Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-27 / 202. szám

Petőfi Sándor

Isten csodája

Ameddig a történet csillaga Röpíti a múltakba sugarát:

A szem saját kezünkben mindenütt Saját szívünkre célzó gyilkot lát,

S ez öngyilkos kéz hányszor szállá ránk! .-Z Isten csodája, hogy még áll hazánk.

Így hordozunk sok százados sebet,

Keblünk soha be nem gyógyulhatott; Mérget kellett mindenkor innia,

Ki sebeinkre önte balzsamot.

Valami rossz szellemtől származánkl Isten csodája, hogy még áll hazánk.

S míg egymást martuk szennyes koncokért Mint a szeméten a silány ebek,

Azt vettük észre csak, hogy ezalatt Az oroszlánok itt termettének;

Jött a tatár, jött a török reánk.

Isten csodája, hogy még áll hazánk.

Ott foly Sajó... oly görbén kanyarog,

Mint ember, aki görcsben haldokol;

Ott haldokoltunk, vérünk ott szíva Az óriási nadály, a mogol,

S holttesteinket fölfalá a láng!

Isten csodája, hogy még áll hazánk.

S ott van Mohács... ott nyomta a királyt

Sárkoporsóba páncéla s lova,

S készült számunkra a ledőlt király Kardjából a rettentő zabola,

Melytől még most is ég és vérzik szánk! Isten csodája, hogy még áll hazánk.

Mi lesz belőlünk? ... ezt én kérdezem,

De mily kevesen gondolnak vele.

Oh nemzetem, magyar nép! éltedet Mindig csak a jó sorsra bízod-e?

Ne csak istenben bízzunk, mint bizánk; Emberségünkből álljon fönn hazánk!

(Szalkszentmárton, 1846. január)

A maga nemében egyedülálló vállalkozást hajtott végre az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Felvilágosodás- és reformkori magyar irodalomtörténeti tanszékének tudományos közössége. Wéber Antal professzor és Tamás Anna adjunktus vezetésével népszerű könyvet állítottak össze arról, hogy milyennek látja a mai irodalomtudomány a legnagyobb magyar költő alakját.

— A tanszék kollektívájának vállalkozása azért figyelemreméltó — mondotta Wéber professzor —, mert ilyen jellegű könyv Petőfiről mindeddig még nem jelent meg. Az a célunk, hogy az olvasók — az újabb olvasók — széles tömegeihez szóljunk, hozzájuk vigyük közelebb Petőfi költészetét. Mapfas tudományos igénynyel, kommentárjainkba és elemzéseinkbe beépítve a marxista magyar irodalomtudomány új eredményeit —, de olyan formában és módon, hogy ne fárasszuk, hanem lebilincseljük az olvasót

— Megoldható ez?

— A könyv már a Kossuth Kiadónál van. s ősszel az olvasók személyesen ellenőrizhetik, miként valósítottuk meg ezt a — beismerem, szokatlan — feladatot Célunk olyan könyvet adni az olvasók — hangsúlyom zom: olvasók és nem a Petőfi-szakértők! — kezébe, amely nem fárasztja el őket tudományos jegyzetapparátusával, nagy terjedelmű „szakmai anyaggal”,

— Hallhatnánk néhány témát a könyvből?

— Nagyon érdekes irodalom történészi feladat felderíteni, új adatokkal kiegészíteni az első — 1842— 1844-es — Petőfi-verseskötet kiadásának körülményeit. Ennek a feltárás során nemcsak a fiatal költőről kell beszélni, hanem be kell mutatni a korabeli irodalmi viszonyokat, a konkrét történeti helyzetet a negyvenes- évekbeli Pest irodalmi életét. Erre a munkára vállalkozott Kiss József. Petőfi és Vörösmarty viszonyáról, szól Martinkó András Váltás a stafétában című tanulmánya. Kulin Ferenc a reformkori Qózsa-kép és Petőfi című munkájával jelentkezett. Ez is rendkívül izgalmas téma.

Wéber Antal tanulmánya (címe: A népdaltól a plebejus demokráciáig) ezt a folyamatot, szellemi fejlődési szakaszt mutatja be, ahogyan Petőfi eljutott az „esztétikai” szempontú népességtől a világnézeti népiességig, hogyan alakult át rokonszenve részvéte, lírai együttérzése harcos, cselekvő demokratikus népszemléletté! Tamás Anna — a kötet másik szerkesztője — Petőfi és a magyar történet lapjai című tanulmányában egyebek között azt vizsgálja, hogy milyen történeti élmények foglalkoztatták a költőt, a múlt mely eseményei voltak hatással gondolkodására, s a forradalmi fejlődés különböző szakaszaiban hogyan módosították történelmi felfogását a megélt politikai élmények.

— A kutatók nagy többségét ■— természetesen — Petőfi forradalmi gondolkodásának — s szereplésének — fejlődése foglalkoztatja. Ennek egyik megnyilvánulása az az összefoglaló elemzés, amelvet Petőfi ja- kubinusai címmel Fekete Sándor írt. Ebben egykorú francia forrásművekkel összehasonlítva mutatja be, hogyan alakult, s bontakozott Petőfi Sándor képe a

Egy kiadvány margójára

Nevezetes emberek Báes-Iiiskimban

A szocialista kultúra szolgálata egyet jelent a provincializmus elleni küzdelemmel. Hellyel-közzel ma is más mércét alkalmaznak a fővárosban és vidéken készült alkotások elbírálásánál. Erre semmi szükség. Bármilyen mű megítélésének csak egyetlen szempontja lehet: mennyiben felel meg vállalt feladatainak. Ilyen köteles felelősséggel elemeztük, mérlegeltük a megyei könyvtárnak az elmúlt hetekben megjelent új kiadványát is.

A címe: Nevezetes emberek Bács-Kiskunban (Életrajzi helytörténeti lexikon). MU tartalmaz? Mintegy három és félszáz tiszteletre, számon tartásra méltó híres ember életrajzi adatait, hosszabban-rövidebben. Az előszó szerint: „Kiemelkedő szépíró, irodalomtörténész, mezőgazdász, kiemelkedő közéleti ember, sportember vagy jogász egyaránt megtalálható a három kötetre tervezett életrajzi helytörténeti műben ... Sok ismert' vagy kevésbé ismert névvel találkozunk, akik itt születtek vagy hosszabb ideig itt éltek és alkottak.” (Miért hagyták el a címlapról a kötet jelzést?)

&

Az értékelés elsődleges szempontjai: az adatgyűjtés

gondossága, a válogatás színvonala.

Nyilvánvaló, hogy az életművek megítélésében adódhatnak kisebb eltérések. Véleményünk szerint a néhány alkalmi verssel jelentkező Gruber József piarista tanár, Geday Sándor tanító vagy a néhány, tucat újságcikket készítő Jenei Pál szerepeltetése indokolatlan. („Ilyen alapon” több száz, a napilapokban rendszeresen — és az említetteknél magasabb színvonalon — publikáló embert sorolhatnánk a „nevezetesek” közé.)

Ügy gondoljuk, hogy — akár helyettük — szólni kellett volna Handtel Károly gyümölcsexportőri érdemeiről, a 300 szaktanulmányt publikáló bajai Donáth Gyula orvosról, Erdősi Imréről, a branyiszkői hősről. Kihagyásukat mégis méltánytalanság lenne egyértelműen hibának minősíteni, hiszen az utóbb felsorolt jelesek sem tartoznak nagyjaink sorába. A mérlegelés esetlegességeit kifogásoljuk.

Sajnos, országos hírű „nevezetes emberek” is kimaradtak. Ez már nagyobb baj. Fényes Adolf szobra ott áll a könyvtár előtt, adatait a kötetben mégis hiába kerestük. Ligeti Károly harcait regények idézik;

ebből a kiadványból a neve is kimaradt, akárcsak Katona István történészé. Néhány név a hosszú hiánylistáról: Fényi Gyula csillagász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Ládái Sándor helyettes népbiztos, Konecsni György Kossuth-díjas grafikus, Latabár Kálmán Kossuth-díjas színművész, Bóbis Gyula olimpiai bajnok, Honti Lajos, a KMP egyik küldötte a III. Internationale VIL Kongresszusán. Valamennyien megyénk szülöttei.

Hasonló jellegű kiadványok szerkesztői általában élő személyeket az összeállításnál nem vesznek számításba. Mi is ezzel a gyakorlattal értünk egyet Ha mégis — gondosan meghatározott szempontok szerint válogatnak és az ismertetések csupán adatközlésre vállalkoznak.

Aki ebből a kötetből tájékozódik a megye jelenlegi kulturális teljesítményeiről, az nem szerezhet tudomást III Márton csillagász, Kőhegyi Mihály régész, dr. Henkey Gyula antropológus munkásságáról, noha a tudományos életben figyelemmel kísérik működésüket. A szerkesztők megfeledkeztek Baloghné Boros Ilonáról, a keceli batikosok kitűnő vezetőjéről, Faluhelyi József, Járicz Józsa, Gál Sándor, Diószegi Balázs festőművészek, Kunszabó Ferenc író, Bársony Mihály népművész, Fekete Tibor Jászai-díjas színművész tevékenységéről, noha ők szüntelenül jelen vannak a kulturális közéletben. Sok szál fűzi a megyéhez (itt születtek, dolgoztak) Lakatos Vince filmrendezőt, Csorba Tibor írót, Lukin László zenetudóst, Jenei Zoltán előadóművészt is. Velük sem találkozni a kiadvány lapjain ..:

A nevezetes emberek Bács-Kiskunban című kiadványnak kivétel nélkül be kellett volna mutatni az itt élő valamennyi kandidátust. A tudományos fokozat: minősítés.

*

Az arányok kialakítása nagy figyelmet, szüntelen viszonyítást igényel. Mire gondoljunk, ha azt látjuk, hogy a négy esztendeig Kecskeméten tartózkodó Kacsáit Pongrác több sort kapott, mint a városépítő Lestár Péter vagy Kada Elek polgármester. Buda Ferenc ilyen nyúlfarknyi helyet érdemel? A költők közül csak Faragó László nótaszerző kap még ilyen kicsinyke terjedelmet. Kocsis Pál ..négy sora” bosszant, főként, ha megszámolom, hogy Koczó Sándort több

nagy francia forradalomról. Hasonló — bár a szó szarosabb értelmében vett „irodalmibb” — a témája Sőtér István analízisének, amelynek a címe: A költészet forradalmától a forradalom költészeteik. Ez tulajdonképpen nagyszabású világirodalmi kitekintés. Megmutatja, hol van a helye Petőfinek ebben az önmagát kereső világban, forrongó-forradalmi korban.

A kötet többi tanulmánya Petőfi költészetének utóéletével foglalkozik, s néhány huszadik századbeli jelentős polgári költő — például Babits Mihály — Petőfi képének alakulásával. A századunkbeli Petőfi-képet kommentáló művek közül meg kell említeni József Farkas írását, amelynek címe Az 1848—1849-es forradalmak Petőfi-képe. Pándi Pál-jegyzetek Révai József Petőfi-képéről című tanulmányában azt vizsgálja, miként fejlődött, módosult Révai felfogásában a nagy forradalmár költő életművének értékelése. D. Zöldhelyi Zsuzsa és Radó György közös tanulmányának a címe: Petőfi a Szovjetunió népeinél.

A kötet záró tanulmánya a fontosabb Petőfi-biblio- gráfia adatait foglalja össze.

T. I

KloSsy Irén: Lámpák

mint kétszerannyira érdemesíttetett, Bordeaux Gézi pedig ötször hosszabb szöveg méltatja.

Ha már itt tartunk: nincs a megyében egyetlen olyan ipari vagy mezőgazdasági dolgozó, aki két keze munkájával vagy újításaival kiérdemelte volna a szerkesztők figyelmét? Túlságosan Kecskemét központú a kiadvány, kevesell] ük a kiskunhalasi, kalocsai, kiskunfélegyházi vonatkozású közleményeket.

Az életrajzi lexikon adatai eléggé megbízhatók, de néhány hiba azért becsúszott. (M. Bodon Pál 1884-ben született! — Imre Gábor Asztalos Jánosnak és nem Ferencnek készített emléktáblát. — A neves kiskunfélegyházi . pedagógus Köpesdy és nem Kötendi. — Bács megye „nem létezik”, csak Bács-Kiskun. — Pontatlan a megyei párttitkár meghatározás.)

A gondatlan fogalmazású — és támpontul szolgáló konkrétumok helyett általánosságokat tartalmazó — mondatok tucatjai nem segítik a megértést. (Egyikmásik megfejthetetlen számomra.) Néhány példa: Mi az, hogy „könyvtárak polcán”, nyilván: polcain. — „Bundzs^k 1958 óta játszik a magyar válogatottban... Higgadt játékmodora van.” Ismeretes, hogy Bundzsák régen abbahagyta az aktív játékot; zavar a jelenidő.

— Hajnal József nem első volt azok között, akik létrehozták Kecskeméten az első szocialista sejtet, hanem

— mint maga is többször leírta — az elsők között volt

*

Az efféle kiadványok értékét a szócikkek végén közölt eligazító irodalomjegyzék miáősége is megszab d Könyvtári publikáció esetében, különösen. A szeg* nyes, hiányos kisbibliográfiákat tekinthetjük a Név" zetes emberek Bács-Kiskunban leggyengébb régnek. A már megjelent országos és helyi kia-’ nyokból, más könyvtárak katalógusaiból csak a k adatokat kellett volna lemásolni. Különösen sajnáli' hogy véletlenül sem hivatkoztak a friss, kors^- szemléletet tükröző, mostanában megjelent és a'~ anyagként használható lexikonokba, a megyében !- adott tanulmánykötetekre, antológiákra, a Kiskunt és a Forrás hasábjain megjelent dolgozatokra.

*

Tudjuk, Hogy nagy munka ilyen lexikon összeállítása. Különösen sajnálatos, ha a jószándék vem szövetkezik a vállalkozást megillető gondossággal, szakmai igényességgel.

Mi örülünk a legjobban, ha legközelebb sikerültebb

kiadványról írhatunk.

Most maradéktalanul — néhány rövidebb életrajzon s a szándékon kívül — csak a Katona Józsefről, Kodály Zoltánról készített ismertetéseket dicsérhetjük.

Heltai Nándor

Egyedülálló váll Ikozás