Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
I Kollégiumba megy a gyerek Régi, de egyben a leg- . újabb és legdivatosabb viselet fiatal lányoknak a szoknya-blúz. A szoknya lehet körülrakott, elején egy-két ránccal bővített, vagy különböző bőségű vetkabát, vagy vattelin- re tűzött orkán. Hozzá könnyű selyem, va^y kötött sálat lehet _ viselni. Télre élénk színű kötött vagy horgolt sapka való. A cipő legyen laposrészekből szabott. Jó, ha két-három is van belőle. Az ingblúz naponta váltható, ha négy-hat darab van belőle. Lehet csíkos, kockás, virágos és egyszínű. Jól mosható pamutműszál keverésű,szövött, vagy jersey anyagból praktikus. Vidám, bolondos kiegészítő a sokszínű fonalból kötött mintás csíkos, derékig érő, bebújós mellény. Maradék fonalból gyorsan meg lehet kötni. Szükség van jó meleg kardigánra is. A hosszú szövet vagy kordbársony nadrág szintén fontos ruhadarab. Az ünnepi ruha a glok- nis sötétkék szoknya, fehér blúzzal, vagy élénk színű pulóverrel. Szoknyához, nadrághoz csinos kiegészítő az öv. A színes harisnyanadrág praktikus viselet. Az őszi-téli kabát lehet begombolható ^élésű szösarkú, kényelmes bőrcipő (a műanyag vagy lakk egészségtelen állandó viseletre). Ne feledkezzünk meg az iskolaköpenyről,' szerezzük be minél előbbv A kevés, de jól összeválogatott ruhadarab jobban öltöztet- mint a sok, de egymással nem viselhető ruha. A fiúknak is praktikus a divatos, derékig érő ujjatlan mellény. A nadrágok majdnem egyenes szárúak, elég bővek és igen változatos zsebmegoldásokkal készülnek. A négyzsebes düftin vagy kordbársony „szafári” felsőrész, különböző nadrággal, kellemes mindennapi viselet. Az ünnepi öltöny a sötétkék blézer, szürke vagy sötétkék nadrággal, zsebén az elmaradhatatlan emblémával. A meleg pulóver lehet magas nyakmegoldású. A színes acryl zoknikról se feledkezzünk meg. Jó, ha van egy melegebb, erősebb és egy pár Wöny- nyebb, ünnepélyesebb cipő. A sapka készülhet a tűzött, rövid orkán kabát anyagából, esetleg műszőrme díszítéssel, de lehet bármilyen szövetből is. Gy. I. Negyvenhárom évre szól a holtomiglan-holtodiglan Negyvenhárom év a házasság várható időtartama az egybekeléskor — állapították meg a népességtudománnyal foglalkozó szakemberek. A több mint négy évtizedes együttélést a férfiak várható átlagos élettartamából — 70 év — és az egybekelés időpontjában elért átlagos életkorából — 27 év — számították ki. Ezzel kancsolatban említésre méltó, hogy a nők — a sok évtizedes tapasztalat szerint — kedvezőbb feltételekkel vágnak neki a házasságnak, , s kezdeti előnyüket mindvégig megtartják: a lányok általában 23—24- éves korban mennek férjhez — csaknem nésv évvel fiatalabbak vőleeé- nvüknél ’■—, s átlagosan több mint négy évvel élik túl térj ükét Kiterjedt a demográfiai vizsgálat arra is, hogy a férfiaknak és nőknek körülbelül mekkora hányada idegenkedik a házasságtól, illetve marad valamilyen okból egész életen át egyedül. Részlete-; sen elemezték például az elmúlt évtizedek legjellemzőbb évjárat csoportjának adatait: ennek tagjai olyan időszakban értek el a házasságkötésre alkalmas életkort, amikor a családalapítási körülmények az átlagosnál jóval kedvezőtlenebbek voltak. Ilyennek találták a tíz-tizenkét évvel ezelőtt 45—49 éveseket. Ök ugyanis 1911—1915 között születtek, s így az induló létszámukat az első világháború alatti nagy szülht°skie'és még nem ritkította. HúVzéves életkorukat .viszont az 1931—1935-ös években, vagyis a két világháború közötti gazdasági válság legnehezebb szakaszában érték el, ami családalapításukat nagyban nehezítette. Ilyen módon a többi évjáratnál jóval nagyobb arányban maradtak egyedülállók. A jövőben az életkörülmények javulásával — a keresetek növekedésének, a lakáshiány csökkenésének hatására — várhatóan Budapesten, kisebb, a vidéki városokban valamivel nagyobb mértékben csökken majd azoknak az aránya, akik pvész életüket egyedül élik le. A számítások sz°rint ezer családra a fővárosban 120, a vidéki városokban 110. a községekben mint- eev 100. teljesen elvedül élő férfi vagy nő jut maid. (MTI) Orvosság a fáradtság ellen Valamelyik amerikai orvosi lap a minap szenzációs tálalásban közölte, hogy a jövő űrutasainak nem lesz szükségük többé alvásra. Francia kutatók az USA űrkutatási központjával együttműködve ugyanis állítólag olyan agyingerlő készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével néhány másodperces ingerléssel ugyanazt lehet elérni, mint a szokásos 6 —8 órás alvással. Ez a szenzációs közlés elkápráztatja ugyan az élettanban kevésbé járatos embert, de abban, akinek némi tájékozottsága van az agytevékenvséget alvás közben szabályozó folyamatokról, komoly kételyeket támaszt. Bár- mint leeven is. vétjük ki a szenzáció végét és közben vizsgáltuk meg, mi a leghatásosabb orvossá v a fáradtság ellen. Talán nem kelt csalódást, ha nem bonyolult agyingerlő berendezésről, vagy csodálatos új gyógyszerről, hanem az ősi, az ember évmilliós fejlődése során kialakult — és valljuk be, nagyon kellemes, frissítő pihenésről lesz szó. A tunya is fárad A fizikai vagy szellemi munkát, sőt még a tunya tétlenséget is egy idő múlva elfáradás követi. Elfárad tehát a mozdulatlan fekvésre kárhoztatott kórházi beteg is, sőt fáradtságérzete tán még bénítóbb és kellemetlenebb, mint az egészségesé. Ebből szükségképpen következik is, hőgy az elfáradás, bár származhatik megerőltető fizikai munkától is, végsőfokon az agyban alakul' ki. A külső körülményektől függően, többek között attól, hogy kedvvel vagy kedvetlenül, valamilyen nagy cél érdekében, vagy kénysze- ' redetten végzünk valamilyen munkát, jelentkezik a fáradtság hamarabb vagy később, kellemes vagy kevésbé kellemes érzelmi színárnyalattal. A könnyű ellankadást néhányperces megállással, egy-egy kellemes hangzású vagy éppen pattogó ritmusú dallal, üdítő itallal máris meg tudjuk szüntetni. Ha azonban elértük teljesítőképességünk felső határát, csak életveszélyes helyzet oldhatja ki fáradtságérzetünket, az ilyen helyzet a legnagyobb testi és szellemi teljesítményekre tehet kénessé. Következik ebből az is, hogy idegrendszerünkben a fáradtsáe- ielzés nagyon is ésszerű hiszen nem várat magára addig, míg minden tartalékerőnk kimerült. Dolgozva pihenni Aki látott már kora hajnaltól késő estig parasztembereket kaszálni vagy kapálni a mezőn — és maga még nem mívelte .—, szinte alig tudm elképzelni, miként bírják el ezt. kimerítő fát'Qfhoúdóvpot «Altríil nlí saját tapasztalatukból tanulták meg, hogy egyenletes ütemben, komótos tempóban sokáig lehet nehéz munkát végezni, végkimerülés , nélkül. Ugyanis bizonyított élettani tény, hogy fizikai munka . végzésekor csak az; izomsejtek egy része húzódik össze, a többi pihen. Ha tehát eltaláljuk azt a tempót, amely mellett „jut is, marad is” — estére elfáradunk ugyan, de- fáradtságunk, nem lesz kimerült gyötrődés. Ha viszont a fiatal — tapasztalatlanul — a maga túl gyors tempójával rugaszkodik neki nehéz munkának, bizony mór negyed, vagy fél óra múlva elfárad. Méginkább így van ez, ha a fizikai munkához nem szokott idős ember hirtelen túl hevesen nekikezd valami megerőltető munkának. A fizikai munkavégző képesség' ugyanis nemcsak az akaraton múlik, hanem azon is, hogy szívünk, érrendszerünk, tüdőnk és izmaink alkalmazkodtak-e a fizikai munka követelményeihez. „Nagyjavítás“ Nyilvánvaló, hogy a pihenés legtökéletesebb formája az éjszakai 6—8 órás alvás. A napközi munkaszünetekben ritkán van alkalom arra, hogy akár 10 percet szundítsunk. Nincs is rá szükség, mert éppen fordítva: a pihentető torna, a nyújtózkodás, a megszokott munkából való kikapcsolódás, egy-egy pohár üdítő ital sokkal inkább pihentet, mint a fekvés. az évi jNapjainkban szabadság minden embernek törvényben biztosított joga. A kutatóorvosok jól megalapozott- nézete szerint azonban gondoskodni kellene arról is, hogy az évi szabadságot pihenéssel tölteni ne csak* jog, hanem, kötelesség is legyen. Kimutatták ugyanis, hogy az aggályoskodók, akik akár otthon, akár üzemükben nélkülözhetetlennek hiszik magukat és ezért évekig nem mennek szabadságra, kisebb teljesítményt nyújtanak és gyakrabban betegszenek meg, mint azok, akik a nyári szabadságot valóban pihenéssel töltik. A civilizált élet tempója, a városiasodás, az üzemi élet szorosabb kötöttsége, fegyelme parancsolóan megköveteli: évente 2— 3 hetet • úgy pihenjünk, hogy „eleresszük kezünket, lábunkat”, de még gond iáinkat és feszültségeinket is. Valójában nem különösen nagy bölcsesség,. ha az orvos azt mondja, hogy a mindennapos és az egész éves . fáradtságnak az alvás és az évi szabadság az orvossága. Néha mégis szükség van arra, hogy az anyagi ja- ‘vak hajszolásában, vagy néha az élet elkerülhetetlen, kényszerítő adottságai miatt a pihenésről megfeledkező embert figyelmeztessük erre a bölcsességre. Arra, hogy szervezetünket tartósan és sokáig túlfárasztani, kizsákmányolni nem tudjuk és nem is szabad. Dr. Szendéi Adám Nyári vakáció Tízfordulós gyermekrejtvény.pályázat vn. SZEGED Ebben a rejtvényben Szeged városáról teszünk fel kérdéseket. Megfejtésül a vastagbetűs vízszintes I. , 12. és függőleges 9. és 28. sorokat küldjétek be augusztus 24-ig szerkesztőségünk címére (Kecskemét Kossuth tér 1. VÍZSZINTES: 1. Minden nyáron megrendezik Szegeden (a nyíl irányában folytatva). 9. Francia pénz. 10. Verssorok végződései. II. Oö. 12. Szeged egyik folyója. 14. Téli csapadék. 15. GMV. 17. Szovjet folyó. 18. Sütő iparos. 19. Osztrák és magyar gépkocsik jelzése. 21. Vonat közlekedik rajta. 22. Festő, illegális kommunista (Huber István 1894—1944.). 24. Kötőszó. 26. Romániai város a Maros partján. 27. Nótázó közepe. 29. Szeled egyik fele. 30. Kinek a tulajdona? 33. Menyasszony. 34. Minisztertanács. 35. Lengyel filmszínésznő, amerikai sztár (Pola). 37. Római 45. 38. Ezen a helyen lakik (két szó). 40. Szóba hoz, 42. A mondat része. FÜGGŐLEGES: 1 Nin9 1 2 3 4 S 6 7 » \ 9 0 10— * 11 12 13 9 14 15 16 9 17 & 18 # 19 20 # 1 21 9 22 23 24 9 25 26 27 28 2« 9 30 31 32 33 34 9 35 36 9 ” 38 I 39 0’ 40 V > 9 *2 csen öröm ... nélkül. 2. A Nátrium vegyjele. 3. NNM. 4. Deka betűi keverve. 5. Ceruza. 6. Japán, olasz és svéd gépkocsik jelzése. 7. Félig ámul, 8. Házi állat. 9. Szeged egyik nevezetessége. 13. Róma egyik fele. 16. Pest megyei község. 18. . Becézett István. 20. A folyó két partját köti össze. 21. Dunántúli csatorna. 23. Ö érte. 25. Artista mutatvány. 28. 1879-ben Szeged nagy részét rombadöntötte. 30. Szükség van rá. 31. IG. 32. Jelvény, plakett. 35. Nemzet. 36. Igazságügyi Minisztérium. 39. Tompa Mihály. 41. Alsó közepe. Múlt heti, Hajókirándulás című rejtvényünk helyes megfejtése: Esztergom Nagymaros.