Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-20 / 222. szám

I «aal un neptemba M, Most már arany terem a jászszentlászlói homokon Nehezen adja a termést a homok, alaposan megdol­goztat minden kiló gabo­náért, terményért, gyümöl­csért. Törődni kell a föld­del, gondozni, ápolni, ál­landóan pótolni elveszett erejét. Amikor az egyik jászszentlászlói termelőszö­vetkezet felvette az Arany­homok nevet — még csak hitték, hogy valóban ara­nyat ér majd az addig szin­te terméketlen talaj. Hosszú évekig nem sikerült nyere­ségesen zárni a gazdasági évet. A kedvezőtlen adott­ságú tsz-ek közé tartozik, váltogatták egymást a szak­emberek, sorra elmentek a szövetkezeti gazdák. A sta­Az idén leadott 280 hízó­marha háromnegyed rész­ben bika volt, a 800 darab exportra nevelt tejesbá­rányból csak hatot nem ta­lált megfelelőnek a külföldi átvevő. A meglevő 950 bir­ka három falkában legel az 1000 holdas ősgyepen. Ez évben telepítettek kísérlet­képpen 20 hold legelőt, és amennyiben beválik, jövőre tovább növelik a területet. Négyezer-négyszázas törzsli- ba-állományukat sikerült megóvni a betegségektől, nem lépett fel a másutt szinte járványszerűen je­lentkező influenza. Összesen 82 ezer naposlibát adtak el, ennek több mint harmadát kazal közé rakják a von­tatókról, géppel tapossák, fóliával fedik. Ezzel a mód­szerrel 150 ezer mázsát tudnak egy helyen tárolni. A szántóföldi növények betakarítása után felszaba­dult, majd gondosan előké­szített területeken a hét kö­zepén kezdték meg a rozs vetését. Ha az idő engedi, 450 holodon kerül földbe, az őszi kalászosok magja szeptember végéig. Ekkor kezdik meg a korai fajtájú kukorica betakarítását is. A termény szárítása egyelőre még gondot jelent, mivel saját berendezésük nincsen. Amennyiben az 1972-es esz­tendőt jól zárják — Egymásután érkeznek a silókukoricával megrakott vontatók a tsz központi majorjába. A takarmány lerakását gépesítették, kézi erő csupán az egyengetés­hcz kell. (Tóth Sándor felvétele) bilizálódás 1968-ban kezdő­dött. A területi, gépi és személyi adottságoknak megfelelően egyszerűsített termelési szerkezet, az ész­szerű beruházások meghoz, ták a várt eredményt: a jövedelmező gazdálkodást. Félévkor az idén is elége­detten vették tudomásul a gazdák, hogy a szántóföldi növények, a gyümölcsösök jól fizettek, az állatállo­mány értékesítéséből szár­mazó bevételek magasab­bak a tervezettnél. A szövetkezet árbevételé­nek 45 százaléka származik az állattenyésztésből, egy százalékban részesedik be­lőle a fuvarozás és az ital­bolti forgalom, a többi egyenlő arányban oszlik meg a szántóföldi növény- termesztés és a kertészet között. A 3500 holdas összterület tele a szántó, amelynek aranykoronaértéke ala­csony, mindössze 4,4. A gondos munkának köszön­hető, hogy a gabonafélék 18 vagonnal többet adtak a tervezettnél. A lucerna első kaszálás utáni hozama 17 mázsa volt, a másodszori begyűjtés eredménye is e körül mozog. A 12 hold meggyes 200, a 6 hold szil­vás 490 mázsa jó minőségű gyümölcsöt adott. A 110 holdat elfoglaló almások­ban is meghajlanak az ágak, a termés súlya alatt, eddig 3,5 vagon — körsze­désből származó — almát küldtek Budapestre. Készü. lödnek a szőlő szüretelésé­re; a termés 90 százalékát a pincegazdaságnak adják át, és a feldolgozás után visszakapott 3—400 hektoli­ter bort saját italboltjuk­ban értékesítik. Az állattenyésztést egy helyre, a központi majorba koncentrálták, ahol a leg­régibb épület is csak öt­éves. Október végére ké­szül el 2,6 millió forint rá­fordítással az utolsó, 260 férőhelyes, szabadtartásos szarvasmarha-istálló. Pilla­natnyilag 108 tbc-mentes tehenet tartanak, de a ter­vek szerint év végére már 150 less. Csehszlovákiába szállítot­ták. Az állatállományt saját termesztésű szálas takar­mánnyal etetik. A lucerna mellett 150 holdról vágják a silókukoricát, az eddigi mérések szerint 160—170 mázsát egy holdról. A ta­karmányt két — szal­mabálákból kialakított — partnert is találnak a be­ruházáshoz — jövőre meg­építik a saját meleglevegős szárítót. A jászszentlászlói Arany­homok Termelőszövetkezet ez évi tervei szerint a brut­tó termelési érték 26 millió, a jövedelem 5 millió fo­rint lesz. D. É. A szocialista munkaverseny tapasztalatai Kalocsán 1959 januárjában a ki- ráldi bányaüzem Kriston brigádja elhatározta, hogy versenyt indít a szocialis­ta brigád cím elnyeréséért. Azóta több mint 13 év telt el, s ez a felbecsülhetetlen politikai és gazdasági je­lentőségű munkaverseny- mozgalom azóta is egyre terebélyesedik, újabb kö­vetőkre talál. Kalocsán a párt és kor­mány ipartelepítési politi­kájának eredményeként alakult meg legtöbb üzem­ben a szocialista brigád. Azoknál a vállalatoknál, ahol elsőnemzedékes mun­kásokkal kezdték a terme­lést, a szocialista brigád- verseny is sokat segített a tudatformálásban, a kol­lektív szellem kialakításá­ban, a párt- és kormány- határozatok egységes ér­telmezésében és végrehaj­tásában. Már hagyománya van Az ipari szövetkezetek­ben és mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben ké­sőbb fejlődött ki a ver­senymozgalom, s itt csak az utóbbi egy-két évben születtek számottevő ered­mények. Kalocsán a szo­ciálisa brigádmozgalomnak hagyománya van. Ennek tulajdonítható, hogy több vállalat elnyerte a „Kiváló vállalat”, illetve a „Szocia­lista munka gyára” és „Élüzem” címet. A város ipari üzemeiben 1968-ban 56 szocialista brigád hét- száznyolcvanhárom tagot számlált, 48 brigád négy- százkilencvenkét taggal pe­dig a cím elnyeréséért ver­senyzett. A jó példa igen gyorsan terjedt Kalocsán is. Ma a 166 szocialista brigádnak kettőezer-kettő- százhuszonöt tagja van és a cím elnyeréséért 78 bri­gád kilencszázhatvannyolc taggal versenyez. Ez az ipa­ri üzemekben dolgozóknak mintegy 60 százaléka. A számszerű növekedés annál is inkább értéke­sebb, mivel a tartalmi munka a X. pártkongresz- szusra való készülődés so­rán jelentősen javult. A kalocsai városi pártbizott­ság 2 évenként, a végre- hajó bizottság évenként foglalkozott a szocialista brigádverseny elemzésével. Ennek során őszintén fel­tárta a versenymozgalom fogyatékosságait és megje­lölte a legfontosabb fel­adatokat. Derékhad az ifjúság A párt központi bizott­ságának 1971. december el­sejei határozata mérföldkő volt a szocialista brigád­mozgalomban, melynek jö­vőjét így fogalmazta meg a központi bizottság: „A Ajándék gyűrű BOTRÁNNYAL végző­dött a 60. születésnap. Nem, nem azért, mintha valaki úgy felöntött volna a ga­ratra, hogy elveszítette vol­na a mértéktartását. Ami az ünnepeltet illeti, világéle­tében józan és szolid em­ber volt. 60 esztendős kor­ban már amúgy is kevés ember garázda. Ami pedig az ünneplőket illeti, azok is megfelelően viselkedtek. Nem is kicsit meghatva, hi­szen nem túlságosan gya­kori az olyan ember, aki hatvan esztendejéből 27 esz­tendőt eltölt ugyanazon a munkahelyen. Belép, mint harmincnéhány éves fiatal­ember, s ottmarad, mint 60 éves örökifjú. Mit lehet egy ilyen em­bernek ajándékként adni hatvanadik születésnapjá­ra? Nagy kunsztokat nem lehet csinálni, mert a kü­lönböző pénzügyi keretek szigorúan megszabják az ajándékozás lehetséges mér­tékét. Ez a mérce elég szi­gorú, vagy inkább alacsony. Hosszú tanakodás után a vállalat dolgozói úgy érez­ték, hogy ez a hivatalosan engedélyezett ajándék in­kább sértésnek számítana, mint örömnek. ÖSSZEÜLT a vezérkar, s eleget tett a tömegek kö­vetelésének. Rendkívüli embernek rendkívüli alka­lomkor rendkívüli ajándék jár! Vettek is egy arany­gyűrűt, az ünnepeltnek ké­sőbb kiállított számla sze­rint 967 forintért. Mivel a keret felső határa 400 fo­rint, ezzel megsértették a szabályokat S ebbe a pénz­ügyi fegyelmet súlyosan sértő aranygyűrűbe bevé­sették a vállalat nevét Az ünnepelt meghatottan vet­te át és húzta fel az ujjú­ra. Ilyen gyűrűt még a munkatársak közül senki nem kapott. Érezte, hogy őt jobban becsülik, mint mást. A többiek meg érez­ték, hogy ez az ünnepelt meg is érdemli ezt. TARTOTT a rendkívüli öröm, pontosan két hétig. Másodikén ugyanis bebizo­nyosodott, hogy a pénzügyi szabályokat nem lehet meg­sérteni, még akkor sem, ha megsértik az embereket. Másodikén megérkezett a fizetés. Volt a borítékban 3800 forint,, ennyire vitte az illető 60 éves korára és 27, egyhelyen eltöltött év alatt. S volt mellette egy elszá­molás 4567 forintról. Vagy­is alá kellett volna írni, hogy ennyit vett át. S en­nek megfelelően számolták ki természetesen az SZTK- járulékot is. A 967 forint egyébként prémiumként szerepelt a lapon. Az ünnepelt ezek után természetesen reklamált. Miért írja ő alá egy olyan összeg felvételét, amit nem vett fel? Lement a bérel­számolásba. ahol annak rendje-módja szerint kiok­tatták. A szabályokra. Mely szerint a prémium után épp úgy kell járulékot fi­zetni, mint a törzsbér után. Aztán ment a munkaügyre. Ahol ismét csak kioktatták. S nyomatékül az orra elé dugták a gyűrűről a szám­lát. Igenis, kapott prémiu­mot, mert különben mi az ördögből vették volna meg a gyűrűt? Azt magyaráz­ták — ki türelmesebben, ki egyenesen gorombán —, hogy a pénzügyi szabályo­kat nem szabad megsérteni. Hogy egy hatvanéves em­bert szabad-e, s éppen az ünnepi születésnapi alka­lomból, az valahogy a sok paragrafus között senkinek nem jutott az eszébe. AZ ILLETŐ ezek után belenyugodott a dologba. Többé nem reklamált. Vi­szont nem hordja a gyű­rűt. A munkatársak jóin­dulatú érdeklődésére azt felelte, hogy kissé szorítja az ujját. S mostanában már arról kezd beszélni, hogy előbb-utóbb ideje lenne nyugdíjba menni. Semmi­képpen nem akarja meg­várni a hatvanötödik szü­letésnapját a vállalatnál. Vannak, akik szerint attól tart, hogy akkor az ünnepi alkalomból egy arany nyak­lánccal lepnék meg, úgy 1500 forint értékben. S le­het, hogy az már a pré­miumalapból sem futná, s valamit levonnának a törzs­fizetéséből is. És ezek az öregek már kissé régi gon­dolkodásúak. Ügy vélik, hogy a megajándékozotton nem szokták behajtani semmiféle formában az ajándék árát. Még sértődé- kenyek is. Náluk nehezeb­ben csak a pénzügyi elő­írások viselik el a sértést. Vigyázni is kell a parag­rafusok önérzetére! Pintér István munkaverseny-mozgalom a szocializmus magasabb fo­kon történő építésének idő­szakában is fontos eszköze a társadalom politikai és gazdaságpolitikai céljai megvalósításának”. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a kalocsai üzemek kommunistái, kezdemé­nyezői és példamutatói a szocialista versenyvállalá­soknak és azok végrehajtá­sáért nem kímélik erőfe­szítéseiket. Néhány alap­szervezet, mint például az EKA, a VIBRÁTOR, a textil és a háziipari szövet­kezet — akcióprogramba foglalta a feladatokat, A párttaggyűléseken elfoga­dott döntéseknek megfele­lően — vállalatonként el­térően — különböző fóru­mokon tanácskoztak a ver­senymozgalom fejlesztésé­nek feladatairól. A na­gyobb pártalapszervezetek- nél, mint , pél ;ul a papri­kaipari, az EKA, a VIBRÁ- - TOR, a fémipari, a mű­anyag-, a sütőipari vagy a textilnél igen hatásosan al­kalmazták az üzemi hír­adót, a faliújságot és a versenytáblát. A versenymozgalom de­rékhada az ifjúság. A ka­locsai városi KlSZ-bizott- ság, a városi pártbizottság intézkedési tervével össz­hangban irányelveket adott a KISZ-alapszervezetek számára. Ennek máris je­lentkeznek az eredményei. A KISZ-szervezetek rend­szeresen szervezik a ver­senymozgalom különböző formáit. E téren a további feladat, hogy a KlSZ-szer- vezetek adják át jó tapasz­talataikat és népszerűsít­sék a munkaverseny, a szocialista brigádverseny élenjáróit. A szocialista brigádmoz­galom eredményeit értéke­lő üzemi tanácskozásokon igen figyelemre méló véle­ményeket hallhattunk. Vol­tak, akik aggodalmukat fe­jezték ki, mondván, hogy a mozgalomban sok a sema­tizmus, sok a látszatválla­lás. Mások az öncélú bri­gádszervezést kifogásolták. Többen kérték, hogy ma­gasabb szintre emeljék a szocialistabrigád-cím el­nyerésének feltételeit. Biz­tosítani kell — mondották —, hogy a brigádok érde­meihez mérten a társada­lom erkölcsi és anyagi el­ismerése is megmutatkoz­zon. Javasolták, hogy at állami, társadalmi szervek­be való választásnál gon­doljanak a szocialista bri­gádvezetőkre is. A viszonyítás alapja Igen jelentős az az igény, amely szintén több válla­latnál jelentkezett: hatá­rozzák meg a gazdasági szervek és vezetők felada­tait, felelősségét, az ered­ményes munkaversenyhez szükséges tárgyi, személyi, szervezeti feltételek biztOT sításáért. A város területén műkö­dő szocialista brigádoknak egyértelmű véleménye hogy az elismerés alapja ne a más vállalatokkal történő összehasonlítás, ha­nem az előző évi eredmé­nyeikhez viszonyított fej­lődés legyen. Néhány vállalatnál java­solták a kétoldalú szerző­dés megkötését, amely tar­talmazza egyrészt a brigád vállalásait, másrészt a gaz* dasági vezetők vállalásait a brigád segítésében. Ezek a vélemények és javasla­tok azt igazolják, hogy a szocialista brigádok és a munkaverseny más formá­jában. részt vevő dolgozók ismerik a Központi Bizott­ság szocialista versenyrő1 hozott határozatát, helyes­léssel fogadták és azokat saját üz£..lükre bontva al­kalmazzák. A dolgozók véleménye A gazdasági vezetők nagy többsége tudja, hogy a szocialista versenymoz­galom segítése tárgyi, sze­mélyi, anyagi feltételeinek megteremtése, végsősoron a vállalat előtt álló felada­tok megvalósítását jelenti Azoknál a vállalatoknál, ahol a dolgozók vélemé­nyeit, javaslatait a gazda­sági vezetés felhasználta r versenycélok kialakításá­nál, megkönnyítette a bri­gádok versenyvállalásait, s így természetesen sikeres volt a vállalati érdek és a dolgozók érdekeinek koordinálása. Ez különösen megmutatkozott a Fém- és Villamosipari, Műanyan ipari, Sütőipari, Textilfel­dolgozóipari Vállalatnál és a VIBRÁTOR-ban. A szocialista verseny mozgalom kalocsai tapasz­talatai azt inazoliák.. hóm fejlődése felfelé ívelő, s az elmúlt évek során a dol­gozók jó néhány hasznos kezdeményezésével gazda­godott. Szabó Fereno

Next

/
Oldalképek
Tartalom