Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
4. oldal 1972. szeptember 17, vasftmap Hadüzenet a fluórgáznak ELSZÍVÓBERENDEZÉSEKET GYÁRT A KECSKEMÉTI AUTÓ- ÉS GÉPJAVÍTÓ IPARI SZÖVETKEZET gépekhez is kísérleteznek porelszívó készítésével. Mozgatható berendezés lesz ez, amelyet egyik helyről a másikra szállíthatnak. Városnéző tanácstagok tékszóró fülkét készítenek a MÁV Villamos Felsővezeték Építési Főnökségének megrendelésére, amely kisebb munkadarabok festésére alkalmas. Festékszórás közben azonban gázok szabadulnak fel, amelyek mérgezik a műhely levegőjét, ezért gázelvonó készülékre is szükség van. Alsó képünkön az elszívó berendezést szerelik. A szövetkezet ennél még jelentősebb megrendelést is kapott, olyat, amely elsősorban a Lenin- város lakóit érdekli. A városnegyed, mint ismeretes már régóta szenved a ZIM-ben zománcgyártáskor keletkező nagy meny- nyiségű fluórgáztól. Most végre a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete fluórgázlekötő berendezést tervezett, amelynek elkészítésével a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezetei bízták meg. Rövidesen elkészül egy 8 ezer légköbméter kapacitású gázleválasztó berendezés, amelyet a legtöbb fluórgázt ontó zománcégető kemencére szerelnek fel. Ha beválik, még tíz darab gázelvonót gyártanak. Teljesítményük már elegendő lesz a ZIM, illetve a városnegyed flu- órgáz mentesítésére. Az első berendezést még ebben a hónapban felszerelik. Ügy látszik a szövetkezet specializálni kívánja magát hasonló készülékek gyártására. Famegmunkáló Szívesen fordulnak azonban más jellegű megrendelésekkel is a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezethez. Felső képünkön paradicsom-feldolgozó gépsor karbantartását végzik a Szegedi Konzervgyár részére. N. O. Szerdai lapunkban már röviden tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy ülést tartott Kecskemét Város Tanácsa. Szóltunk arról is, hogy a tanácsülés második felében felkerekedtek a testület tagjai és megtekintették a város negyedik ötéves tervének eddig eltelt időszakában -megkezdett fontosabb beruházásokat. Az ilyen „helyszíni” tanácsülés nem új jelenség sem Kecskeméten, sem a megye többi városában, nagyközségében. Miért tartjuk szükségesnek mégis, hogy ezzel a tájékoztatóval egybekötött körúttal foglalkozunk? Önmagában az is elegendő érv lenne, ha azt mondanánk, hogy a tanácstagok közel nyolcvanezer ember szemével nézték meg a fontos beruházásokat, a kecskemétiek nagy tömegének nevében és képviseletében kérdezték, érdeklődtek, láttak. De ezen túl indokolttá teszi az írást az, hogy olyan beruházásokról is szó volt, amelynek nemcsak a kecskemétiek érdekeit, jobb életét és szociális körülményeit befolyásolják majd előnyösen, a megye, sőt az ország több más városának lakóira is hatással lesznek. A tanácstagokat szállító két autóbusz először a Csongrádi út és az Erzsébet körút találkozásánál, a Kuruc téren állt meg. A körúton nagyarányú útépítés folyik — eddig csak ennyit tapasztalhattak maguk a tanácstagok is, ha arra jártak. Most a tájékoztatóból azt is megtudták, hogy az útburkolatot harminckét centivel meg kellett emelni, s ez többlet munkát, többlet költséget jelent. De a szintemelés szükséges, mert ellenkező esetben az új, már szélesebb úttesten állna meg a víz nagyobb esők után, s tönkre tenné a nem éppen olcsó utat. Mikor iesz kész, mennyibe kerül? Kérdezte töb# tanácstag is. A válasz egy percet sem késett: ha az időjárás engedi, a körútnak ezt a szakaszát még ebben az évben átadják a forgalomnak, a további szakasz, felüljáróval 1974-ben lesz kész. A munka összesen 74 millióba kerül. Természetes, hogy senki sem kérdezte, miért van szükség erre, hiszen köztudott, hogy a város egyik legrosszabb útja volt ez a szakasz. Az is természetes, hogy egy tanácstag sem sokallta az összeget, hiszen nemcsak útburkolat és szegély készül itt a feltöltés után, de ezzel párhuzamosan a szükséges csatornarendszert is lefektetik az építők. Következő állomása volt a „mozgó tanácsülésnek” a házgyár, építkezése. A negyvenöt hektáron elterülő igen fontos beruházás és annak részletei nagy érdeklődést keltettek a kecskeméti tanácstagokban. De nem volt olyan kérdés, amelyre ne tudott volna válaszolni a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke, aki elmondta, hogy a beruházás költségei tíz év alatt megtérülnek. Megtudták a testület tagjai azt is, hogy az itt készülő lakások minden eddigi lakásoknál olcsóbbak lesznek. Az itt előállítandó elemekből összerakott házakat azonban csak tömbszerű kiképzésben lehet elhelyezni, mivel fűtésüket központi rendszerrel lehet megoldani. Házgyári termékekből húzzák majd fel a Széchenyivá- rosban a tízemeletes toronyházakat. A kecskeméti házgyár termelésének megindulásával egyidőben, de azt megelőzően is sajátos. gondok merülnek fel. A termékeket — előre- gyárto.tt elemeket — speciális teherszállító autók viszik majd az építkezés színhelyére. Egy-egy ilyen szállítórendszer összesen 168 mázsa terhet visz egyszerre. Olyan útvonalat kell tehát kijelölni, amely elbírja ezt az autóval együtt közel húsz tonna súlyt, ugyanakkor nem akadályozza a forgalmat sem. A másik előzetes gond, hogy a házgyárban naponta 12 vagon anyag érkezik, s ugyanenyinek az elszállítását kell megoldani. Ez utóbbi csupán a már említett autókkal nem lehetséges. Ezután a hunyadivárosi iskola építésének a megtekintése következett. Az eredetileg nyolc tantermesre tervezett oktatási intézményt később 12 tantermesre bővítették. Lesz hozzá labdaterem és minden olyan kiszolgáló helyiség, amely a korszerű oktatásnak elengedhetetlen feltétele. De, mert időközben módosult a terv és emelkedtek az építőanyag- árak is, a tervezett 1973- as átadást csak egy évvel később, 1974-ben tudják lebonyolítani. A Hunyadivárosban több olyan telket is megnéztek a tanácstagok, ahol majd OTP-társasházak épülnek. Így például a Czollner közön. De látták a már kibontakozó orvosi rendelő és gyógyszertár, a rövidesen munkához látó új sütőüzem épületeit is. A befejezéséhez közeledő Szécheny'ivárosban már csak arról kellett tájékoztatni a tanácstagokat, hogy mi épül még. Említettük már a tízemeletes toronyházakat, amelyek a városrész központjában állnak majd, s ezek körül helyezkednek el a kommunális létesítmények. Szemben, ahol jelenleg még gyümölcsfák vannak — szintén lakások épülnek majd. A városnéző körút utolsó állomása a fedett uszoda mögötti területen épülő sportcsarnok volt. Az eső változatlanul zuhogott, de az érdeklődés semmit nem csökkent. S ha most azzal akarnánk befejezni a cikket, hogy a körút hasznáról ejtsünk néhány szót, meglehetősen zavarban volnánk. A tapasztaltakat, látottakat és hallottakat ugyanis minden tanácstag külön-külön viszi haza és remélhetőleg tovább is adja választókörzete lakóinak. A „haszon” tehát akkor jelentkezik, amikor a város lakossága az embertől hallja a negyedik ötéves terv eddigi kecskeméti eredményeit, akit megbízott saját képviseletével. S bizonyára serkentik az eredmények, tervek, célok a lakosságot arra is, hogy még oda- adóbb szorgalommal munkálkodjanak lakóhelyükért, a tiszta, virágos Kecskemétért. Mert nemcsak a tanácstagok, hanem a megyeszékhely minden felnőtt és kiskorú lakója láthatja az eredményeket, megállapíthatja, hogy megéri a munkát, a pénzt, a fáradozást. Gál Sándor (Pásztor Zoltán felvételei) Falukutató jegyzetek Szőlő és történelem Nem új és nem ismeretlen a jelenség, hogy a kis- parcellás szőlőtermesztés sorsa bealkonyulóban van. Az okok közgazdasági, s részben szociológiai össze- tevői nemegyszer megvilágítást , nyertek; hivatkozván a tőkék elöregedésére, az alacsony termőképességre, a magás napszámbérre, az olcsó kisgépek hiányára, a fiatalabb nemzedék elvándorlására, a könnyebb és biztosabb jövedelmet ígérő munkalehetőségekre, az adó- és árpolitikára, a fajtaösszetétel aránytalanságaira, ezzel összefüggésben a minőségre, és így tovább. De a történelem mélyebb vonulataiban rejtőző oka is van a jelenségnek. S egyszer már erre is utalni kellene... Nevezetesen arra, hogy a szőlő a nyugodt, a tartós, a változásokat nem fenyegető életfolyamatokat kedveli. A rázkódástól mentes történelmi órákat. A tizennyolcadik században a Duna—Tisza közén az első jelentősebb szőlőtelepek ott alakultak ki, ahol a török hódoltság viszonylag a legkisebb pusztítást vitte véghez. A múlt század mÁsodik felében az agrár - kapitalizmus megszületése, a sok évtizedes békés korszak szintén kedvezett a fellendülésnek. A szőlőtermesztés szempontjából a felszabadulást követő jó negyedszázad nem volt nyugodtnak nevezhető. A közelmúlt szakaszai, korfordulói ismertek, s ezek oly gyors ütemben követték egymást, hogy képtelen volt követni a tartósabb ciklusokhoz szokott szőlőtermesztés. Jórészt tönkrement, s talán nincs is remény a feltámasztására, legalábbis kisüzemi szinten nincs. Ezért azok a helységek, amelyek annak idején egy lapra, azaz a szőlőre tettek fel mindent — például Soltvadkert és Csengőd —, mostanra válságos helyzetbe kerültek. Megélhetésüket döntően a szőlőre alapozták, s ezzel vágyaikat a békés, zavartalan napsütéses korszak naiv alternatívájához kötötték. Hiába, másképp alakult... Talán a fölénybe került nagyüzemi szőlő válik jelképévé egy hosszas, békés korszaknak. Bízunk abban, hogy így lesz. A szolgáltatás ára és ideje Ismerősöm, az állami gazdaság igazgatója, aki nemrég nyugat-európai körutazáson vett részt, elmondja: — Dániában egy hajvágás 300 forintnak megfelelő összegbe kerül. Nem mentem fodrászhoz, noha kellett volna... Érthető, hogy ezek után Nyugat-Német- országban, miután defektet kaptam, szorongásokkal telve mentem be a gumijavító műhelybe. Dehát ez elkerülhetetlen volt... Nagyon fellélegeztem, amikor fizettem összesen három márkát, ami megfelel 3G forint összegnek. Nagyjából nálunk is ennyibe kerül... Csakhogy, direkt stoppoltam az időt, a javítás, a kerék le- és felszerelésével együtt igénybe vett összesen nyolc percet. Géppel csinálták, hihetetlenül gyorsan. A tanulságokat már együtt beszéljük meg. A hajvágás nem gépesíthető, annál nagyobb manuális szakértelmet kíván, megkérik tehát busásan az árát. Hazai viszonyaink közepette a dániai díjszabás komoly fényűzésnek számítana. (Feltehető, hogy ott sem tartozik az olcsó mulatságok közé — gondoljunk a hosszú haj és a szakáll divatjára.) A gumijavítás is csak mint ..darabbér” olcsó, de mint „időbér” annál vastagabb .. . Ismerősöm története azt mutatja, hogy szolgáltatás, gép és idő milyen sokrétűen függ össze. Nem mintha ezt anélkül nem tudnánk. Ám olykor úgy tűnik, az időt, a munkára fordított időt mintha még mindig nem becsülnénk kellőképpen. H. D. Széles a termékskálája a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezetnek. Gyártmányai közül ezúttal négyről esik szó. Saját tervezésű fes-
