz- tásicikk-szakvásárokon, va­lamint gépipari terméke­ket és fogyasztási cikkeket egyesítő árubemutatókon vesz részt magyar áru. A nyugat-európai program egyik legszínesebb esemé­nye a Bordeaux-i Magyar Hét lesz, melyet a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­vel és az MTESZ-szel együtt szervez a HUNG­EXPO. Fogyasztási cik­keink népszerűsítésére a Nouvelles Galeries áruház­ban árusítással egybekö­tött kiállítást rendeznek, műszaki, gazdasági elő­adássorozatot tartanak, tu­risztikai lehetőségeinkre az ..idegenforgalmi napok” keretében hívják fel a fi­gyelmet. Képzőművészei kiállítás, a Tátrai-vonós­négyes és az Operaház balettkarának fellépése ad i képet a magyar kulturális ! életről. Ismerősünk, a szomszé­dok, de később az utcán kószáló emberek, vagy a bevásárlást végző háziasz- szonyok egyre csak azt latolgatták, mit tett a fő­polgármester, a rendőrfő­nök azért, hogy ilyen incidens ne zavarja meg a város, az olimpia, az egész világ nyugalmát. Rendkí­vül érdekes volt hallgatni a münchenieket — akik egyébként amikor a tele­vízióban a külpolitikai hí­reket olvassák be. kikap­csolják készülékeiket — müven politikai éleslátással latolgatták e merénylet várható következményeit. Nemcsak az izraeliek, de saját országuk, városuk tragédiáját látták a súlyom provokációban, s egyre- másra jelentették ki, Né­metországban többet nem rendeznek olimpiát, hiszen a vezetők nem biztosítot­ták ennek zavartalan lebo­nyolítását. Szégyelték is magukat, s ennek hangot is adtak. „Mi idevártunk az egész világot, meg akartuk mu- tani, hogy békében, barát­ságban akarunk élni a többi népekkel, s lám, a sportba mégis beleszólt a politika” — hangoztatta egyre szomszédunk, s ezért nemcsak a palesztin ge­rillákat, hanem a nyugat­német hatóságokat is el­marasztalta. A televízió kommentáto­ra egész este a merénylet részleteit ismertette, s há­zigazdánk, aki nemrég tért haza a munkából, ott sze­rezve tudomást erről a példátlan terrorakcióról, figyelmesen hallgatta a te­levízióban elhangzott véle­ményeket. Nem is csoda, hiszen a müncheni rendőr­főnököt szorongatták az újságírók, aki izzadva próbálta megmagyarázni a bizonyítványt. Házigazdánk végül felejt­ve az udvariasságot, felpat­tant a fotelból, s a követ­kező szavak kíséretében kapcsolta ki a televíziót: :Nem magyarázatokra van szükség, hanem gyors és alapos intézkedésre!...” (Folytatása következik) Gémes Gábor Magyar kiállítássorozat — 120 napon át Megnyitó előtt Petőfi emléke Szalkszentmártonban Tíz esztendeig a szalk­szentmártoni úttörőcsapat otthona volt az a műemlé­ki csárdaépület, amelyet a múlt század negyvenes éveiben Petőfi Sándor szü­lei béreltek. Költő fiuk is gyakran tartózkodott falai között A gyerekek segítet­tek a Petőfivel kapcsolatos emlékek felkutatásában, összegyűjtésében. Munkáju­kat a KISZ Központi Bi­zottsága 1961-ben selyem­zászlóval jutalmazta. főmunkatársa rendszerezte. ö készítette az állandó ki­állítás terveit, amelyet a megyei tanács tekintélyes anyagi támogatásával való­sítottak meg. A munkálatokat a Kecs­keméti Katona József Mú­zeum dolgozói végezték, nagy szakértelemmel. Kü­lönösen kitűnt Királyházi Jenő főrestaurátor. Szorgal­muknak köszönhető, hogy a sok hátráltató körülmény szatí. eszközöket, hordókat, préseket, kádakat, szőlőda­rálót — helyeztek el. Az udvaron már ott állnak a régi szekerek — hiszen az épület „beálló-vendéglő” volt hajdan. Egyedül a gé- meskút nem készült még el, de szombatra ez is „rend­ben lesz”. Vasárnap délelőtt 11 óra­kor tartják a megnyitó ün­nepséget. Ünnepi beszédet Simon István Kossuth-dí­Minderről most azért is időszerű beszélni, mert két nap múlva a Petőfi-emlék- házat bekapcsolják az or­szágos múzeumi hálózatba. Az idő folyamán felgyü­lemlett értékeket, a honis­mereti kör kutatásainak eredményeit, a múzeumok­tól kapott tárgyakat Mik­lós Róbert, a Budapesti Iro­dalmi Múzeum tudományos ellenére tegnapelőtt befe­jezték a munkát. A kiállításon zömmel Petőfi szalkszentmártoni tartózkodásának emlékeit láthatják a szemlélők. A házat eredeti állapotába igyekeztek visszaállítani a múzeológusok. Elkészült a szabadkéményes konyha, az ivóhelyiség, a mészárszék, A pincében korabeli borá­jas költő mond, a kiállítást Miklós Róbert ismerteti. Kedden már országos ese­mény színhelye lesz a szalkszentmártoni emlék­ház. Nyolcvan Petőfi-kuta- tó tanácskozik majd arról, hogy mik a legfőbb teen­dők a költőre vonatkozó emlékek további feltárásá­ban. L. A. Tanulmány a nevelőképxésről — Kodály Zoltán-életmükiállítás Kecskeméti kiadványok Két kiadványt lapozga­tok. Az egyik szerény, ro­taprint sokszorosítással ké­szült, a másikat műnyomó- papírra nyomták. Mindkét mű Kecskeméten jelent meg és mindkettő jó szín­vonalú. A Kecskeméti óvónő­képző Intézet Tanulmányok I. füzetét jó érzéssel veszi kezébe az olvasó. ízléses, gondosan kivitelezett mun­ka. (Példa arra, hogy lehet olcsón is tetszetős, célsze­rű kiadványt előállítani.) Az első szám Sebő Gyu­lának, a megyei tanács ta­valyi helytörténeti pályá­zatán II. díjat nyert dol­gozatát tartalmazza. A cí­me: A kecskeméti nevelő­képzés ötvenéves történe­te, 1918—1968. A szerző körültekintően, sok adatot felsorakoztatva ismerteti a nedagógusképzéssel foglal­kozó kecskeméti oktatási intézmények történetét. Módot talál arra, hogy ér­zékeltesse a koronként és iskolatípusonként eltérő nevelési célokat, módszere­ket, a tanárok, tanuló^ társadalmi, gazdasági kö­rülményeit. Ahol feltétle­nül szükséges, kifejten! sa­ját véleményét is. Hasznos tanulmány. Krajcsovszki József igaz­gató elsőszavában „biza­lommal, hosszú és tartal­mas jövőt remélve” indítja útnak a Tanulmányok so­rozatot. Itt is lehetőség nyílik majd az intézeti ta­nárok tudományos értékű tanulmányainak a publiká­lására. Várjuk a folytatást. A Katona József Mú­zeum gondozásában meg­jelent kiadvány több is, kevesebb is, mint a na­pokban zárult Kodály-ki- állítás katalógusa. Szer­kesztői szerint tulajdon­képpen „följegyzés (sza­vakkal és képekkel) arról a múzeumi tárlatról, mely Kecskeméten... visszate­kint a nagy alkotóművész, tudós és nevelő fél évti­zede lezárult életművére.” A füzet elrendezése azo­nos a kiállításéval. Fő ér­deme: a jól válogatott és általában szépen nyomott fényképanyag. (Ezért első­sorban a tervező Molnár Szilárdot és Kiss Béla fényképészt illeti az elis­merés.) Dr. Kecskeméti István, a kiállítás rendezője válo­gatta az egyes tablókat, oldalkat, az életút fonto­sabb állomásait magyarázó Kodály-idézeteket. Munká­ját fölényes anyagismeret­tel, kulturáltan végezte. Az igényes kiállítás és kiadvány összeállítói saj­nos elkövettek két hibát. Az egyik térkép — a ma­gyarázó felirat szerint — azt mutatja be. hogy hol szerveztek Kodály Zoltán útmutatására zenei — te­hát elsősorban a hannsze- res oktatáson alapuló — iskolákat. Kodály Zoltán azonban nem az ilyen in­tézmények, hanem az „éneklő isko'ák” fontossá­gát hangsúlyozta, ezek gyarapítását szorgalmazta. Zavar a címlapon látha­tó két évszám. Jobb lett volna, ha a születési évfor­duló (19721 helvett a ta­nár úr halálának idejét tüntetik föl. Bízunk abban, hoev mindkét kiadvánv érdeklő­dést kelt a szekemberek — és az utóbbi — a nagy- közönség körében. H. N. Ájpli Gyuláné és Szabó Zoltán az összegyűjtött régiségeket tisztogatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom