Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

1972. augusztus 10. csütörtök 3. oldal Izsák, Lajosmizse Kulturális küldöttség érkezik Dunaszerdahelyről Csehszlovák kulturális küldöttség érkezik Lajos- mizsére és Izsákra augusz­tus 19-én. illetve 20-án. A 35 tagú dunaszerdahelyi csoport most viszonozza az Izsáki néptáncosok és a né­pi zenekar június eleji lá­togatását. A vendégek számára gazdag programot állított össze a fogadó- és szerve­zőbizottság. Megtekintik a lajosmizsei Népfront Tsz-t, találkoznak a szövetkezet dolgozóival, majd elláto­gatnak a nemrégiben nyí­lott tanyamúzeumba. 19-én este 5 órakor a község művelődési házá­ban a Magyar Népköztár­saság Alkotmányának 26. évfordulóját ünnepli meg Lajosmizse lakossága, majd a dunaszerdahelyi csoport mutatja be kulturális mű­sorát A napi program a 21 óra­kor kezdődő csehszlovák— magyar barátsági esttel zá­rul. Másnap, 20-án délelőtt érkezik meg a küldöttség Izsákra, ahol hasonló mű­sorra kerül a sor a műve- dési házban, ugyancsak az esti órákban. A csoport a harmadik napját Győr- Sopron megye egyik járási székhelyén. Kapuváron tölti. Jól halad az idén a járdaépítés Kik maradhatnak kfiiiildän szakmai gyakorta !on Szeptemberben várható a háromévi időtartamra, 1969-ben az NDK-ba ki­utazott fiatalok első cso­portjának hazatérése. Kö­zülük mintegy kétszázan jelezték, hogy szeretnék szakmai gyakorlatukat meghosszabbítani. Ezzel kapcsolatban — s egyben a most jelentkezettek tájé­koztatására — illetékes he­lyen elmondták: indokolt esetben egy évre meghosz- szabbítható a munkaválla­lási engedély azok részére, akik NDK-állampolgárral házasságot kötöttek, és vég­leges visszatérésük, illetve konzuli útlevelük beszerzé­séhez szükséges a szerző­déshosszabbítás: továbbá, akik egyetemi tanulmányt folytatnak, vagy szervezett szakmunkásképzésben vesz­nek részt, illetve olyan párt-, vagy társadalmi megbízatást teljesítenek, amelyeknél a szerződés­hosszabbításra szükség van, s ezzel az illetékes NDK és magyar szervek egyetérte­nek. A munkavállalási en­gedély meghosszabbításá­nak akadálya, ha a kérel­mező fiatal sorkatonai szol­gálatra igénybe vehető, különösen, ha sorköteles korának utolsó évét tölti. Az említettektől eltérő esetekben szerződéshosz- szabbításra nincs mód. Egy év után csak az egye­temi, vagy főiskolai tanul­mányt folytatók kérhetnek hosszabbítást. A végleges visszatérés részletes felté­teleiről a berlini magyar nagykövetség munkaügyi osztálya, és az illetékes NDK-szervek külön tájé­koztatják a fiatalokat. A dolgozók végleges hazaté­rése után a munkaügyi szervek gondoskodnak el­helyezésükről, lehetőleg an­nál a vállalatnál, ahol a fiatal a kiutazást megelő­zően dolgozott, illetve a lakóhelyéhez közel eső más munkahelyen. Az NDK-ban dolgozó fia­talok számára lehetővé te­szik a zavartalan mozgal­mi tevékenységet Például az ottani pártalapszervezet irányításával üzemenként magyar ifjúsági alapszer­vezeteket hoznak létre, amelyeknek felső szerve a berlini kolónia KISZ-bi- zottsága. A magyar dolgo­zók az üzemekben munka­brigádonként, csoporton­ként önálló magyar szak- szervezeti csoportokat ala­kíthatnak. A városfejlesztés éven­kénti tervszerű feladatai­nak végrehajtása során ta­valy néhány utcában ösz- szesen több mint két kilo­méter hosszban kiépített járda révén váltak jobbá a gyalogos közlekedés felté­telei Kecskeméten, főleg a peremkerületekben. Ugyan­akkor kivitelezői kapaci­táshiány miatt maradtak — a tervezetthez képest — megoldatlan feladatok is. Így a többi között ez évre húzódott ót a környékbeli lakosság által oly régen szorgalmazott Ceglédi, Dé­libáb és Izsáki úti járda­építés. A munkálatok jelenlegi üteme szerint úgy tűnik a tavaly elmaradott felada­tokkal együtt ezúttal hi­ánytalanul megvalósul a városi tanács által ez évre programozott, összesen több mint ötkilométernyi járda megépítése. Ebből napjainkig máris csaknem háromkilométeres szakasz szolgálja a lakosság ká­tyúktól mentes közlekedé­sét. A jelenlegi munkála­tok közül az egyik legna­gyobb a mintegy 700 folyó­méternyi hosszú Ceglédi úti járdaépítés. Várhatóan még a harmadik évnegyed­ben megépül a járda a Felsőkomárnok, az Ipoly és a Voelker telep X. utcá­ban, valamint a Malomkö­zön. RÖVIDESEN ATADJÄK A FORGALOMNAK Fizeíovendég-szolgálat napjainkban Idén nem túl sok jót ígért a meteorológia a nyári üdülőknek. Volt azonban egy vihar, amit nem a szél, hanem a lakásrendelet egy félreérthető része kavart hegyen, völgyön és vízpar­ton egyaránt. A fizetővendég-szolgálat ügye körül keletkezett bi­zonytalanságot az okozta, hogy a lakásrendelet meg­jelenése után sokan nem voltak hajlandók a koráb­bihoz hasonlóan az idegen- forgalmi szervekkel meg­hosszabbítani a szerződésü­ket. Különbség nélkül A lakásrendeletből úgy tűnt, hogy a magántulaj­donban levő lakásokat csak 50 százalékban, a nem la­kás célját szolgáló üdülőt, villát viszont teljes egészé­ben adókedvezménnyel le­het bérbe adni. Az érde­keltek rögtön rájöttek, hogy így, akinek például Pesten lakása, a Balaton mellett pedig villája van, az előnyösebb helyzetbe kerülne, mint a Balaton partján lakó, vagy a Mát­rában dolgozó, aki az üdü­lési szezonra, feladva bizo­nyos igényeit, kiadja laká­sának egy részét, vagy egé­szét. Fokozta a zavart, hogy az illetékesek ezt a — panaszok útján felszín­re került — tévhitet nem siettek eloszlatni. A kedélyeket megnyug­tató, „szélcsendet” teremtő helyes állásfoglalást csa*. az utolsó pillanatban — a nyári idény elején — adták ki. Lényege, hogy nem rész különbséget a kétféle tu­lajdon között. Szerencsé­re, az idegenforgalmi hiva­talok — a fővárosban és vidéken — bízva abban, hogy végül is a jogos ál­láspont győzedelmeskedik — igyekeztek megnyugtat­ni partnereiket, elsősorban azokat, akik már évek óta „törzsgárdisták” a fizető­vendég-szolgálatban. En­nek a „rugalmas” módszer­nek köszönthető, hogy na­gyobb visszaesés nem kö­vetkezett be. (A kezdeti bizonytalanság miatt így is — csak a Balaton körül — több ezer vendégnappal kevesebbet teljesíthettek az idegenforgalmi hivata­lok, mint az elmúlt évben.) Belföldi vendégek Három hónapig mély árok szántotta fel a kecske­méti Kálvin teret. A régi, elavult csatornahálózatot felújították rajta. Az útburkolat nagyobb részét már lerakták. Ké­pünk az utolsó méterek keramitozásáról készült. Az úttestet a hivatalos átvétel után még e héten átadják a forgalomnak. (Foto: Szabó) A jövő terve gr Őszibarackot — nagyüzemi táblán Megszoktuk már, hogy a mezőgazdasági termékek minősége sokat változik. Ezek a változások az igé­nyek és az ízlések szerte­len módosulásának követ­kezményei. Átéltünk már különböző paprika, paradi­csom, alma, szőlő és ki tudná felsorolni még hány fajta minőségi változást szenvedett mezőgazdasági termékkorszakot. Az őszi­barack sem mentes ettől. Régebben a fehér húsú, most a sárga húsú őszi­barack fajta a keresett cikk mind a belföldi, mind a külföldi piacon. A kiskunfélegyházi Kis­kunság Tsz-ben Nógrádi László kertésszel beszél­gettünk az őszibarack ter­mesztéséről. — A gazdaságunkban Vevőszolfálal a íiserita Minta faház, építési anyagok, szerelvények 25,6 hold termő őszibarack­fáinkról a napokban már nagyrészt leszedtük a ter­mést. Holdanként mintegy 70 mázsát. Különböző faj­táink vannak, de csak kis részük felel meg az ex­port követelményeknek. Kevés az úgynevezett „in­tenzív”, sárga húsú faj­tánk. Ahhoz, hogy ver­senyképesek legyünk a nyugati piacon, egyrészt nagyüzemi termesztést kell megvalósítanunk, másrészt pedig új fajtákat kell tele­pítenünk. A gazdaságban célültet­vényeket szeretnénk létesí­teni. A HUNGAROFRUCT külkereskedelmi vállalattal már felvettük a kapcsola­tot annak érdekében, hogy elsősorban az export igé­nyeknek megfelelő fajták­kal — Arany csillag, Dixi- red, Blasin Gold, Read hawen — mintegy 150 hol­dat betelepítsenek. Cs. I. B párttörténeti közlemények új száma Ha valaki azt kérdezi, je­lentős-e a fizetővendég­szolgálat a hazai idegenfor­galomban? — válaszul áll­jon itt néhány adat. Kereken 20 000 szobában naponta mintegy 52 000 ember számára van szál­láslehetőség magánlakások­ban a nyári főszezonban. Ebből Budapesten 10 000, a Balaton mentén 24 000, az ország többi városában és néhány községben további 18 000 szálláshelyet tarta­nak nyilván a fizetőven­dég-szolgálatot szervező idegenforgalmi vállalatok. Érdemes azt is figyelem­be venni, hogy a fizetőven­dégek többsége — minden ellenkező híreszteléssel szemben — nem külföldi turistákból verbuválódik, hanem belföldi nyaraló. A tapasztalatok szerint házaspárok kisgyermekek­kel, különösen szívesen veszik igénybe a fizető­vendéglátást. Azok a vi­dékiek is általában „pri­vát” szobát keresnek, akik néhány napot töltenek a fővárosban. Vidéki válla­latok is szívesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást, ha dolgozóik bentlakás nélküli tanfolyamra utaz­nak a fővárosba, vagy na­gyobb megyei központba. Ami pedig a külföldieket illeti, a családos üdülőkön kívül gyakori, hogy válla­latok, amelyek szerelésre, bentlakásra ideküldik mér­nökeiket, munkásaikat — részben takarékosságból, részben, mert az illetők hosszabb ideig nem sze­retnek szállodában lakni, szintén ilyen szálláshelyet keresnek. A szobaár és adója A Kecskeméti TÜZÉP Vállalat a kecskeméti és a bajai mintaboltján kívül most Lakiteleken, a Tőser- dőben vezetett be vevő- szolgálatot. Mint ismeretes, ezen a területen több szá­zan vásároltak nyaralótel­ket. A TÜZÉP az építeni szándékozók részére azzal nyújt segítséget, hogy két különböző típusú hétvégi mintafaházat állított fel, teljesen felszerelve és be­rendezve. Itt szombaton és vasárnap a vállalat szak­emberei tájékoztatják az érdeklődőket arról, milyen anyagok, szerelvények áll­nak rendelkezésre, s taná­csokat adnak a nyaralóhá­zak építésére és célszerű berendezésére vonatkozó­an. Az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézete folyóiratának most megjelent — ez évi második — száma temati­kus módon három olyan terjedelmes tanulmányt is közöl, amelyek ugyanazon problémakör egyes részle­teit taglalják. Pándi Pál munkája Révai József Pe- tőfi-képéhez fűzött magya­rázataival nemcsak rend­kívül érdekes adalékokat szolgáltat a nagynevű marxista gondolkodó te­vékenységének idetartozó jellemzőihez, hanem vá­laszt keres arra a kérdés­re is, hogy miért éppen Petőfi került a kommu­nista párt művelődési po­litikájának megkülönböz­tetett helyére. K. Nagy Magda dolgozata — Iro­dalmi hagyományaink az 1920-as évek kommunista publicisztikájában — el­sősorban a feldolgozott anyag gazdagságával lepi meg az olvasót, míg Sza­bolcsi Miklós műve — Iro­dalomtörténet és munkás­mozgalom-történet — a két kutatási terület viszo­nyáról mond el fontos tapasztalatokat. A Tanul­mányok rovatban közölt negyedik anyag Csatári Dánielé: Felszabadulás és hazafiság. A Párttörténeti Közle­mények egyéb anyagai kö­zül említést érdemel Jem- nitz János írása, Georgi Dimitrov korai munkássá­gáról, valamint a Szemle rovat, amelyben öt könyv­ről találhatni kritikát. Noha ebben az évben felemelték a fizetővendég­szolgálat szobaárait, a ta­pasztalatok szerint még mindig jóval alacsonyab­bak, mint a szállodai szo­baárak. A lakásrendeletet megmagyarázó hivatalos állásfoglalás — a többi kö­zött — kimondja: ha a rbeadás idegenforgalmi :erv közreműködésével történik, a bér összegében a lakás tulajdonosa és az idegenforgalmi szerv sza­badon állapodhat meg. Je­lenleg a balatoni kiemelt üdülőhelyeken (például Siófokon, Almádiban, Fü­reden és Lellén) a lakás fekvésétől, berendezésétől és felszerelésétől függően a kétágyas szoba ára napi 70—85, Budapesten 63—75, más üdülőhelyeken 48—60, az ország egyéb vidékein 46—58 forint. A jogszabályok azt Is meghatározzák, hogy ide­genforgalmi szerv közre­működése nélkül bérbe­adott, berendezett egész lakásnál legfeljebb két­szer, lakrésznél, szobánál legfeljebb háromszor ak­kora bért lehet kérni, mint amennyit a lakás, illetve a lakrész béreként megál­lapítottak. A kialakult „szélcsendben” az érdekel­tek többsége természetes­nek tartja, hogy az adó- kedvezménnyel is az ide­genforgalmi szervek mun­káját kívánják előnyben részesíteni. Eszerint pél­dául, aki közvetlenül adja bérbe lakását, az a bruttó bevétel 30 százaléka után 6 százalékkal kezdődő progresszív adót fizet, aki pedig valamelyik idegen- forgalmi hivatal útján köt szerződést fizetővendég­szolgálatra, az csak 4—20 százalék között adózik. A jelenleg érvényben levő és kialakult árak a tapasztalat szerint mind­két fél számára elfogad­ható, de elsősorban a ven­déget fogadókat ösztönzi és remélhető, hogy egyre töb­ben kapcsolódnak be a fi- zetővendék-szolgálatba. Természetesen nemcsak az a cél, hogy mennyiségileg emeljük a bérbeadott szo­bák számát, hanem az is,' hogy az üdülést, pihenést, vagy második otthont nyújtó házigazdák minél kulturáltabb vendégfoga­dásra rendezkedjenek be. P. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom