Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
1972. szeptember 17, vasárnap S. oldal T ízmillió a Ifjúmunkás karrierek A Sugovica felől bozótok között kanyargós földút vezet a bajai műútra. A bokrok között világos színű Moszkvics jön szembe. Mindketten megállunk, hogjA kerülni tudjuk egymást. — Jó napot kívánok, meg tudná mondani, merre van a Szúnyogér? — kérdeztem. — Éppen onnan jövök. Tessék csak ezen a dűlő- úton menni, ez éppen odavezet. Kit tetszik keresni? — Laki György munkavezetőt a téglaégető telepről. — Akkor ne tessék odamenni, mert az én vagyok. Azért mégis visszamentünk, hogy magam is láthassam. mert messze híre van az itt gyártott téglának. Tizenhárom évvel ezelőtt alakult meg Baján a KISZ- lakásépítő közösség. Már akkor meglepően sok volt a jelentkező, de valameny- nyinek kevés volt a pénze. így született meg a gondolat: saját erőből kell olcsó téglát előállítani. A jó ötletek, javaslatok egymást érték. A Volántól kiselejtezett tehergépkocsit vásároltak. Megjavították. Üjabb ötlet: lehetne ezt másra is használni, nemcsak szállításra. Lakatosok, szerelők, műszakiak közös munkájából téglaverőgép készült a Csepel autó platóján. Terület, nyersanyag, gép, minden együtt volt, már csak rajtuk múlott, mire mennek. Mint valami tábortüzet, úgy állták körül az első égetésre váró téglamáglyát. Egy örökkévalóságnak tűnt az a három hét, amíg kiégették az „elsőt”. Ekkor jött a kellemes meglepetés. Szoroztak, osztottak, s a végén kiderült, hogy egy tégla pontosan felébe kerül. mint a TÜZÉP-nél. Percek alatt kiszámították, hogy két és fél szobás lakásnál ez nem kevesebb, mint húszezer forint megtakarítást jelent. Laki György úgy mesél minderről, mintha csak ma lett volna. Pedig azóta felépült több mint kilencszáz KISZ-lakás, és eltelt tíz' esztendő. A régi telepen kimerülőben van az alapanyag, s ezért kellett itt a Szúnyogérben újat nyitni. A hosszú téglasorok között egy-egy füstölgő máglyában kétszázezer téglát égetnek felváltva, tavasztól őszig. Az egykori huszas munkáslétszám azóta harmincötre emelkedett. Azt mondják, idénymunka, „csak” tavasztól őszig, de a munkaidő napi tizenkét óra. Még ma is működik a Cse pel autóra szerelt téglaverőgép. ván munkavezető hét éve, Szabó József kéziverős családostól, hat éve, és sokan mások kezdettől fogva itt keresik a kenyeret. Ebben az ötéves tervben egyszerű eszközökkel, de hangyaszorgalommal tízmillió téglát készítenek a Szúnyogérben. És aztán? Laki György nézi a füstölgő téglamáglyát. Másnak csípi a szemét, az övét pihenteti. — Ahogy elnézem Baján, és máshol is felnőnek a fiatalok, kell a tégla, kell az új lakás. Az irodának becézett bódéban sem karosszék, sem irodagép, sem titkárnő. Előtte annál több tégla sorakozik. Az úton szállításra várakozó tehergépkocsi áll. A fuvarlevél elkészült, alatta a bélyegző: KISZ Lakásépítő Közösség Téglaégető Telepe, Baja. Szabó Ferenc Oktatási felelős Az üzemi KISZ vb üléséről hívták ki. Alig kezdtünk beszélgetni, máris rátelefonáltak. Nyugodtan meghallgatta a hívót, aztán tempósan csi- títgatta. — Jó, jó, majd visszamegyek ... Ez most fontosabb. Mármint a téma, amibe belekezd tünk Rigó Joachimmal, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár oktatási felelősével. A bizottsági ülés programjához ráér hozzászólni, amikor visszajut, s a pinceklub ügyében is hallatni fogja szavát. A kerek arcú, zömök, keskeny „magyaros” ba- júszú fiatalember jelenleg — mondhatni — univerzálisan ifjúsági felelős. Itt is — kétévi KlSZ-titkár- ság után — szervező titkár, amellett a városi KISZ-végrehajtó bizottságban is ő az ifjúmunkás felelős. Van tehát tennivalója ott is, hiszen a vegyiparin kívül a MÁV, az építők, a műanyaggyár, cipő-, s ruhagyár, a kátéeszek — összesen tíz ipari egység ifjúmunkásait képviseli. Maga is ifjú ember még, de mozgalmi, s üzemi tapasztalatokban annál gazdagabb. 1964 óta dolgozik ebben a gyárban, előtte — 6 esztendőt —Csepelen töltött. Mint szerszámgyalus végezte el az esti technikumot, s Félegyházíra már technikusként érkezett. 1949 óta KISZ-tag._ s már Csepelen tagja a vb- nek. Eddigi életpályája is egy fiatal munkásember tiszteletre méltó karrierje. Amely ötvözete a termelő- munkának, mozgalmi-politikai életnek, s a tanulással is alátámasztott törekvésnek. Enélkül nehéz volna ilyen fontos bázisüzem oktatási felelősének lenni. Ahol 6 szakmában több mint háromszáz ipari tanulót képeznek. Ez évben százheten végeztek eredményesen. Legtöbb a lakatos, de szén számmal vannak forgácsolók, hegesztők is. — Mennyien maradtak az üzemben a szakmunkásvizsga után? — Hetvenötén. Á többiek jórészt környékbeliek, bejárók, kollégiumiak voltak, s otthon Klímaváltozások és a történelem Milyen volt Földünkön az időjárás az évszázadok távlatában? Ez a kérdés nemcsak a meteorológusokat, geológusokat, hanem a történészeket is izgatja. Számos történelmi esemény alakulása ugyanis a szakértők szerint részben időjárási tényezőkkel magyarázható. Az egyik ilyen kérdés, amely régóta foglalkoztatja a történészeket: mi lehet annak az oka, hogy a vikingek, ezek az ügyes és bátor hajósok, viszonylag hirtelen felhagynak hódító útjaikkal azokon az európai és észak-atlanti vonalakon, amelyeken történelmük büszke, dicső lapjait megírták? Napjainkban radioaktív Izotópok segítségével visz- sza lehet pörgetni az elmúlt évszázadok időjárási viszonyait Földünkön és pontosan meg lehet határozni a jegesedési és az enyhébb időszakokat. A kutatók szerint a sarki és az egyenlítői vidékek hőmérsékleti különbsége az elmúlt századokban is döntően befolyásolta a széljárási viszonyokat. Sarki jégminta-vizsgála- tok során az oxigén izotópjai arányából ki tudják számolni azt a hőmérsékleti különbséget, amely a jéghegy keletkezésekor a sarkvidék és az Egyenlítő vidéke között fennállt. A jégkorszakokban ez a különbség 20—25 százalékkal volt nagyobb, mint az enyhébb periódusban. Másrészt a kutatók azt is megállapították, hogy az elmúlt évszázadokban, amikor a, sarkvidékeken melegebb volt a hőmérséklet, akkor ezekben a korszakokban kisebb volt a hő- mérsékleti különbség az Egyenlítő és a sarkvidékek között. A szakértők ebből egyebek között azt a következtetést vonják le, hogy a múltban Földünkön a melegebb korszakokban enyhébb volt a széliárás, mint a hidegebb időszakokban. Ezt a feltevést egyébként geológiai példák is alátámasztják. A jégkorszakokban keletkeztek az erősebb szél járások következtében a homokdűnék és a löszképződmények. A Gobi- sivatag és Ausztrália sivatagos dünéit a jégkorszakokra vezetik vissza. Grönlandi jégminták vizsgálatai szerint a 12—13, századbeli felmelegedés után következett Földünkön az a kisebb jégkorszak, amely megszakításokkal a 19. századig tartott. Ebben a hidegebb időszakban megváltoztak a klímaviszonyok, és valószínű, hogy a megnövekedett szélerősség és a változó széljárás késztette arra a vikingeket, hogy felhagyjanak hódításaikkal, tengeri portyáikkal a jól bevált útvonalaikon. A történészek sokáig azt sem értették, mi lehet az oka, hogy a Tahiti szigetéről kiinduló polinéz hajósok Űj-Zélandot még elérték, de vándorútjukat Ausztráliába, .Tasmániába már nem folytatták. Lehetséges, hogy őket is a hidegebb időjárással együtt megnehezedett hajózási viszonyok. erősebb szelek késztették arra, hogy primitív járműveiken felhagyjanak tengeri útjykkal. _ folytatják, mint szakmunkások. Most már a falvakban is egyre több szakemberre van szükség. Ez a 75: szép szám. öt-hat éve még nem volt ekkora vonzása, megtartó ereje a gyárnak. Meg volt kötve az üzem- vezetőség keze, elég szűkén mérhette a kezdő szakmunkások órabérét. Ma — ebben is önállóbb. mipmir Ahol akkoriban 5,80 Ft-os volt az órabér, manapság 7—8 forintot tud fizetni. Van hát perspektíva, amit a gyár vezetősége az utolsóévesek szüleivel külön értekezleten ismertet — a fiatalsággal pedig osztálytitkáraikon keresztül. Perspektíva — kilátások — jövő. Miként vélekedik minderről — mondjuk egy újsütetű szakmunkás, aki az idén végzett? Soronkívül szakmunkás Bugyi Péter, a szőke, kék szemű ifjúmunkás igazi melós már. Nem csupán olajos, fakókék munkaruhája, jól lehúzott, svájcisapkája, hanem mindenekelőtt szerény nyugalma, magabiztossága révén. — Mióta dolgozik szakmunkásként ; gondolom, volt még egy kis vakáció a vizsga után...? — Május óta.. 1 Nem akartam már nyári szünetet magamnak — mosolyog inkább a szeme. — Május óta? De hát az évvége júniusban ... Most már a szája is hamiskásan mozdul. — Csakhogy én soronkívül, még áprilisban megkaptam a szakmunkásbizonyítványt a minisztériumtól. A szakmunkástanulók országos versenyén indult márciusban. 52 általános lakatos közül a 4. lett Hej, azóta de szép város is Salgótarján; ott érte a siker. — Hazajövetele után hogy1 fogadták? Milyen volt első szakmunkásnapja? — Mikor májusban jelentkeztem papírjaimmal a gyárban — mint szakmunkás — felvételire, csak néztek rám az irodán; „Már most?! Hol van még június?” — Mindenütt el kellett mesélni ugyanazt, a versenyt. Aztán csak felálltak, gratuláltak. Mindenki őszintén örült. Azóta is érzem, tisztelnek . ~; — Mennyi az órabére? — Nyolc nyolcvan. Kijön a havi 1850—1900. — Szülei? Mennyit ad haza a fizetéséből? — Szüleim Jászszentlászlóan laknak, én Félegyházán, albérletben. Otthon azt mondták: „Nekünk ne adjál a keresetedből. Takarékoskodj.” Takarékkönyve van. Havonta mindig félrerak bizonyos összeget: „Attól függ, mennyi lesz a kiadás.” További tervei ? Már beiratkozott a gépipari szakközépiskola III. éyére — Huszonhatan jártunk egy osztályba; husszonné- gyen továbbtanulunk. Maradt az osztály ugyanúgy — somolyog egy széleset. Édesapja a MÁV-tól akkor ment nyugdíjba, amikor ő szabadult... — Szevasz, Miska! — köszönti a magas, jóvágású fiút, aki Rigó Joachim társaságában csatlakozik hozzánk. Elsők közt lett első Szabó Mihály — új ismerősöm — már második éve szakmunkás. Neki vajon hogy „ízlik”? — Jobban, mint az első év ... Hiába szabadultam soronkívül, azért sok mindennel nem voltam még tisztában. Most már jól beilleszkedtem a kollektívába ; befogadott a Hevér II. csoport, szeretem a szaktársakat, s ők is becsülnek. — Maga is úgy szabadult? — villantok szemmel Bugyi Péterre. — Igen, csak én tavalyi Győrben volt az országos verseny. — Hányadik lett? — Első.. i Hetvennégyen voltunk. 1; — Meg van-e mindennel elégedve? Kicsit maga elé néz, ujjaival az asztallapot sí- mítgatja. — Kezdettől fogva komoly, képességeimnek megfelelő munkákat kapok. Fejlődhetek. 10 forint az órabérem, havi 2000—2100-at keresek ... Az apám tsz-ben dolgozik. ö már 4. éves gépipari szakközépiskolás, esti tagozaton. Távolabbi célja — úgyszintén Bugyi Péteré is — a felsőfokú gépipari technikum elvégzése. — Egyedi darabokat gyártunk, szinte nélkülözhetetlen a továbbképzés. Jelenleg is elmaradhatatlan, hogy önképzésszerűen ne fejlessze szakmai tudását az ember. Különböző országokba exportálunk, más és más szabványokkal dolgoznak a megrendelőknél, mások a jelzések a szakrajzokon — ezeket ismerni kell. Megtanulom, így nemcsak sok időt takarítok meg, de a minőség is jobb lesz.. Két ifjú szakmunkás, aki máris a legnemesebb karrier útját járja. Persze eddigi sikereiket nem adták ingyen. Megdolgoztak érte. S a termelőmunka, a tanulás mellett életelemük a KISZ-munka is. Szabó Mihály — ha jól emlékszem — üzemi KISZ vb-tag is. — Nösülés? — Az mégi“ — s mindketten elnevetik Csak gyerekek még. Következik majd a katonaság, aztán ugye a főiskolára is szeretnének még ... Szabó Miska azért annvit megjegyez, férfias diszkrécióval, mikor már az egvik lépcsőfordulónál járunk. — ill Aztán hátha m^gz sértődne a kislány, ha a nevét... Tetszik tudni, hogy van ez? Persze, hogy tudom. Férfiak vagyunk, nem ki- fecsegők. Tóth István A kereset? Igaz, nem könnyű mesterség, de a le- hordók a négy-ötezret is megkeresik havonta. A téglaverők is állják a sarat. A hideg, a meleg, az eső, a szél nem veszi el a kedvüket. Heckenberger IstSoós Károly lerakó keze alatt ég a munka.
