Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-30 / 204. szám

8. «Mal 1972. ausrusrtns SO, szerda A mohácsi vész évfordulóján Mohácson kedden ha­rangzúgás emlékeztetett az 1526-os történelemíormáló csatavesztésre, amikor a hódító török had győzel­met aratott a magyar sereg felett. Az évszázados ha­gyomány szerint augusztus 29-ét mindig a kegyeletes megemlékezésnek szentelik a Duna parti városkában. A „mohácsi vész” idei év­fordulója alkalmából meg­koszorúzták a Csele-patak mellett álló emlékművet, amely II. Lajos 'király és a 26 ezer elesett magyar katona emlékét hirdeti. Vi­rágot helyeztek el a Sze- pessy-parkban levő em­lékműnél, amelyet az üt­közetben részt vett lengyel hősök emlékére állítottak. A mohácsi fiatalok törté­nelmi vetélkedő keretében idézték fel a 446 évvel ezelőtti eseményeket és felkeresték az ütközet egyes helyeit. Az évforduló tiszteletére a csatatéri ká­polnában emlékmisét tar­tottak. Kevesebb késés a rakodásnál Gyorsult a vasúti szállítás Dr. Csanádi György köszönet« Dr. Csanádi György, köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter levélben mondott köszönetét a Magyar Szo­cialista Munkáspárt me­gyei bizottságának azért a segítségért, amelyet a vas­úti teherkocsik fordulójá­nak gyorsítása, illetve a késedelmes rakodások csökkentése érdekében nyújtott. A levél a követ­kezőket tartalmazza: „A vasúti teherkocsik fordu­lójának gyorsítása érdeké­ben hozott gazdasági bi­zottsági határozat végre­hajtásával kapcsolatban az 1972. I. félévi értékelés megtörtént. Az eredménye­ket és a tapasztalatokat az alábbiakban összegezhe­tem: A rakodási késede­lem, a bázishoz, de külö­nösen a határozat előtti el­ső félévhez viszonyítva nagymértékben csökkent. Így például az 1970. I. fél­A kilencedik tanév Ma kezdődik az Iskola­televízió kilencedik tanéve. Miért emlékezünk meg az eseményről? A televízió- és rádióké­szülékek száma sokszorta gyorsabban növekszik, mint a Föld lakossága. Így lesz az elkövetkezendő év­tizedekben is. A tömeg­kommunikációs eszközök egyre nagyobb helyet fog­lalnak el mindennapi éle­tünkben. Az oktató, nevelő munkában is. Tövis Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának helyettes vezető­je így vélekedik: az Isko­latelevízió olyan szemlélte­tési lehetőségeket nyújt, amelyekkel egyetlen szer­tár sem versenyezhet. Ha­sonló tapasztalatokat sze­reztek a megyei, járási szakfelügyelők. Kiemelik, hogy a kamerák segítségé­vel a diákok figyelme a lényegre irányítható. Azo­nos idő alatt több informá­ció közlésére alkalmas a „Televízió tanár úr”. En- nél fontosabb, hogy a ké­pek segítségével, a vágás­sal feltárhatók, érzékeltet­hetők az összefüggések, az ok és okozati viszonyok; egyszerre a dolgok színe és viszálya. A művelődésügyet irá­nyító szakemberek ezért ajánlják az Iskolatelevízió óráinak szervezett megte­kintését. Tanfolyamokat rendeznek, segédkönyveket adnak ki a pedagógusok részére, hogy minél jobban hasznosíthassák a televízió segítségét. A Bács-Kiskun megyei Továbbképzési Ka­binet évek óta példásan tá­mogatja az új szemléltető eszköz meghonosítására irá­nyuló törekvéseket. Újra és újra megvizsgálják, hogy eiéggé hatákony-e ez az oktatási forma. Felméréseik szerint a kezdeti eredmények bizta­tók. Főként az alsótagoza­tosok oktatásában, a fizi­ka, történelem tanításában alkalmazzák sikerrel. Ti- szakécskén például Debre- czeni Ilona, Zámbori Já- nosné, Rózsa Andrásné és Kiss Laiosné tanítók dol­gozzák fel folyamatosan kisiskolás növendékeikkel az Iskolatelevízió óráit. Az ügy jelentősége azt követeli, hogy most az új tanév köszöntésekor szám­vetést készítsünk és őszin­tén szóljunk a gondokról. A szabadsághegyi adóállo­másról sugárzott műsoro­kat ugyanis csak a diákok kisebb része kíséri figye­lemmel. Miért? A tanárok egy része ide­genkedik a televíziótól. Az egyetemeken, főiskolákon még ma is az előadásos is­meretközlés az uralkodó. A megszokottól nehéz eltérni. Gyorsabb szemléletváltozás szükséges. Még ott is problematikus megszervezni az Iskolate­levízió adásainak „beépí­tését” a tanmenetbe, ahol tudatában vannak a képi megjelenítés előnyeinek. Hála a társadalmi össze­fogásnak, ez év őszétől 70 olyan tanyai iskolában gyullad ki a fény, ahol ta­valy még a petróleumlám­pa volt az egyedüli világí­tó eszköz. (Sajnos, a „te­levíziót minden iskolába” akció szép csendesen el­halt és a most villamosí­tott iskolákba már nem jut készülék. Pedig a tanyai osztatlan iskolákban lehet­ne ezeket igazán hasznosí­tani.) Nincsenek könnyebb helyzetben a nagyobb is­kolák sem. Nagyon kevés helyen van arra mód, hogy külön televíziós szobát ren­dezzenek be, ahol az osztá­lyok megtekinthetik a mű­sorokat. Ritka az olyan tanintézmény, ahol leg­alább három készülék ta­lálható. Szinte lehetetlen az órabeosztást a tanárok elfoglaltságával és az Isko­latelevízió adási idejével egyeztetni. A nehézségek azonban nem esőken tik a televíziós tanórák fontosságát, szük­ségességét. Arra Intenek, hogy minden lehető módon javítsuk a körülményeket, juttassunk minél több ké­szüléket az iskolásoknak, mert sokszorosan megtérül az efféle kiadás. Az oktatásügy irányítóit, a tanárokat meg arra biz­tatjuk, hogy az eddigiek­hez hasonlóan megvénk le­gyen kezdeményező az Is­kolatelevízió óráinak hasz­nosításában. H. N. évhez viszonyítva a napon­ta kirakatlanul maradt ko­csik mennyisége 36,1, a ko­csiálláspénzes órák száma 55 százalékkal csökkent. A kocsiforduló a fuva­roztatók és a vasút együt­tes intézkedéseinek ered­ményeként 3,5 nap alatt valósult meg, így a fuva­rozási igények lényegében panaszmentesen kielégíthe­tők voltak. A fuvarteljesít­mények alakulásában je­lentősen érvényesültek a népgazdasági devizamérleg javítása és a beruházási egyensúly érdekében ho­zott központi intézkedések és az új tüzelési technoló­giákra való áttérés. Ennek megfelelően a múlt félév­hez viszonyítva a fuvaro­zott árutonna exportban 134, importban 92,4, tran­zit fuvarban 109,9 és bel­földi fuvarozásban 97,6 szá­zalékos volt. A rakodásgépesítést ked­vezően ösztönözte a kocsi­álláspénzből képzett rako­dásfejlesztési alap. A fuva­roztatók mintegy 900 mil­lió forintos fejlesztésre vállalkoztak, amelyhez pá­lyázat alapján a rakodás­fejlesztési alap 340 millió forintot biztosít, amelyből eddig 120 millió tényleges folyósításra került. A ter­vezett fejlesztések egyhar- mada tehát már megvaló­sult és ennek jelentős sze­repe van abban, hogy a ra­kodásokat kevesebb késés­sel végzik a fuvaroztatók. Megköszönöm a határo­zat eredményes végrehaj­tásához nyújtott segítséget, kérem, hogy a közeljövő­ben induló őszi forgalmi időszak fuvarozási igényei­nek kielégítése érdekében a rakodási intenzitás foko­zását továbbra is figyelem­mel kísérni és támogatni szíveskedjenek.” — Fejezte be levelét dr. Csanádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter. A megyei pártbizottság, amikor köszönetét mond a vasutasoknak jó munkáju­kért, felhívja a figyelmü­ket az őszi szállítási fel­adatok sikeres teljesítésére. Egyben arra kéri a szállít- tatókat, hogy a Gazdasági Bizottság határozatát a to­vábbiakban is a korábbiak szerint hajtsák végre. Elbúcsúztatták Endre Istvánt Tegnap délután a kecs­keméti új köztemetőben nagy részvét mellett bú­csúztatták el Endre Ist­vánt, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottsá­gának osztályvezető he­lyettesét. A megye minden részéből eljöttek a városi és járási pártbizottságok képviselői, az ismerősök, barátok, hogy osztozzanak a család gyászában és megadják a végtisztessé­get az elhunytnak. A ravatalnál felsorako­zott a munkásőrség dísz­egysége, majd a munkásőr- zenekar gyászindulójának hangjai mellett díszőrséget állt a koporsónál dr. Ro­many Pál, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Cajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a megyei pártbizottság, a kecskemé­ti városi, valamint járási pártbizottság titkárai, a társadalmi és tömegszer­vezetek megyei vezetői, a megyei pártbizottság osz­tályainak vezetői, s az elhunyt volt munkatársai. A ravatalnál Gera Sán­dor, a megyei pártbizott­ság propaganda és műve­lődési osztályának vezető­je búcsúztatta az elhuny­tat. Megemlékezett arról, hogy Endre István fiatalon kapcsolódott be a mun­kásmozgalomba és egész élete szorosan összefor­rott a munkás-paraszt hatalomért vívott harccal. Kitartóan dolgozott, s állt helyt azon a poszton, aho­vá a párt állította. Gera elvtárs a család, a megyei pártapparátus, a közvetlen munkatársak és a mun­kásőrség nevében vett végső búcsút az elhunyt­tól. Endre István ham- vasztás előtti búcsúztatása az Internacionálé hangjai mellett ért véget. Gyarapodott az óvodai helyek száma Közismert, hogy az óvo­dai közösséghez szokott gyermekek az iskolai rend­del, fegyelemmel könnyen megbarátkoznak. Számukra az írás—olvasás rejtelmei­nek megismerése is keve­sebb gondot jelent. Termé­szetes tehát, hogy a leg­több szülő azt szeretné, hogy gyermeke óvodába kerüljön. Bács-Kiskun megyében szeptember 5-ig fogadják el az óvodai helyért folyamo­dó kérelmeket. Szeptember 9-én a tanácsok vezetői ál­tal kijelölt társadalmi bi­zottságok döntenek, hogy melyik gyermek járhat óvodába. A szülők tehát 9-e után várhatják a szá­mukra kedvező, vagy el­utasító határozatot. Az elmúlt esztendőben a megyében négyszázzal gyarapodott az óvodai he­lyek száma. Jelenleg né­hány községben — Orgo- ványon, Helvécián, Kerek­egyházán — már minden jelentkezőt fel tudnak ven­ni. Az idei — adatokat még nem összesítették. De az már bizonyos, hogy a tavalyinál több új helyet Chinoin vegyszer a mezőgazdaságban A kormány egyik gazda­ságpolitikai célkitűzése a különböző növényvédősze­rek importjának csökken­tése és a magyar mezőgaz­daság rohamosan fejlődő növénybiológiai szer igé­nyének hazai termékekkel való kielégítése. A Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára RT az idén bocsátotta a termelő gazdaságok rendelkezésére nagy mennyiségben első si­keres készítményét. A FUNDAZOL 50 WP nevű nagyhatású gombaölőszer használatával kapcsolatos tapasztalatokról tanácskoz­tak tegnap a gyártó, a for­galmazó vállalatok képvi­selői, a mezőgazdasági üze­mek szakemberei és a ku­tatóintézetek munkatársai Hartán, a Béke Termelő- szövetkezetben. Tóth János, a Bács-Kis­kun megyei növényvédő ál­lomás igazgatója előadásá­ban az új gombaölő szer­nek a termelésben betöl­tött szerepét, hatásfokát és Bocsa új fényei Kisbócsán jelentős állo­máshoz érkezett a tanyai villamosításért indult ak­ció. A mai műszaki átadás után ugyanis a jövő hét elejétől villanyfénynél ta­nulhatnak a gyerekek a kisbócsai általános iskolá­ban. Mint Molnár Ferenc ta­nácselnök mondta, a kis­bócsai villanyhálózat fej­lesztésére ebben az évben 410 ezer forintot fordíta­nak. A tantermeken kívül a helyi szakszövetkezet ma­jorjába is bevezetik a vil­lanyt. Ezzel egy időben a lakosok 10—10 ezer forin­tos hozzájárulásával 23 ta­nya kap villanyvilágítást. A tervek szerint a jövő év elején újabb 24—25 tanyá­ban gyullad ki a fény. A fischerbócsai tanya- központ hálózatának kiala­kítására, további fejlesz­tésére ebben az évben 475 ezer forintot költenek. Az iskola és a középületek mellett 50 tanyába vezetik be a villanyt Ehhez a me­gyei tanács 115 ezer, a közégi tanács 200 ezer, az Aranvhomok Szakszövetke­zet 60 ezer forinttal járul hozzá. A bócsaiak több mint 80 ezer forintot gyűjtöttek össze erre a célra. Bocsa környékén a jövő év elejéig 100—120 tanyá­ba vezetik be az áramot. A IV. ötéves terv végére pedig 700 tanyában olthat­ják el végleg a petróleum- lámpákat. A tanyai iskolák villa­mosításáért indult akció keretében a MŰM 623-as kecskeméti Szakmunkás- képző Intézet tanulói fel­ajánlották segítségüket, s négy hétig a fischerbócsai kisfeszültségű villanyháló­zat építésénél dolgoztak. Július elejétől kéthetes turnusokban ötven kecske­méti szakmunkástanuló 46 ezer forint értékű munkát végzett. ’LL. i a használatával kapcsolatos gondokat ismertette. El­mondta, hogy a megye nö­vénytermesztői 25 ton­nát használtak fel eddig a Chinoin új termékéből. Ahol a technológiai elő­írásoknak megfelelően al­kalmazták, ott a kertészeti növények lisztharmatos megbetegedései elleni vé­dekezésben igen jó ered­ményeket értek el. Ugyancsak jó hatásfok­kal alkalmazták a hartai Béke Termelőszövetkezet szőlőültetvényein és szántó­földi kertészetében, a FUN- DAZOL-t. A szakemberek véleményét Tiboldy Árpád, a tsz kertészeti ágazatve­zetője tolmácsolta: esze­rint az éveken át komoly károkat okozó lisztharmat- fertőzést a szer többszöri kipermetezésével sikerült megszüntetni. Dr. Kapeller Károly, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai fűszerpap- rika-nemesítő állomásának igazgatója hozzászólásában elmondta, hogy a kutatók Kalocsán is megkezdték kísérleteiket az új szerrel. Az eddigi eredmények ál­talában jónak mondhatók. Javasolta, hogy a gyártó cég mielőbb vegye fel a kapcsolatot, az egyes nö­vényfajták nemesítésével, kutatásával megbízott in­tézetekkel, hogy a FUN­DAZOL 50 WP-t mielőbb be tudják építeni a ter­mesztéstechnológiába. Az előadásokat követő vita után a résztvevők megtekintették a Béke Ter­melőszövetkezet szőlőseit és az uborkatermő területet. 5, É. J alakítottak ki a gyerme­keknek. Tiszakécskén az új óvo­dába 100 kisgyermek jár­hat. Lajosmizsén és Kis­kunfélegyházán a meglevő épületeket felújították, korszerűbbek lettek a kö­zös tanulás, játék feltéte­lei. A harkakötönyi tanács a közelmúltban épületet vásárolt, — most folyik az óvoda kialakítása. És elké­szül Kecskeméten, a Szé-. chenyivárosban is a kicsi­nyek új, második «otthona. Természetesen ez ■ csak néhány példa a teljesség igénye nélkül. Hiszen üze­mek, gyárak, intézmények dolgozóitól, szakszervezeti bizottságaitól hetenként, kéthetenként érkezik a jelzés: úgy döntöttek, óvo­dát építenek, saját erejük­ből megoldják az eddig sok gondot okozó problémát. Példaképpen említhető — az üzemi óvodák sorá­ban — a Kiskőrösi Vegyes- és Építő Ktsz vállalkozása. A nagyközség központjá­ban levő, minden igényt kielégítő modem intéz­ményt gyermekorvosok, lakberendezők és pszicholó­gusok útmutatásai nyomán alakították ki. Gondoskod­nak az ott dolgozók bére­zéséről, étkeztetéséről is. Ebben a szövetkezetben a dolgozó szülőknek nem je­lent gondot kisgyermekük elhelyezése. , Újabban arról kaptunk liíradást, hogy az egyik nagyközségben két kisebb üzem összefogott és együtt építkeznek. Harminc-har­minc gyermek részére akar­nak helyet biztosítani. A fenntartásról a kicsinyek étkeztetéséről pedig közö­sen gondoskodnak. Az egye­lőre csak körvonalazott terv megvalósításáról szí­vesen adunk hírt a továb­biakban is! A megyében mintegy hatszáz óvónő dolgozik. Bár a Kecskeméti Óvónő­képző Intézet végzett hall- gatói közül minden eszten­dőben több friss diplomás nálunk marad — huszonöt, huszonhétre tehető az idén is a szakképzetlen óvónők száma. folyamatosan épülő, bővülő óvodák pe- dig még több, oklt-.^es pedagógust tudnának fog­lalkoztatni. S. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom