Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-31 / 205. szám

8. oldal 1972. aufmsztos 31, csfltörtSR Révész Géza köszöntése Révész Géza elvtársat, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának tagját, nyugalmazott minisztert 70. születésnap­ja alkalmából az MSZMP KB levélben köszöntötte. A Központi Bizottság üd­vözletét és ajándékát Ká­dár János, a KB első titká­ra és Nyers Rezső, a KB titkára adta át. (MTI) Ruházati árubemutató A Dél-magyarországi Tex­til- és Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalat kö­zösen a Lajosmizse és Vi­déke ÁFÉSZ-szel szep­tember 5—9 között ruháza­ti árubemutatót rendez a nagyközség művelődési ott­honában. A kiállítást szep­tember 5-én délelőtt 10 óra­kor nyitják meg, másnap szakmai napot tartanak, majd 9-én este 6 órakor műsoros őszi—téli divatbe­mutatót és szövetkezeti bált rendeznek. Budapestiek Bács-Kiskun megyében „A vendéglátó, szállást adó intézmények önzetlen támogatása nélkül nem si­kerülhetett volna ilyen jól a Bács-Kiskun megye Bu­dapesten akció. A fővárosi kulturális intézmények ve­zetői, munkatársai velünk együtt örültek a nagy ér­deklődésnek, a kedvező visszhangnak” — állapítot­ta meg Katanics Sándor, a Bács-Kiskun megyei párt- bizottság titkára tegnap délelőtt a megyei tanács elnökének hivatali helyisé­gében, budapesti művelő­dési intézmények vezetői­nek tiszteletére adott foga­dáson. Madarász László a me­gyei tanács elnökhelyette­se köszöntötte a megjelen­teket, Drucker Tibor Kos- suth-díjas népművelőt, a Fővárosi Művelődési Ház volt igazgatóját (azóta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülé­se főtitkára), Solymár Ist­vánt, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyet­tesét, Varga Imrét, a Fé­szek Klub igazgatóját és Vizi Ottót, a Műcsarnok igazgatóját. Közölte, hogy a Mezőgazdasági Múzeum és a Legújabbkori Törté­neti Múzeum vezetői más i elfoglaltságuk miatt nem tudtak eljönni a találkozó­ra. Üdvözlő szavai felidéz­ték a sok munkával és sok örömmel járó tavaszi hó­napokat. Véleménye sze­rint a fővárosiak segítő­készsége felülmúlt minden előzetes várakozást. Sze­retné, ha ez a kapcsolat nem szakadna meg, mert az ország egyik legnagyobb megyéje hasznosítani sze­retné a főváros közelségét. — Annyira lelkesítőén hatott az itteni vezetők, a Bács-Kiskun megye Buda­pesten rendezvénysorozat közreműködői részéről ta­pasztalható odaadás, mun­kakedv, hogy mi sem ad­hattuk alább. Mindvégig közös ügynek tekintettük az akciót, — mondta Druckner Tibor, akinek szavait helyesléssel fogad­ták kollégái. A fővárosi kulturális in­tézmények vezetői ezt kö­vetően a „helyszínen” is­merkedtek Bács-Kiskun megyével. Madarász László kalauzolásával ellátogattak a kecskeméti művésztelep­re, a konzervgyárba. Meg­tekintették a bugaci ide­genforgalmi látványosságo­kat, majd a kiskunhalasi csipkeházat. Kalocsa volt a gazdag program utolsó állomása. H. N. Tizenhatezer vizsgálat, 1400 felelősségre vonás fél év alatt Az árellenőrzések tapasztalatai Az árhatóságok és a ke­reskedelmi felügyelőségek az első félévben mintegy 16 000 árellenőrzéssel tájé­kozódtak az ipar és a ke­reskedelem piaci magatar­tásáról, vizsgálva árpoliti­kájukat, az ellátásban a la­kosság iránti kötelezettsé­geik teljesítését. Elemezték a termelői és a fogyasztói árak alakulását, az áremel­kedések okait. Megállapították, hogy az árszínvonal emelkedését részben az egyes alap- anyagárak és bizonyos im­portcikkek drágulása idéz­te elő. A tényleges áremel­kedésnél azonban erőtelje­sebben hat az árszínvonal növekedésére a korszerűbb, divatosabb termékek meg­jelenése. A tapasztalatok alapján a belkereskedelmi miniszter első helyettese előírta, hogy a jelentősebb termelői ár­emelkedésekről tájékoztas­sák a minisztériumot. A Könnyűipari Miniszérium az Árhivatallal együttesen most vizsgálja, hogy a jel­zett áremelkedések indo­koltak-e, vagy sem. Foglalkoztak az ár- és a minőség összefüggéseivel, a többi között azzal, hogy a gyengébb minőségű árut értékének megfelelő áron adják-e. Több üzem, pél­dául a Bácska Bútoripari Vállalat és a Szekszárdi Faipari Vállalat kisebb en­gedményt adott gyengéb­ben sikerült termékeiből, mint amennyit a tényleges minőség indokolt volna. A Debreceni Ruhagyárban azt kifogásolták, hogy az ol­csóbb cikkek aránya az idén jelentősen csökkent, ami nagy rétegek érdekeit sérti. Az Alföldi Cipőgyár­ban elégedetten állapították meg, hogy a vásárlók ér­dekeinek megfelelő ará­nyokban gyártanak olcsóbb termékeket. A mezőgazdasági üzemek ipari produktumainak árui­ról általában kedvező ta­pasztalatokat 'szereztek, vi­szont sok hibát tártak fel a mezőgazdasági üzemek épí­tőanyagipari, építésszerelé­si és kereskedelmi tevé­kenységében. Tanulmá­nyozták azt is, hogy a me­zőgazdasági üzemek milyen módon igyekeztek segíteni a néha túlzottan magas piaci árak letörését. Ezzel kapcsolatban sem találtak mindent rendben. A különféle szabályta­lanságok, visszaélések miatt sokhelyütt eljárás indult a Készülődés a műszaki hónapra A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége megyei szerve­zete az idén október-no­vemberben rendezi a VII. műszaki hónapot. A tudo­mányos szakosztályok több­ségében a korai időpont ellenére hozzáláttak az elő­készítéshez ... A Magyar Élelmezéstu­dományi Egyesület megyei szervezetének vezetőségi ülésén is a programról tár­gyaltak. A MÉTE három nagy rendezvény házigaz­dája lesz a hónap kereté­ben. Szakemberek részvé­telével ugyan, de a fo­gyasztót érintő témákat tűz napirendre az élelme­zési cikkek vizsgálatával foglalkozó minőségvédelmi ankét. Egész napos elő­adássorozaton számolnak be a szakemberek a bécsi élelmezési világkiállításon látottakról. A kémiai-ana­litikai szakosztály a nö­vényvédőszerek toxikus anyagainak meghatározá­sáról szóló előadást ikta­tott a műsorba, vállalatok ellen. Azf első félévben kereken 1400 fele­lősségre vonás történt. Ár­drágítás miatt 30 esetben tettek bűnvádi feljelentést a hatóságok, mintegy 700 esetben szabálysértési, 230 esetben fegyelmi eljárást indítottak. 450 esetben pénzbírsággal sújtották a vállalatot. További több száz esetben figyelmeztet­ték a vállalatok illetéke­seit egyes szabálytalansá­gok megszüntetésére. Az első félévi tapasztala­tok összegezéseként az ár­hatóságok a továbbiakban elsősorban arra ügyelnek, hogy a magasabb költsége­ket az indokolt mértéken túl ne hárítsák át a fo­gyasztóra; a drágább ter­mékek térhódítása a tény­leges igények szintjét ne lépje túl, s elegendő kere­sett olcsó termék álljon a lakosság rendelkezésére. A legerősebb párt VANNAK dátumok, amelyek könnyen feledésbe merülnek. Lehet, hogy nem csupán a feledés szúja roncsolja meg emlékezetünket, hanem valami könnyed „elsétálás” a kerek dátumok mellett te­szi mindezt. Olyan dátumokra gondo­lunk, amelyek akkor — és mondhatni mindmáig nagy hatással voltak sorsunk alakulására. Egy ilyen sorsforduló 1947. augusztus 31., a felszabadulás utáni má­sodik országos választás. E sorok írója a 10 éves fordulón nagyon nyúlfarknyi tömörséggel készült cikkének címéül ezt szánta: „A legerősebb párt”. Lehet, hogy elkerülte a figyelmet, de azóta sem igen lehetett olvasni az ötévenként esedékes évfordulókról. Ezért emlékezünk hát er­re a nagyon érdekes időszakra, és erre a piros betűs napra. Marosán György „Az úton végig kell menni” című — egyébként kitűnő köny­vében — pontatlanul emlékezik. A vá­lasztás napja nem szeptember elsején volt, hanem egy nappal korábban. Szeptember első napjának hajnalán már a végeredményt latolgattuk, de még in­kább vártuk. Ez már hétfő hajnalán volt. A nap tüzes koronggal kelt, a ko­rán kelőka jánoshalmi járási pártbizott­ság ablakából látva — indultak a ha­tárba. Megélénkült a piac, és az egy héttel előbb a politikai nagygyűlésektől még oly’ hangos piactér úgy zsongott, mint annakelőtte. A telefon állandóan foglalt volt. Hol mi hívtuk a választási bizottság kommunista tagjait, hol for­dítva. De ezek még mindig csak rész- eredmények! Ugyan mikor lesz végső, befejező és egyben lelkesítő is. Mikor lesz olyan, ami község-járás előtt iga­zolja a kommunisták fáradhatatlan munkáját. FIATALOK voltunk ugyan, de nem álmodozók. Tudtuk, hogy az 1945-ös 14,3 százalék után nem várhatunk és nem is lelhetünk csodákra. Mégis na­gyon „szorítottunk”. Ismertük az orszá­gosan, de Jánoshalmán is kialakult helyzetet A Kisgazdapártból kivált jobb­oldaliak ugyan sok pártra szóródtak szét, mégis — különösen ezen a mező- gazdasági vidéken — kísértett a veszé­lye a jobboldal erősödésének. A magunk pozícióiban bíztunk, sőt a két évvel előbbihez képest „ráadást” vártunk, de nagyon aggasztott bennünket a jobb­oldali szociáldemokrata vezetők maga­tartása, akik szinte teljes nyíltsággal ismételgették a reakció velünk szemben használt demagógiáját és az iskola előt­ti téren megtartott nagygyűlésen Varga járási párttitkár jelentette ki, hogy „ ... nem mi akarjuk a csajkát!” S mind­ehhez a prímet vitték Pfeifferék, Ba- rankovicsék és nemkülönben Baloghék is. így hát ennek a bonyolult helyzet­nek az ismeretében sok mindenre gon­dolhattunk. DE ERŐSEN hittük, hogy a politikai előkészítésbe fektetett temérdek munka nem vész kárba. Egy évvel voltunk a forint megteremtése után, s általában jó légkör övezte a kommunisták koalíciós politikáját. Temérdek gyűlést tartot­tunk, többnyire kisgyűléseket. János­halmán egyetlen nagygyűlés volt augusz­tus 24-én délután. Az egész járás képvi­seltetvén magát — Donáth Ferenc ál­lamtitkár és Görgényi Dániel ezredes részvételével. NAGYON SOK névtelen katonája volt ennek a hatalmas munkának. Az akkor készült naplóban azonban néhányuk neve is megőrződött. Sőt, íme egy fel­jegyzés, amelyet Maczej Mátyás (1968- ban halt meg) a pártközpontból Mélykút segítségére kiküldött felelős írt egy kockás noteszlapra a járási pártbizott­sághoz. „Mélykút községben elintézendő panasz. Á cigánysoron lakó cigányokat kihagyták az összeírásból, amit elintéz­tem (17 drb). A cigányok panasza az, hogy a rendőrök elviszik őket különbö­ző munkára, minden ellenszolgáltatás nélkül és ezáltal előfordul, hogy másutt vállalt munkájukat nem tudják elvé­gezni. Ha nem mennek... a rendőrök megverik őket. Kérik a kommunista párt közbenjárását, hogy a rendőrök ne vigyék el fizetés nélküli munkára. Sza­badság! Mélykút, 1947. VIII. 10-én.” DE MIELŐTT ismertté válna a vá­lasztás végeredménye, hadd idézzünk még olyan neveket, akik abban az idő­ben, úgyszólván naponta „csupán” hu­szonnégy órájukat adták a párt harcai sikeréért. Mély kútról: Gyetvai Imre, Tettinger Gáspár, Ernst Sándor, Jakity István, Viszmeg István, Károlyi Vendel, Deutsch Béla, Kancsár Sándor, Kancsár Sándor- né, Gocol István, Polyákovics Szaniszló, Sztanik Mária, Kollár Ferenc, Kollár András, Anka Györgyné, Keresnyei Miklós, Vörös Benjámin, Dragity Károly (Anka-majorból) és Magyar Gergő (Al­só-majorból). Borotáról: Sáfrány István, Gróf La­jos. Milánkovics István, Kovács János, Szőke Péter, id. Szloboda Pál, Csizma­dia István, Szloboda Antal. Rémről: Vancsura József, Ternák An­tal, Rapp János, Németh Géza, ifj. Tóth Ferenc, Páncsics Istvánná, Juhász Mi­hály, Makra József, Hornyák Sándor és Mauthner községi iskolaigazgató. Kisszállásról: Szász Mózes, Mák And­rás, Dusnoki János, Kovács József, Van- kó Tamás, Vincze Lajos (Belmajor- ból), Dusnoki Lajos, Farkas Antal (Al- majorból), Szász Lajos, Rab János, Vi- dákovics Károly (Ivánka-majorból). • TEHÁT VÁRTUK az eredményt. Jó kora reggelre, mikor már teljes lángra gyúlt a nap, megszületett: Jánoshalmán a Magyar Kommunista Párt 15,7 szá­zalék (a járási átlag 17,1 százalék). Az örömünk csak felényi volt, mert a já­rásban a Magyar Függetlenségi Pártot képviselő Pfeiffer Zoltán 61,9 százalé­kot kapott, ami majdnem elérte a Kis­gazdapárt 1945. évi 70,0 százalékos ered­ményét. De nemcsak ez aggasztott ben­nünket. Az is, hogy a szociáldemokraták „kacsingatása” megbosszulta magát, hi­szen nem érték el az 1945-ös választási arányt. Ennél természetesen sokkal meg­nyugtatóbb volt az, amit a rádióból hal­lottunk: pártunk és a Baloldali Blokk megerősítette pozícióit. A Magyar Kom­munista Párt a magyar belpolitikai élet legerősebb pártja lett. Ezért voltunk akkor nyugodtak és büszkék. És büszkeségünk azóta is csillapítha­tatlan! W. D. Kétszázezer úttörő táborozott a nyáron A csaknem három hóna­pos nyári vakáció a mai nappal befejeződik. A szerdán Budapesten meg­tartott sajtótájékoztatón Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségének fő­titkára a nyári táborozá­sok tapasztalatait, s az út­törőcsapatok feladatait is­mertette. Mint mondotta, június közepétől augusztus 20-ig kétszázezer általános isko­lai tanuló táborozott az ország különböző tájain. Zánkán hat turnusban há­romezer-kétszáz úttörő üdült. A jelenleg átalakí­tás alatt levő csillebérci táborban is több ezer ta­nuló vett részt a szövet­ség által rendezett prog­ramokon. Az úttörők A néppel tű­zön-vízen át jelszó jegyé­ben készülnek a Fetőfi- évfordulóra. Az 1972—73-as tanévben kerül sor a Pe- tőfi-emléktúrára. A nagy­szabású programba a ro­mán, szlovák és a jugo­szláv általános iskolai ta­nulók is bekapcsolódnak. Tavasszal Székesfehérvá­rott rendezik meg az út­törőcsapatok negyedik or­szágos seregszemléjét és ugyanekkor kerül sor Bu­dapesten az úttörővezetők V. országos konferenciájá­ra. Ezenkívül számos kul­turális műsort és sport- versenyt rendeznek az út­törőcsapatok. T. L. Villanyfényes évnyitó A tanyai iskolák villa­mosítására indított akció keretében a Bács-Kiskun megyei Tanács támogatá­sával kezdték meg a kísér­leteket tavaly a kecskemé­ti Szolgáltató-Javító és Ve­gyesipari Vállalatnál egy, a jelenlegi aggregátoroknál megbízhatóbb helyi áram­forrás fejlesztésére. A mun­ka eredményeként szüle­tett meg a Bács-típusú áramfejlesztő, amelyből ed­dig negyven darabot gyár­tott alvállalat. Ezeket már felszerelték a kiszemelt ta­nyai iskolákban, így eze­ken a helyeken az ígéret­nek megfelelően villanyfé­nyes lesz az évnyitó. A Bács-áramfejlesztő sze­repelt az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron is, ahol elsősorban a hasonló nagy tanyavilágú megyék — Szolnok, Csongrád — ve­zetőinek mutatták be. A készülék természetesen fel­hívta magára más helyi áramforrásokat alkalmazó szervek figyelmét is. A víz­ügyi igazgatóságok a gátőr­házak világítására, vala­mint az árvízvédelemben használnák fel az áram- fejlesztőket, míg az erdé­szetekben az erdészházak áramellátását oldaná meg. Az érdeklődők számára tegnap bemutatót szerve­zett a vállalat. Először Baj- nóczi László, a készülék tervezője ismertette a be­rendezés műszaki jellemző­it és működési elvét. A tájékoztató után az igaz­gatóságok és az erdőgazda­ságok képviselői Ladány- benére utaztak és az otta­ni iskolában munka köz­ben is megtekintették az áramfejlesztő berendezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom