Petőfi Népe, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
2. oldal 1972. szeptember 1, péntek A hazafiak akciói Közvetlen közel Saigonhoz Választási kampány monstre botrányokkal „Most az oroszlán barlangjában vagyok” — mondotta McGovern, az amerikai gazdasági, sőt politikai élet irányitó központjában, a tőzsde fellegvárában, a New York-i Wall Streeten. Az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje félig-meddig tréfának szántai ezt a mondatot, pedig ez a teljes igazság. A dél-dakotai szenátor elég régen foglalkozik politikával ahhoz, - hogy pontosan tudja: esélyei igen nagy mértékben függnek az „oroszlánbarlang” urainak jóindulatától. És George McGovern a Wall Streeten ennek pontos tudatában mondta el beszédét, amely még amerikai körülmények között is nagynak számító visszai- kozásokkal volt tele. Az a politikus, aki kampánya elején _ még a nagytőke alapos megadóztatását ígérte, a Wall Street előadótermébe lépve meglepő mértékben megszelídült. Minden szaván érezni lehetett, hogy pénz nélkül a mai Amerikában nem győzni, de még kampányt folytatni sem lehet és a pénz csak, legalábbis főleg innen, az „oroszlán- barlangból” várható. Az amerikai választási kampány, amely most már valóban gőzerővel folyik, minden tekintetben hű maradt a korábbi korteshadjáratok botrányos hagyományaihoz. Változatlanul kísért az erőszak szelleme: George Wallace merénylőjének tárgyalása után vett őrizetbe az FBI egy férfit, aki állítólag merényletet akart megkísérelni Richard Nixon ellen. Világra szóló skandalumnak számít, ahogy Thomas Eagleton, McGovern első alelnökjelöltje visszalépett a jelöltségtől, állítólag azért, mert kide- dítették, hogy valaha ideg- gyógyászati kezelés alatt állt. De azóta is több amerikai lap teszi fel a kérdést: vajon valóban ez az igazi ok? Vagy az, hogy valakinek, valakiknek nem tetszett Eagleton személye, esetleg éppen az „oroszlánbarlangban”? ., Aztán jött a betörés a Demokrata Párt székházába, jöttek az ITT-skan- dalum újabb fejleményei, végül beütött a legújabb, a tejbotrány. Kiderült, hogy a nagy tejtermelők 300 ezer dollárt fizettek titokban Nixon pártjának választási alapjába, cserébe viszont 750 millió dolláros ártámogatást kaptak .., Folyik az amerikai választási kampány és úgy robbannak egymás után a monstre-botrányok. mint a petárdák. A népi felszabadító erők — a csütörtök reggeli hadijelentések szerint — az elmúlt 24 órában Dél-Viet- nam egész területén összesen 53 sikeres akciót hajtottak végre ellenséges támaszpontok és állások ellen. Offenzívájuk fő célpontja az amerikaiak és dél-vietnami zsoldosaik Saigon közvetlen környékén levő több katonai objektuma volt. 122 milliméteres rakéták tömegesen csapódtak be a Saigontól mindössze 22 kilométerrel északkeletre levő Bien Hoa-i nagy amerikai légitámaszpontra, amelyen jelenleg több mint kétezer amerikai katona tartózkodik. A forradalmi erők Saigon térségében végrehajtott újabb nagyerejű sikeres akciói nyomán a Thieu-re- zsim alakulatai úgy döntöttek, hogy feladják a fővárost An Loc tartományi székhellyel . összekötő 13. számú főútvonal visszafoglalására immár öt hónappal ezelőtt megkezdett, mind ez ideig teljesen meddő kísérletüket, s fegyveres erőik derékhadát a Saigont közvetlenül fenyegető veszély elhárítására vetik be. A legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint mintegy tízezer fős különítményüknek az a kizárólagos feladata, hogy védje meg a fővárost. Főleg gazdasági kérdésekről tárgyaltak lm találkozott a |apái kormányfővel Magyar idő szerint csütörtökön hajnalban Honoluluba érkezett Nixon amerikai elnök, kíséretében Rogers külügyminiszterrel, Kissinger nemzet- bitonsági főtanácsadóval és más vezető személyiségekkel, hogy kétnapos megbeszéléssorozatot folytasson Tanaka Kakuei japán miniszterelnökkel. Tanaka mintegy négy órával Nixon után érkezett meg a Ha- wai-i szigetekre. Kissinger, útban Honolulu felé, a repülőgépen újságírókkal ' beszélgetve igyekezett csökkenteni a japán—amerikai ellentétek jelentőségét. Ugyanezt a problémákról látszólag tudomást sem vevő, vagy azokat jelentéktelennek tartó hangot ütötte meg Nixon megérkezése után a repülőtéren mondott rövid beszédében. A tárgyalásokon számos kérdést vitatnak meg a két ország vezetői: a japán— amerikai kapcsolatok és Tajvan státusának kérdését az új kölcsönös „biztonsági” szerződés problémáit, — a központban azonban a gazdasági problémák állnak majd. Bár Washington minden eszközzel megpróbálta csökkenteni a japán áruk beáramlását Amerikába, ugyanakkor rákényszeríteni Tokiót, hogy tárja szélesebbre a kapukat az amerikai export előtt, a két ország közti deficit az Egyesült Államok rovására tovább növekszik. A TASZSZ tudósítója kiemeli, hogy ezek a gazdasági ellentétek egyre inkább átterjednek a politika területére is, így például Amerika és japán Ázsiához való viszonyára. Nixon a csúcstalálkozó idején Honoluluban fogadja Ellwort Bún Kert az Egyesült Államok saigoni nagykövetét, aki szerdán éjszaka utazott Hawai-ra. A nagykövet szerint útjának célja hivatalos konzultáció a Vietnammal kapcsolatos kérdésekről. A koreai nép egyesítésé! segítik Az északi és déli Vöröskeresztek PHENJAN Az Észak- és Dél-Korea Vöröskeresztjeinek szerdán Phenjanban lezajlott első plenáris tárgyalása után a déli küldöttség programja bankettekkel és látogatásokkal telik a szombati visszautazásig. E programnak, akárcsak a szerdai ünnepélyes megnyitó ülésnek, jelentősége elsősorban a tárgyalások sikerét lehetővé tevő légkör megteremtésében áll. Az újságírókkal és kísérőkkel együtt 54 főnyi délkoreai küldöttség phenjani látogatása így nem csak azt jelenti, hogy 27 év óta először utazott egy ilyen népes hivatalos csoport északra, hanem azt is, hogy ennek a delegációnak először mutatják be a KNDK életét, (s a dél-koreai sajtó 20 tudósítója így első kézből számol be az olvasóknak benyomásairól.) Szón Szón Pil. a KNDK Vöröskeresztjének elnöke szerdán este bankettet adott a déliek tiszteletére, csütörtökön délelőtt pedig a vendégek Kim ír Szén szülőházát keresték fel. A légkör mindkét alkalommal igen szívélyes volt: a banketten Li Bőm Szók, a déli Vöröskereszt-küldöttség vezetője Dohárköszöntőjében erről beszélt, hogy meggyőződése szerint az ország egyesítése után az egész koreai nép úgy fog ülni az asztalok körül, mint ezen a banketten. A mongjaongdei látogatáson pedig '"Véís’érigve készítettek közös fényképeket az észak és déli küldöttek. Szón Szón Pil csütörtö-1 kön, a nemzetközi sajtó tudósítóival elbeszélgetve, közölte, hogy már készül .a szétszakadt családtagok listája. Az érintett személyek számát nem ismertette, de becslések szerint a szétszakadt családok kérdésének rendezése északon és délen mintegy 10 millió embert érint. Az északi Vöröskereszt elnöke a Vöröskereszt-tárgyalások és a politikai kérdések kapcsolatáról szólva hangsúlyozta, hogy a családi, humanitárius problémák megoldása az egész koreai nép egyesítésének ügyét segíti. (MTI) Szocialista külügyi tanácskozás Augusztus 29—31. között Varsóban tanácskoztak Belorusszia, Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna külügyminisztériumainak képviselői. A tanácskozáson megfigyelőként részt vett a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője. A tanácskozás során véleménycserére került sor az ENSZ közgyűlés 27. ülésszakával kapcsolatos kérdésekről. A megbeszélések az elvtársi együttműködés és a kölcsönös megértés jegyében folytak. A tanácskozáson magyar részről részt vettek: Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kőmíves Imre nagykövet, a Magyar Nép- köztársaság genfi állandó képviseletének vezetője és dr. Uranovicz Imre fő- osztá ly vezető-helyettes. (MTI) Folytatódik a megbeszélés BONN Dr. Michael Kohl, az NDK miniszterelnökségi államtitkára és Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára csütörtökön délelőtt négyszemközt folyA jövőben meggondolják? tatta tárgyalásait a két német állam alapszerződéséről. A megbeszéléseket szeptember 13-án Berlinben folytatják. s* ■ . adatai Minden bizonnyal meggondolásra készteti majd a repülőgéprablások viszonylag újkeletű módjának híveit John Shaffernek, az Amerikai Szövetségi Légügyi Igazgatóság igazgatójának csütörtökön Washingtonban elhangzott bejelentése. A „váltságdíjas” repülőgéprablásról van szó, amely a jelek szerint nem váltotta be a vakmerő vállalkozók hozzáfűzött reményeit. Kiderült ugyanis, hogy az idén elkövetett ösz- szesen 18 rablási kísérlet tettesei vagy életüket vesztették, vagy letartóztatták őket, illetve idegen hatóságok felügyelete alatt állnak. „Amikor valaki azért vesz jegyet egy repülőgépre, hogy váltságdíjért eltérítse, tulajdonképpen a börtönbe vagy a halottasházba vált jegyet” — mondotta John Shaffer. o i 1 kínai vétó visszhangja a Novoje V rém ja cikke MOSZKVA Irina Trofimova, a Novoje Vremja című szovjet folyóirat legutóbbi számában azt írja, hogy Peking jelenlegi politikai intrikája nem kizárólag a Bengáli Népi Köztársaságra korlátozódik. A kínai vezetők nemcsak, hogy nem segítik a jószomszédi viszony kialakulását India, Pakisztán és Bengá- lia között, hanem minden lehetőséget kihasználnak, hogy bonyolulttá tegyék a kapcsolatokat India és Pakisztán és a Bengáli Népi Köztársaság között. Peking semmibe vette a nemzetközi szervezet egyetemességének elvét is, amikor bezárta az Egyesült Nemzetek Szervezetének kapuját. Talán a hidegháború korszakába akarják visszatéríteni az ENSZ-t a maoisták? — teszi fel a kérdést a hír- magyarázó, majd így válaszol: „A kérdés jogos, ha figyelembe vesszük a kínai vezetőknek a nemzetközi feszültség fenntartását célzó általános politikáját, arra irányuló kísérleteit, hogy az államok közötti ellentétekre játsszanak, megakadályozzák világszerte az általános politikai légkör megjavulását.” Akik akkor születtek, 33 évvel ezelőtt, ma felnőtt emberek, sőt lassan-lassan kilépnek az ifjú korból és a jó középnemzedéknek számítanak. De csontjaikban-veleikben-idegeikben mégis őrzik, s még utódjainkba is átörökítik valamiképpen azoknak az éveknek, életük első esztendeinek jószerint inkább ösztönösen magukba szívott borzalmas emlékeit. Mert hiszen ők, a harmincasok is — nem is szólva szüléikről és nagyszüleikről — a háború nemzedékériek számítanak. Ilyen messzire kísér ez a nap! 33 éve, hogy elkezdődött az emberiségnek addig legpusztítóbb, legkegyetlenebb háborúja, a második világháború. S ma, több mint három évtized után is az emlékezés nagyon aktuális és főleg rendkívül megszívlelendő tanulságokkal szolgál. A legfontosabb ezek közül feltétlenül az a memento, hogy elméletileg — vagy talán jobb szó reá: objektíve — ez a világégés elkeA biztonságos Eurápáért rülhető lett volna. Ha az akkori európai kormányokat a szovjetellenesség gyűlölete nem vakította volna el annyira, hogy Hitlerben és gyűlöletes fasiszta rendszerében is az esetleges potenciális szövetségesüket látják, hanem olyant, aki majd nekik sem kegyelmez; ha a Szovjetuniónak az emberiség és Európa iránt érzett mély felelőssége által diktált kollektív biztonsági politikáját elfogadták, megszívlelték volna; ha antifasiszta összefogásra sikerült volna tömöríteni a munkásosztály köré a dolgozó és kisemberek millióit... Igen, ha már 1939 szeptembere előtt kibontakozott volna az a nagy Hitler-el- lenes világkoalíció és népi összefogás, amely végül is széttörte a náci fenevad gerincét, akkor nem zúdult volna a világra, majd hat esztendőre, a világháború borzalma. Mindezért 1939. szeptember 1-ének máig ható. mára is legérvényesebb tanulsága: nem szabad megengedni, hogy bárhol és bármilyen álcázott vagy akár módosított formában is még egyszer felüthesse a fejét a fasizmus. Nemcsak Európában, de sehol a világon, hiszen fertőző bacilusai mindenhová eljuttathatják a ragályt. Ezért szeptember 1-e nemcsak a világháború kitörésére emlékezés, a világégés áldozatai feletti kegyelet, hanem a fasizmus elleni nemzetközi küzdelemnek is harci napja! E küzdelemnek megvannak és megmaradtak a régi, hagyományos feladatai, formái is. Kontinensünkön és nem kevésbé a világ más tájain — olykor átfestett cégér alatt, de a lényegét tekintve a régi módon — fasiszta, félfasiszta vagy a fasizmus vészétől megóvott- nak egyáltalán nem mondható rendszerek országokat és népeket igáznak le és fenyegetnek halállal. A szolidaritás e rendszerek, kormányok, elnyomó és pusztító apparátusok áldozatai, megkínzottai iránt, a küzdelem visszaszorításukért — szent kötelessége mindenkinek, aki antifasisztának vallja magát! Európában mostanában — mindenesetre az utolsó években — olyan helyzet alakult ki, amely lehetővé tette, hogy kontinensünk országai és népei ne egyszerűen a háború nélküliség állapotával legyenek kénytelenek kiegyezni, hanem a siker reményével törekedhessenek a béke és biztonság hosszú időre szóló intézményesített rendszerének megteremtésére is. Ehhez mindenekelőtt az kellett, hogy a második világháború következményét és az azt követő alapvető európai változásokat, mint megváltoztathatatlan realitásokat, elismerje minden kormány és nemzet, mindenekelőtt természetesen a Német Szövetségi Köztársaság népe és állami vezetői. S ami a dolog másik oldala: ennek a helyzetnek kialakulásához oroszlán- részben járult hozzá a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok elvszerű, szívós, józan és rugalmas politikája, diplomáciája. Harminchárom évvel ezelőtt az az ősz a reménytelenség, a kilátás talanság sötétségét borította Európára. 1972 ősze kontinensünkön azzal biztat, hogy meghozza az európai kollektív biztonság és együttműködés rendszere előkészítő tanácskozását. Ez azonban még csak biztató lehetőség. A küzdelemnek tovább kell folynia. Mégpedig nem csupán állami, kormányzati szinteken, hanem J— amint azt már kontinensünk jóra, becsületesre szövetkező emberei történelmi tapasztalataikból megtanulták — a tömegek összefogásával és mozgalmával ig. Erre kötelezi az európaiakat ennék a harminchárom évvel ezelőtti napnak az emléke. Nemes János