Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

3. oldal 1972. szeptember 1, péntek Futóhomokból — arany homok „Folósvadászat” Olcsóbb, utóidényes árak Az enyhének ígérkező őszre a Pannónia Szálloda- és Vendéglátóipari Válla­lat csökkentett utószezoni árakkal és jól szervezett programokkal készül. Kü­lönösen a turisták ked­velt kirándulóhelyein, mint Visegrádon és Dobogókőn a Silvanus, illetve a nem­rég megnyílt Nimród Szálló iránt élénk máris az érdeklődés, ahol no­vember 1-ig személyen­ként már 160 forintos áron, kétszeri étkezéssel szoba foglalható — ez csaknem fele a főszezoni árnak. Dobogókőn erdei kocsiká­zást is szerveznek hintó- val, esténként pedig ros- tonsültet szolgálnak fel a szabadban. Ritka élmény a „fotósvadászat”, ahol a fák közti tisztásra terelt vad­disznókat, őzeket kaphatja lencsevégre a turista. A Pannónia balatoni szállodáiban is olcsóbb az utószezon; a balatoni és a siófoki motelban 75 fo­rintos a teljes panzió, a balatonmáriai Touring Hotelban a nyári 165 fo­rintos napi ár most 114-re csökkent. Hármas évfordulóra készülnek Helvécián Nyolcvan esztendeje du­nántúli nincstelenek tele­pedtek meg Kecskemét környékén, a Wéber Ede svájci származású peda­gógus tulajdonában levő 2000 holdas pusztaságon. A nyomor űzte őket a szá­mukra ismeretlen világba, szokatlan körülmények kö­zé. Ha felmentek a birtok legmagasabb pontjára, az azóta már széthordott Strázsahegyre, elszomo­rodtak. Kopár legelő, szálló, illancs homok, ameddig a szem ellát. Kecskemét tornyai pedig olyan reménytelenül tá­volból figyelik, hogy mire jut ez a százötven-kétszáz ember; a mai Helvécia első nemzedéke. A kapások megbirkóz­tak a mostoha körülmé­nyekkel, a juhhodályból takaros házakba költöztek és termővé nemesítették ügyességükkel, verejtékük­kel a mihaszna földet. A kialakuló települést pe­dig — még az első évben — Wéber kívánságára Hel­véciának nevezték el. 1952-ig Kecskeméthez tar­tozott ez a terület, húsz esztendeje alakult meg az önálló község első tanácsa. Perjési Sándor iskola- igazgató tájékoztatása sze­rint éppen száz esztendeje szervezték a mai Helvécia területén az első iskolát, a haleszit. A községben már meg­kezdődtek az előkészüle­tek a hármas évforduló megünneplésére. Vágó József tanácselnök irányításával gyűjtik a te­lepülés múltjára vonatko­zó emlékeket. Tőle tud­juk, hogy tanácsülésen foglalkoznak az esemény­nyel és méltatják az elő­dök áldozatos munkáját, számba veszik az utolsó húsz esztendő vívmányait Szinte valamennyi közin­tézmény — művelődési otthon, tanácsház, orvosi rendelő stb. — a mi ko­runk teremtő buzgalmát dicséri. Elhatározták, hogy valamilyen formában em­léket állítanak Wéber Edének. Kisebb levéltárhoz ha­sonlítható e napokban dr. ördögh Istvánnak, a Hel­véciái Állami Gazdaság Utak, hidak, villany társadalmi összefogással Csütörtökön délelőtt az MSZMP Kiskőrösi Járási Bizottsága kibővített ülést tartott Kiskőrösön, a párt­székház tanácstermében. A pártbizottság tagjain kívül jelen voltak a tömegszer­vezetek járási vezetői, a községi tanácselnökök és párttitkárok, valamint a járás két országgyűlési képviselője: Kelemen Sán­dor és Vincze József. Boza József, az MSZMP járási bizottságának első titkára ismertette a me­gyei pártbizottság és ta­nács tanyapolitikáról szóló együttes határozatának végrehajtására készült já­rási intézkedési tervet. A kiskőrösi járásban ugyanis a megyei átlagnál maga­sabb — 31 százalék — a tanyán élők aránya. A me­gyei irányelvekkel össz­hangban kidolgozott intéz­kedési terv szerint a kül­r Értékes Petőfi-dokumentumok Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulóját or­szágszerte helyi emlék- kiállításokkal is megün- neplik. A Magyar Orszá­gos Levéltár egyrészt sa­ját gyűjteményéből, más­részt az egyházi és a ta­nácsi levéltárak anyagából néhány, Petőfi Sándortól származó, illetve szemé­lyéhez fűződő iratot válo­gatott ki, amelyeknek má­solatai — együttesen vagy külön-külön — érdekes színfoltjai lehetnek a köl­tőre emlékező helyi ren­dezvényeknek. A kiválogatott és ajánlott Petőfi-iratok között számos ritka dokumentum látható. A költő pápai diákéveit idé­zi például néhány verse, műfordítása és önképzőkö- ri beszédének kézirata, amely a Pápai Főiskolai Képzőtársaság érdemköny­vében jelent meg. A Központi Könyvbíráló Szék 1846. november 27-i jegyzőkönyve arról tanús­kodik, hogy a debreceni könyvbíráló nem járult hozzá „Az egyesülésről” című írásának színpadi elő­adásához, annak politikai vonatkozásai miatt. Hite­les iratok vallanak arról, miként választotta Zemp­lén vármegye nemesi köz­gyűlése Petőfit a várme­gye tiszteletbeli táblabírá- jává 1847. augusztus 5-én. Petőfi neve is szerepel az 1848. március 15-én kelt hivatalos értesítés aláírói között, amelyben Pest vá­ros közönségét értesíti a 12 pont elfogadásáról. Egy Széchenyi Istvánhoz cím­zett levél a pesti forradal­mi eseményekről számol be, s kiemeli: „e forrada­lom legnagyobbszerű jel­leme egy húsz éves ifjú: Vasváry... a másik Pe­tőfi”. A költő „Csatadal” cí­mű versét — aláírásával — a képviselőháznak ajánlja. A forradalom poé­tájának irodalmi relikviái­ról, katonai szerepléséről valló okiratokról nagyítás­ra alkalmas filmmásolat készült, amely az orszá­gos levéltárban megren­delhető. A mikrofilm-kol­lekció bármely filmkocká­járól kívánság szerint fényképmásolatokat is ké­szítenek, sőt xeroxmásolat is megrendelhető. Félmilliós megtakarítás Tavaly összesen 36 újí­tást nyújtottak be a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat dolgozói. Az elmúlt hat hónap alatt már 24-et bírált el a bizottság, s ebből 13 javaslatot mű­szakilag elfogadhatónak talált, s elrendelte gyakor­lati alkalmazását. Az elő­zetes számítások alapján az újítások eredménye fél­millió forint megtakarítás. területen élőknek nyújtan­dó szolgáltatások, az áru­ellátás javítása, az utak, hidak létesítése, a villany- hálózat bővítése feltétlenül szükséges a körzetben is. Mindezek megvalósítása azonban csak társadalmi összefogással lehetséges. Katanics Sándor, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára hozzászólá­sában elmondta, hogy a tanyák megszűnése olyan folyamat, amely összefügg a társadalmi fejlődéssel. Számtalan ellenható ténye­ző is érvényesül azonban, — mint például a jelen­legi lakáshelyzet, a tanyán élők viszonylag nagyobb jövedelme és az a gazda­sági tény, hogy a tanyákon megtermelt árukra a tár­sadalomnak még szüksége van. A járási pártbizottság kibővített ülésén részt ve­vők hozzászólásukban egyetértettek az intézkedési tervvel. Alkalmasnak tar­tották arra, hogy a köz­ségek ennek alapján ké­szítsenek konkrét intézke­dési terveket. D. E. jogtanácsosának az irodá­ja. A nagyüzem vezetői őt bízták meg, hogy helyben összefogja a táj múltját és jelenét bemutató ki­állítás előkészületeit. Per­cenként nyitják szobájá­nak ajtaját. Mindenki se­gíteni akar. Előkerült Wé­ber Ede keresztlevelének a másolata, több bérleti szerződés, keréken guruló prés és jó néhány natvan- hetven éves fénykép. Az érdekes gyűjteményt az állami gazdaság pincéjé­ben, a bástya alatt most csak egy napig láthatják az érdeklődők, a kertésze­ti napok alkalmával az üzemet felkereső szakem­berek. Verők István igaz­gató tájékoztatása szerint végleges helyet keresnek a külföldön is jól ismert mezőgazdasági nagyüzem, a hajdani Wéber-telep és a község történetére vo­natkozó dokumentumok­nak. Elsősorban jó mun­kával, biztató gazdasági eredményekkel emlékez­nek meg az évfordulóról, de ügyelnek arra is, hogy a dolgozók, a vendégek, üzletfelek tudomást sze­rezzenek arról: miként vált ez a terület futóho­mokból aranyhomokká. A művelődési otthon munkatervében is szerepel a hármas évforduló. A szüret után előadást és kerekasztal-beszélgetést rendeznek a telepítésről. Megvizsgálják, hogy mi­lyen hatása volt a hajda­ni eseménynek az alföldi homok hasznosítására. A megbeszélésre meghívják az egykori telepesek le- származottait is. H. N. Körkép az iskolák tatarozásáról A napokban szorgos munkát láttunk Fülöphá- zán az egyik külterületi általános iskolánál. Az Észak-Bács megyei Vízmű Vállalat dolgozói társadal­mi munkában végezték az iskola felújítását. Igyekeztek, szeptember elsején kezdődik az új tan­év. A megyében másutt is érdeklődtünk, hogy tiszta iskolák várják-e a diáko­kat, befejezték-e minde­nütt a tatarozást. Pirtón tiszták, frissen meszeltek a tantermek. Az iskola kútja nem működik, víz azonban mindig volt, mert a takarítónő kannán­ként hordta a lakásáról. A köszönet mellett egyéb el­ismerést is megérdemelne. Balotaszálláson — nem­rég írtunk róla — még nem fejeződött be az épít­kezés. A sok eső akadá­lyozta a munkát. Két tan­termet ideiglenesen a mű­velődési házban rendez­nek be. Előreláthatólag szeptember közepére ké­szülnek el a munkával. Kecskeméten a Jókai Mór általános iskolában nem­rég zárult a Krím terüle­tet bemutató kiállítás. — Gyöngyösi Margit igazgatóhelyettes nagyon sokat tett azért, hogy tan­évkezdésre minden a he­lyén legyen — mondja Ko­máromi Ernő, igazgató. — Ezúton is köszönetét mon­dunk a Szolgáltató Vállalat dolgozóinak a gyors és szép munkáért. Nem aka­rok ünneprontó lenni, de hadd jegyezzem meg, hogy az épület udvar felöli fa­lainak felújítása is nagyon időszerű volna már. Kiskunmajsán négy he­lyiséget kapott a kihelye­zett halasi zenei iskola. Berendezésre, hangszerekre 30 ezer forintot áldoz a majsai tanács. A kígyósi 1-es és 2-es számú tanyai iskolákat teljesen felújí­tották. Minden rendben, kezdődhet a tanítás. A kalocsai járásban, Du- naegyházán, Bátyán, Baj­szon összesen közel 600 ezer forintot költöttek az iskolai napközi otthonok felújítására. Ezeken a he­lyeken is zavartalanul in­dul az új iskolaév. Kiskunhalason az Alsó­városi Általános Iskola emeletén 50 személyes di­ákotthont rendeztek be. Dunapatajon korszerű konyha és étkező terem várja a napköziseket. A megyei tanács műve­lődésügyi osztályának tá­jékoztatása szerint mintegy 45—50 millió forintot köl­töttek, illetve költenek még a felújításokra, tatarozá­sokra. Tapasztalataik sze­rint az építők általában jól, a vállalt határidőket betartva dolgoztak. Gépesített adatfeldolgozás Megyénk területén a ta­nácsi munkában nem nagy múltra tekint vissza a gé­pesített adatfeldolgozás. Az első ilyen gépet 1969-ben vásárolta a megyei tanács. Ma már 31 járási hivatal­nál, illetve városi tanács­nál gépi úton végzik az adóval kapcsolatos számvi­teli teendőket, s így az ad­minisztratív munka alól mentesülnek a tanácsi dol­gozók, több idő jut az ér- dembeni munkára. Kecskeméten az lllet- ményhivatalnál 17 ezer olyan ember bérét szám­fejtik gépi adatfeldolgo­zással, aki a megyei tanács irányítása alá tartozó költ­Ahol a fék előrehaladást jelent Jól gondolkodik az a vál­lalat, amelyik megszünteti korszerűtlen termékeinek gyártását. Ezt a példát kö­vette a Szerszámgépipari Művek kecskeméti egysége is, amikor néhány elavult gyártmánya helyett, elfo­gadta az autóbuszok fékbe­rendezéseinek és szervo­kormány alkatrészeinek ké­szítését. A nyugatnémet szabadalom alapján három­féle tervet készítettek és hálódiagram alapján ösz- szeállították a különböző alkatrészek gyártásidejét. A tizenhárom féle szerelvény­típus legtöbbje a gyors köz­lekedés személyi biztonsá­gát szolgálja. Ezekből ti­zenkettőt honosítottak. Az Ikarus 200-as családot már ezekkel ^ korszerű szerelvényekkel látják el. A mintegy 20 millió forint értékű elavult gyártmány helyébe jövőre 30 millió fo­rint termelési értéket állí­tanak elő. Jellemző a gyors átállásra, hogy mindössze ez év tavaszán ismerték meg a fékprogramot és no­vember 15-re már el akar­ják kezdeni a nullszéria gyártását. A profilváltozás termé­szetesen szükségessé tette a műszaki fejlesztési terv 850 ezerről 2,5 millió forintra való módosítását. Ha fékről beszélünk, mindenki a lassítással, le­állással társítja gondolatát. A SZIM fékprogramja vi­szont határozott előrehala­dást jelent. Sz. F. ségvetési szerv alkalma­zottja. A megyei tanács 1973. január 1-től egy ügy­viteli szervezéssel foglalko­zó személyt állít munkába, aki rendszeres kapcsolat­ban áll a tanácsi appará­tus különböző osztályaival, hogy kialakítsák a helyi igényeknek leginkább meg­felelő, egyszerű, gyors ügy­viteli módszereket. Ké­sőbb ezt a feladatot három személyre bízzák. Ma még „csak” az ügy­viteli és az adózással kap­csolatos munkát gépesítet­ték megyénk tanácsi szer­veinél. Később, ahogyan nőnek a feladatok, szélese­dik a gépi adatfeldolgozás területe is. Sz. F. Képünkön Bende Sándorné géppel végzi az adó- könyvelést. Jobb körülmények között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom